Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1928-10-10 / 41. szám

4 Budapest, 1928 október 10. a fővárosi törvény gyors letárgyalására, Ha ugyanis van kilátás arra, hogy a fővárosi törvény még ebben az évben tető alá kerül, nem szabad elhalasztani a választást, illetve — ami ezt megelőzi — nem sza­bad meghosszabbítani a lejáró mandátumokat. ■— A belügyminiszter úr ismertetése felett a jelenvoltak részéről hosszabb vita indult meg, amely benyúlt a késő esti órákba. Döntésről természetesen nem lehet szó, mert hiszen pártközi konferenciának ez nem is lehet a feladata. A belügyminiszter úr meg akarta tudni a községi pártok véleményét és most, hogy ezeket meghallgatta, elkészíti a mandátum- hosszabitó javaslat szövegét: a meghosszabbítás terminusa előreláthatóan egy év lesz. nem lehetetlen azonban, hogy a terminus tekinteté­ben a későbbi tárgyalások során bizonyos, de legfel­jebb egy-két hónapos csökkentés következik be. Kozma Jenő dr. közölte még a Fővárosi Hírlap munkatársával, hogy az ankéten felmerült a fővárosi törvényjavaslat két nagy fejezete: az adminisztrációs és a politikai fejezet különválasztásának a lehetősége. A belügyminiszter azonban kijelentette, hogy a két részt egymástól nem lehet elválasztani, a múltban éppen az volt a hiba, hogy folyton politikai természetű törvényeket hoztak anélkül, hogy a régi fővárosi törvénynek az adminisztrációra vonatkozó rendelkezé­seivel összeegyeztették volna. — A belügyminiszter közölte továbbá a pártközi konferencia résztvevőivel, hogy az október hó 16-án összeülő 'képviselőház elsőnek őzt a rövid, legfeljebb egy vagy két szakaszból álló mandátumhosszabbító törvényjavaslatot fogja tárgyalni. Ezt a házszabály- revízió tárgylása követi. A házszabályrevizió után a vármegyei reform kerül a képviiselőház elé. Közben kisebb, nagyrészt kereskedelemügyi és népjóléti ja­vaslatokat iktatnak be a parlament munkaprogram­jába. A fővárosi törvényjavaslatra, amelyet legkésőbb december 15-ig a belügyminiszter a képviselőház elé terjeszt, a karácsonyi szünet után, tehát 1929 január­jába kerül sor. BUDAPEST SVÁBHEGYI SZANATÓRIUM Az ideális őszi gyógyhely Európa egyik legszebb, legmodernebb szanatóriuma befbefegek, idegbetegek és üdülők részére * Központi fűtés, meleg-hidesc víz minden szobában, 34 lakosztály, külön elő- és fürdő­szobával. Minden szobához külön loggia. Városi telefon, rádió, optikai jelzőberendezés, stb. A Svábhegy Budapest centrumától 20 percnyire, 430—480 m. magasan fekszik, elragadó szépségű kilátással, kb. 100 km. gondozott séta- és kocsiútak. Por­talan levegője, csendje és nyugalma ideális gyógyí­tója abeteg testnek és fáradt léleknek. * MAPinl I (az ÚJ’ főépületben)beleértve ötszöri OO nnnnnfni imllUlU diétás étkezést, fűtést vizkúrákat LL [JbllUUlvj J Budapesti ésórusííó r. t. Budapest, VII. kerület, Nagudlóía ucca 3. Szélül müjeget Budapestre és vidékre minden mennyiségben MÁSFÉL ÉVTIZEDE KENYERES PAJTÁSOM * Másfél évtizede kenyeres pajtásom: mondta' Ripka Ferencről az ékesszólás ékesen szóló pro­fesszora, Vass József azon a banketten, amelyhez fogható impozáns keretek közt Budapesten még soha nem ünnepeltek magunk közül való polgárt. Nem a miniszter mondta ezt a főpolgármesternek, hanem Krisztus szolgája a vakmerőnek, aki az élet mai, sátáni komédiájában érthetetlen bátorsággal állja a legyígasztalanabb küzdelmet: mer szeretni!. Nem a hatalmasokat, a kiválasztottakat, hanem a sátáni komédia nyomorult statisztáit, akiknek a gond szántja arcát, szomorúság sápasztja hamvát és korgó gyomor gyújtja kísérteties fényesre tekin­tetéi Ehhez kell a legnagyobb bátorság és ennek' a bátorságnak volt lankaszthatatlan örök-szép hőse a boldogságos Szent Ferenc, akinek életéhez asszo- nánsnak találta Ripka Ferenc cselekedeteit az asszo- nanciák és analógiák tudós professzora, Vass József. A hasonlatok utolérhetetlen mestere állapította meg ezt a hasonlatot, amelyet eddig is valameny- nyien éreztünk, csak szavakba fogalmazni nem tud­tunk. Es nyilván ez a grandiózus hasonlat rejtJi ma­gában azt az általános és mélységes emberszeretet­től fűtött és dobbantott szivet, amely Ripka Feren­cet Krisztus szolgájának, a pap-miniszternek kenye­respajtásává tette. Nagy, meleg szivük, a cselekvő és élő Krisztusi szeretet hozta őket egymáshoz: a szenvedők istá- polásában talált egymásra a két kenyerespaj.tiás. Es 1 ennek a ritka és csodálatos eredetű barátságnak dek­larálása Assisi Szent Ferenc napjának vigíliáján volt a főpolgármester legméltóbb ünneplése, egyben pedig ünneplésének fénypontja. Nem puszta véletlen, hogy Ripka Ferenc csele­kedetei méltóknak bizonyultak az Angyali Doktor életével való összehasonlításra. Valójában nemes és tiszta-szándékú készülődés és életfelfogás előzte meg ezt a nagy dicséretnek számító eredményt. Ripka Ferenc maga mondta:-— Az ember könnyen eltévesztheti az élet út­ját, ha nem látja maga előtt a célt ... Az élet ve­zére csak egy másik élet lehet ... Fn nevemmel együtt kaptam egész életemre ezt a példaképet, aki­nek névünnepére jöttünk össze ma mindnyájan: Assisi Szent Ferencet . . . Hozzá ragaszkodom egész lelkemmel, mert ő a lélek igazi örömét hir­deti . . . A szó legigazabb értelmében vett krisztusi sze­retetnek apoteozisa ez az önvallomás: gyámolítja az esetteket, barátja a „gonddal barázdált arcúaknak,“ mert a lélek igaz örömét keresi, amelyet a Boldog­ságos Szent meghirdetett. . . . Nagyszerű, szokatlan és az emberi lélek legne­mesebb (indulatait megrázó megismerések ragyogó sorozata volt ez az ünnepség, amelyet a baráti sze­retet és főként Budapest polgárainak minden kicsi­nyes szemponton fölül való nagy és őszinte elisme­rése emelt ilyen páratlanul impozáns demonstrá­cióvá. Politikai, felekezeti és pártkülönbség nélkül gyűltek össze a közélet kiválóságai és a főváros polgárai Ripka Ferenc múlhatatlan érdemeinek ün­neplésére: ezren emelték poharukat ezen az estén a főpolgármesterre, de még ennél is többen voltak azok, akik egyszerűen — nem jöhettek el, mert nem volt hely. Szent Gellérttől kértek szállást az ünnep­ségre és Szent Gellért hatalmas márványcsarnoka nem bizonyult elég terjedelmesnek annak a hatalmas szeretetnek befogadására, amelyet a főváros polgár­sága nem csupán érez, de egy tömegben kifejezésre is óhajtott juttatni Ripkai Ferenc iránt. * Az ünnepség impozáns kereteit egyébként min­den kommentárnál jobban jellemzi az alábbi díszes névsor: Az ünnepelt főpolgármestern kívül megjelent a vacsorán: Vass József népjóléti miniszter, P'esthy Pál igazságügyminiszter, Herrmann Miksa kereske­delmi miniszter, Wekefle Sándor pénzügyminiszter pedig kimentette távolmaradását s így levélben üd­vözölte a főpolgármestert. Scitovszky Béla belügy­miniszter távolmaradását családi gyászával indo­kolta. Megjelent a vacsorán Sipőcz Jenő polgármes­ter is. Ott voltak továbbá: Tolnay Kornél, Pettkó- Szcmdtner Aladár államtitkárok, Issekutz Aurél belügyi államtitkár, Homonnay Tivadar, Usetty Béla, Mátéffy Viktor kanonok, Ugrón Gábor ország- gyűlési képviselők, Bezegk-Huszágh Miklós főkapi­tány, Vészi József felsőházi tag, főszerkesztő, An- dréka Károly' főkapitányhelyettes, Hoór-Tempis Mór egyetemi tanár, Horváth István miniszteri tanácsos, Óváry Ferenc felsőházi tag, Papanek Ernő pénzügy- miniszteri tanácsos, Schober Béla, a Nemzeti Bank igazgatója, Czabalay Kálmán, a közmunkatanács h. elnöke, Ereky Károly, Body Tivadar, Csilléry And­rás, Józan Miklós unitárius püspök, Pap József fel­sőházi tag, Csilléry Béla pénzügyigazgató. A tanács tagjai közül: Lobmayer Jenő, Lamotte Károly, Csu­por József, Bérezel Jenő, Édes Endre, Solty Lajos, tanácsnokok, az elöljárói és főjegyzői kar teljes számban. Ott voltak még Ziegler Géza, Pompéry Elemér, Glückstahl Samu, Gaár Vilmos, Lázár Fe­renc, Becsey Antal, Glück Frigyes, Halter Károly és Lengyel Endre igazgatók, Staub Elemér, Törley Aladár, Erősdy főispán, Mayer Antal, Márkus Jenő, a Beszkárt h. vezérigazgatója, Battenberg Ala'jos ny. államtitkár, Gündisch Guidó dr., Dési Géza. or­szággyűlési képviselő, Fejér Ottó ny. államtitkár, országgyűlési képviselő, Rózsa Károly, a Gázgyár vezérigazgatója, Székely Wladimir rendőrfőt'aná- csos, Diniek Vidor, Harrer Ferenc, Szabó Imre. t. főügyész, Palzányi Ferenc, Spett Ferenc bizottsági tagok, Balkányi Kálmán az OMKE igazgatója, lllye- falvy I. Lajos, Frühwirth Mátyás országgyűlési képviselő, Baránszky Gyula, Bibiti-Horváth János, Bohn József, Bánó Dezső, Mosclóssy Imre tan- felügyelő, Posta Sándor, Dósa Ottó, Bayer Antal, Dárdai Ede, Dongó Orbán, Erdélyi Mór, Farkas József, Gamauf Géza, Girardi Tibor, Gün­ther Tivadar, Horváth Károly, llovszky János, Neuschloss-Knüsli Kornél, Rónay Károly, Sümegi László ,Stern Sándor, Latinuk Jenő bizottsági tar­gok, Végh János ny. tisztüfőorvos, Tabódy Tibor, Bozóliy Ádám, Bakonyi János, Holzspach Aurél. Szabó Árpád, Schön Győző, Bernauer gázgyári igazgatók, Ullmann Dezső, Müller József Leó, Széli Jenő, a Kisipari Hitelintézet igazgatója, Böhm Gusz­táv tábornok, Szviezsénvi Zoltán. Zilahy Dezső, Né- methy Károly főjegyző, Bársony Oszkár, az Ide­genforgalmi Menet jegy iroda igazgatója, MilEós. Ele­mér, a Légiforgalmi r. t. vezérigazgatója, Reich Samu kormányfőtanácsos, az Élelmiszeriizem vezér- igazgatója, Martin János főmérnök, Alapy Béla fő­orvos, Steiner Sándor, Sajó János és még nagyon sokan mások. Az Egységes Községi Polgári Párt különböző kerületi szervezetei testületileg jöttek el elnökeik vezetésével, teljes számban ott voltak a Budai Társaskör tagjai és igen sokan a budai Kato­likus Körből is, s rajtuk kívül a különböző társa­dalmi egyesületek csaknem kivétel nélkül képvisel­tették magukat. Felce/e Ödön mérnöK Vízmüvek, vízvezetékek, csatornázások, központi fűtések, szellőztetések és Ugszeszherendezések tervezése is kivitele Budapest II, Zsigmond u. 1. Tel. automata514-80

Next

/
Oldalképek
Tartalom