Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1927-11-02 / 44. szám
Budapest, 1927 november 2. Erős Icö^cfelena a Fővárosi 'Pavillon, ftérleíéérí Ajárom pályázó Közül Gallért Zsigmoná ajánlotta a legtöbbet — EelbontjáK « Gerbeauá-pavillon bérlőiét is — Miért nem monátáK föl a Hangit bérletéi? A költségvetés pénzügyi vitája során Éber Antal általános 'helyeslés közben hangoztatta, hogy a fővárosnak a legkörültekintőbb gazdálkodást kell folytatnia és a bérleményeket magasabb áron kell bérbeadni. Ugyanakkor a kormánynak is egyik fő- kívánsága, hogy a főváros nagyobb gondot fordítson az ingatlanok, a vagyontárgyak jövedelmezőségének fokozására. Egészen természetes, hogy ezeknek az elveknek legelsösorban a szórakozás céljait szolgáló és a bérlők számára nagv jövedelmeket jelentő kávéházi, vendéglői és egyes szórakozóhelyek bérbeadásánál kel! érvényesülniük, Most el is érkezett erre a legelső és igen jelentős alkalom. Szombaton délben jár le ugyanis a Fővárosi Pavillon bérletére hirdetett versenytárgyalás. A városgazdasági bizottság nyomban fel is bontotta a 'beérkezett ajánlatokat. A kitűnően jövedelmező és az üzleti lehetőségek kihasználására rendkívül alkalmas kávéházra mindössze három reflektáns van éspedig Wein gr über Ignác, a mostani bérlő, Szlávok Károly, —- aki állítólag az Angolparkos Meinhardt- nak a strohmanja, — továbbá Gellért Zsigmondi aki régi budapesti általánosan ismert szakember, a Baross-kávéház tulajdonosa. Weingruber négy százalékot. Sziavek öt százalékot. Gellért Zisgmond pedig tíz százalékot ajánlott fel a brutto bevételekből haszonbérként a fővárosnak. Az ajánlatok rögtön való elbírálásába a bizottság természetesen nem bocsátkozott, hanem kiadta azokat a városgazdasági ügyosztálynak átszámítás és tanulmányozás céljából. A bizottság azután nyolc-tíz nap múlva mondja ki a döntő szót a Fővárosi Pavillon érdekében. A kávéház bérletéért igen erős harcot vív a három pályázó. Weingruber Ignác, aki a legalacsonyabb ajánlatot tette, a kávéházban töltött múltjára és az idők során tett beruházásaira hivatkozik. A főváros azonban ebben a kérdésben a legkisebb mértékig sem lehet szentimentális akkor, amikor a két másik ajánlattevő, de elsősorban Gellért Zsigmond sokkal magasabb ajánlatot tett. Geliertet különben is tartják olyan szakembernek, mint Weingrubert, azonfelül pedig modern és nagy tervekkel, ambíciókkal fűtött ember, aki az új vállalkozásba megfelelő nagy tökét is hajlandó befektetni. A Fővárosi Pavillon bérletével egyidejűleg aktuálissá vált a többi vendéglők és kávéházak hasznosításának kérdése is. A városgazdasági ügyosztály egyelőre három ilyen kávéház, illetően vendéglő ügyét terjesztette a bizottság elé: a Rudas-fünlő vendéglőjét, a Budai Vigadó kávé- házát és vendéglőjét, valamint a városligeti Ger- beaud-paviltonét. A városgazdasági bizottság a Rudas-fürdő vendéglősének, valamint a Budai Vigadó kávéház és vendéglő bérlőjének határozottan felmondott, de utasította az ügyosztályt arra is, hogy intézkedjék a Gerbeaud-pavillon bérletének felmondása iránt is. mert a lakásrendelet értelmében erre ' most megvan a lehetőség. Természetesen a Fővárosi Pavillonéhoz hasonló nagy érdeklődés nyilvánul meg a Gerbeaud-pavillon hasznosítása iránt is. Ebben a kérdésben a főváros vezetőségiének nagy körültekintéssel kell eljárni, hogy ennek a nívós, idegenforgalmi szempontból is rendkívül számottevő szórakozóhely jövőjét is biztosítani lehessen. Ebből a szempontból azután a legkisebb mértékben sem eshetik kifogás alá a mostani bérlő, akinek neve internaciomUis viszonylatban is közismert. Lehetetlen azonban fenntartani a régi minimális haszonbért és Gerbeaudnak is jelentős bért kell a jövőben fizetnie. Van a fővárosnak a felsoroltakon kívül még egv aktuális bérleménye: a Hangli-kioszk. Érthetetlen, hogy a városgazdasági ügyosztály ennél az üzlet- helyiségnél kivételes eljárást tanúsított és bár jogában állt volna, nem mondott el Babócsy Lőrincnek, a mostani bérlőnek. Miért? Erre elfogadható indokot senki sem tud. Hisz a példák azt bizonyítják, hogy a város anyagi érdekei akkor vannak a legjobban megvédve, ha minden bérleményre nyilvános, versenytárgyalást írnak ki. Ebben az ügyben Magyar Miklós bizottsági tag már egyízben interpellálni akart, de-az interpellációk, köztük ez is. a legutóbbi interpeliációs nation elmaradtak. Most, úgy tudjuk, hogy Magyar Miklós a költségvetési vita során fog felvilágosítást kérni, hogy a városgazdasági ügyosztály miiért nem mondta föl a Ffatigli bér-letét. A Fővárosi Hírlap tudósítója más oldalról úgy értesült, hogy a közterek díszítésére tervezett dísz- kutak közül az egyik kerül majd a miniszterelnökség elé. A tér közepére egyesek a koronázási emlékművet szeretnék felállítani, a ,,koronázási domb’4 mintájára. Ez lenne az az említett árkádos emlékmű. Egy másik elgondolás szerint a Szent György-tér közepén helyeznék el a világháború „Névtelen hősének" emlékét, illetve az ,,Ismeretlen katona“ sírját, méltó környezetben, a honvédelmi minisztérium és a várpalota között, klasszikusan egyszerű, művészi megoldással. Szóba került az a megoldási lehetőség is, hogy a tér rendezéséhez, stüszerü fedéséhez és az emlékművek felállításához a kormány megfelelő támogatására is számít a főváros. 1 I sas I | Molnár István épííéssz B Hudtapest, I., Horíf>y Milílós-úí 30 w Telefon r József 385—48 Eflj BÍRÓ m. műszaki wálSaSafa Központi fűtések, vízvezeték, csatornázás, légszeszvezeték és ANGOL FÜRDŐSZOBA BERENDEZÉS részére Badapos^Y. Arany János es. 3. Telefon : T. 290-28 özv, Biberá! Józsofná AIapiBu7APiTsT,évben pala- es cserépteclö-mester !!., östrom-ucca 14. szám. DÉLBUDA ÉPÍTÉSI ftMYflG KERESKEDÉS Budapest,!. kér., Pehárvári-út 11. Telefon: József 349-23. Mész — f&áirámy-iermekeSk — Cement KALL1NA ZDENKO GRAFIKAI SZAKÜZLET Budapest, Vili., Tavaszmező-u. 16. / eiefon : J. 314-16. ---------- Telefon : J. 314-16. Ár kádos emlékművel és díszkúttal ékesítik a Szent ©■yőrgy-teret Koronázási emlékmű, vsgy az „ismeretlen katona“ sürja? — P'Sem elég a főváros álfal előirányzóit összeg, a kormánytól is várnak támogatást A történelmi műemlékeknek nem túlságos megbecsüléséről tesz tanúságot az a tény, hogy az ódon Szent György-tér ma is meglehetősen elhanyagolt állapotban van. A fővárosban megvolt a jószándék, hogy legalább kiparlkiroz-ni fogja a Szent György- teret. A városrendezési ügyosztály már az elmúlt évben elkészítette a rendezési tervet és a költség- vetésbe a múlt esztendőben erre a célra ötezer, az idén pedig háromezfer pengőt állított be. A fővárosi kertészet pázsitról és virágszőnyegekről akart gondoskodni, úgy hogy a tér klasszikus képét meg ne zavarják. A főváros terveibe azonban beleszólt a Közmunkák Tanácsa, amely nem járult hozzá ehhez a parkírozáshoz, azzal a megokolással. hogy ezt -a reprezentációs célokat szolgáló teret, amelyen adandó alkalommal nagyobb tömegek fordulnak meg, virágágyakkal és pázsittal elfoglalni nem szabad. A Közmunkák Tanácsa felkérte azután a fővárost, hogy« Szent György tér rendezésére vonatkozólag készítsen más terveket. Ezek iránt az új tervek iránt érdeklődött a Fővárosi Hírlap munkatársa Rumbach Dezső tanácsnoknál, aki a következőket mondotta: — A Szent György-tér rendezése már régi tartozása a fővárosnak. A híres térség meglehetősen rendezetten, ami nem -méltó régi -nevéhez jés mai környezetéhez sem. A főváros szűkös anyagi helyzetének megfelelően kevés pénzzel. 8000 pengő költséggel akarta kicsínc-síta-ni. parkírozni a teret. Ez a megoldás igen tetszetős volt. be is mutattuk a Közmunkák Tanácsának, amely azonban a miniszter- elnökséggel és -a vár-kapitánysággal, folytatott tárgyalások után — Igen tiszteletreméltó és megfontolandó indokokkal — nem járult hozzá a tervezett kertészeti rendezéshez, hanem annál tökéletesebbet szeretne. Az egyik legfőbb énv az. hogy a teret nem tehet növényzettel elfoglalni, mert akkor nem maradna hely ünnepségek, felvonulások tartására, nagyobb tömegek befogadására. A Közmunka Tanácsa és -a miniszterelnökség véleménye szerint a -végleges rendezésnek olyan formában keltene megtörténnie, hogy az új kép visszatükrözze a történelmi múltat, és a Szent György tér klasszikus szépségével repre- zentabilis térsége legyen a magyar fővárosnak. A Közmunka Tanács azt szeretné, ha a iminiszterelnök- ség előtti részen v-alami kisebb művészi alkotást, pld. díszkutat állítanánk fel, a tér közepére pedig via- liami hatalmas-aibb, szebb alkotás, szobor, vagy műemlék kerüli,ne és -pedig az ő elgondolásuk -szerint a tér bizonyos lesüllyesztésével, árkáddal körülvéve. A térség burkolása is stílszerűen történne és pedig színes, nagy mészkőlapokkajl v’atev mozaikkal. Mindezt természetesen megfelelő virág- és pázsit díszítés egészítené ki. — A terveket az említett kívánságok figyelembevételével újra el fogjuk készíteni. A kivitelnek azonban egyelőre akadályai lesznek, mert a költségvetésben rendelkezésre álló 8G00 P fedezete erre nem elég. Tornaszerek, sxabadalm. iskolapa- ^ ” dók és bútorok gyár^ Logos Qy&iSa Kj-udapesí, 185. Bécsi Ú1 85 Telefon: T.i13-44 Alapítva: 1896 KORVIN LAJOS épQletfa kereskedő BUDAPEST IX. kér., 3orok8árl-út 86. et. Telefon : József 319—25 PESTERZSÉBET Szabótelep, Hagy Sánrior-u. 122 JjaosktateJep^^^ MÁRVÁNYLAPOK minden építkezési és ipari TT”; T T"J célra, csiszolt állapotban, felszereléssel £ arau, GÜYTENBERG OSZKÁR máRványáRii phriíHehth 8 BUDAPEST, RÓZSA UCCA 51-53. — TELEFON : Teréz 277-51 \ R AMMER SÁNDOR viüamosszerelési és műszaki váilaiat Budapest, 1., VáSi-u. 4. Telefon: Józs. 414-51. NETTOLIN a jelenkor legtökéletesebb deziníiciáló eszköze Gy-Mj.- NETTOLIN MÜVEK Budapest, VI3L, TreforS «cca 7. ss. Telefon: J. 425-79. Tisztviselőknek 10% engedményt! SZEIDL KAROLY ércöntő gyára L, Alkotás ucca 9. (Déli vasútnál) A légzőszervek bántalmainál Asthma Emphisema esetén biztos gyógyulást nyújt a Szí. Gellért Gyógyfürdő ........ y le gtökéletesebb berendezésű inhalaíóriuma és pneumatikus kamrája nun Jenő Telefon: József 249-43. oki. mérnök, építőmester építési vállalkozó BUDAPEST IV., Váczi-ucca 85 rGATTYÁN PÁL KÖVEZŐMESTER ÚTÉPÍTÉSI VÁLLALATA Budapest, X. kér. Beöthy-ucca 2. Telefon: József 318—62 Vállal: útburkolást, kövezést és minden e szakmába vágó munkát Díjmentes köllséflvetés J
