Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1928-08-08 / 32. szám
/ / Tizenhetedik évfolyam Ara 50 fillér l'll;--;:,----------------------— ■ \ • „ v Bu dapest, 1928 augusztus 8. QUnnmzriUlítiiífaiilbiiibiiidiliüilliBlillbfllBlllibítihuiáTliEiBHintfinBinBíiióiutíúióiuaiHEiiiiDiiiaiiiBiiiDincl ELŐFIZETÉSI ÁTtAK.: Egész évre...............................................24 pengő Fé lévre . .......................................................12 pengő Ál landóan: GAZDASÁGI ÉDTESÍTÖ VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP Felelős szerkesztő: DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST VI., SZÍV UCCA IS SZ. Postatakarékpénzt. csekkszámla 40.424 TELEFON: AUTOMATA 137—15 Hermáim Luppe nevét jó lesz melegen a szívünkbe zárni, jó lesz a barátságát, amely olyan nemesen és talán várakozáson fölül őszinte megértéssel tör felénk, hálásan fogadni és megtartani. Hermann Luppe dr., a bűbájos Nürnberg főpolgármestere, a Dürer-centennárium alkalmával látogatott .el hozzánk és csodálatosan nagyszerű baráti érzésekkel telítve hagyta el a magyar fővárost. A szavaiból, nyilatkozataiból, amelyeket itt közöttünk tett, máris áradt az irántunk való rokonszenv, de mindezt messze fölülmúlja az a tevékenysége, amelyet most odahaza fejt ki a magyarság, de legeslegelső sorban a magyarság nagyszerű fővárosi, Budapest érdekében. Ennek a munkának látható része az a nagyszerű vezércikk, amely a héten jelent meg kiváló barátunk tollából a Niirnberg-Fürther Morgenpresse című lapban. Ez a vezércikk olyan meleg, olyan lelkes hangon foglalkozik velünk, hogy becsületére, dicsőségére vált volna, ha Budapest szülötte írta volna. Nem áll meg azonban Nürnberg nagynevű főpolgármesterének tevékenysége ennél az egy vezércikknél. Nagyszerű agitációval készíti elő máris a jövő évben tartandó nürnbergi magyar hetet, amelynek ma még szinte kiszámíthatatlanok a magyar kultúra, a magyar igazság érdekében majdan kifejlődő hatalmas előnyei. Nyilván Hermann Luppének köszönhetjük azt a másik cikket is, amely a napokban jelent meg a Fränkischer Kurier-ben, Észak-Bájorország legnagyobb napilapjában. Ez a lap, amely nyilván közeláll a nürnbergi főpolgármesterhez, terjedelmes cikkben foglalkozik a Budapesten járt német énekesek meleg ünneplésével. Egyebek között szóról-szóra közli Liber Endre tanácsnok beszédét, valamint a többi, a béke- revizió mellett pálcát törő nyilatkozatot, amelyeket ez alkalommal részint magyarok, részint külföldiek tettek. íme, milyen eredményeket érünk el, csak egy, egyetlen egy jóbarát révén, aki komolyan és mélyen a szívébe zár bennünket. Sürgősen le kell azonban vonnunk a következtetéseket ebből az esetből, hogy minél előbb megsokszorozhassuk Budapest ilyen barátainak a számát. A utolsó esztendőkben jöttek itt bőven közöttünk idegenek. Sajnos, nagyrészben nem maguktól jöttek, hanem vendégekként mi hoztuk ide őket. Bevalljuk, igen sok az olyan idegen, akik a gavalléros vendéglátást, amelyben itt nálunk részük van, nem hálálják meg még csak jóindulattal sem. Épen azért mélységes és őszinte hálára vagyunk kötelezve az olyan kedves és megbecsülhetetlen vendégek iránt, mint amilyen Luppe dr., akinek ittjárt nyomán több, mint kétezer német dalos látogatott át hozzánk a bécsi nagy Anschluss-napok után. Ez már friss és kiváló eredménye volt Luppe dr. érdekünkben kifejtett tevékenységének. Ne felejtsük el azonban azt se, hogy az idegen- forgalom fejlesztésének nemcsak gazdasági, hanem jótékony, hasznos politikai eredményei is szoktak lenni. Kétszeresen fontos tehát, hogy megnöveljük és lelkessé tegyük Budapest küföldi barátainak táborát. Hogyan érhetjük el azonban ezt? Természeti kincseink, városunk szépsége úgy is megfogja, lebilincseli az idegent, de mindez nem elegendő, ha különböző okok miatt nem érzi jól itt magát. Mindent el kell tehát követni, hogy a Budapesten megforduló idegen zavartalanul kellemes impressziókkal távozzék Budapestről. Teremtsünk végre rendet, de igazán és komolyan ezen a területen: ne akadjon senki, aki meg akarja zsarolni az idegent, füleljünk le mindenkit, aki nem bánik még jobban, előzékenyebben a külföldivel, mint ahogy bánik velünk budapesti polgárokkal. Vannak azután még igen fontos tennivalók, amelyek kiváló tényezői lehetnek a budapesti idegenforgalom naggyá fejlődésének. Fájdalom, ezeket a feltételeket nem lehet máról holnapra megteremteni, de egyszer mégis meg kell kezdeni a munkát. Az egyszer pedig ezúttal még má-t jelent, hogy ma meg kell kezdeni annak megvalósítását, hogy Budapest minden lakosa tanuljon meg egy-két nyelvet, mert a budapesti idegenforgalom fejlődésének egyik legnagyobb akadálya, hogy az idevetődő idegen nem tudja megértetni magát, még a rendőr, a villamoskalauz és pincér sem tud vele beszélni. Nagyarányú agitációt, ha kell pedig akár kényszert kell kifejteni annak érdekében, hogy a budapesti polgárság feküdjék neki a nyelvtanoknak és szótáraknak. A másik, amit ebből az alkalomból szintén el kell mondanunk, az, hogy fordítsunk nagyobb gondot Budapest reklámozására. A propaganda iratok és plakátok, amelyek Budapestre hivatottak csábítani az idegent, nyelvi, művészi és praktikus szempontból legyenek ideálisan jók. Sem testünknek, sem lelkűnknek nem kell a cenzúra, de ebben az esetben mégis azt mondjuk, ne juthasson ki az ország határán egyetlen tökéletes nyelvtudás nélkül megírt propaganda füzet és egyetlen ízléstelen plakát. Tűzre kell dobni az ilyeneket és — kerüljön bármibe — az írótoll mestereit, a rajzoló ceruza és ecset igaz művészeit, sőt a fordítás bravúros művelőit kell végre csatasorba állítani Budapest idegenforgalmának propagandája érdekében. Ne sajnáljunk semmi pénzt, mert most a Luppe-esetből bebizonyult, hogy kitűnő eszközökkel igenis lehet rendkívüli idegenforgalmat biztosítani a magyar főváros számára. Van azonban a Luppe-esetnek még egy nagyszerű tanulsága, amelyet sietünk a most alakult Idegenforgalmi Tanács szíves figyelmébe ajánlani. Hogy jutott el Budapestre Hermann Luppe dr. és hogy lehet az, hogy már amikor idejött, telve volt a magyar főváros iránt való rokonérzéssel és barátsággal. Igen egyszerű: van neki egy magyar barátja, aki imádott szülővárosáról, a nagyszerű Budapestről hosszú időn át végtelen szeretettel beszélt a nürnbergi főpolgármesternek. Ez a férfiú a Nürnbergben lakó Kör- mendy Frim Ervin, a kiváló magyar festőművész. Hát nekünk a Luppékon kívül minél több Körmcndy Frim Ervinre is szükségünk van. Pedig hány, de hány lelkes jó magyar él a külföldön. Jó magyarok, akik örök szerelemmel szeretik Budapestet és akik odakint jelentős társadalmi állást töltenek be, új hazájukban tekintélyes, nagynevű barátokat szereztek. Csináltasson, de azonnal az Idegenforgalmi Tanács teljes katasztert Budapest idegenben élő hű és lelkes fiairól. Ennek a kataszternek az alapján azután tartsanak fenn ezekkel az urakkal állandó érintkezést, adjanak nekik gyakorlati utasítást a magyar fővárosnak külföldön való népszerűsítése érdekében. Meg vagyunk róla győződve, hogy ezek valamennyien készséggel állanak rendelkezésre és szülővárosuknak, Budapestnek kérése parancs lesz a számukra. Ezer és ezer Körmendy Frim Ervin állhat akkor a nagy ügy szolgálatába, akik ezrével tudják majd megnyerni a Hermann Luppe-féle nagyszerű barátok jóindulatát Budapest számára. Ezer és ezer lelkes, önzetlen nagykövete lesz akkor a külföldön a magyar fővárosnak és a nagykövetek ezrei fogják hirdetni Luppe szavait, hogy Budapest a világ legszebb városa és hogy Budapest lesz a világ legelőkelőbb fürdővárosa. Pogány Béla. Megvalósul Budapest köz- lekedésének nagy reformja ..yy <. - ... wc——■BBBHaaMBgHBBBBHBBMBi—1—11 ........... " Az Egységes Községi Paigfri Párt azt kiuánja, hegy a főváros és a BSzKRT. a budapesti villamosforgalom fejlesztésének lehetőségeit a földalatti és gyorsvasúti kombinált megoldásokban keressék BECSEY ANTAL NYILATKOZATA Az Egységes Községi Polgári Párt évadzáró értekezletén Kozma Jenő dr. pártelnök részletes jelentést terjesztett elő, amelyben egyrészt visszapillantást vetett a párt multévi működésére, másrészt megjelölte azokat az utakat, amelyeket a párt bizottsági tagjainak az őszi kampányban követniök kell és egyben fixirozta azokat a célokat is, amelyeket a párt a legközelebbi jövőben meg akar valósítani. A Fővárosi Hírlap ezzel kapcsolatosan Kozma Jenő dr. nyilatkozatát közölte, amelyben a párt elnöke nagyarányú gazdasági program előkészítését jelenti be. Most, hogy Kozma Jenő dr. nyári szabadságidejét külöldön tölti, a gazdasági program előkészítésének munkáját Becsey Antal, a párt kiváló közgazdasági szakértője végzi. A bejelentés során utalás történt arra vonatkozóan, hogy a párt legközelebbi és légión,tosabb feladatának a főváros közlekedésügyeinek rendezését tartja. Az a gazdasági program tehát, amelyet az Egységes Községi Polgári Párt a nyár folyamán megszövegez, egyúttal a budapesti közlekedésügy fejlesztésének programját is magában foglalja. A Fővárosi Hírlap munkatársa erről a kérdésről beszélt Becsey Antal kormányfőtanácsossal, aki éppen mostanában készült el a gazdasági program közlekedésügyi részének tanulmányozásával és aki a következő nyilatkozatot tette: A Belváros villanyos vágányok nélkül — A Fővárosi Közmunkák Tanácsa elutasította a BSzKRt-nak azt a propozícióját. hogy a belvárosban az Apponyi tér. Veres Pálné ucca. Irányi ucca, Váci ucca útvonalon hurokvágány készüljön és a tervet újabb megfontolás céljából a tanácsnak adta vissza. Ezt a határozatot a Közmunkák Tanácsa egyhangúan hozta meg, annak ellenére, hogy ez a javaslat a főváros közlekedésügyi bizottságában is keresztül ment. Kétségtelen, hogy ennek a hurokvágánynak hasznos rendeltetése volna, amennyiben módot nyújtana arra, hogy a Rákóczi útról, Kelenföldről, Baross uccá- ból és Budáról jövő relációk megrövidüljenek. A BSzKRt-nak e kérdés megoldására volt egy másik terve is. Ez a terv az Egyetem uccáit vette kombinációba. Két rossz közül kellett választania a közlekedési bizottságnak, ezért fogadta el a hurokvágányjavaslatot. — Amennyire megokolt ennek a hurokvágánynak a létesítése általános közlekedési szempontból, rendkívül aggodalmas — minden más tekintetben. Mi a Belváros területéről egyszersmindenkorra ki akarjuk küszöbölni a villamosvágányokat. Ez általános elv, amit minden oldalon helyeseinek. A Közmunkák Tanácsa éppen erre való tekintettel utalta vissza a tanácshoz ezt a javaslatot. Én a magam részéről egészen új koncepciót várok a BSzKRt-tól. Bármilyen terveket eszeljünk is ki, végleges megoldást nem hozhatunk anélkül, hogy ne lépne előtérlie a földalatti vasútnak és gyorsvasútnak a gondolata. — Ebben a tekintetben utalnom kell arra, hogy a kereskedelmi miniszter igen éles szemrehányással küldte vissza a fővárosnak azt az előmunkálati engedélyt, amit a Schiffer Miksa cégnek adott. A miniszter ugyanis hivatkozik az 1887. évi rénde- letre, amely szerint előmunkálati engedélyt csak a kereskedelmi miniszter jóváhagyása mellett lehet adni. Ez most jogi kérdés, amit a főváros főügyésze fog majd elintézni. Én csak arra a széleskörű érdeklődésre .utalok, amely a földalatti vasút és a gyorsvasút terve iránt nemcsak idehaza, hanem a küllői-
