Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1928-08-08 / 32. szám
6 Budapest, 1928 augusztus 8. j^vátiogiJibaap Számbelileg százszorosára, arányban tízszeresére emelkedett a főváros idegenforgalma 80 év alatt Tanulságos idegenforgalmi statisztika Pesten 1848-ban A nagyvárosi jelleget mindig a várost felkereső idegenek száma és foglalkozása adja meg. Az idegen- forgalom jelentős tényezője a helyi ipar és kereskedelem fejlődésének, a polgárok vagyonosodásának és a kultúrális élet emelkedésének. Tényezője azonban a a bűnözésnek is, mert a bűnözés együtt fejlődik az előbbiekkel. Az elmúlt idők idegenforgalma érdekes adatokat nyújt a kutatónak arra, hogy következtetéseket vonjon le a korabeli állapotokra. A fővárossá fejlődő Pest idegenforgalma az 1848—49-es esztendőkben, bátran mondhatjuk, meglehetősen fejlett volt. Különösen, ha a nehézkes közlekedési viszonyokat is tekintjük. A szárazföldi közlekedés jóformán még csak a gyorskocsikon bonyolódott le, mert vasút kevés volt és ez a kevés is drága. A folyók mentén kellemesebb lehetett az utazás, viszont a víziútnak szükebb volt a hatósugara. Ezekhez járult még a forradalmi idők bizonytalansága, amely csupán a kíváncsibb utazóknak lehetett érdekes és tanulságos, nem pedig a szépségek után vágyódóknak. Ezek ellenére a véletlenül megmaradt statisztikai adatok arról tesznek bizonyságot, hogy az idegenek szívesen keresték fel Pestet. Az idegenek ellenőrzése és nyilvántartása a városi rendőrség feladata volt. A szabályzatok értelmében úgy a szállodák, mint a magánosok kötelesek voltak "bejelenteni a megszálló idegeneket. Egy ilyen nyilvántartási könyv maradt meg, amely városrészek, házak és napok szerint lajstromozta a városba érkezőket. Azonban ez a jegyzék, illetőleg nyilvántartási könyv nem teljes, mert a bejelentők alapján írták át és az átírásnál sok adatot kihagytak a gyorsabb munka kedvéért. A legtöbb név mellől hiányzik a keresztnév. Az elindulás helye pedig vagy a megye, vagy csak az ország megjelölésével szerepel. A legnagyobb fogyatékossága pedig az, hogy nem az egész évről, hanem csak 22 napról szóló bejegyzéseket tartalmaz. Mégis nagy értéket képvisel, mert ebből a kevés adatból is képet alkothatunk arról, hogy milyen mértékben keresték fel a bel- és külföldi utasok, az idegenek Pestet. Idegenforgalom 80 év előtt és most Az említett 22 napból álló nyilvántartási könyv 409 utas nevét jegyezte fel és ha kiszámítjuk, hogy ez az évnek csupán 16 egész 5 tized része, nem következtetünk merészen, ha azt mondjuk, hogy MAGYAR ÉPÍTŐ RÉSZVÉNYTÁRSULAT Budapest, VI. kerület, Teréz-körút 34. szám Alapfttatott 1889. Sürgönyeim : Építő 272-64, Budapest Tel.: T. 272-64 Mindennemű vízépítés, folyamszabályozás s csatornázás. Kotrások dunai műtárgyakkal, csatornakotrókkal és excavátorokkal. Dunai homoktermelés és kavicseladás és szállítás. Vízi szállítások és 4arukkal való kirakodások. Alapozások, mély- és magasépítés. Út- és vasútépítés. Hídépítés. Mindennemű beton- és vasbeton- építés. Kömunkálatok. Városi csatornázások és vízvezeték. Hajó- és kotrójavítótelep, valamint téli kikötő Apostagon, TETŐFEDŐ vállalata VI, Teréz körút 3 Eternit, cserép, kátrány lemez fedéseit, GÚLA R. T. Szava. Sáiboe EGÉSZSÉGÜGYI BERENDEZÉSEK GYÁRA Budapest, I., Budafoki-űri 73. szám Telefon • József 416—07 VASUTA GUSZTÁV LAKATOSÁRU ÉS MÉRLEG OYÄR Budapest, VHI., József-u. 79. Telefon: József 324-66 fi«1 ácsmester és te őA vTJ/Ul gy emelési vállalkozó Budapest, VI., Hungária-körut 79. TELEFON: Ll PÓT 975-62 ifj. MÁTHÉ ISTVÁN szobafestő- és mázoló-mester I., IskolaHér 2. — Telefon; Teréz aut. 607—55. MÜLLER D ÉPÖLEI BÄD5 ^VÁLlK^“ BERENDEZÉSEK BUDAPEST, vi. KIRRUI UCCUID. TEL : HI 2I7az évi átlagos idegenforgalom 6750—7000 személy körüli lehetett. Ez a szám pedig 1848—49-ben nem volt megvetendő, amikor az összes lakosság száma sem haladta túl a 105.000 lélekszámot. Ha a mai lélekszámot tekintjük, akkor ezen az alapon az 1920-as népszámlálás adatainak összevetésével pl. 1928-ban 62.000—65.000 idegennek kellett volna megfordulni Pesten. A statisztikai adatok viszont a bel- és külföldi utazók számát már az 1927. évben 600.000-en felülinek mutatják. A fenmaradt adatokból a következőket közölhetjük: , Ágens 2, alispán 2, bankár 1, birtokos 41, építész 2, festő 2, főispán 5, földesúr 11, főrend 22, gépművész (mérnök) 3, iparos 2, jogtudor 1, kamarás 5, katonatiszt 70, kereskedő 92, képviselő 3, követ 17, magánzó 30, orvos 14, pap 2, színigazgató 2, szolgabíró 5, tanár 6, tanító 4, tanuló 1, tisztviselő 13, ügyész 2, ügyvéd 10 és ügyviselő 1. Összesen a foglakozás megjelölése nélküliekkel (40) 409 idegen. Így oszlott meg az utasok száma foglalkozások szerint. A legnagyobb szám a kereskedőké. utána a katonatisztek száma következik. míg a többiek kisebb-nagyobb ingadozással következnek. A birtokosok számában 8 asszony neve szerepel, akik férjeik nélkül keresték fel a fővárost. Országok szerint következő az elosztás: Anglia 4, Ausztria (kizárólag Bécs) 80, Bajorország 2, Bosznia 1, Bukovina 2, Csehország 6, Franciaország 2, Galícia 2, Görögország 1, Horvátország 9, Lengyelország 6, Moldva 2, Németország 20, Olaszország 9, Oroszország 2, Románia 2, Szilézia 1, Szmirna 1. Összesen 152. A külföld tehát 152 utazóval emelte a 22 nap alatt Pest idegenforgalmát, míg belföldi 257 jött fel a fővárosba. Az arányszám így is nagyon kedvező a küföldiek javára. Igaz ugyan, hogy a külfödi látogatók számának nagyobb részét Becs szolgáltatta, de ha figyelembe vesszük, hogy még Szmirnából is felkeresték a fővárost, nem lehetett ok a panaszra. A legtöbb külföldi foglalkozásra kereskedő volt, kik vagy azért jöttek, hogy a kormánynak felajánlják terményeiket és árucikkeiket, vagy pedig azért, hogy olcsón összevásárolják a zavaros időkben feleslegesnek vélt értékeket. Angliából és Olaszországból egy kereskedőről sem találunk említést, ellenben a katonatisztek, gépművészek és festők e két államból jöttek. Angliából 2 katonatiszt és 2 mérnök; Olaszországból 6 katonatiszt, 1 mérnök és 2 festő. Azt, hogy meddig maradtak Pesten, a bejegyzési könyvből sajnos, nem lehet megállapítani, pedig ez is fontos lenne. Hiányosak a feljegyzések Még a korabeli szállodák látogatottságára és minőségére vonatkozóan lehet következtetni a feljegyzésekből. A külföldi vendégek főleg a belvárosi „Vadászkürt“ szállodát keresték fel, amely az erdélyi közönségnek is kedvelt szállója volt. Utána a „Tigris“, a „Nádor“, „István főherceg“, „Magyar király“ és a „Fehér hajó“ szállodák következték. Ezeket mind 1-ső osztályúnak minősítették, és főleg a bécsiek keresték fel nagyobb számban, meg a magyar főnemesek. A polgári elemek a „Griff“, „Fehér hattyú“, a belvárosi „Arany Sas“, „Mátyás Király“ és „Vörös Ökör“ szobáiban kerestek pihenést, különösen az ügyvédek, színészek és tisztviselők. Pestnek kisebb szállodáiban az idegenek valószínűleg nem foglaltak szállást, mert a jegyzékben egyetlen kisebb szálloda sincs megemlítve. Az úgynevezett beszálló vendégfogadók pedig a kocsin érkező parasztságnak és kisebb gazdáknak nyújtottak menedéket, ahol nem kellett bejelentést eszközölni, mert a beszállók nem foglaltak szobát, hanem a kocsikon aludtak a vendégfogadó udvarán. Sajnos, a magánházak idegen vendégeiről még ennyi hivatalos adatunk sem maradt s így még következtetni sem lehet a családoknál megszállott előkelő és külföldi vendégek számára. Ezeket a korabeli hírlapok sem publikálták. Huszonkét nap feljegyzései szegényes/ adatok arra, hogy tökéletes képet nyújtsanak egy mozgalmas vagy csendes időszak idegenforgalmáról,' de amennyire lehetett, igyekeztünk minden lényegtelen és lényeges feljegyzést felhasználni. Romhányi István. S0PR0N-6Y0RI TEJ ES Y06WJRT A LEGMEG ZHATÓBBÜ Központi üzem és irodák: [,, Fehérvári út 33-35. Tel,: J, 305-31., J. 428-01 GAZDASÁGI ÉRTESÍTS A „Szikra“ Magyar Gyujtógyárak R.-T. 1928 július 31-én tartotta 18. évi rendes közgyűlését. A mérleg 28.660.60 pengő nyereséget tüntet fel, melyet az 1928. üzletév számlájára visznek át. E kedvezőtlen üzleteredményt — amint az igazgatóság jelentéséből kitűnik — a magyar gyárak között közel másfél évig tartott árverseny idézte .elő, melynek csak a most megszavazott új gyufaadótörvény vetett véget. A közgyűlés elhatározta, hogy a társaság alaptőkéjét 1,440.000 pengőről 8000 darab, az 1928. évre osztalékjogoisult új részvény kibocsátása útján 1,920.000 pengőre emeli fel. A kibocsátandó részvényekből 4800 darab részvényt a régi részvényeseknek 5:1 arányban, darabonkint 100 pengő árfolyamon ajánlanak fel átvételre; az elővételi jog ez év augusztus hó 4-től augusztus hó 14-ig bezáróan az Angol-Magyar Bank budapesti főpénztáránál gyakorolható. A fenmaradó 3200 darab új részvényt a közgyűlés a gyulai gyufagyár átvétele alkalmával létesített szerződés értelmében a gyár régi Tulajdonosainak engedte át, a fenti Teltételiek mellett. Az igazgatóság mandátuma lejárván, a közgyűlési az igazgatóságot újra megalakította és ez alkalommal az igazgatóságot a Svenska Tändstieks A. B. Stockholm (STAB) képviselőivel kiegészítette. Az újraalakult igazgatóság névsora a következő: Fürth Ernő dr. a „Solo“ A. Q. vezérigazgatója (elnök), Eleisisig Sándor kincstári főtanácsos, az Angol-Magyar Bánik alelnök-vezérigazgatója (alelnök). Ahl- ström Walter szk. svéd kir. főkonzul, p STAB igazgatója, a Swedish American Investment Corporation elnöke (alelnök). Brandin Axel igazgató-mérnök, Cariiberg Stellán mérnök, a STAB igazgatója, Czer- weny Róbert kereskedelmi tanácsos, Fürth Bemard az „Ignis“ igazgatója, Heller Róbert a „Solo“ A. Q. központi igazgatója, Hugo Ake igazgató. Kun Gyula, Radó Gyula dr. az Angol-Magyar Bank Rt. aligazgatója, Reisner Artur ügyvezető-igazgató, jegyeztetnek* Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank első félévi mérlege 1,189.776.24 P nyereséggel zárult. Az 1927. első félév nyeresége 1,006.076.46 P-őt tett ki. Ez közel 20%-os emelkedésnek felel meg. A 20%-os többletnyereséget az intézet újabb tőkeemlés nélkül érte el. Az intézetet az előző évivel szemben 50%-kal több adó terheli. Készpénzkészlet 1928 június 30-án 3,009.826.41 P vplt. Váltótárca 30,185.954.69 P-ről 38,251.120.51 P-re; adósok 47,567.631.36 P-ről 62.092.216.11 P-re; jelzálogkölcsönök 18,191.146.18 P-ről 32,796.839.44 P-re emelkedtek. Takarék- és folyószámlabetétek 64,665.256.12 pengőre, hitelezők 22.740.853.12 P-ről 33,068.952.22 P-re szaporodtak. Nem szerepel a kibocsátványok között a június folyamán létrejött községi kölcsön, amely közel 20 millió P új tőkeimportot jelent. A Leszámítoló Bank e félévben is erőteljes haladásról tesz bizonyságot. A Magyar-Olasz Bank félévi mérlege. A Magyar- Olasz Bank Részvénytársaság igazgatósága a folyó évi augusztus hó 6-án megtartott ülésén megállapította az 1928 június 30-án lezárt félévi mérleget. Ez a félévi mérleg a nyereségáthozat figyelembevétele nélkül 1,254,404.59 P tiszta nyereséggel zárul, amely tiszta nyereség — még a folyó év második negyedében alaptőkefelemelés folytán befizetett 184.000 darab új részvény figyelembevétele mellett is — az 1927. év első felére 787.365.90 P összegben megállapított tiszta nyereség megfelelő emelkedését jelenti. Bizonyos korábbi tranzakciók lebonyolításából származó nyereségek későbbi elszámolás részére tartattak fenn. A takarékbetétkönyvekre és folyószámlákon elhelyezett betétek állománya az 1927 június 30-i állománynyal szemben 47,514.092.80 pengőről ,60,579.908.84 pengőre szaporodott, míg a hitelezők tétele 44,022.397.30 pengőről 42,053.575.71 pengőre csőkként. A váltótárca 51,422.070 pengőről 62,581.354.73 pengőre, az adósok tétele 41,986.411.44 pengőről 45,777.899.12 pengőre és az intézet által folyósított jelzálogos kölcsönök állománya 14,188.662.51 pengőről 29,816.579.33 pengőre emelkedett. Belvárosi Takarékpénztár félévi mérlege 855.648.12 P nyereséggel zárul az előző esztendő 969.459.47 P-vali szemben. Takarék- és folyószámla- betétek 20,179.025.23 P-ről 27,263.267.69 P-re. váltótárca 20,763.354.72 P-ről 23,078.460.12 P-re, zálogleveleik és községi kötvények 13,895.118.70 P-ről 25,153.201.99 P-re emelkedtek. A takarékpénztár részvényei a newyorki Curb Martket-ien hivatalosan is jegyeztetnek. A Chinoin közgyűlése. A Ghinoin gyógyszer- és vegyészeti termékek gyára rt. folyó évi julius hó 30-án tartott rendes évi közgyűlésének határozata értelmében az elmúlt 1927-es üzlietévre is — úgy mint tavaly — 3 pengő osztalékot fizet. A szelvények augusztus hó 1-től kezdődőleg a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és az Angol-Magyar Bank rt.-nál kerülnek beváltásra. AKOVSKY FERENC Budapest, VII. Abonyl-u. 4. Fillip Siáiz-Cobnrg GóthaJ herceg ő királyi Fensége uradalmi építésze TELEFONI J. »81-17
