Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1928-12-19 / 51-52. szám
2 VÁROSGAZDASÁGI MOZAIK Irta: BECSEY ANTAL mérnök, az Egységes Községi még a szerény kis demokrata-fronton sem tudták a polgári egység gondolatát lelkesedéssel és önfeláldo- zóan ápolni. * Minderről pedig ne mi mondjunk kritikát és ítéletet. Előzékenyen átengedjük ezt a szerepet az Esti Kurír-nak, a demokrata-front amaz orgánumának, amelynek hasábjain nem egyszer találkozhatunk nagy betűkkel Gál Jenő nevével. Rassciy Károly lapja mindenekelőtt megtagadja az autótaxi-ügyben a közgyűlési teremben kifejtett baloldali „tevékcnység”-gel való minden közösséget és azt kérdi, hogy cirkusz-e ez, vagy közgyűlés1? „A főváros tegnapi közgyűlése — írja tovább az Esti Kurír — iskolapéldája volt amiak, hogy hogy lehet egy igazságos, komoly és minden tárgyilagosan gondolkodó ember előtt népszerű ügyet botrányokba fullasztani, iránta az érdeklődést leapasztani és végül ellenszenvessé tenni.” Ha nem írtuk volna meg már többször, ha egyéb tények nem bizonyítanák, ime, itt volna a legfőbb bizonyíték, hogy a demokrata-front végérvényesen és gyászos körülmények között összeomlott. Ha most azt vetnénk az Esti Kurír szemére, hogy voltak már közgyűlési botrányok, amelyeknek ő is tapsolt, akkor ugyanabba a hibába esnénk, mint Gál Jenő esett, amikor szemrehányást tett Kozma Jenőnek, hogy elhagyva a Keresztény Községi Pártot, megalapította a polgári konszolidáció pártját. Eszünkbe sincs tehát szemrehányást tenni, sőt ellenkezően, igen örülünk az Esti Kurír állásfoglalásának és még inkább annak a véresen igaz konklúziónak, amelyre az Esti Kurír nevezetes cikke jut. Ez a konklúzió a következő: „Az egész komédia az objektív szemlélő előtt egy halálraítélt társaság unesztéti- kus vergődését mutatja, amely azonban — és ezt előre megmondjuk — a legerősebb ürügyül fog szolgálni az új fővárosi törvény autonómiát megszorító intézkedéseinek indokolására.” Ebből a mondatból nem érzik ki egészen, hogy az Esti Kurír kitől félti Budapest autonómiáját, de ismerve ellenzéki álláspontját, föl kell tételezni, hogy a kormányra gondol. Scitovszky Béla belügyminiszternek a Fővárosi Hírlap-ban számos nyilatkozata jelent meg, amelyekből világosan látható, hogy a kormánynak legkevésbé sincs szándéka a főváros autonómiáját megszorítani. Mégis osztjuk az Esti Kurír aggodalmait, mert a közgyűlési botrányos jelenetelv még inkább aláássák a főváros amúgyis erősen megingott renoméját és erősítik azokat az erőket, amelyek igenis megvannak és amelyek akár a főváros autonómiájának megszorításával is kívánják a városházán való rendteremtést. Ha a városházán egymást érik a komolytalan és cirkuszi jelenetek, a viharok és a botrányok akkor sem a jóindulatú belügyminiszternek, sem a főváros autonómiáját igazán lelkesen őrző politikusoknak nem lesz módjában a fővárost száz százalékig megvédeni. •5í Az autotaxi-ügy fájdalmas eredményt is hozott. Az Egységes Községi Polgári Pártot legalább ideiglenesen elhagyta két kiváló tagja: Éber Antal és Bal- kányi Kálmán. Lelkiismereti kérdés volt ez a számukra és komoly, mélyen gyökerező elvi meggyőződésüknek tettek eleget. Konstatálni kell azonban azt, hogy előkelő politikai iskolázottságra vall a párt elhagyásának az a módja, ahogyan azt Éber Antal cselekedte. Láttunk mi a közelmúltban olyan esetet is, amikor a párttal szemben a párt kebelében „birtokon belül” történt támadás. Éber Antalnak és Balká- nyi Kálmánnak a pártból való kilépését a párt ösz- szessége és minden tagja őszinte sajnálattal fogadja abban a biztos hitben, hogy az autotaxi-ügy lezáródása után úgyis visszatérnek a pártba, ahol mindig igaz becsülésben részesültek és amely az egyetlen hely, ahol gazdag tevékenységüket a maga teljes erejében érvényesíteni tudják. TELEFON : JÓZSEF 335-74 323-95 RDÉLY ÉS SZABÓ laboratóriumi felszerelések, tanszerek és vegyi mérlegek gyára Budapest, IX., Liliom ucca 46. Ne vegyék tőlem rossz néven, ha a közeledő karácsony ünnepi hangulatában kivonom magam a községi politikum fülledt légköréből és oly területre kalandozok el, amelyekről ritkán esik szó, de amelyek a főváros fejlődése és gazdasági érdekei szempontjából nem kis jelentősgüek. Aki a magyar városok gazdasági mozgolódását figyelemmel kíséri, észre kellett vennie azt a szinte versengő törekvést, amely a föld mélyéből igyekszik a köznek értékeket kitermelni. Hajdúszoboszló, Karcag, Szolnok, Szeged példái tényleg fényesen igazolták is az e célra fordított áldozatokat. A hajdúszoboszlói 1000 m. mély fúrás 73°-os sós vizet tárt fel oly jelentős földgáz-mennyiség kíséretében, amely energiagazdálkodási szempontból valóban számottevő. Karcagon 680 m. mélységben hallatlan bőségű földgáz medencét ütöttek meg. Itt csak az a baj, hogy ennek a rétegnek rendkívül laza anyagát a rettenetes erővel feltörő víz és gáz magával hozta a felszínre. Most mélyebb rétegekben haladnak előre, ahol szilárdabb a kőzet. Ennek a gazkútnak napi 200,000 köbméterre becsült hozama már vetekedik az erdélyi földgáz- kutakéval. Ez a 6800 kalóriás gáz kb. 340.000 köbméter 4000 kalóriás gázzal lévén egyenértékű, fedezni tudná Budapest egész meri gázszükségletét. Szolnokon az új fürdő mellett készült egy kb. 900 m. mélységű fúrás, amely napi 1000 köbméter balneologiai szempontból értékes vízzel szintén jelentős földgáz- mennyiséget hoz a felszínre. A példákon fellelkesülve, most az alföldi városok egymásután keresik fel a pénzügyminisztériumot, kijelentve abbeli készségüket, hogy messzemenő áldozatokra és kockázat-vállalására hajlandók, ha a minisztérium az ő területükön is végez fúrási tanulmányokat. Gázkútfúrás a főváros környékén Csodálatos? sőt érth etetlen ezekkel a megállapításokkal szemben az a közömbösség, amelyet a főváros e tekintetben tanúsít. Pedig az ő esetében aránylag csekély kockázattal szemben óriási nyereségek eshetőségei állanak. Mit jelentene pl. az, ha a főváros közelében egy, a karcagihoz hasonló bőségű földgázmedencét találnánk? Tudvalevő, hogy a főváros évente 90 millió m3 4000 kalóriás gázt termel; erre a célra kereken 16,000 waggon poroszszenet és újabban a vízgázgyártáshoz még további 2500 waggon külföldi kokszot használ fel, amiért évente kb. 8 miliő pengő megy ki külföldre. Minden waggon külföldi , szén, amelyet megtakaríthatnánk, nyeresége lenne közgazdaságunknak és enyhítené aggasztó külkereskedelmi passzivitásunkat. Az a kérdés már most, van-e egyáltalában lehetőség arra, hogy a főváros területén, vagy annak közelében kilátás reményében kutathatnánk földgáz után. Hát van. Azok a. geofizikai mérések és tektonikai megfigyelések, amelyeket esztendőkön át európai nevű szakembereink végeztek a magyar alföldi medencében és annak környékén, sok biztató nyomra akadtak a főváros közvetlen környékén is. Azok az antiklinálisoknak nevezett geológiai redők, amelyek a földgázt és általában a szénhidrogéneket szolgáltatják, Pécel, Isaszeg, Nagykáta és Pilis környékén kétségtelenül fellelhetők. És bár e redőzetnek csak egyes szaggatott részeit sikerült eddig kinyomozni, kétségtelen, hogy az eddigi eredmények is erőteljes támpontokat nyújtanak már a kutatásra nézve. Báláz 1911. VI. t.-c. a szénhidrogének kutatásai és kihasználási jogát állami monopóliummá tette, mindamellett semmi akadálya sincs annak, hogy az állam e jogát konkrét esetekben és megfelelő félté- telek mellett a fővárosra átruházza. Igaz, hogy minden ily geológiai kutatás rizikóval jár. Ám ki vállalja ezt a rizikót? Nyilvánvalóan csak az vállalhatja> akinek legtöbb érdeke fűződik a sikerfez. És ha szerény magyar városok képviselőtestületei készek igen sokszor erejüket meghaladó rizikó/vállalására, miért ne vállalhatna néhány százezer pengős rizikót a székesfőváros is. HiPolgári Párt alelnöke szén már szerény eredmény esetében is hetek alatt megtérülhetne a kutatásokra fordított összeg. De még a legrosszabb esetben is minden egyes ily fúrás közelebb vinne a magyar föld mélységeinek tudományos megismeréséhez. Az igazi „központi“ fűtés Nem kevésbé fontos az a probléma is, amely Drezda, München, Hamburg, Berlin, Páris stb. városok nyomdokain haladva a centrális városfűtés megoldásával, foglalkozik. Az 1925. évi berlini kongresz- szus, amelyet a német fűtőtechnikusok hívtak egybe, döntő lépéssel vitte előre e gondolatot a szélesebb körű megvalósulás felé. Maga az alapgondolat: egy, vagy több központéból látni el gőzzel, vagy melegvízzel a várost, sok egészségügyi és széngazdasági előnyt képvisel. A füst és pernye, amelyet a kémények tízezrei ontanak a nagyváros légkörébe, megszűnik. Csökken a lakásokban a tűzveszély, felszabadulnak a szénpincék, csökken a szemétfuvarozás. Széngazdaságunk szempontjából pedig döntő súllyal esik latba az a megállapítás, hogy a központi fűtések és kályhafűtések egyaránt kokszot és külföldi szenet használnak fel, mert hamu-tartalmuk kisebb és fűtőképességük nagyobb. A központi melegfejlesztő telepeken azonban a legsilányabb hazai szenek is gazdaságosan használhatók fel melegter- m,elésre s így a legsilánvabb hazai szénnel is felvehetjük a versenyt a külföldi szénnek a háztartásokból való kiszorítására. Végeredményben a lakásfűtéshez szükséges meleget ép úgy lehet központokban előállítani, mint pl. a gázt, vagy az elektromosságot és ugyancsak úgy lehet csővezetékek révén szétosztani és mérni;' mint a gázt, vagy a vizet. A fentemlített külföldi városokban egyre fejlődő jelentékeny hálózata van az ily fűtő-központoknak, amelyek üzemgazdaságossága lényegesen fokozható azáltal, hogy egyéb gőzüzemű centrálékkal kombinálva o fáradt gőzt is igyekeznek értékesíteni. Nálunk egyes városrészekben annyi a központi fűtéssel ellátott épület, hogy ott mái; szintén megérett a helyzet a városfűtés szempontjából. A gondolat megvalósításával már több érdekeltség foglalkozik. Lehetséges, hogy az előmunkálatok már a jövő évben megindulnak. Termát f ürdő — kórház nélkül Néhány évvel ezelőtt alakult meg Európa legkiválóbb orvos-specialistáinak közreműködésével a reuma elleni küzdelem szövetsége. A tuberkulózis után ma ez a legelterjedtebb népbetegség és emellett kihatásaiban is romboló. Csökkenti, sőt megöli a beteg munkaképességét, könnyen elhatalmasodik az egész szervezeten és a nyomorékok ezreit termeli ki. Ennek a szövetségnek egyik kiváló holland reprezentánsa járt nemrég nálunk. Állítólag nagy elismeréssel szólott belgyógyászatunkról, klinikáinkról és kórházainkról és megcsodálta a természetnek azt a. pazar bőkezűségét, amely patakokban ontja a reuma egyik legfőbb gvógytényezőjét: a thermális vizet. De azután máson is csodálkozott. Csodálkozott, hogy vannak reumás betegségek gyógyítására, kórházaink thermális víz nélkül; és viszont vannak gyógyfürdőink reumás kórházak nélkül. Pedig ez a kettő egymástól elválaszthatatlan. Hiába a víz gyógyító ereje, ha nem kíséri nyomon kórházi ápolás és ha. a beteg thermális fürdő után fagyban, hidegben és szélben kénytelen utána villamosra várni. A mi világira Szent, (íeZZérí-fiirdőnk is csak amolyan félkarú intézmény. Gyógyfürdő, amely megadja a betegnek az istenadta gyógyvizet; de azután nem gondol többé vele. A gyógyítás csak akkor lehet eredményes, ha a beteg a fürdő után kórházi kezelésben részesül, ahova újabb meghűlés nélkül kerülhet. Strandfürdő, fedett úszoda, mind szép és hasznos dolog lehet, de egy gyógyfürdő keretében mindenekelőtt fürdő-kórházat kell építenünk. Fürdő- kórházat annak a publikumnak anyagi erejéhez mért. árakkal, amelynek soraiból a legtöbb beteg kerül ki: a dolgozó középosztály és a munkásság részére. FELD OLY tisztít szárazon kosztümöket, öltönyöket, felöltőket, fest minta szerint mindenféle ruhaneműt. Tisztviselőknek nagy kedvezmény! Telefonhívásra minden tételért elküldünk! Gyár: VII., Thököly út 33. _______Telefon: J. 394-41 és J. 446-72.
