Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1927-11-02 / 44. szám

4 Budapest, 1927 november 2. idovftmäliimüp a Tanácsnak azon, amit mi, az autonómia, el­döntöttünk. korrigálás! 102a. szerény véle­ményünk szerint — nincs. — Láttunk rettenetes túllépéseiket, .melyek 5 millió pengő körül is mozogtak és ezért az autonómia nem lehet felelős. Amikor elhatároztunk valamit s remél­jük. hogy ez a határozat kormányhatóságii jóváha­gyást is fog kapni, akkor a tekintetes Tanácsnak nem lehetséges a reservatio mentalitásnál végrehajtania a mi határozatunkat és esetleg óvakodni tőle, hogy ilyen, a költségvetésbe beállított tételeket kiűz essen. Ha ez így volna, akkor érdemes lenne, hogy az auto­nómia tényleg változást szenvedjen. _ Én az autonómiát a legmesszebbmenöteg vé­deni kívánom! Az az adminisztráció, melyet az 1872. évi törvény statuál, mely az üzemek gazdálkodásá­ról és egyebekről természetszerűleg még nem tudha­tott, túlélte magát. Emellett a helyes adminisztráció keresztülvitele nem lehetséges. Én nem kívánok lehe­tetlent az egyénektől, ellenben a törvénynek ezt a részét meg kell változtatni, mert ellenkező esetben az autonómiát látom veszélyeztetve s az autonómiának az adminisztráció lesz a vérpadja. mert az autonómia az adminisztráción keresztül van veszélyeztetve. Az autonómiát veszély csakis az ad­minisztráció hibájából, illetőleg ne mondjuk hibájá­ból, hanem ténykedéséből érheti. Az autonómiának egyedüli veszedelme a végrehajtási gesztióban rejlik. Amikor tehát ezt megállapítom s amikor az autonó­miának semmiféle hibáját nem látom, igen is súlyt kell helyezni arra, hogy jöjjön egy új fővárosi tör­vény. Ezt a fővárosi törvényt valamennyien párt- különbség nélkül kívánjuk, hogy ezáltal bekövetkezzék egy egészséges lüktető adminisztráció, amely a mai tanács- és ügyosztályrendszer mellett el sem kép­zelhető. — Az új törvénnyel egyelőre csakis az admi­nisztrációt kívánnám megváltoztatni és ezzel be kívánnám hozni az abszolút egyéni fe­lelősséget. Ma az a helyzet — ismétlem, nem személyekről van szó —- hogy a felelősség megoszlik, a felelős egyént majdnem lehetetlen kipuhatolni, legfeljebb egy fe­gyelmi eljárás során fogható meg. Méltóztatnak azon­ban tudni, hogy ez bizony igen elkésve szokott meg­történni és nincs rá mód, hogy az egyes egyének felelősségét előtérbe nem állítva, az adminisztrációt megjavíthassuk. A tisztviselők kínszenvedései — Az adminisztráció túltengése, illetőleg élavult volta okozza azokat a rettenetes munkatorlódásokat, melyeket egyes hivatalokban látunk. Méltóztatnak tudni, hogy egy-egy építkezési engedély kiadása mi­lyen rettenetes bürokratikus módon megy. Méltóztat­nak tudni azt is, hogy az elöljáróságoknál a jóléti intézmények és jóléti kérdések miatti munkatorlódás milyen nehézségeket okoz. — Várom az új törvényt más szempontból: a fővárosi tisztviselők érdekében is. Lehetetlennek tartom, hogy az árvaszéki jegyző, a tanácsnok, a polgármester, a tisztiügvész. a tiszti­orvos minden választás után hat évig remegjenek attól, hogy újra megválasztják-e őket. A. polgármes­teri, valamint az alpolgármesteri és esetleg a tanács­noki állás lehet politikai állás és így itt meg lehet tartani a választási rendszert, azonban azt a sok sze­gény tisztviselőt nem tenném ki minden hat esztendő­ben a nyomorúságos választási, de egyúttal protek­ciós redszernek is, hogy állását féltse. Sokszor a pártok részéről való nem ismerés miatt jut a tiszt­viselő szomorú helyzetbe, hiszen az új törvényható­ság csupa új emberből áll. Ezenkívül van rosszindu­lat, közbenjárás, úgy hogy enanlt speciális gyorsteherautói Xk tonna teherbirással villamos önindítással és világítással, négy kerékfékkel, raktáron eiman BUDAPEST, V., VÖRŐSMARTY-TÉR 3 3 K PREDMERSZKY GÉZA BÁDOGOS ÉS SZERELŐ BUDAPEST, VII., ROTTENBILLER UCCA VIHART FERENC ÉPÍTÉSZ - ÉPÍTŐMESTER I BUDAPEST, VII., COLUMBUS-U. 5/b. TELEFON : JÓZSEF 350-97. ...........................................................................♦♦♦♦«♦♦♦♦«♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦. kidobálnak olyan tisztviselőket, akik Dedie a legérdemesebbek arra. — hogv állásukban meahaevassanak. — Amikor a tisztviselő kérdésről szólok, akkor rá kell térnem a polgármester úrnak ama komoly bejelentésére és aggodalmának egyik okára, hogy a tisztviselők fizetése a valószínűség szerint a közel­jövőben fel fog emeltetni. Azt mondotta a polgár­mester úr. hogy fedezet nem igen fog jelentkezni a költségvetésen kívül, már pedig erre fedezet kell. Szóról-szóra aláírom, hogy ha az állam a maga tiszt­viselőit jobb fizetéssel fogja dotálni. mi sem zárkózhatunk el és nem is akarunk elzárkózni az elöl. hogv a mi tisztviselőink is aránylagosan ugyanolyan helyzetbe kerül­jenek. mint az állami tisztviselők. Ennek fedezeténél azonban nem fáj a fejünk, mert miként az előbb voltam bátor rámutatni, a pénzügyi tanácsnok úr véleménye szerinr az 1927. évi költség- vetésben van egy fel nem használt cirka ötmillió- pengős fedezet, mint felesleg és ez rendelkezésre fog állani. Ez körülbelül éppen annyi összeg, mint ameny- nyi a tisztviselői fizetések rendezésére kell. En tehát várom, hogy az állam a maga részérői intézkedjék a tisztviselők fizetésrendezése tekintetében, hogy mi a magunk részérői is jobban dotálhassuk tisztvise­lőinket. — Amint mondottam, a fedezet kimutatásán, il­letőleg a megjelölt tételeken kívül, amelyekről itt már szó volt és amelyekre a pénzügyi bizottság rá­mutatott, takarékosságra van szükség. A takarékos­ságnak olyképpen szerezhető érvény, hogy indítvá­nyozom, méltóztassék egy öt tagból álló takarékos- sági bizottságot kiküldeni. Nem kell félni, ez lesz a legérdemesebb bizottság a fővárosban, mert módjában lesz rámutatni azokra a hibákra, azokra a többletkiadásokra, amelyeket mi a pénzügyi bizottság keretében eliminálni nem tudtunk. Ez lesz a törvényhatóságnak legfontosabb bizottsága, mért módot adunk arra. hogy minden egyes üzem dolgába belenyúlhasson, utána nézhessen, hogy mik azok az irodaszerek és minden néven nevezhető költ­ségek, amelyekkel oly bőségesen bánnak ma az egyes hiyatjúok. Miért kell eltörölni a husfogyasztási adót? — A polgármester úr kijelentése szerint a hús­fogyasztási adó eltörlésével a húsárak nem változ­nak. Ez tényleg olyan kérdés, amely felett mind­annyian meditáltunk, mert amikor szembeállítjuk a 4—6 pengős húsárakat a 6—8 fillér kilónkénti meg­takarítással, akkor el kell gondolnunk, hogy ez való­ban fog-e valamelyes olcsóbbodást jelenteni, nyújt-e a szegény népnek bizonyos könnyítést. — Én azonban nemcsak ebben a 6—8 fillérben lá­tom a húsfogyasztási adó eltörlése esetén az olcsób­bodásnak lehetőségét, hanem látom abban, hogy a vámhatárok eltörlésével egész más hús­mozgalom lesz Budapest felé. Méltóztatnak látni, hogy Kispesten, ahol nincsen vámhatár, lényegesen olcsóbb a hús. Miért? Azért olcsóbb, mert ha felaki behoz egy libát, vagy egy csirkét, akkor le kell rónia a húsfogyasztási adót és ha visszamegy és visszaviszi a húst. mert nem tudja eladni, akkor egész bizonyos veszteségben van. Hogy ha nincsen arra kényszerítve, hogy húsfo­gyasztási adót fizessen, akkor amikor a húst anél­kül. hogy eladta volna visszaviszi, abszolúte egé­szen bizonyos, hogy egész másképp fogja a húsárut behozni, ugyanúgy be fogja hozni Budapestre, mint ahogy elviszi Kispestre, Újpestre, vagy máshova. — Ezzel szemben egyetlen egy tétel van: vajion nem fognak-e nem megfelelő húsokat hozni be Buda­pestre. Ez azonban állatorvosi és egészségügyi kér­dés. Mint ahogy a tejet megvizsgálják. a húst is meg lehet vizsgálni és azokat, akik visszaélnek a közönség bizalmával, brutáli­san meg kell büntetni. Ellenben meggyőződésem, hogy a húsfogyasztási adó eltörlése ezen téren olcsóbbodást fog előidézni. En­nek az adónak eltörlésével meg fognak szűnni a pá­lyaudvarokon azok az ismert zaklatások, amelyek talán a húsfogyasztási adónál is jobban molesztál­ják a közönséget. — A közszolgáltatások csökkentésével tulajdon­képpen egy autonómia melletti célt kívánok elérni. Egy kicsit groteszkül hangzik és mégis azt kell meg­állapítanom, hogy a közönség látni akarja, hogy a városháza az ö érdekeivel törődik-e. igen-e vagy nem? A közönségnek mai hangulata a városházéival szemben ellenséges. Meggyőződésem, hogy ha a közszolgáltatások mérséklésével más han­gulatot nem teremtünk, amely hangulat pillanatnyilag is elérhető, olyan légkör teremtődik, amely autonó­miánk védelmét fogja szolgálni. — A mi célunk a polgárság érdekének megvédése és jólétének fokozása, Abban a reményben, hogy a törvényhatóság is magáévá teszi a pénzügyi bizott­ság javaslatait, a pénzügyi bizottság javaslata alap­ján elfogadom a költségvetést. Reformált a város fjivatalos lapjánál Ezentúl csalt Kivonatosan Közli a szó- noKlatoKat — Az újítás folytán a Költ- ségeK 50.000 pengőről 10.000 pengőre csöKKenneK A Fővárosi Közlöny-nek 1926-ban 99.882.40 pengő volt muiltiévi nyom dalköltsége. Ebből az ősz- szegből a papírköltség 11.220.80 pengő, a szedés, nyomás és könykötés költsége 88.661.60 pengő volt. A szerkesztői, gyorsírói, gépírói és egyéb költségek ezenfelül 40.000 pengőre rúgtak. 1926-ban a köz­gyűlési tudósítások a Fővárosi Közlöny-ben össze­sen 1477 hasábot tettek ki, a bizottsági ülések tudó­sításai pedig 1912 hasábot. A közgyűlési tudósítások kinyoimatása 20.720, a bizottsági üléseké pedig 26.770 pengőbe kerültek és így az összes tudósítások közlésének szedése és nyomása 47.490 pengőre rúgott a papírkölt­ség nélkül. Minden egyéb hivaltailo® anyag, így közgyűlési meg­hívók, polgármesteri rendeletek, tanácsi határozatok, hivatalos hirdetmények, versenytárgyalási hirdetmé­nyek, pályázatok stb. közlése pedig csak 41.171 pen­gőbe került. A hivatalos közlemények ezek szerint jelentékenyen kevesebbe kerülték, mint a tudósí­tások. Nyilvánvaló, hogy a Közlönyt a közgyűlési és bizottsági tárgyalások szószerinti, illetve túlságosan bő, kivonatos közlése drágította, meg. Ezeket a horribilis költségeket a tanács minden- kéDpen redukálni kívánja. s erre törekszik a hivatalos ;lap új szerkesztője is, akinek meghallgatása után az elnöki ügyosztály a következő előterjesztést teszi a tanácsnak: — A jövőben általában mellőzni kellene az ülé­sekről szóló szószerint való tudósításokat és csak rövid kivonatban közölni a beszédeket. Ilyen kivo­natos tudósítások is csak a törvényhatósági közgyűlé­seken, alz igazoló választmány, a közigazgatási bi­zottság, a központi választmány, a pénzügyi bizott­ság és a világítási üzemi bizottság ülésein elhangzott beszédekről készülnek. — A többi bizottság üléséről a Közlöny csak a javaslatokat és a határozatokat kö­zölné. Az igazoló választmány, a, jogügyi bizottság, a köl- csönügyi, közegészségügyi, közélelmezési, középí­tési, közigazgatási, közgaizdasági. közlekedési, köz­oktatási, központi választmányi, 'külföldi kölcsönök rendezésére 'kiküldött pénzügyi, szociálpolitiai, üzemi felügyelő és világítási üzemi bizottságok üléseiről a jövőben csak gyorsírói jegyzetek készülnének. A gyorsírói feljegyzéseket sokszorosítva megkapnák a pártok ikét-két példányban, az érdekelt hivatalok és intézmények pedig egy-egy példányban. — A hozzávetőleges számítások szerint ilyen módon a, közgyűlésekről és a bizottsági ülésekről szóló tudósítások nyomdai költsége a mai közel 50.000 pengőről egyszeriben leesne 8—10.000 pengőre. A pártok vezetői a javaslathoz, értesülésünk szerint, már előzőén hozzájárultak. így a tanács a szükséges intézkedéseket már a költségvetés tár­gyalása alatt megteszi és a redukció már a közel jövőben megtörténik. Ezzel egyidejűén több más praktikus újítást is életbe léptetnek a Fővárosi Közlöny megjelenése körül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom