Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1928-05-09 / 19. (967.) szám
Budapest, 1928 május 9. 5 MENDE-MONDÁK a városháza folyosójáról Cigány szerelem és kooperáció — A galíciai polgártárs üzleti érzéke — Az ’ezerpengős közbeszólás SZÜNET KÖZBEN a legutóbbi közgyűlésen a pipázóban szórakoztak a városatyák.' Az egyik csoportban különböző pártállású urak diskuráltak. Voltak közöttük a Községi Polgári Pártból, Wolff - pártiak, demokraták, szocialisták és dolgozók. Tréfálkozva mindenről beszélgettek: régi dolgokról, a kommünről, a kurzusról, majd aktuális esetekről. Szóbakerültek a „dolgozók“ is, akik Kiár Zoltán szerint elhagyták régi politikájukat és beléptek a Községi Polgári Pártba Itt Kozma Jenő megjegyezte, hogy a Dolgozók nem léptek be az elnöklete alatt álló pártba, csak politikamentes kérdésekben kooperálnak a Községi Polgári Párttal. Egyébként teljesen megtartották önállóságukat és függetlenségüket. Közbevágott Kiár Zoltán: — Én erre nem volnék kapható. Mint régi függetlenségi ember, sohasem kooperálnák a kormány pártjával. Szelíden mosolyogva jegyezte meg erre Kozma Jenő: ■— Te is úgy vagy ezzel, Zoltán, mint a cigány a grófné szerelmével. A földesúr, a gróf fiatal asz- szonyt hozott a kastélyba. A helybeli notabilitások ebéd előtti sörözgetés közben dicsérték a fiatal grófnét. Csupa jót mondtak róla: milyen ragyogóan szép, mennyire jámbor, templombajáró és főként, hogy milyen erényes. A szomszédos asztalnál toprongyos, ragyásképű cigány hallgatta az urak beszélgetését, majd egyszerre csak sunyi módon közbeszólt: — Mind igaz, amit az urak mondanak, de én mégis akkor ölelném meg a grófnét, amikor akarnám. Általános elszörnyüködés kísérte a kéretlen közbeszólást. — Hazudsz, cigány! Hogyan mersz te a grófnéról ilyent mondani? — Már pedig, akár hiszik a tekintetes urak, akár nem, úgy van, ahogy mondtam: akkor ölelem meg a drágalátos grófnét, amikor akarom. Félig-meddig már rendben is van. Én már akarom... — Hát, édes egy Zoltánom, — fejezte be általános derültség közben az adomáját Kozma Jenő, — körülbelül te is így állhatsz azzal a bizonyos kooperációval. © BÜNTETNI akarják az uccán szemetelőket Budapesten éppúgy, mint büntetik már Münchenben, vagy Bécsben. A köztisztasági hivatal érdemes igazgatója szerint most már ez az egyedüli módja a védekezésnek, mert a magyar fővárosban nagyon elszaporodott azoknak a száma, akik vétenek nemcsak a köztisztaság, hanem a jóízlés ellen is. A rendőrséget akarják felkérni a közbelépésre, hogy tegyenek úgy, mint például a bécsi kollegáik, akik minden aktázás és feljelentgetés helyett nyomban a helyszínen lefizettetik a bírság-shillingeket a szemetelőkkel. Meg is gondolják most már az osztrák főváros lakói, vagy vendégei, vájjon „kihágjanak“-e, vagy sem? Mivel pedig „üzletileg“ az nem kifizetődő többé, hát nem teszik. Gya- karlott mozdulattal a zsebükbe siilyesztik a feleslegessé vált papírdarabkát, vagy más apróságot és csak otthon igyekeznek megszabadulni tőle. Így tehát a kecske is jóllakik és a káposzta is megmarad. Tiszta leszazucca és nem kell büntetéspénzt fizetni. Nem úgy, mint nálunk, ahol újabban hiába hadakoznak a Köztisztasági Hivatal alkalmazottai. Ha reggel tisztára söprik az uccát, délre újra telve van eldobált szemetekkel. Ha ebédután ragyog a rendtől, estére újból kezdhetik. Igaz ugyan, hogy ez nem csoda, hiszen a Köztisztasági Hivatal igazgatójának megfigyelése szerint manapság már az olyan emberek is szemetelnek gondolkodás nélkül az uccán, akik „odahaza semmiesetre sem engednék meg, hogy valaki az ebédlőasztal alá dobálja a csontokat.“ Hát ez jellemző. Különben ma már a dal is rendetlenkedésre tanítja az embereket. Az „Oly jól csúszik ez a banánhéj“ kezdetű és költői szépségekben gazdag charles- ton-dal ezt tanácsolja a banánhéjra vonatkozóan: „... dobd el valahova ...“ És az emberek engedve az „okos“ tanácsnak, ezt dúdolják s közben eldobják valahova ... A szemetelési tilalomról különben eszünkbe jut a bécsiek kedves humora, amely kifigurázza az életbeléptéit rendeletet. így történt. Egy galíciai polgártárs sétált az osztrák főváros egyik főútvonalán, ahol hazai szokása szerint nagyot köpött, pont a rendőr orra alá. A rendőrnek, minthogy a bécsi ucca rendje a köpködést is tilalmazza, egyéb sem kellett, lefülelte a polisit és nyomban lebírságolta két shillingre. Mialatt a büntetésről szóló nyugtát kiállította, a következő párbeszéd keletkezett közte és a kaftános galíciai között: — Két shilling bírságot fizet — mondta a rendőr. — Két shillinget, miért? — kérdezte tágranyílt szemekkel a galiciáner. — Mert tilos az uccán köpködni. Mikor a galíciai látta, hogy a dolog nem tréfa és fizetni kell, mialatt előkotorászta a két shillinget, bizalmaskodva odaszólt a rendőrnek: — Ez nagyszerű egy üzlet, mondja kérem, nem adhatná át nekem a vezérképviseletet Lembergre?... & EGYETLEN KÖZBESZÓLÁST kockáztatott meg egy régebbi közgyűlésen Kiár Zoltán bizottsági tag és most „hivatalból üldözendő rágalmazás vétsége“ címen kerek ezer pengős pénzbüntetéssel sújtották. Az egyik kerületi elöljáróra támadt rá Kiár szokott temperamentumával. Ennek a hirtelen felbuzdulásnak lett a következménye azután az a per, amely az említett ítélettel végződött. Nem akarjuk reprodukálni Kiár egyetlen közbeszólását, de, hogy az cseppet sem volt tréfás, legjobban bizonyítja maga Kiár Zoltán, aki a tárgyaláson a „túlfűtött hangulatra“ és „fel- indultságra“ hivatkozott. Már pedig túlfűtötten és felindultan még a legszelídebb, galamblelkű emberek, sőt a gyakorlott diplomaták sem képesek a leggyön- gédebb kifejezést megtalálni. Szó, ami szó, Kiár bele is nyugodott az ezer pengőbe. Mi azonban mégis megkérdezzük, — teljes tisztelettel a bíróság ítélete iránt — hogy ha 1000 pengős büntetést kap az a városatya, aki egyet, egyetlenegyet közbeszól, mit érdemel az, aki órákig szónokol?... Gyuribandi. Főiskolai hallgatók lovas- iinnepsége a Tattersalban Az újraéledő lovassport a nemzeti eszme szolgálatában Az újraéledő magyar lovaséletnek ismét újabb zászlóvivői akadtak. A főiskolai hallgatók és hallgatónők karolták fel a lovassportokat. Egyelőre még kicsiny a táboruk, mindössze negyvenkét főből áll, amelyben azonban ott találjuk a tudományegyetem, a műegyetem, a közgazdasági egyetem, az állatorvosi és a testnevelési főiskolák fiatal, törekvő és lelkes képviselőit, öle lesznek majdan annak a pezsdülő lovasvilágnak úttörői, aminőhöz hasonlót napjainkban külüönösen a németországi főiskolákon találunk. München, Berlin, Königsberg és a többi városok diák- lovaséletének ragyogó képe lebeg előttünk, amelyet nálunk Bakonyi János, a Budapesti Lovasegyesület- nek és a Tattersallnak fáradságot nem ismerő és a lovassportokat erélyesen felkaroló igazgatója népszerűsít a főiskolai hallgatók között. A legmagasabb nemzeti célok szolgálatába állított akciója azonban nemcsak a diákok körében talált követőkre, hanem Bakonyi János ideális törekvéseit magáévá tette elsősorban is a székesfőváros kultúrális érzékű vezetősége, a földmivelésügyi minisztérium lótenyésztési főosztálya, a honvédelemügyi minisztérium és az államrendőrség. Ennek az általános megértésnek köPERFAX AZ IDEÁLIS CEMENTKONZERVÁLO ANYAG HENKEL féle HENKELféle Megvéd az olaj, savak és maró folyadékok okozta károktól Vezérképviselet és raktár Magyarország részére: Megakadályozza a kellemetlen porképződést Fokozza a tartósságot, keménységet és áthatlanságot Voith Gottlieb, Budapest, VI., Kartács-utca 26 TELEFON: LIPŐT 970-65. szökhető, hogy a Budapesti Lovasegyesület, amelynek elnöke Kállay I ibor ny. miniszter, aránylag rövid idő alatt lekíizdhette a terv elé gördülő tagadhatatlanul nagy nehézségeket s rövid öt hónap alatt a főiskolai ifjúságból olyan lovasgárdát nevelt amely vasárnap délután Horthy Miklós kormányzó, Albrecht kir. herceg, Riphtí Eerenc főpolgármester s a főváros, valamint az állam előkelő képviselőinek és hatalmas közönségnek jelenlétében lovaskészségének nagyszerű tanújelét adta. Még javában zuhogott az áldást hozó jó májusi eső, amidőn a Tattersall fellobogózott tribünje előtt megjelent Bakonyt János igazgató, mint oktatónak vezetésével a főiskolai hallgatóknak első tizes csoportja. A tavaszi üdezöld színekben ragyogó és virágdíszbe öltöztetett pályán elhalkul a zene visszhangja s Bakonyi János erélyes, katonás vezényszavára megkezdődik a négyszögön való iskolalovaglás. Az olyan lovaseseménynél, mint aminő a vasárnapi volt, természetesen a nézőknek nagyobbik része csupa hozzáértő emberből állott, akik sok-sok jóakarattal és elnézéssel jöttek el a diákok első próbatételére. A jóakarat és elnézés azonban feleslegesnek bizonyult. A fiatalok a legkeményebb kritikát is kiállották. ami a karusszel bemutatása alkalmával jutott kifejezésre. A műsoron következő számot az ősz Kutschenbach Róbert lovag tanította be. A porondon nyolc főiskolai hallgatónő és nyolc főiskolai hallgató jelentek meg. Bonyolult, de szebbnél-szebb figurákat mutattak be. A lovasjátékok közül a legérdekesebb és legizgalmasabb a tizenkét akadályon át futott ezerkétszáz- méteres gátverseny volt, amely a főiskolások lovaskészségét ugyancsak próbára dette. A lovaknak, múltba szárnyaik nőttek volna, vitte, magával ragadta őket gazdáik ifjúi lelkesedése. Az akadályokon csak úgy repültek át. Az egyik lovas leesik, de lova a versenyzés hevében tovább iramodott és majdnem végig vetekszik a többivel. A közönséget mind erősebb izgalom fogja el. Egyszer az. másszor másik lovas tör az élre, míg végre egy festői finisben nyer befejezést a nagyszerű mérkőzés. A szép lovasünnepséget az összes lovasok és lovasnők gyönyörű díszmenete fejezte be. Az élén Bakonyi János és Kutschenbacher Róbert lovag lovagoltak. Mögöttük vitte a díszes lovaszászlót nagyajtai ifj. Kozma Je'nö. akit két oldalon farkasfalvi Wieland Lenke és ábrahámfalusi ifj. Ugrón Gábor kísértek lóháton. Gyönyörű látvány volt, amikor a festői lovascsapat délcegen elvonult a kormányzó előtt. Most felharsa'n a himnusz, a kormányzó feleségével és kíséretével távozik és oszlik már a közönség is. De mindenkinek arcán ott lebeg a szívből fakadó megelégedettség. Ügy a lovastársadalom, mint a főváros közönsége csak hálás köszönettel adózhat a Budapesti Lovasegyesületnek és annak vezetőségének, főként pedig Kállay Tibor elnöknek és Bakonyi Jánosnak, az ifjúsági lovasmozgalom kiváló vezérének. Reméljük, hogy a látottak után az illetékes tényezők ezt a mozgalmat még az eddiginél is hathatósabb pártfogásukba veszik. RENAULT mezőgazdasági és vontató traktorok REmM Vörösmarty-tér 3. Május 5-én nyílt meg Felsőszigeti éttermünk Két zenekar játszik felváltva Eric Borchardt világhírű jazz- és tangó-zenekara é a Perils Pali cigányzenekara Ugyanekkor nyílt meg új nyári bárunk is a NEW-YORK rt. igazgatósága és személyzete