Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1928-05-09 / 19. (967.) szám

4 Budapest. 1928 május' 9. A magyar dal és a jazz Kiss Menyhért interpellációja a szerdai közgyűlésen A főváros szerdai közgyűlésének egyik leg­érdekesebb és legkiemelkedőbb pontja volt K’ss Menyhért dr. törvényhatósági bizottsági tag in­terpellációja, amelyben lelkes, szép költői sza­vakkal emlékezett meg a magyar dalról és arról a veszedelemről, amelybe a magyar clal műve­lőit a néger dal sodorta, Rendkívül megfontolásra méltó volt Kiss Menyhért felszólalásának az a része is, amelyben a színházak szívtelen és üz­leti számításon alapuló „irredenta“ ízléstelensé­geit ostorozta. Kiss Menyhért interpellációjának, amelyet az összes pártok meleg rokonérzéssel hallgattak végig, legszebb részeit itt közöljük: — A magyar dal — mondotta Kiss Menyhért — a magyar kultúra legtündöklőbb gyöngye, a magyar história legnagyobb értéke és ékessége, amely végig­kísérte ezt a nemzetet ezer esztendős életén keresz­tül. Rákóczi Ferencnek épen úgy megvolt a maga muzsikája és a magyar dal iránti hallhatatlan sze­relme, mint ahogy megvolt Kossuth Lajosnak és minden nagy magyar államférfinak is. Jogunk van hát Budapest törvényhatóságának termében a szín- igazgatóknak, a nagyközönségnek, a színészeknek, a zenészeknek, az íróknak, a művészeknek a figyelmét felhívni erre a témára és beszélni erről, amikor megtörténj az a hallatlan botrány, hogy a világ­háború kétségbeejtő és embertelen őrülete ide­sodorta Afrikából a fekete hordát és mikor vége volt ennek a mészárlásnak, amely a mi tragédiánknak az okozója volt, itt maradt minden betegség után a jazz. amely elsősorban a mi legszebb, viruló ma­gyar népdalunkat kezdte ki. — Jogunk van állást foglalni ennek a drága virágnak, ennek az aranyos, mesebeli hamupipőké­nek a megvédése érdekében. Ma nem lehet bemenni színházba, ahol a jazz a maga uralmát át ne vette volna. Az a véleményem, hogy a magánszín­házak kísérletezése valamilyen zenei irányban meg­engedhető és tiszteletben tartandó. Hadd próbálja meg a magyar közönség azt a zenét, amit Afriká­ból hoztak ide, de • különbséget kell tenni a magán­színházak és a főváros, vagy az állam által súlyos adópénzekkel támogatott színházak között (Élénk helyeslés), mert, ha valahol’ kell támogatni a ma­gyar dalt, akkor elsősorban, azokban a színházak­ban, amelyeket a mi súlyos adóiilléremkkel támo­gatunk. — Igenis magyar kultúrkérdés, hogy szeressük a mienket és ne hagyjuk a-magunkét. Mi tiszteljük és becsüljük a négereket, a saxoíónt. azonban most arról van szó, hogy a magunk nótáját, a magunk szellemének szülöttjét kell védelmezni, táplálni, fel­virágoztatni és arról van szó — most a szociális- tákhoz szólok — 3—4 ezer emberről, akiknek a kenyerét akarjuk védeni, a cigányokról. Arról van szó, hogy a magyar írók rongyos kabá­tokban járnak a szerkesztőségbe, hogy egy-egy so­rukat kiadják, az igazgatói irodákban megjelennek olyan Csepreghy-ek, Tóth Edék, mint Harsányi Kál­mán esetében történt, hogy tíz éven keresztül nem volt képes az Ellák-ot előadatni, amikor pedig elő­adták, akkor megállapították, hogy egyik legreme- kebb drámai alkotásunk. Hogyan fejlődjék a magyar dráma, a magyar zene, hogy szülessen egy máso­dik János vitéz, hogyan tudjanak új alakban fel­támadni Jacobi Viktor és mások, akik világdicsősé­get szereztek. Például Kálmán Imre legszebb operett­jének motívumát a magyar dalból merítette. Ön­álló és eredeti volt a darab, azonban az ősforrás mindig a magyar népdal mérhe­tetlen és kimeríthetetlen kincses tengere volt. Hogyan tudjanak újat és nagy dolgokat alkotni, amikor a színház-igazgatóságok elzárkóznak előlük és kizárólag csak olyan embereket és szerzőket bo­csátanak be, akik néger ritmust, idegen tárgyal, ide gén mesét hoznak be a magyar színpadra. (Élénk helyeslés.) — Fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy job­ban kell szeretnünk magunkat és jobban kell becsül­nünk magunkat, mint amennyire megtesszük. Ne hivatkozzanak arra. hogy Párizsban mi tetszik az éjszakai lokálokban, hogy Hágában, vagy pedig Ber­lin vagy Bécs egyes részeiben mi népszerű és mi T eherautópótkocsik T eherautokarosszériák Autóbuszok Gyártja : NAY és RÓNA ''illlllllllllllllllllll gép-és szállitóeszközgyárniTíülHÍIdlülP Budapest, X, Kápolna tér 27-29. Telefon: J. 395-80. kell a pénzfizető közönségnek, ne feledjék el azt, hogy mivel tartoznak a magyar nyelvnek, a magyar zenének, a magyar színészetnek és a magyar kul­túrának. — Még egy más dolgot is a színházigazgató­ságok figyelmébe kell ajánlanom. Aki a legutóbbi darabokat végignézte, látta, hogy a szerzőnek egyet­len füttyszavára megjelennek a színpadon a gyer­mekek, minden indok nélkül hozzák a nemzeti zász­lót és elkezdenek irredentát csinálni. Ha irredentái akarnak csinálni, csinálják azt megfelelő komoly, irodalmi eszközökkel. (Úgy van!) Az az irredentiz­mus, amely belülről jön, nem erőszakolt, nem csinált, nem papir­maséból való. hanem a magyar lélekböl fakad és beszél magától és nem kell nemzeti színű szala­gokkal felcicomázni. (Elénk helyeslés.) — Amikor 1870-ben megtörtént a francia tragé­dia, akkor azt mondották: Nem kiabálni és ordítani kell, hanem rágondolni. A gondolatnak ezt a fensé­ges irredentizmusát, amely cselekedetekben, tettek­ben és mélységes hangulatban tükröződik, nem pe­dig zászlókban és a Kossuth-notának, vagy a Himnusznak únos-úntalan való eléneklésében kell keresni. — A magyar dallal és a színpadi művészettel és költészettel szemben a magyar színházaknak kötele­zettségeik vannak. A magánszínházakat ebből az ob- Iigóból kiemelem, azonban az állam által fenntartott Nemzeti Színház és Kamara-színházzal, valamint a főváros által gazdagon segélyezett Városi Színház műsorával szemben óvást kell emelnem és fel kell hívnom a figyelmet arra. hogy mivel tartoznak ezek a színházak a magyar dalnak, a magyar léleknek és a magyar szellemnek. Számolni kell azzal, hogy áldozatot kell hozni a kultúra részére és nem kell mindenáron hajszolni a pénzt, még akkor is, ha az emberek ezreinek és ezreinek exisztenciáját dönti az által veszedelembe. Számokat hozhatnék fel a bir­tokomban levő adatokból, amelyek arra vonatkoz­nak, hogy a külföldi szerzők és művészek mennyi pénzt visznek ki. Igen megrendítő nagy számok ezek. Mascagni, aki elég nagy tekintély Olaszország­ban. javaslatot tett mire a hatóságok eljártak a jazz-szel szemben. Ők rájöttek, a jazz nagy vesze­delmére és el is jártak vele szemben. Nálunk azok­nak a fiatalembereknek, akik éjszaka a mulatókba mennek, hogy a bortól megmámorosodva narkotikus izgalmak közepette lelkesedjenek a jazz-ért, nincs joguk azt kívánni, hogy mi is lebornljiink a jazz Budapest Szent Márk tere A halott-mozdulatlan Károly-körút akadályozza meg az új Erzsébetváros felépítését A Fővárosi Hírlap mai számában Kozma Jenő rámutat a belső Erzsébetváros szégyenletes épület­viszonyaira és új munkaalkalmak teremtésével kap­csolatosan sürgeti az építkezések haladéktalan meg­kezdését. Hogy ez mennyire elsőrangú fontosságú feladat, arra igen jellemzően világítottak rá az Er­zsébetvárosi Kaszinóban megtartott előadások, ame­lyeket Jeszenszky Sándornak, a Szép Budapest író­jának bevezető előadása után az Erzsébetváros újjá­építése érdekében indítottak meg. A csütörtökesti befejező előadássorozaton Padá- nyi Gulyás Jenő építész kifejtette, hogy a belső Erzsébetváros újjáépítése csak a halott-mozdulatlanságra ítélt Károly körút felől kezdhető meg. Rakovszky István kormányfőtanácsos még nyo­matékosabban mutatott rá arra a városfejlődési szempontból mérhetetlen kárra, amelyet az jelent, hogy a főváros a helyzet tisztázatlanságára hivat­kozva, nem ad építési engedélyt a Károly körúti fronton. — Éppen olyan visszamaradást látunk itt — mondotta, — mint amilyen a Suhajda-telepen volt éveken át. A belső Erzsébetváros valójában ma egy nagv és szégyenletes Suhaida-telep. Jakab Dezső és Ligeti Pál építészek a nagy­budapesti Átlós út fontosságát hangoztatták, egyben pedig ajánlották az új központi városháza építésé­nek olyan megoldását, amely szerint az árkádos át­járókkal a forgalom részére hozzáférhetővé tett mo­numentális épület udvara legyen Budapest Szent Márk tere. Jeszenszky Sándor osztálytanácsos megrázó színekben mutatta be a nagyváros egészségtelen zu­gaiban élő, a kultúrától teljesen elmaradt ember­típust: a nagyvárosi barlanglakót. Az előadássorozat eredményeit Ugrón Gábor foglalta össze. — Két irányban folytatjuk a megkezdett akciót — mondotta. — Egyrészt kiszélesítjük a közvéle­mény tájékoztatására megindított propagandát, más­részt megtesszük a szükséges lépéseket az illetékes hatóságoknál, hogy hárítsák el végre azokat az aka­dályokat, amelyek mindezideig meggátolták az Er­zsébetváros újjáépítését. Kapuszta Gusztáv építőmester BUDAPEST, Vili., KISSTÁC1Ó UCCA 3. Telefon: József 593—08. KAUFMANN GYULA BUDAPEST nyomdai és papíripari gép raktára Kertész ucca 48. Telefon J. 405—70. MUZES JÓZSEF ES TASSA Budapest, VI., Felsőerdősor 3. szára — Telefon; Lipót 973—15. FÜST LÁSZLÓ Omnia Mozgóval szemben) elektrotechnikai és műszaki vállalat BUDAPEST, Vili., BÉKES-UTCA1. SZ Telefon: J. 350-18, Elektromos világítás, motorikus és gyengeáramú berendezések szerelése. Szerelési anyagok és égők raktáron. ■SSCHER ANTAL szobrász Budapest, VI., Hungárla-körút 33 d OUTI. ANTAL VASÖNTÖDE és OÉPOYÁR RÉSZV.-TÁPS. X. KÉR. ASZTALOS SÁNDOR UCCA 9. TELEFONI JÓZSEF 8-81-83. SZABADALMAZOTT FACSAVARNÉLXÜLI FAREDQNY BUK POGÁNY Epü!et'és mü' i lakatos mestetek j Acéllemez görredőny és különleges napellenző gyára BUDAPEST, VSíL, JÓZSEF-KÖRÚT 89. MATUSEK JÁNOS FESIÚVÁLLALATA Festés Mázoüás Tapétázás Budapest, Vili., Szerdahelyí-ucca 1. Üzlet: VII., Dob-ucca 69. TELEFON: József 395—53. «SCHÄ-C O» a legújabb és legolcsóbb sokszorosító gép GURLITT HERMANN V, Gr, Tisza István-n. 22 Tel, 230-86. FÜRST LAJOS épület- és diszműbádogos, légszesz-, víz­vezeték- és csatornázási berendező. Budapest, VIII, Berzsenyi u. 3. Telefon: József 322-17 TÓTH SÁNDOR autógumim és gummiheveder gőzvulkanizáló üzeme Budapest, II., Fö-u. 20. Telefon; l. 979-42 LUD0V1KA flUTÚCARROSZERIA-Őzen BUDAPEST, IX., REMETE-UTCA 34. A legelegánsabb luxuscaroszeriák, sorozatos caroszerlák és autóbuszok. — TELEFON: József 365—86. MURARÍ) JfiNGS flum,,"JavltÓ üzem BUDAPEST VI„ Benczúr-ucca 3. (Felsőerdősor sarok) Telelőn : T. 263-56. RÓNA JÓZSEF GÉPÉSZMÉRNÖK GRAFIKAI GÉPMŰHELYE Budapest, V, Visegrádi-u. 8 (Bejárat: Kádár-u. 12) Tel ;T. *54-48 Sokszorosltőipari is könyvkStászeti mindenfajta gépet Javít alakit és átkOltBzM Fűtés Sssentgyörgyi és Társa ársa j-n. SS j Gás Telefon: József 8-97 Budapest Vili, Baross NÉMETH FERENC ÁCSMESTER BUDAPEST, I., CSÖRSZ UCCA 12 Székesfehérvári 1927. évi orsz. kiállításon elismerő oklevéllel kitüntetve. — A szabad. „VASFA“ tetőszerkezet feltalálója TELEFON I i. 895-78 NI ATKU TELEFON i nLATIl? JÓZSEF J. 895-78 Magasépítés, út, vasúi, hídépítés, vasbeton BUDAPEST, VIII., JÓZSEF-KÖRÚT 77—79, I. EM. 17 Saját anyagtelep i I., FEHÉR VÁRI-UT 78. Telefon : József 8Ö5—78 GATTYÁN PÁL KÖVEZŐMESTER ÚTÉPÍTÉSI VÁLLALATA Budapest, IX. kér. Beöthy-ucca 2. Telefon: József 318—62 Vállai: útburkolási, kövezést és minden e szakmába vánó munkát Díjmentes költségvetés

Next

/
Oldalképek
Tartalom