Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1928-06-13 / 24. (972.) szám
Budapest, 1928. június 13. 5 KOZMA JENŐ ELMONDJA, hogyan kell ló utakat építeni Budapesten Amikor a jogász útépítő programmot ad — Irányító hivatalt kell felállítani és repülő útjavító csoportot kell szervezni Kozma Jenő dr. országgyűlési képviselő, az Egységes Községi Polgári Párt elnöke volt az, aki a budapesti útépítés hibáira felhívta a figyelmet. Kozma Jenő rendkívüli bajokra mutatott rá ,éles kritikát alkalmazott, de egyben védelmébe vette azokat is, akik nem hibásak és —- ami legfontosabb — igyekezett rámutatni azokra a módokra, amelyekkel Budapest a világvárosokhoz hasonló módon tartós, kitűnő és olcsó utakat építhet. Az első kritika a Fővárosi Hírlap hasábjain jelent meg és már ez alkalommal bejelentette Kozma Jenő, hogy ő, a jogász képes is és hajlandó is Budapest számára új útépítési programot adni. A Fővárosi Hírlap-ban megjelent nyilatkozat után az útépítés kérdésével még részletesebben foglalkozott az Egységes Községi Polgári Párt elnöke a pénzügyi bizottságban, ahol kijelentette, hogy egész útépítési rendszerünkkel egyszer és mindenkorra szakítani kell. Ismertette külföldi tapasztalatait, ahol egészen másképpen takarékoskodnak, nem a momeiitán pénzkiadást hárítják el, hanem évtizedekre építenek utakat. És ezek az évtizedekre épülő utak csak egyötödébe kerülnek annak az összegnek, amit mi évenkint kétszer javítandó utainkra költünk. Mindennek oka pedig az, hogy az alépítményt nem csinálják meg nálunk tisztességesen, hanem az olcsó ajánlatokra vadásznak és olyan embereket bíznak meg útépítéssel, akik életükben sem foglalkoztak azzal. Az útépítés másik nagy hibájaként jelölte meg Kozma Jenő azt, hogy az illetékes ügyosztálynak nincsen elegendő munkaereje. A munkaerő hiánya pedig a felügyelet hiányát is jelenti, mert felügyelet nélkül aztán a vállalkozó olyan utat csinál, amilyen neki tetszik. Amint azt bejelentette, Kozma Jenő el is készítette az útépítési tervet, amelyet alkalma volt már bemutatni Scitovszky Béla belügyminiszternek is, akinek az nagyon tetszett. A Fővárosi Hírlap abban a helyzetben van, hogy a nagyra hivatott tervet, amely a kérdés minden részletét kimerítően felöleli, elsőként hozhatja nyilvánosságra. Ennek a nagyszabású tervnek kiegészítéseként még csak Kozma Jenőnek egy másik nyilatkozatára kell emlékeztetnünk, amely a pénzügyi fedezet kérdését tisztázta. Rámutatott arra, hogy programja betartása mellett három esztendő alatt meg lehet javítani a főváros összes útjait úgyhogy egy negyed századig hozzá sem kell azokhoz nyúlni. Ezek az utak természetesen valamivel drágábbak lesznek, mert az alapozást becsületesen kell megcsinálni. A befektetések fedezésének kérdését a főváros költségvetésén belül három évre elosztva lehet elintézni. Kozma Jenő dr. egyébként a következőkben volt szives nagy tervét a Fővárosi Hírlap számára ismertetni: Milyen Segyen a jó út ? — Mindenekelőtt meg kell állapítanunk, hogy milyen a jól elkészített út. Minden út, tehát a nem városi utak számára is van három alapfeltétel. Az egyik, hogy az útnak elegendő ellenálló képessége legyen, a forgalom terheléseivel szemben, tehát legyen kemény felülete és jó teherelosztása az alaptalajra, amihez nagy alapfelületű Jóminőségű, ágyazati kő alkalmazása szükséges. A másik, hogy az útnak a különböző időjárások alkalmával is megfelelő forgalombiztonsága legyen, azaz elegendő érdes felülettel rendelkezzék (a kocsik megcsúszása miatt, kapaszkodási lehetőség, stb.). A harmadik, hogy az utak számára a forgalmi terhelésnek és emelkedési viszonyoknak megfelelő útburkolatokat választunk azzal a céllal, hogy a vontató állatokat és motorokat kímélni lehessen (aszfaltozott út például nem használható nagy emelkedőben stb.). A városi utak számára még három alapfeltételt állíthatunk fel. Az első követelmény az út zajtalansága, mert például a nagykockakő burkolat lófogatú járműveknél nagyon zajos. Fontos tehát a ruganyos lehetőségű sík út kiképzése. A városi utak második követelménye a pormentesség és az, hogy a burkoló anyagok ne legyenek kellemetlen szagúak. (A közönséges kőolajkátránnyal portalanított makadám utak például hetekig erős kátrányszagot terjesztenek.) A harmadik követelmény, hogy a szükséges útjavítási (karbantartási) munkáknál a forgalom akadályozását a minimumra csökkentsük, illetve olyan utakat állítsunk elő, amelyeknél csak nagy időközökben válnak szükségessé javítási munkálatok. Budapesten ezzel szemben minden évben minden utat, még a kövezetteket is folyton javítják. — Az összes modern utaknak — a beton és vasbeton utak kivételével — alapja a jó, „vízzel kötött“ eljárással épített úgynevezett makadám út. Ezen nem változtat az sem, ha akár már az útépítésnél, akár később bármilyen modern útburkoló anyag (kátrány, bitumen, aszfalt, cement ,stb.) kerül is rá. Éppen ezt az útépítési eljárást kívánom részletesen ismertetni, hiszen a helyesen megépített makadám út a kiindulási alapja minden modern útfajtának és annak becsületes elkészítésétől függ később az egész út életének sorsa. — Még az elsőrangú, legdrágább költséggel és legjobb felső burkolattal (bitumen, aszfalt, stb. takaró) sem ér semmit, ha rossz az alap, vagyis az alap nem fagyálló, nem teherbíró (kis törő szilárdságú, márga, mészkő, stb.) anyagból, nem kellő nagyságú darabokból van csinálva. Ha az út alapjában használt anyag ezeknek a követelményeknek nem felel meg, akkor az utat többé semmiféle elsőrendű felső burkolóanyaggal jóvátenni nem lehet. Az ilyen út örökké süllyedni fog, rengeteg kátyú és sárképződés mellett tömegesen nyeli el a zúzott követ és minden évben nagyarányú fentartási munkát igényel. Ilyenek például az összes rózsadombi makadám utak, amelyek közül egyiket-másikat minden évben kétszer is javítanak és kétszer is terítenek rá új zúzott kőrétegeket. A vonalvezetés — A rendkívül megnövekedett autóforgalom miatt kezd igen nagy szerepet játszani a helyes vonalvezetés (trass). A forgalom biztonsága érdekében fontos a városi utaknál az útkereszteződéseknek olyan kiképzése, hogy az egyik irányból jövet minél előbb lehessen a másik útra átlátni. Kívánatos a járdavonalnak megfelelő, lehetőleg erősen köríves letompí- tása is. A túlélés irányváltoztatások szintén nagyon veszedelmesek, tehát kerülendők. Az emelkedési viszonyoknak mindig az illető vidék, vagy város forgalmi viszonyaihoz kell alkalmazkodniok és természetesen tekintetbe kell venni azt is, hogy első-, másod-, vagy harmadrendű útról van-e szó. Lehetőleg ne törjük meg az úttest irányát azért, hogy a járda szegélyvonala mindenütt párhuzamos lehessen a házakkal. Ha csak kis eltérésekről van szó, inkább a járda szélesedjék, vagy keskenyedjék egy keveset, úgyis nehezebben látjuk meg, ha a szegélykő és úttest iránya egyenes, mintha fölösleges lapos és csúnya törések vannak az úttest és szegélyvonal irányában. Az utak alapozása — Az utak alapozása során a földmunkánál ügyelni kell, hogyha töltésbe kerül az új út, a töltés anyaga megfelelő legyen, a töltés képzése pedig ré- tegenkint történjék és pedig az egyes rétegeknek alapos lejárásával, esetleg döngöléssel, vagy könnyű hengerléssel. Az úgynevezett „tükröt“ (Auskofferung) csak akkor emeljük ki, ha a töltés, vagy bevágás már teljesen kész. A tükörnek úgy hossz-, mint "keresztirányban esést kell adni, megfelelő szivárgók kiképzésével pedig a vízlevezetésről kell gondoskodni. A tükröt könnyű hengerrel gondosan simára le kell hengerelni. — A kőalapozásnál az ágyazati kövezetnek egymásnak feszülő, boltozatszerűen működő alapot kell képezni. Az ágyazáshoz használt kőanyagnak elsőrendű, tehát fagyálló, nagy törőszilárdságú kőnek kell lennie (gránit, ami hazánkban nincs, bazalt, andezit, trachit, stb.). Mérete lehetőleg 15X25 centiméter és magassága 15—20 centiméter legyen, kövenkint körülbelül 200 négyzetcentiméter alapterülettel. A nagykövek kézzel szorosan egymás mellé állítandók, kiékelendők, majd az első reája jövő (6—8 centiméter) zúzottkőréteggel együtt könnyű (három tonnás) hengerrel lehengerlendő. UADÁSZKÜRT szálloda Eső és szél ellen teljesen védve CIGÁNYZENE átalakított kertje a legkellemesebb vacsorázóhely A borítás — A nagy „ágyazati“ kövekre úgynevezett zúzottkőréteg kerül 8—16—20 centiméter vastagságig, aszerint, hogy milyen útról van szó. 12 centiméternél nagyobb vastagság esetén azonban ajánlatos két rétegben teríteni és kúlön-kíilön hengerelni. — Nagyon fontos, amit nálunk teljesen el szoktak felejteni,"hogy nem elegendő csak a 3—6 centi- méteres nagy zúzottkőréteg egyedül, hanem közbe kötőanyagként 0.3-től 0.8 centiméter nagyságú apró éles zúzalékot is el kell szórni. A nagy zúzottkőréteg behengerelése enélkül a kötött zúzalék nélkül nem elegendő, mert a nagykövek nem helyezkednek el kellőképpen, hiszen nincs is, ami összetartsa és kitöltse a hézagokat. Rendkívül fontos a rétegeknek gondos és szakszerű hengerelése, és pedig úgy, hogy minél felsőbb rétegről van szó, annál nehezebb (3— 15 tonnás) hengerrel történjék. A hengerelés az úttest szélétől befelé haladva eszközlendő, mindig úgy, hogy körülbelül 20—30 centiméter átfödés legyen. Gondoskodni kell elegendő és állandó öntözésről is, ami az apró zúzalékot beiszapolja. A kis zúzalék addig szórandó és éles drótseprűkkel addig söpren- dők be a rétegbe, és pedig állandó öntözés és hengerelés mellett, amíg a zúzottkőréteg elnyeli. A hen- gerlési menetek száma a gép súlyától, a zúzottkő minőségétől, az alapozástól és az időjárástól is függ. Tíztonnás gépet véve alapul, a városonkívüli utaknál általában a hengerelési menetek száma 30—50-ig számítható, városon belül, nagyforgalmú útnál, kemény kőzetnél 110—1150 menet is szükséges. Egy- egy réteg hengerelése rendesen akkor tekinthető befejezettnek, ha a hengergép elé dobott zúzottkő már nem nyomódik be az úttestbe, hanem teljesen széjjel- málik. — Végül legfelsőbb fedőrétegül öntözésközben erősen behengerelve szintén apró, 0.5—1.5 centimé(Folytatás a 6. odalon.) I HOLLÓS FERENC oki. mérnök, úi és mélyépítő vállalkozó Budapest, V., Sziget ucca 9. szám j SZEMES JANOS tetőfedő mester tetők jó karbantartást vállalata | Budapest, VII, Neíelejts-u. 53. Telefon: J. 349—43 I cusroDis MÉRNÖKI IRODA ÉS ÉPÍTÉSI VÁLLALAT IPARI BERENDE- I ZÉS RÉSZÉRE | BUDAPEST, V., 1 NÁDOR UCCA 19 I Telefon: Teréz 120-07 ALPHONS ALAPÍTÁSI ÉV 1876 Gyárkéményépítés Gőzkazánbefalazás Ipara kemencék épí- | íése és tervezése | #ÍEGL ALFRÉD építőmester, építési vállalkozó
