Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1928-03-07 / 10. (958.) szám
Tizenhetedik évfolyam Ara 50 fillér Budapest, 1928 március 7 10 (958) szám i«HimiiR»ibíiibMiniffmíiűiiiiiíüiiifniailiril!mülbuinlüWi¥Biiioumi»öniaiiimnnwamauiamamoiiiqMei EEÖEIZETÉSI ÁMASC: Egész évre ............................24 pengő Fé lévre....................................42 pengő Állandóan: G HSZDASÁGl ÉUTESÍTÖ VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP Felelős szerkesztő: D Jí C S O K 71/1L MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN S z erkesztö s é g és kiadóhivat a BUDAPEST VI., SZÍV UCCA IS SZ. Postatakar ékpénzt, csekkszámla 40.424 TEL EI ON SZÁM: TERÉZ 137-15 A Kossntli-zarándokok elindultak messze a tengerentúlra, hogy Amerika szabad földjén, az óriási városban, Newyorkban megkoszorúzzák a magyar szabadság apostolának. Kossuth Lajosnak szobrát. Az egész magyar nemzetet képviselik ezek a Kossuth-zará'ndokok, akik nemcsak a nagy magyar szabadsághős iránt való hálájukat róják le, de példátlanul nagy misszió vár reájuk. Az utolsó istenhozzádot a zarándok-csoportnak Ripka Ferenc főpolgármester mondotta a pályaudvaron és ebben, a búcsúzóbeszédben kifejtette azt a nagy feladatot is, amelyet a magyar nemzet Amerikába utazott képviselőinek meg kell oldaniok. „A magyar jövendőért folyó heroikus küzdelemnek egyik legmeghatóbb mozzanata az a zarándokút — mondotta a főpolgármester — amelyre most indultok, hogy messze, tengerentúlról a magyar Genius felmagasztalásának ünnepén képviseljétek a szabadság jelszavával csonkává és boldogtalanná tett Magyarországot“. A csonkává tett, az agyongyötört, az életképtelenné sorvasztott Magyarország fájdalmát, élni, feltámadni akarását kell a magyar zarándokoknak odakint' képviselniük. A zarándokcsapat lelkes hazafiai egész tudásuk és egész hazaszeretetük odaadásával fogják odakint propagálni a magyar feltámadás nagy gondolatát. Olyan kiváló egyéniségek. olyan kimagasló személyiségek vannak a zarándokcsapatban, hogy ezeknek módjukban lesz a meggyőzés fegyvereit sikeresen forgatni a magyar ügy érdekében. Ezért nézünk ritka reménységgel az út elé, amelynek óriási eredményeket kell hoznia. Minden fegyver, amelyet a zarándokcsapat arzenáljában láttunk, tiszteletreméltó sikerrel kecsegtet, de a legerősebb fegyver annak a Kossuth Lajosnak a szelleme, akinek bronzszobra Newyorkban fogja hirdetni a magyar szabadságszeretet, a magyar szellemi fölény diadalát. Bármily ékesszóló prókátorai lesznek a magyar ügynek, azok a férfiak, akik a magyar nemzet képviseletében útnak indultak, minden ékesszólásuknál többet fog mondani az amerikai bronzszobor, amely örök hirdetője lesz Kossuth Lajos gondolatainak. Amerika népe a szabadságszeretet lánglelkű apostolát látja Kossuth Lajosban, aki „hódító szavával meggyőzte a népek lelkét arról, hogy Magyarország megérdemli, hogy szabad legyen“. Az egész művelt világ lelkét megindította hatalmas szavával és az egész világon rokonérzést keltett az elnyomott magyarsággal szemben. Kossuth Lajos eszméi azóta mély gyökereket vertek a magyar földben és a magyar nép szívében. A szabadság órája is ütött és mindazok az elvek, mindazok az eszmék, amelyeket Kossuth Lajos képvisel a világ előtt a magyar nép érdekében, ma már mind a megvalósulás útján haladnak. Közben azonban a világrázó szerencsétlenség, az éhes szomszédok elrabolták ledrágább kincseinket, elrabolták az ország kétharmadrészét. Ha nem élhetett ez az ország szabadság nélkül, akkor nem élhet csonkán sem. Ezt kell megértetniük a magyar zarándokoknak a csillaglobogós országgal. Kisebb erőkkel gyengébb fegyverekkel, de a lelkesedés és a hazaszeretet felülmúlhatatlan lángjával második Kossuth Lajosnak kell lennie minden magyar zarándoknak, aki Kossuth Lajos ünneplésére az amerikai partra teszi lábát. Kossuth Lajos szabad Magyar- országot. ezek a zarándokok pedig egész Magyar- országot követelnek a szabadságszerető amerikai néptől. A zarándokok között vannak Budapest székesfőváros polgármestere és a közgyűlési pártok vezérei is. Elviszik Budapest koszorúját Kossuth Lajosnak és elviszik Budapest ajándékait a nagv amerikai világvárosoknak. Kossuth Lajos szobra előtt, amikor a koszorút elhelyezik, elmondják Budapest imáját a magyar igazság győzelméért. Amikor pedig átadják a nagy amerikai világvárosoknak Budapest ajándékát, azt hisszük, nagyot és mélyet sóhajtanak, mert a magyar főváros fejlődésére fognak gondolni, amely fejlődésnek a nagy amerikai világvárosok példáját kell követnie. Ügy érezzük, nem kell útravaló- nak semmit sem mondanunk Budapest küldöttsége számára. Ott van közöttük Kozma Jenő dr.. aki a Fővárosi Hirlap-nak mondott búcsúzó szavaiban elmondta azt. amit mi útravdiónak adhatnánk. Elmondotta. hogy a testvéri szeretet érzése kapcsolja össze Budapestnek Amerikába utazó küldötteit, akik odakint. az egész, az osztatlan, a felekezeti és társadalmi különbségeket nem ismerő Budapestet akarják képviselni. Az itthonmaradók ' számára is volt azonban Kozma Jenőnek néhány szava. Mint a lap belsejében olvasható, azzal búcsúzott az Egységes Községi Polgári Párt elnöke, hogy az itthonmaradók pedig csinálják meg a treuga Beit. Dolgozzanak csöndben, nyugodtan, zavartalanul, nehogy az itthon történő Az Egységes Községi Polgári Párt hétfőn este félhét órakor az Akadémia ucca 3. sz. alatti helyiségében Gaár Vilmos elnöklése alatt pártértekezletet tartott, melyen bizottsági tagok és a' póttagok csaknem teljes számban jelentek meg. Jelen voltak: Gaylhoffer István, Spett Ferenc, Csilláry Béla, Dor- ner Gyula, Rónay Károly, Szilágyi. Lajos. Glück Frigyes, Glücksthal Samu, Harrer Ferenc, Dinich Vidor, Farkas József, Girardi Tibor, Holtzer Nándor, Battenberg Lajos, Bayer Antal, Szentirmay Imréné, Halter Károly, Zsiross István, Pompéry Elemér, Bibithi-Horváth János, Czabalay Kálmán. Scheuer Róbert, Bittner János, Bohn József. Politzer Gusz- jtáv, Deményi Aladár, Popelka Béla, Rásó Lajosi Ugrón Gábor, Kállay Tibor, Bacsinszky Vladimir, Emődi Aladár, Dósa Ottó, Hubert Vilmos, Wellisch Andor, Hoór-Tempis Mór, Sümeghy László és mások. Napirend előtt Harrer Ferenc szóvátette azt, hogy egy félhivatalosnak látszó komüniké szerint a fővárost \z amerikai Kossuth-ünnepélyen csak a polgármester és három főtisztviselő képviseli és a törvényhatósági bizottság négy bizottsági tagját, mint a képviselőház delegátusait szerepelteti. Ez a jelentés misztifikáció a félhivatalosnak látszó jelleggel, mert a pártok delegátusai: Kozma Jenő. Wolff Károly, Bródy Ernő és Joanovits Pál a főváros hivatalos küldöttségének tagjai és csupán a véletlennek összejátszása, hogy az illetők közül hárman ország- gyűlési képviselők is. A főváros ilyenformán nyolc tagú küldöttséggel képviselteti magát a newyorki Kossuth-ünnepségen. Ugyancsak napirend előtt szólalt fel Dinich Vidor is, aki erélyesen sürgette meg a szolgálati idejüket betöltött elüljárók nyugdíjazását, majd intervenciót kért azirányban, hogy a népjóléti minisztérium minél előbb hagyja jóvá a Szent István-kórház röntgen-laboratoriumára vonatkozó közgyűlési határozatot. Scheuer Róbert referált utána a közlekedés kérdéseiről és rámutatott arra. hogy a párt követelte legelőször a villamostarifa leszállítását. sőt erre nézve annakidején tervezetet is készített. Szilágyi Lajos felszólalásában azt kívánta, hogy a BSzKRT vezetőségében történő személyi változásokat fel kellene használni azoknak a közlekedési követelményeknek a biztosítására, amelyek a polgárság részéről megnyilvánulnak. Az autóbuszüzemnek a BSzKRT-ba való beolvasztásához is csak fen- tartásokkal hajlandó hozzájárulni. Rónay Károly az elsőkerületiek nevében a svábhegyi fogaskerekű vasút villamosítását sürgette meg. majd Ugrón Gábor szólalt fel, aki Szilágvi felszólalására reflektált és megállapította, hogy az autóbusz és a BSzKRT egyesítése ezidőszerint még konkrét formában sehol sem került tárgyalás alá. A maga részéről különben az egyesítés híve, mert szerinte a város közlekedési vállalatait egyöntetű vezetés alá kell helyezni dolgok a küldöttség, a zarándokcsapat nagyszerű agitativ munkájának ártson odakint. Csöndnek, nyugalomnak kell megülnie a közgyűlési termet, nehogy az onnan kihallatszó zaj megzavarja azoknak a munkáját, akik a tengerentúlon érettünk, a magyar jövendőért dolgoznak. Ez a közgyűlés nem egyszer megmutatta már, hogy felül tud emelkedni a hétköznapi veszekedéseken és az apró politikai csatározásokon. Most a legsúlyosabb alkalom kínálkozik arra, hogy a magyar egységet. Budapest népének egységét méltóan tudja dokumentálni. Akik elmentek a mi nevünkben, a mi ügyünkért harcolni, ott kint. a szabadság és a demokrácia hazájában bizonyára testvéri szeretetben forrnak össze. Becsületbeli kötelességünk tehát, hogy mi meg idehaza mélységes felelősségérzettel, becsületes munkával támogassuk őket. hogy azok egymással ne konkurrálhassanak. Hoór-Tempis Mór ugyancsak az elsőkerület panaszainak adott hangot és közölte, hogy az elsőkerület közlekedési és útrendezési kívánságait legközelebb memorandum formájában fogják konkretizálni. A továbbiakban felhívta a pártvezetőség figyelmét arra, hogy Budapest közlekedési problémáit mindaddig nem lehet megoldani, amíg végleges közlekedési. telepítési és városrendezési-programm nem készül el. E három részletes és végleges programúinak természetesen teljes összhangban kell készülnie. Budapest közlekedése nehéz probléma, mert itt minden talpalatnyi helyet beépítettek, nincsenek tágas terek és annak idején nem gondoltak a hídfők kiképzésére. Nincs végleges csatornázási terv. A rövidesen szükségessé váló új vízvezetéknek még az előmunkálatait sem kezdték el. Nincs a BSzKRT-nak sem fejlesztési programmja. Nagy baj. hogy a régi városi és közúti vasút között még ma sincs szerves összefüggés, ami van. az csak formai. A tanács hibás mindezekért annyiban, mert műszaki szakkérdésekben sohasem hallgat meg külső szakértőket. Ezeket az említett programmokat és terveket sok évre terjedő alapos munkával lehet csak elvégezni, amihez már most hozzá kell fogni. A BSzKRT és az autóbuszüzem egyesítését már az üzemvizsgáló-bizottság is tárgyalta annakidején és megállapította, hogy e kettőt egyesíteni nem lehet. Műszakikezelés és technikai tekintetben a kettő teljesen heterogén. Az egyesítés nem fogja előbbrevinni a feladatok megoldását, viszont azt eredményezi, valószínűleg, hogy egyik, vagy másik ág elsorvad, illetve stagnál a másik rovására. A közlekedési program elkészítésénél tekintettel kell lenni arra, hogy az uccaszinten ma már a közlekedést közúti- vasútakkal lebonyolítani nem lehet. A jövő fejlődésprogrammja az. hogv a perifériákon a földalatti gyorsvasút a belterületeken pedig kizárólag az autóbuszforgalom fejleszthető. Rámutatott még arra is, hogy Budapesten kevés az autótaxi. Brüsszelben minden soffőr kaphat taxi-igazolványt, akinek az állampolgársága rendben van és lefizet 1000 belga frankot. Ott olcsó is a bérautó, mert ezeknek az embereknek kevés a rezsijük. Az engedélyek kiadásánál ml se féljünk a kisemberektől. A baleseti kártérítések kérdését biztosítással könnyen meg lehet oldani. Rómában 8000 bérautó van, pedig a városnak csak 850.000 a lakosa és a területe is kisebb, mint Budapestté. Holtzer Nándor villamosmegállót sürgetett a Kossuth Lajos ucca számára és kifogásolta hogy egy külföldi árúház kedvéért több megállóhelyet létesítettek a Rákóczi úton. Battenberg Lajos pedig az arénaúti egységes villamosforgalom megindításának halogatását kifoKözlekedési és egyéb aktuális kérdések Az Egységes Községi Polgári Párt értekezletén
