Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1928-03-14 / 11. (959.) szám
Budapest, 1928. március 14. 5 MENDE-MONDÁK a városháza folyosójáról Ki korán kell, ingyen utazik — Sárika Londonba megy, ahol ,,van hej számos utca és sarok . . .“ — Az első női tisztiorvos diadala — Ki akarják bővíteni a népligeti vurstlit Befagyott a budai műjégpálya MEGHOSSZABBÍTOTTÁK a külső Lipótváros nagy örömére a 15-ös autóbusz útvonalát. Eddig csak a Vígszínházig járt ez az autóbusz, ezentúl pedig a Csáky uccán végighaladva a Csanády uccuig megy, hogy a Visegrádi uccán térjen, visszafelé és vágjon neki a Belvároson keresztül a Boráros-térig vezető útjának. Szombaton vott a premierje a meghosszabbított járatnak és azóta vígan száguld az autóbusz ebben az amerikai tempóban fejlődő új városrészben, ahol a múlt év tavasza óta negyven új bérház emelkedett. Az első kocsin, amely dübörögve haladt tova a Csáky uccán, a sofförön és a kalauzon kívül két hivatalos személy ült. Kora reggeli órákban felkeltek, hogy lázas premjerhangulatban végigélvezhessék az új autóbuszvonal sikerét. Az egyik úr Till Antal, az Autóbuszüzem vezérigazgatója, a másik pedig Scheuer Róbert városatya, ismert közlekedésügyi szakértő volt. Scheuernek az autóbuszközlekedés diadalán kívül egyebet js jelentett ennek az új autóbuszrelációnak a kiépítése. Ő saját gyermekének tekinti a Lipótváros mélyére meghosszabbított 15-öst, mert hiszen ő éppen a Lipótvárost képviseli a főváros közgyűlésében. Szűkebb hazája érdekében kardoskodott tehát akkor, amidőn sikraszállt az említett autóbuszvonal kiterjesztéséért. Az első kocsi két hivatalos utasa izgatottan várta az első fizető utast, aki, — mint alább kiderül — nem is volt „fizető“. Nem sokáig kellett várhjok, amikor a Csáky uccában egy úr szállott fel két leánykával. — Kérek három jegyet! — szólt oda a kalauznak. A kalauz engedelmesen és illedelmesen ki is szolgálta az urat, aki erre átnyújtotta a három jegy árát. — Pénzt nem fogadhatok el! .— szabadkozott a kalauz. Az utas csodálkozva nézett reá. Látszott rajta, hogy zavarral küzd és nem tudja mire vélni a kalauz nagylelkűségét. Egyetlen pillanatra, mintha sajnálkozás árnyalata futott volna végig az arcán. A sajnálkozás a kalauznak szólt, akit az úr szerint minden bizonnyal éppen most hagyott el a józan ítélőképessége. — Micsoda beszéd az, hogy pénzt nem fogad el!? — kiáltott a kalauzra most már idegesen. -— Velem ne tréfáljon, mert... A heizet kezdett fenyegetővé válni. Az idősebb úr zavartan nézett körül az autóbuszban és amikor meglátta, hogy a háttérben két ember derűsen mosolyog az ő kínos helyzetén, ekkor végkép elhagyta az önuralma. Szentül meg volt győződve, hogy gonosz tréfát űznek vele. Ezt a pillanatot látta elérkezettnek Scheuer Róbert arra, hogy felkejjen helyéről és udvarias bemutatkozás után megmagyarázza a helyzetet az első utasnak és társaságának. —- Mélyen tisztelt uram, bocsásson meg! — szólt hozzá. — A kalauz ezúttal csakugyan nem fogadhat el pénzt a három jegyért. Maga az Autóbusz- üzem vezérigazgatója, aki itt ül és akit van szerencsém ezennel bemutatni . . , (kölcsönös üdvözlés) ... rendelkezett így. Nálunk már szinte tradíció, hogy az új útvonalak első utasa nem fizet viteldijat. Ez nekünk kabalánk, ehhez ragaszkodunk. Ne rnéltőz- tassék tehát ezeket a „tiszteletjegyeket“ visszautasítani . . . Nagyot mosolygott erre a joviális külsejű úr. Egyszeriben elszállt a dühe és a haragja. A leány kák szintén nagyszerűt mulattak az eseten és természetesen a derék öreg kalauznak is mosolyra húzódott a jól kifent bajúsza. — No, ha így van, akkor nincs baj! . . . — szóit most már teljes derűvel az első utas, és gondosan összehajtogatva, a lev élttárcájába süllyesztette a három fehérszinü jegyet. Eltette a kalandos út örök emlékéül. Lám, lám: Ki korán kel . . . ingyen utazhatik... AZ ELSŐ NŐI TISZTIORVOST, Orphanides Etelkát, a minap női egyesületek meleg ünneplésben részesítették. A nők nagy szeretettel veszik körül Orphanides Etelkát, akinek sikerét a maguk diadalának tekintik. Hogyne, hiszen ő az, aki megtörte a jeget és a női nem első képviselőjeként bevonult a tisztiorvosi társadalomba. Arra a pályára, amely eddig szigorúan csak a férfiak érvényesülése számára állt nyitva. A nők. háború utáni térhódításának újabb állomása ez. Mert az orvosi pályán számtalan nő működik, sőt újabban ügyvéd is akad egy-kettő, hogy az általánosabb női foglalkozásokról ne is beszéljünk. Külföldön a nők igaz, már messzebb tartanak, hisz egyes országokban bírói székben is ülnek asz- szonyok, sőt néhol a rend őrét félik bennük. Mégis . •. mégis nagy haladás az. hogy az egész országban Budapestien választottak először nőt tisztiorvossá. Orphanides Etelkának pedig nagy tisztesség, hogy éppen ő lehet ez a szerencsés — első. aki a sort megnyitja. A pálya kétségtelenül nenéz es iaraosa- gos a gyöngébb nem számára, hiszen a tisztiorvosnak éppen az élet legválságosabb pillanataiban, a nyomor legkétsébeejtőbb szakaiban kell a szenvedő emberek rendelkezésére állani. Haláleset, fertőzőbetegség, téboly. — mindazok a momentumok, amelyek még az intézkedő hatósági személytől is pompás idegeket és megfelebbezhetetlen erélyt követelnek. Ha pedig ehhez most majd egy darabka női szívet is adnak, ez talán mégsem lesz nagy baj!?... Ez a női szív önmaga számára könnyebbé teszi a nehéz hivatást, a bajbajutottaknak megkönnyíti a nehéz órák keserveit . . . * „LONDONBAN van, hej, számos utca . . Erre tanított az a régi kedves és egyszerűségében is megható dal, amely kellemesen juttatja eszünkbe a legzavartalanabb békeidőt és egyben fiatalságunkat. London számos utcájával készül most megismerkedni a városháza egyik mozgékony és lelkes titkárnője: Sárika, aki esztendők óta Berczell tanácsnok mellett teljesít szolgálatot. Sárika, akit nevezzünk csak így röviden a keresztnevén, mert hiszen annyira ezen a néven él a. „köztudatban“, hogy vezetékneve talán nincs is, lobog a tudásvágytól. Ez a tudásszomj, amely szinte parancsoló szükséggé teszi a számára, hogy a városháza legapróbb eseményeit is riporteri Pontossággal kifürkéssze, — viszi ki most Londonba. Egy budapesti iskola zarándokcsapatával teszi meg az utat az angol fővárosba. Első útja nyilván a londoni városházára vezet, ahol két-három napi időzés után a legintimebb várospolitikai titkokról is informálva les.s. A budapesti városházán most komoly gondot okoz Sárika elutazása. Vagy meg kell állítani Sárika távolléte idejére az események forgókerekét, vagy pedig nem szabad elengedni Sárikát. Mert eseményt őnélkiile. olyasmit, amiben ő „nincs benne“, — elképzelni is lehetetlen . . . * A NÉPLIGETI VURSTLI foglalkoztatta c héten az egyik városi bizottságot. — Ki kell építeni ezt á népszórakoztató helyet, új mutatványos bódékat kell létesíteni! — indítványozta valaki. Igen helyes! Oly szomorú a világ: nincs annyi vigasság, amennyi elegendő volna. Cirkuszokat a népnek! Vagy előbb inkább kenyeret!? . . . MŰJÉGPÁLYÁT akartak létesíteni .a Széna-téri sporttelepen. A városgazdasági bizottság nem helyesli a tervet. Különben is kell a hely egyrésze az ottani piac kibővítésére. A műjégpálya-terv tehát — befagyott. Gyuribandi. Kísérletezések a gyöngyösi lignitté! A főváros pénzén akarják élefrekeífení ezt a halódó banyavállalatot Már 1925-ben azt állapította meg a belügyminiszter által kiküldött üzemvizsgáló bizottság, hogy a Budapest Gyöngyösvidéki Lignit-bánya Rt. részvénytöbbségének megvásárlása háborús kényszerűség volt és a fővárosnak ezt a bányavásárlását a bizottsg „menthető“-nek mondta. Nem nagy dicséret volt ez akkor sem, azóta azonban túlságosan rájárt a rúd a főváros üzemeire, az érdekeltségek elkeseredett harcot folytattak a fővárosi üzemek megszüntetéséért. A főváros ezzel szemben érthető makacssággal védte az üzemeket és a közgyűlés is mindössze öt üzetfnet ítélt halálra. Nincs is megelégedve a halálos 'ítélettel Scitovszky Béla belügyminiszter, aki éppen a héten állapította meg, hogy az üzemek további leépítésére van szükség. Remélhetőleg a főváros most már ;nem fog sokat tétovázni és ha a miniszter hivatalos leirata is leérkezik, tudni fogja, hogy minden olyan üzemet, amely nem hajt hasznot. vagy amely a fővárosnak csak pénzébe kerül, sürgősen le kell építeni. H1KKER GYULA H&x-, vubutor-, »odronyáyy betét gyára. Sx áll oda, kórháx és penzió teljes bereades&nfc Budapast, VII. kér., Holló ucca 3. Mintaraktár: VIL, Dohányucca 6. (Ixr. templom mellett.) Telefon : Gyár: József 424—3 2, Mintaraktár : József 361—97. Amikor a közgyűlés nevezetes határozata megszületett, a Budapest-Gyöngyösvidéki Lignitbánya Rt.-ot is ama üzemek közé sorolták, amelynek sorsát függőben hagyták. Nem Ítélték háláira, de a világért nem merték volna azt sem mondani, hogy életben kell hagyni. Most a belügyminiszter intését valószínűen figyelembe fogja venni a közgyűlés és a leépítendő üzemek között a legelsőknek azoknak kell lenniük, amelyek eddig is csak kegyelemből élték tovább életüket. Végre is meg kell szüntetnie a fővárosnak a gyöngyösi lignitbányánál lévő érdekeltségét. mert évenként milliárdokat fizet rá. A belügyminiszternek tehát a Tóvárosi Hírlap mai számában közölt nyilatkozata legeslegelsösorban is a Budapest- Gyöngyösvidéki JLigniibánya Rt.-ra vonatkozik. Minden tiszteletünk Gyöngyös városáé, Budapest székesfőváros azonban még mindig nincs abban a pénzügyi helyzetben, hogy Gyöngyös város szénnemesítési kísérleteit súlyos milliárdokka! finanszírozza. Most ugyanis, amikor a belügyminiszter újabb halálos ítéletekre noszogatja a fővárost, azt olvassuk, hogy a Budapest-Gyöngyösvidéki Lignitbánya Rt vezetői benzol-lepárolási szisztémák tanulmányozására utaztak Olaszországba. Éppen jókor. Teherautépótkocsik Teherautofcarosszériák Autóbuszok Gyártja : MAY és RÓNA ''illlllllllllllllllllll gép-és szál itáeszközgyárOfllllllllllllllllllP’ Budapest, X, Kápolna tér 27-29. Telefon: J. 395-80. LÁNYI EMIL bádogos és szerélőmester, egészségügyi berendezések vállalata BUDAPEST IX, LILIOM UCCA 7 Telefon: József, 415-28 Hirmaxm Ferenc rézarugyár Budapest, VII., Csányi-ucca 7 9. Telefon: József 460-49 Gyártmányai: Permetezők és ezek összes alkatrészei, rézsúlyok, háztartási mozsarak, gvertyatartók, habüstök stb. továbbá ,,Pax“ szab. kézi tűzoltó készülék stb KÉRY LAJOS . ™T'"zoU, tetofedo-mester Budapest, Hicca 3, Telefon: J, 350-11. Kovács dános elektrotechnikai és mechanikai gépmű ely. Teieíonh. J. 313-01 Elektromos gépek és készülékek javítása. Orvosi villamos műszerek és készülékek gyártása Aulddinamok és indíttík javítása. Budapest, Vili,, H o r á n s z k y - u c c a 27. szám. Kecse Nagy Sándor ácsmester Budapest X, Kerepesi-úfi 69. Telefon: József 424-97 «•SOHA — CÖ» a legifjabb és legolcsóbb sokszorosító gép GURLITT HERMANN V, Gr. Tisza I<iván-u 22 Tel. 230-86. Kollár Miklós Újpest, Viola y c c a 30. Telefon : T. 212—54, 293—45 Fedési munkák és szigetelések í ;cm Miklós OKLEVELES GÉPÉSZMÉRNÖK Központi fűtés, vízvezeték és egészségügyé berendezések Budapest, VII., Vörösmarty ucca 19. Telefoa: József 415—98. rz TELEFON : J. 395-78 HUW JÓZSEF 0 TELEFON i 395—78 OKL. MÉRNÖK MÉRNÖKI IRODÁJA ÉS ÉPÍTÉSI VÁLLALATA Magasépítés, út, vasúi, hídépítés, vasbeton BUDAPEST, VIII., JÓZSEF-KÖRÚT 77—79, I. EM. 17 Saját anyagtelep i 1., FEHÉkVÁRI-ÚT 78. Telefon : József 895—78
