Fővárosi Hírlap, 1928 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1928-03-07 / 10. (958.) szám

Tizenhetedik évfolyam Ara 50 fillér Budapest, 1928 március 7 10 (958) szám i«HimiiR»ibíiibMiniffmíiűiiiiiíüiiifniailiril!mülbuinlüWi¥Biiioumi»öniaiiimnnwamauiamamoiiiqMei EEÖEIZETÉSI ÁMASC: Egész évre ............................24 pengő Fé lévre....................................42 pengő Állandóan: G HSZDASÁGl ÉUTESÍTÖ VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP Felelős szerkesztő: D Jí C S O K 71/1L MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN S z erkesztö s é g és kiadóhivat a BUDAPEST VI., SZÍV UCCA IS SZ. Postatakar ékpénzt, csekkszámla 40.424 TEL EI ON SZÁM: TERÉZ 137-15 A Kossntli-zarándokok elindultak messze a tengerentúlra, hogy Amerika szabad földjén, az óriási városban, Newyorkban megkoszorúzzák a magyar szabadság apostolának. Kossuth Lajosnak szobrát. Az egész magyar nemze­tet képviselik ezek a Kossuth-zará'ndokok, akik nemcsak a nagy magyar szabadsághős iránt való hálájukat róják le, de példátlanul nagy misszió vár reájuk. Az utolsó istenhozzádot a zarándok-csoport­nak Ripka Ferenc főpolgármester mondotta a pálya­udvaron és ebben, a búcsúzóbeszédben kifejtette azt a nagy feladatot is, amelyet a magyar nemzet Ame­rikába utazott képviselőinek meg kell oldaniok. „A magyar jövendőért folyó heroikus küzdelemnek egyik legmeghatóbb mozzanata az a zarándokút — mondotta a főpolgármester — amelyre most indul­tok, hogy messze, tengerentúlról a magyar Genius felmagasztalásának ünnepén képviseljétek a szabad­ság jelszavával csonkává és boldogtalanná tett Ma­gyarországot“. A csonkává tett, az agyongyötört, az életképtelenné sorvasztott Magyarország fájdal­mát, élni, feltámadni akarását kell a magyar zarán­dokoknak odakint' képviselniük. A zarándokcsapat lelkes hazafiai egész tudásuk és egész hazaszerete­tük odaadásával fogják odakint propagálni a magyar feltámadás nagy gondolatát. Olyan kiváló egyénisé­gek. olyan kimagasló személyiségek vannak a zarán­dokcsapatban, hogy ezeknek módjukban lesz a meg­győzés fegyvereit sikeresen forgatni a magyar ügy érdekében. Ezért nézünk ritka reménységgel az út elé, amelynek óriási eredményeket kell hoznia. Minden fegyver, amelyet a zarándokcsapat arze­náljában láttunk, tiszteletreméltó sikerrel kecsegtet, de a legerősebb fegyver annak a Kossuth Lajosnak a szelleme, akinek bronzszobra Newyorkban fogja hirdetni a magyar szabadságszeretet, a magyar szellemi fölény diadalát. Bármily ékesszóló próká­torai lesznek a magyar ügynek, azok a férfiak, akik a magyar nemzet képviseletében útnak indultak, min­den ékesszólásuknál többet fog mondani az ameri­kai bronzszobor, amely örök hirdetője lesz Kossuth Lajos gondolatainak. Amerika népe a szabadság­szeretet lánglelkű apostolát látja Kossuth Lajos­ban, aki „hódító szavával meggyőzte a népek lel­két arról, hogy Magyarország megérdemli, hogy szabad legyen“. Az egész művelt világ lelkét meg­indította hatalmas szavával és az egész világon rokonérzést keltett az elnyomott magyarsággal szemben. Kossuth Lajos eszméi azóta mély gyökere­ket vertek a magyar földben és a magyar nép szívé­ben. A szabadság órája is ütött és mindazok az elvek, mindazok az eszmék, amelyeket Kossuth Lajos képvisel a világ előtt a magyar nép érdekében, ma már mind a megvalósulás útján haladnak. Köz­ben azonban a világrázó szerencsétlenség, az éhes szomszédok elrabolták ledrágább kincseinket, el­rabolták az ország kétharmadrészét. Ha nem élhe­tett ez az ország szabadság nélkül, akkor nem élhet csonkán sem. Ezt kell megértetniük a magyar zarán­dokoknak a csillaglobogós országgal. Kisebb erők­kel gyengébb fegyverekkel, de a lelkesedés és a hazaszeretet felülmúlhatatlan lángjával második Kossuth Lajosnak kell lennie minden magyar zarán­doknak, aki Kossuth Lajos ünneplésére az amerikai partra teszi lábát. Kossuth Lajos szabad Magyar- országot. ezek a zarándokok pedig egész Magyar- országot követelnek a szabadságszerető amerikai néptől. A zarándokok között vannak Budapest székesfő­város polgármestere és a közgyűlési pártok vezérei is. Elviszik Budapest koszorúját Kossuth Lajosnak és elviszik Budapest ajándékait a nagv amerikai vi­lágvárosoknak. Kossuth Lajos szobra előtt, amikor a koszorút elhelyezik, elmondják Budapest imáját a magyar igazság győzelméért. Amikor pedig átadják a nagy amerikai világvárosoknak Budapest ajándé­kát, azt hisszük, nagyot és mélyet sóhajtanak, mert a magyar főváros fejlődésére fognak gondolni, amely fejlődésnek a nagy amerikai világvárosok pél­dáját kell követnie. Ügy érezzük, nem kell útravaló- nak semmit sem mondanunk Budapest küldöttsége számára. Ott van közöttük Kozma Jenő dr.. aki a Fő­városi Hirlap-nak mondott búcsúzó szavaiban el­mondta azt. amit mi útravdiónak adhatnánk. Elmon­dotta. hogy a testvéri szeretet érzése kapcsolja össze Budapestnek Amerikába utazó küldötteit, akik oda­kint. az egész, az osztatlan, a felekezeti és társa­dalmi különbségeket nem ismerő Budapestet akarják képviselni. Az itthonmaradók ' számára is volt azonban Kozma Jenőnek néhány szava. Mint a lap belsejében olvasható, azzal búcsúzott az Egységes Községi Pol­gári Párt elnöke, hogy az itthonmaradók pedig csi­nálják meg a treuga Beit. Dolgozzanak csöndben, nyugodtan, zavartalanul, nehogy az itthon történő Az Egységes Községi Polgári Párt hétfőn este félhét órakor az Akadémia ucca 3. sz. alatti helyi­ségében Gaár Vilmos elnöklése alatt pártértekezle­tet tartott, melyen bizottsági tagok és a' póttagok csaknem teljes számban jelentek meg. Jelen voltak: Gaylhoffer István, Spett Ferenc, Csilláry Béla, Dor- ner Gyula, Rónay Károly, Szilágyi. Lajos. Glück Frigyes, Glücksthal Samu, Harrer Ferenc, Dinich Vidor, Farkas József, Girardi Tibor, Holtzer Nándor, Battenberg Lajos, Bayer Antal, Szentirmay Imréné, Halter Károly, Zsiross István, Pompéry Elemér, Bibithi-Horváth János, Czabalay Kálmán. Scheuer Róbert, Bittner János, Bohn József. Politzer Gusz- jtáv, Deményi Aladár, Popelka Béla, Rásó Lajosi Ugrón Gábor, Kállay Tibor, Bacsinszky Vladimir, Emődi Aladár, Dósa Ottó, Hubert Vilmos, Wellisch Andor, Hoór-Tempis Mór, Sümeghy László és mások. Napirend előtt Harrer Ferenc szóvátette azt, hogy egy félhivatalosnak látszó komüniké szerint a fővárost \z amerikai Kossuth-ünnepélyen csak a pol­gármester és három főtisztviselő képviseli és a tör­vényhatósági bizottság négy bizottsági tagját, mint a képviselőház delegátusait szerepelteti. Ez a jelen­tés misztifikáció a félhivatalosnak látszó jelleggel, mert a pártok delegátusai: Kozma Jenő. Wolff Ká­roly, Bródy Ernő és Joanovits Pál a főváros hiva­talos küldöttségének tagjai és csupán a véletlennek összejátszása, hogy az illetők közül hárman ország- gyűlési képviselők is. A főváros ilyenformán nyolc tagú küldöttséggel képviselteti magát a newyorki Kossuth-ünnepségen. Ugyancsak napirend előtt szó­lalt fel Dinich Vidor is, aki erélyesen sürgette meg a szolgálati idejüket betöltött elüljárók nyugdíjazá­sát, majd intervenciót kért azirányban, hogy a nép­jóléti minisztérium minél előbb hagyja jóvá a Szent István-kórház röntgen-laboratoriumára vonatkozó közgyűlési határozatot. Scheuer Róbert referált utána a közlekedés kérdéseiről és rámutatott arra. hogy a párt követelte legelőször a villamostarifa leszál­lítását. sőt erre nézve annakidején terveze­tet is készített. Szilágyi Lajos felszólalásában azt kívánta, hogy a BSzKRT vezetőségében történő személyi változá­sokat fel kellene használni azoknak a közlekedési követelményeknek a biztosítására, amelyek a pol­gárság részéről megnyilvánulnak. Az autóbuszüzem­nek a BSzKRT-ba való beolvasztásához is csak fen- tartásokkal hajlandó hozzájárulni. Rónay Károly az elsőkerületiek nevében a sváb­hegyi fogaskerekű vasút villamosítását sürgette meg. majd Ugrón Gábor szólalt fel, aki Szilágvi felszólalá­sára reflektált és megállapította, hogy az autóbusz és a BSzKRT egyesítése ezidőszerint még konkrét formában sehol sem került tárgyalás alá. A maga részéről különben az egyesítés híve, mert szerinte a város közlekedési vállalatait egyöntetű vezetés alá kell helyezni dolgok a küldöttség, a zarándokcsapat nagyszerű agitativ munkájának ártson odakint. Csöndnek, nyu­galomnak kell megülnie a közgyűlési termet, nehogy az onnan kihallatszó zaj megzavarja azoknak a mun­káját, akik a tengerentúlon érettünk, a magyar jö­vendőért dolgoznak. Ez a közgyűlés nem egyszer megmutatta már, hogy felül tud emelkedni a hétköz­napi veszekedéseken és az apró politikai csatározá­sokon. Most a legsúlyosabb alkalom kínálkozik arra, hogy a magyar egységet. Budapest népének egysé­gét méltóan tudja dokumentálni. Akik elmentek a mi nevünkben, a mi ügyünkért harcolni, ott kint. a sza­badság és a demokrácia hazájában bizonyára test­véri szeretetben forrnak össze. Becsületbeli köteles­ségünk tehát, hogy mi meg idehaza mélységes fele­lősségérzettel, becsületes munkával támogassuk őket. hogy azok egymással ne konkurrálhassanak. Hoór-Tempis Mór ugyancsak az elsőkerület pa­naszainak adott hangot és közölte, hogy az első­kerület közlekedési és útrendezési kívánságait leg­közelebb memorandum formájában fogják konkreti­zálni. A továbbiakban felhívta a pártvezetőség fi­gyelmét arra, hogy Budapest közlekedési problémáit mindaddig nem lehet megoldani, amíg végleges köz­lekedési. telepítési és városrendezési-programm nem készül el. E három részletes és végleges programúi­nak természetesen teljes összhangban kell készül­nie. Budapest közlekedése nehéz probléma, mert itt minden talpalatnyi helyet beépítettek, nincsenek tá­gas terek és annak idején nem gondoltak a hídfők kiképzésére. Nincs végleges csatornázási terv. A rövidesen szükségessé váló új vízvezeték­nek még az előmunkálatait sem kezdték el. Nincs a BSzKRT-nak sem fejlesztési programmja. Nagy baj. hogy a régi városi és közúti vasút között még ma sincs szerves összefüggés, ami van. az csak formai. A tanács hibás mindezekért annyiban, mert műszaki szakkérdésekben sohasem hallgat meg külső szakértőket. Ezeket az említett programmokat és terveket sok évre terjedő alapos munkával lehet csak elvégezni, amihez már most hozzá kell fogni. A BSzKRT és az autóbuszüzem egyesítését már az üzemvizsgáló-bizottság is tárgyalta annakidején és megállapította, hogy e kettőt egyesíteni nem lehet. Műszakikezelés és technikai tekintetben a kettő tel­jesen heterogén. Az egyesítés nem fogja előbbre­vinni a feladatok megoldását, viszont azt eredmé­nyezi, valószínűleg, hogy egyik, vagy másik ág el­sorvad, illetve stagnál a másik rovására. A közleke­dési program elkészítésénél tekintettel kell lenni arra, hogy az uccaszinten ma már a közlekedést közúti- vasútakkal lebonyolítani nem lehet. A jövő fejlődésprogrammja az. hogv a perifériákon a földalatti gyorsvasút a belterületeken pedig kizáró­lag az autóbuszforgalom fejleszthető. Rámutatott még arra is, hogy Budapesten kevés az autótaxi. Brüsszelben minden soffőr kaphat taxi-igazolványt, akinek az állampolgársága rendben van és lefizet 1000 belga frankot. Ott olcsó is a bérautó, mert ezek­nek az embereknek kevés a rezsijük. Az engedélyek kiadásánál ml se féljünk a kisemberektől. A bal­eseti kártérítések kérdését biztosítással könnyen meg lehet oldani. Rómában 8000 bérautó van, pedig a városnak csak 850.000 a lakosa és a területe is ki­sebb, mint Budapestté. Holtzer Nándor villamosmegállót sürgetett a Kossuth Lajos ucca számára és kifogásolta hogy egy külföldi árúház kedvéért több megállóhelyet létesí­tettek a Rákóczi úton. Battenberg Lajos pedig az arénaúti egységes villamosforgalom megindításának halogatását kifo­Közlekedési és egyéb aktuális kérdések Az Egységes Községi Polgári Párt értekezletén

Next

/
Oldalképek
Tartalom