Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1928-04-18 / 16. (964.) szám
4 Budapest, 1928. április 18. JTovfikosfJfáuxp a pályaudvarokat be kell hozni a főváros szívébe és pedig alagutakon keresztül, mélyen a föld alá. Ennek a megoldásnak az előnyeiről szólva csak azt a nagy hasznot említem fel, ami a fővárosra a felszabadított telkek eladásából származik. Nagy telekértékemelkedés járna e megoldás nyomába, nem is beszélve a városrendezési érdekek fokozott érvényesüléséről. Sokat tanulhatunk az amerikai szállodai életből és az ottani idegenforgalomból. Szállodákat és pedig kitűnő szállodákat kell teremteni, ha az idegenforgalmat fejleszteni akarjuk. Az amerikai építkezési rendszert nem lehet áttétetni Budapestre, mert nálunk mások a föltételek. Newyorkban azért építenek felhőkarcolókat mert nincs terjeszkedési területnek. Newyork szigeten, valósággal egy nagy bazaltsziklán fekszik. A Fővárosi Hírlap munkatársa megkérdezte Kozma Jenőt, hogy miként alakul a ) városházi politika legközelebbi programmja. A következő választ kaptuk: —■ Egyelőre a helyzet teljesen tisztázatlan. Rengeteg égetően sürgős probléma vár a városházán megoldásra. Az obstrukció hetekkel szorította háttérbe e problémák megoldásának időpontját. Megállották az építkezések és megállóit minden olyan munka, amely városházi befektetéssel jár. Ez a megállás természetesen érzékenyen érinti Budapest munkástömegeit. amelyeknek hivatott képviselőiként tüntetik föl magukat azok, akik az obstrukció által most valósággal megállítják a munkát a városházán. Hangsúlyoznom kell, hogy a következményekért mi elhárítjuk magunkról a felelőséget és reá hárítjuk azokra, akik az ob- I strukciót megrendezték. Hatvan millió pengő kell Budapest útjainak modernizálására Elkerülhetetlen az utburkoló-kölcsön felvétele — Nyolcvanegy millió pengőt költött a főváros az utolsó tizenhét év alatt az úthálózat fenntartására A Fővárosi Hírlap már a múlt év elején rámutatott nagyérdekességű és közfeltiinést keltő cikksorozatában arra, hogy a főváros úthálózatának elkerülhetetlenül sürgős modernizálását csak újabb útépítési kölcsön felvételével lehet megoldani. Annak idején Solty Lajos tanácsnok az út- és csatorna- építési ügyosztály akkori vezetője, a főváros eme régi, kiváló szakférfija fejtette ki a Fővárosi Hírlap hasábjain ennek a problémának páratlan fontosságát, a kölcsön rendelkezésre bocsájtásának sürgősségét. Rámutatott egyben azokra a megdönthetetlen közlekedési, városrendezési és pénzügyi argumentumokra, amelyek a kölcsön felvételét, illetve az úthálózat általános modernizálását elkerülhetetlenné teszik. A Fővárosi Hírlap cikkei annak idején kimutatták, hogy a budapesti úthálózat burkolatainak tartós, modern és a gépkocsiközlekedés igényeinek megfelelő módszerrel való elkészítése, a régi, rossz, gyorsan romló és elavult burkolatok kicserélése olyan nagyarányú megtakarításokat eredményezne a székesfőváros budgetiében, hogy egyedül ebbő! a megtakarításból lehetne fedezni az e célra felveendő kölcsön amortizációját. A várospolitikai helyzet azonban úgy alakult, hogy a kérdés mai napig aludt. A múlt héten azonban újra szőnyegre került a fontos probléma abból az alkalomból, hogy a közlekedési bizottság illetékes albizottsága tárgyalni kezdte a száz új autóbusz elkészülésekor megindítandó nagyarányú autóbusz- közlekedés útirányait. Az autóbuszközlekedés nagyarányú kiterjesztéséről szóló program egyik alapvető tétele a kültelki közlekedés jelentős megjavítása, azoknak a városrészeknek a bekapcsolása, ahova mostanáig sem villamos, sem egyéb közlekedési eszköz nem vezetett. Ez annál fontosabb, mert az autóbuszhálózat kifejlesztése, az új vonalak újítása az illető városrészek beláthatatlan fejlődését vonja maga után. Tudni kell azonban azt is, hogy a főváros útvonalainak burkolata -— különösen a kültelkeken — még mindig meglehetősen rossz és elavult állapotban van, igen jelentékeny részében régi, vizes, makadám-burkolatú, autóbuszközlekedésre alkalmatlan. A közlekedési albizottság éppen ezért felkérte az útépítési ügyosztályt, hogy az útvonalak újjáépítésére készítsen sürgősen tervezetet és költségvetést. Az autóbuszutak megépítése — kétségtelenül — csak szerves része lehet az általános újraburkolási programnak, mert a műszaki, célszerűségi és pénzügyi szempontok egybehangzóan ezt követelik. A nagyfontosságú probléma megoldásának lehetőségei, a székesfőváros úthálózatának jövője iránt az út- és csatornaépítési ügyosztályban érdeklődtünk, s alkalmunk volt Rumbach Dezső h. tanácsosnak s kiváló munkatársa, Király Kálmán műszaki tanácsos együttes véleményét és felvilágosításait meghallgatni. Rumbach tanácsnok és Király müsz. tanácsos a következőket mondták el a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A főváros területén ezidőszerint közel nyolcmillió négyzetméter, különböző anyagokkal burkolt útteriilet van. Ebből 2.217.360 négyzetméter gyalogjáró, 5,728.838 négyzetméter pedig kocsiútburkolat. A gyalogjárók közül 583.743 négyzetméter aszfalt, 807.208 négyzetméter trahit, 17.343 négyzetméter kockakő, 4.140 négyzetméter keramit, 2.069 négyzet- méter cementlap, 788.200 négyzetméter kovácsolt, 14.657 négyzetméter pedig kátrányozva van. A kocsiútburkolatok közül 500.849 négyzetméter gránit, 548.635 négyzetméter bazalt, 27.150 bazalt kiskocka, 764.138 négyzetméter trahit, 693.903 négyzetméter trahit terméskő, 422.258 négyzetméter keramit, 85.703 négyzetméter fakocka, 674.098 négyzetméter aszfalt, 16.397 négyzetméter kátrányozott makadám és a túlnyomó többség, 1,995.707 négyzetméter régi, vizes makadám burkolat. Az óriási területű útburkolat értéke nem kevesebb, mint 136,003.334 pengőt reprezentál.-— A burkolat rendszere és anyaga — amint a fenti kimutatásból is látszik — régi, elavult, gyorsan romló, amelynek karbantartása igen sok pénzbe kerül, s rendkívül megterheli a főváros háztartását, de mégsem kielégítő. Az utolsó tizenhét év alatt, 1912-től 1928-ig, amelyből a három legfeketébb esztendő alatt alig volt gond az útépítésre, — kerekszámban huszonhét és negyed millió pengőt költött a főváros új utak építésére, az útburkolatok karbantartására pedig csaknem még egyszer ennyit, 53,283.484 pengőt. Összesen tehát közel 81 millió pengő volt az az összeg, amit a főváros az utolsó 17 év alatt az úthálózatra elköltött. — A háború előtti békeévekben átlag 7 millió pengőnek felelt meg mai értékben a főváros útügyi kiadásainak évi összege, a most folyó esztendőre pedig 16,030.190 pengő van erre a célra előirányozva. Látszólag tehát a főváros most még egyszer annyit költ új utak építésére és a régiek karbantartására, mint a béke éveiben. Ez a dotációemelkedés azonban tényleg csak látszat, mert mai pénzünk vásárlóértéke, amint az az útburkolatok egységárainál is jelentkezik, csupán fele a háború előtti pénzünk vásárlóerejének. Valóságban tehát a főváros útfenntartási és útépítési munkáira ma is körülbelül csak ugyanannyi jut, mint a háború előtt, azaz az évi összkiadások 8 százaléka. — Sajnos, ez az összeg nem elegendő ahhoz, í hogy a főváros úthálózatát az autóbusz és a gép- í kocsi parancsoló igényeinek megfelelően, rövid idő alatt modernizálhassuk. — A székesfőváros területe mindig túlnagy volt a lakosság számához képest, sok igényt kellett tehát kezdettől fogva aránylag kis összegből kielégíteni. Ennek a következménye, hogy úthálózatunk legnagyobb részének olyan az útburkolata, amelyet minduntalan javítani kell és amely az autóközlekedés számára kevésbbé alkalmas. — A budapesti kocsiútburkolatok területének fele, •— kereken hárommillió négyzetméter, — leg- nagyobbrészben közönséges makadám, vagy egyéb meg nem felelő kövezet. Ebből az útterületből legalább is kétmillió négyzetmétert kellene mielőbb modernizálni. Átlag 15 pengős négyzetméterenként! egységárat számítva, ez a munka 30 millió pengő kiadást jelent. — Sürgősen burkolni kellene azonban a Hungária körutat, a Hajtsár utat és még több kültelki főútvonalat is, ami újabb egy millió négyzetmétert jelent, úgy hogy a főváros úthálózatának modernizálására összesen mintegy 60 millió pengő lenne szükséges. — A gépkocsik száma az utolsó esztendő alatt 9200-ról 13.000-re emelkedett Magyarországon, s optimizmus nélkül megjósolhatjuk, hogy öt év múlva ötször annyi autó lesz Budapesten, mint ma van. Feltétlenül szükséges tehát, hogy úthálózatunk fejlesztése e közlekedési igényeknek megfelelő legyen. — Az említett 60 millió pengős beruházás a legközelebbi öt éven belül szükséges, tehát SOPROH-GVOM tEJ Ú gOCHUBt A LEGMEGBÍZHATÓBB! SOPRON-, GYŐR- ÉS VASMEGYEI TEJGAZDASÁGI R-T Központi üzem és irodák: I., Fehérvári ól 33-35. Telelőn: J. 305-31. éj J. 428-01. évenként 12 millió pengőt kellene fordítani arra, hogy utainkat a kor igényeinek megfelelő módon átalakíthassuk. — Húsz éves amortizációt véve alapul, az első hat évben a burkolási járulékok és a fenntartásnál jelentkező megtakarítások volnának elegendők a tőketörlesztésre, a további 14 év alatt pedig ugyancsak az útfenntartási hitel és az útfenntartási költségekben mutatkozó megtakarítás bőven fedezné az annuitásokat. — Más szavakkal ez annyit jelent, hogy a főváros a köz külön megterhelése nélkül, rövid öt év alatt az új kor igényeinek megfelelően átalakíthatná úthálózatát, ha erre a célra 60 millió pengős kölcsönt venne fel, vagy ha az útépítő vállalatok hitelbe készítenék el a szükséges munkálatokat. A legtökéletesebben s íegjutányosabban beszerezhető hézagmentes padozaiburkolló a B*r LINÓLEUM w Uj építkezéseknél, mindennemű átalakításoknál ajánlattal díjmentesen szolgál ELSINGER M. J. ÉS FSAI Budapest, V. kér., Báthory ucca 6. Uj telefonszám: Teréz 232—58 Száva Sándor EGÉSZSÉGÜGYI BERENDEZÉSEK GYÁRA Budapest, S., Budafoka-út 73. szám Telefon József 416—07 _______ Ge rber József BUDAPEST 01, SZÁSZ KAROLY U. 4 Telefon: Lipót 981—44. szám Fayence falburkolat, keramit-, cement-, márvány-, mozaik- és terazzó-padló-burkolat. BURSCH MIKLÓS BUDAPEST, L, Krisztina-körut 101. festő- és mázolóvállalkozó GONDA és ERDOS Hat. eng. villanyszerelési és mechanikai vállalat Budapest VII, Rombach-u. 11. Tel. J. 423-06 Szerelési cikkek és izzólámpák nagy raktára | Fayence falburkolást és padlóburkolást keramit, mozaik x * és cementlapokból a legjutányosabban kivitelez J | KOCH ÉS SZILAGYI j | építőipari vállalat 2 | Budapest, Vt., Székely Berfalan-u. 2/b. t * Telefon ■ Teréz 296-51 és 290-78. _____♦ Go mbos Benő BUDAPEST, VII., DOB-UTCA 92-96. SZ. ÉS ISA b. t. Budapest VI. Liszt Ferenc tér 4 Egészségügyi berendezések -Csüvek -Műszaki cikkek-Féngyirtds HUBERT FOHN CIPŐÁRUHÁZ Budapest, VII. kér., Király uooa 8. az. ALAPITTATOTT 1898 Dúsan felszerelt raktárt tart: férfi-, női-, gyermek-, luxus- és strapacipökbon. Városi tisztviselőknek kedvezményes árak. GABOS OSZKÁR OKL. ÉPÍTÉSZ ÉS ÉPÍTŐMESTER TELEFON: Teréz 289-60. BUDAPEST, V., ÚJPESTI RAKPART 4.
