Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1927-11-30 / 48. szám
Tizenhatodik évfolyam Ara 50 fillér Budapest, 1927 november 30 48 szám ££ÖF/ZE1£S/ 4UAK: Egész évre.........................................24 pengő Félévre ...................................................12 pengő Ál landóan: G HZTiASáGlÉRTESÍTŐ VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP Felelős szerkesztő: DACSO EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztöseg és kiadóhivatal: BUDAPEST, VI., SZÍV FCC A IS SZ. Postatakarékpénzt, csekkszámla. 40 424 T EL EF ON SZÁM: TERÉZ 137-15 wmmmBmmmmBmmmmmm a az Úrnak 1927. esztendejében egy kis baj történt. Azért mondjuk, hogy a baj kiest, mert a budapesti polgár ebédje már a háború kitörése óta, — hogy enyhén fejezzük ki magunkat, — súlyos dekadenciában van. Nagyon megromlott ez az ebéd és most, amikor már azt várnánk, hogy javulni kezdjen, megint csak rosszabbodott. Nem olyan mértékben, mint ahogyan az utolsó tizenkét esztendőben, de mégis csak megint megfogyatkozott. Megfogyatkozott akkor. amikor már gyarapodnia kellene. Vájná Ede tanácsnok elmondta a héten, hogy az esztendő első tíz hónapjában kétmilliókétszázezer kilogrammal csökkent Budapest húsfogyasztása. Olyan szám ez, amelynél érdemes is és kell is egy kicsit megállani. Intézzük el azonban mindenekelőtt azt a szomorú szépségflastromot, amelyet a jószándékú Vájná tanácsnok rá akart ragasztani a budapesti polgár korgó gyomrára. Azt mondja a tanácsnok, hogy ennek a csökkenésnek a sertéshús drágulása az oka. Átlagban huszonhárom százalékos volt a disznóhús drágulása, de akadt olyan hónap is, amelyben negyvenöt százalékot mutatott a drágulási statisztika. Azon nem lehet vitatkozni, hogy a disznóhús drágulása tényleg horribils volt. Jó, de ha a budapesti polgár nem tudta megfizetni a sertéshúst, még mindig vehetett volna helyette borjúhúst, marha- j húst, birkahúst, halat, vadat. De nem vett. Tehát mást sem tudott venni. Nem tudott venni, mert a budapesti polgár anyagi ereje, kereseti lehetősége any- nyira megcsappant, hogy még azt a kis húsporciót is redukálnia kellett az idén. amelyet még a múlt esztendőben megengedhetett magának. Vájjon mennyiből, miből engedett és mennyit engedett a budapesti polgár? Mennyivel lett gyengébb az ebédje? Ha egymillió lakost és nem tíz hónapot, hanem egész esztendőt számítunk, bátran mondhatjuk, hogy a budapesti polgár ebédje fejenként és esztendőnként három kilogramm húst veszített. Ha történetesen a három város egyesítésekor, a hetvenes esztendőkben kellett volna a budapesti polgárnak esztendőnként három kiló húst elvonni a szájától és a gyomraioi, akkorioan azt mondnaitak voma, hogy tamn meg nem Kata^ztroia. löM-Den ugyanis meg 62.4 kaugiamm iius 'esett évenként Budapest minden laivoscira. nz a szám azutan lassanként, evenkent 10- gyauvozm nezüett. ue meg a kilencszázas evek korúi is uiveii adun teiul volt az évi iejanag. Ma — tajua- lom leirni — egy-egy budapesti iakosra éppen lei- annyi nus esik, mint amennyi esett 1S74-ben. tiur- mmeegynehany kilo esztendei fejadagból tneg három < knot elveszteni, ez súlyosabb jelenseg. mint umilyeí a mégis csak javuló gazdasági viszonyok között várhattunk volna. Üiyan jelenség ez, amely részben igazol egyeseket, viszont részben vádol másokat. Igazolja azokat, akik várospolitikai programjuk első sorába azt írták oda, hogy csökkenteni kell a budapesti polgár terheit és e tekintetben a iövárosnak kell előljárni a példával, a fővárosnak kell leszállítani a közszolgáltatások egységárát. Az Egységes Községi Polgári Párt idejekorán, jóval megelőzve Vájná tanácsnok riasztó statisztikáját, már a költségvetési vita során a polgárság terheinek csökkentéséért a legteljesebb eréllyel és legigazabb akarattal megindította a küzdelmet. Nem volt könnyű ez a harc, mert éppen a hivatalos szervek álltak ellent ,de támogatták a hivatalos szerveket olyan elemek is, amelyek a választóközönség előtt szeretik magukat a polgárság boldogítóinak kijátszani. Az Egységes Községi Polgári Párt nagyarányú akciójából egyelőre keveset tudott megvalósítani, nemcsak azért, mert akadályokkal és akadé- koskodókkal találkozott, hanem azért is. mert óvatosan kell előrehaladni, nehogy a város érdekei szenvedjenek csorbát. Eredményeket azonban mégis tudott produkálni ez a párt a költségvetés tárgyalása alkalmával is. Most, hogy a budapesti polgár ebédjéről ilyen siralmas adatok kerülnek a nyilvánosság elé, az Egysé- 1 ges Községi Polgári Párt teljesen és tökéletesen iga- , zolva láthatja a maga álláspontját és ennek az állás- j pontnak helyességét most végre be kell látniok azoknak is, akik a közelmúltban makacs ellenállást fej te t- l tek ki. A szomorú alkalom azonban arra is kötelez, hogy a főváros lakossága életstandardjának megjavításáért folyó küzdelmet most már még az eddiginél is nagyobb eltökéltséggel folytassa a párt. Mert ne. feledjük el, hogy a villamosjegy árának pár fillérrel való csökkentése csak a közelből nézve olyan csekély. Aki mindennap csak egy utat tesz villamoson, az a villamostarifa leszállítása után már évenként jó egy pár kiló hússal megjavíthatja az évi fejadagját. Ez az az ok, amely miatt a küzdelmei fokozott erővel kell folytatni, mert csak így lehet remélni, hogy a budapesti polgár nagyon leromlott ebédjét egy kicsit meg lehet javítani. Egyhangú határozat a Beszkárt viteldíjának leszállítása mellett Előtérben a rendkívüli közgyűlés összehívása — Jelölés a tisztifőorvos- helyettesi állásra — Az autobuszforgalom átmeneti megjavítása Az Egységes Községi Polgári Párt értekezlete Az Egységes Községi Polgári Párt hétfőn este 7 órakor Gaár Vilmos elnöklése alatt értekezletet tartott Akadémia uccai helyiségében, amelyen a törvényhatósági bizottsági és a póttagok csaknem teljes számban megjelentek. Az elnök mindenekelőtt örömének adott kifejezést, hogy az elnöki székből üdvözölheti Diniek Vidort, akinek a magyar sport fejlesztése körül nagy érde- 1 mai vannak. Abból az alkalomból is köszönti, hogy az európai bajnokságokkal; kapcsolatban a magyar sport világhírét nagyban előmozdította az ö eredményes közreműködése, amelynek élisrneréséül a Magyar Birkózó Szövetség díszplakettel, a Budapesti Sportegyesület pedig aranyplakettel tüntette ki. Az értekezleten ott voltak a többek között: Bohn József, Battenberg Lajos, Diniek Vidor. Stern Sándor, Nagy Andor, Glücksthal Samu, Harrer Ferenc, Ziegler Géza, Andréka Károly, Csécsi Nagy Miklós, Pompéry Elemér. Becsey Antal, Dorner Gyula, bi- bithi Horváth János, Nessi Gyula, Holtzer Nándor, Deményi Aladár, Grosch Károly, Zsiross István, Bódy Tivadar, Scheuer Róbert, Ereky Károly, Usetty Béla, Balkányi Kálmán, Sümeghy László, Hohenburger Antal, Bittner János, Rásó Lajos, Dósa Ottó, Mor- vay Zsigmond, Hubert Vilmos, Wellisch Andor és mások. Az értekezlet a szerdai közgyűlés naDirend- jével foglalkozott, így a tisztifőorvos-helyettesi állás betöltésének kérdését és a_ szakbizottságokban megüresedett tagsági helyek betöltését tárgyalta. Foglalkozott továbbá az aktuális közlekedési kérdésekkel is. Az autobuszforgalom megjavítása kölcsönauiobuszokkal Scheuer Róbert előterjesztése után a párt elsőnek egy győri autóbuszforgalmi magánvállalkozó már ismeretes ajánlatát beszélte meg, amely szerint a vállakozók a fővárosnak 30 új Rába-kocsit bocsá- tanának rendelkezésre, használati díj ellenében arra az időre, amíg a most megrendelt 100 új autóbusz elkészül és forgalomba kerül. Az ajánlattevők vállalkoznak az autóbuszok karbantartására is. a főváros gondoskodna az tizem fentartásáról, az üzemvezetésről és a vállalkozóknak a tiszta bevétel egy bizonyos részét adnák használati díj fejében. Ameny- nyiben pedig ez a részesedés egy meghatározott százalékon túlmenne, úgv a vállalkozók még ebből is visszatérítenek a fővárosnak bizonyos összeget. A párt többek hozzászólása után egyhangúan úgy határozott, hogy a szerződést megkötendőnek tartja, mert a fővárosra nézve semmiféle kockázattal nem jár, sőt a közlekedés javítását nagyban fokozza és esetleges új jövedelmet is biztosít a fővárosnak. Panaszok a Beszkárt ellen és a tarifaleszállitás Ezután a Beszkárt tarifaleszállításával foglalkozott az értekezlet, amelyet ugyancsak Scheuer Róbert ismertetett. Az értekezlet megdöbbenéssel állapította meg. hogy a Beszkárt tarifareviziójának a kérdése, amelyet a üárt több mint 2 hónappal ezelőtt javaslatba hozott, még mindig nem került tárgyalás alá. Az értekezlet egyhangúan kimondotta, hogy megbízza az elnökségei, hogy szükség esetén a legerélyesebb 'eszközökkel, esetleg rendkívüli közgyűlés összehívásával kényszerítse a tanácsot, hogy a főváros közönségének ezt az égető problémáját sürgősen napirendre tűzze és letárgyalja. Andréka Károly a Villányi és Bécsi úti vonalak megépítését sürgeti. A Beszkárt azt állítja, hogy ha leszállítják a tarifát, nem építhet új vonalakat. Ez nem elfogadható álláspont, mert ezeknek a vonalaknak a megépítésére akkor is kötelezni kell a Beszkárt, ha a tarifát leszállítaná. Ereky Károly elfogadja Andréka álláspontját, mert neki az a véleménye, hogv napi bevételekből I beruházásokat eszközölni nem lehet. Uj invesztíciókat hosszú lejáratú kölcsönök igénybevételével kell létesíteni. A tarifaleszállítás elérhető volna a kiadások apasztásával. Csak az a kérdés, hogv ezt milyen irányban kellene végrehajtani? Úgy véli. hogy a Beszkárt 12 ezer alkalmazottja helvett ugyanazt a munkát 7000 alkalmazottal is el lehetne végezni. Ehhez a kérdéshez azonban nagyon óvatosan kel] hozzányúlni, mert 5000 alkalmazottat mégsem lehet a mai gazdasági helyzetben szélnek bocsátani. Szerinte ennek dacára végre lehetne hajtani a személyzet apasztását, olyan formában, hogy a főváros a Beszkárt elbocsátott alkalmazottait más közlekedési üzemeinél, az autóbusznál, a földalattivasut kifejlesztésénél alkalmazná. Végül megemlíti, hogy a Beszkárt financiális kezelésében be kell hozni a?t a módszert. hogv kölsönből invesztáljanak. Glückstahl Samu: Ezt a kérdést az autonómiának e'1 kell intézni, nem szabad tűrni, hogy az igazgatóság vagy a tanács elamerikázza. Kívánja a kérdés sürgős letárgyalását és előterjesztését. A Beszkárt dolgában a közgyűlés vonja vissza a közlekedési bizottságnak adott korlátlan felhatalmazását és újra a törvényhatóság szerve, a közgviílés vegve kezébe a döntés jogát A törvényhatóság a maga szuverá- nitásával döntsön a tarifarevizió dolgában. A közgyűlés utasítsa a tanácsot, a tanács a Beszkárt igazgatóságát. hogv 30 nanon belül tegyen előterjesztést a tarifarevizióra vonatkozólag. Harrer Ferenc mindenben elfogadja Glüchstahl indítványát. A közlekedési bizottság csak véleményező szerv, határozatot csak a közgyűlés hozhat. A közgyűlés hatalmi tényező, amely felveheti a harcot a tanáccsal és megfelelő utasításokkal láthatja el. A párt csak magában bízhat és sikereket csak önállóan tud elérni. Állandóan olyan ötletekkel kell a pártnak jönnie, amelyek a polgárság javát szolgálják. A Beszkárt igazgatóságával foglalkozva megállapítja még, hogy abban a közönség érdekeit senkisem képviseli. A tanács is ahelyett, hogy a főváros egyetemének az érdekeit tartaná szemelőtt az igazgatóságban, az üzem érdekeihez csatlakozik. Erekynek az a véleménye, hogy a Beszkárt mai formájában való vezetése megváltoztatandó, mert az igazgatóság mai összeállításában akaratát nem tudja végrehajtani. Csécsi Nagy Miklós figyelmezteti “az értekezletet arra a szempontra, hogy tarifaleszállítás forgalomnövekedéssel jár, tehát forgalmi bevételtöbbletet jelent. Ez a körülmény is indokolttá teszi a tarifa- leszállítást. A budapesti polgár ebédjével
