Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1927-11-02 / 44. szám

Budapest, 1927 november 2. Éber Antal érdekes vitája Wolff Károllyal „Olyan fővárosi vezetőséghez, amelynek működésével a kormány meg van elégedve, nem ilyen leiratokat szokás intézni.“ Éber Antal még nem szólalt fel a költség- vetési vitában, de volt egy nagyon érdekes, fi­nom elmeéllel megvívott összecsapása Wolff Ká- rolylyal, a Keresztény Községi Párt vezérével. Ebben a rövid vitában Éber Antal erőteljes meg- okolását adta annak, hogy miért bizalmatlan a mai tanáccsal szemben és — meghajolva a pol­gármester egyéni kiválósága előtt — magyará­zatát adta annak, hogy miért nem tartja hiva­tottnak eme mérhetetlenül fontos pozíció betölté­sére. Még nagyobb lendülettel és előkelő elmés- séggel fejelt Éber Antal azokra a vádakra, ame­lyek szerint megváltoztatta volna politikai elveit. A vita egyébként Éber Antalnak néhány, Wolff Károly beszéde közben elhangzott közbeszólásá­ból és Wolff replikáiból sarjadzott ki. Wolff Ká­rolyinak felelve mondotta azután Éber Antal a következő kis beszédet, amely a közgyűlési te­rem egyik oldalán sem tévesztette el hatását: A kormány és a tanács — Az előttem szóló igen tisztelt bizottsági tag űr azt kérdezte — kezdte beszédét Éber Antal — honnan veszem én azt. hogv a főváros vezetősége a kormánynak nem tetszik. Úgy hangzott ez. mintha nekem külön titkos információim volnának, amik igazán nincsenek, mert erre nézve világps a hely­zet. Azt az információt, hogv a főváros vezetősége nem tetszik a tisztelt kormánynak, azokból a leira­tokból vészeim, amelyeket a kormány a főváros ta­nácsához intéz. Talán méltóztatnak egyetérteni ve­lem abban, hogy egy olyan fővárosi vezetőséghez, melynek működésével a kormány meg van elégedve, nem ilyen leiratokat szokás intézni. Teljesen színvakságom és rövidlátásom mellett is ezeknek a leiratoknak alakiából, tartalmából véltem felifedezni azt, hogy a kormány talán nincs teljes mértékben megelégedve a főváros vezetőségével. *-— Azt a szemrehányást is kaptam, mintha ebben valami személyeskedés is lenne a mélyen tisztelt polgármester úrral szemben, tehát mintha én sze­mélyeskedést folytatnék. Méltóztassék elhinni, hogy nekem mindannyiszor, amikor a főváros vezetősége és nevezetesen az igen tisztelt polgármester űr mű­ködése ellen kritikát kell gyakorolnom., mindig lelki fájdalmat érzek, mert én is teljesen osztom az igen tisztelt bizottsági tag úrnak és azt hiszem az egész tisztelt közgyűlésnek egyértelmű vélekedését abban, hogy milyen értéket jelent egv olyan intakt jellemű, fedhetetlen közéleti férfiú a főváros élén. mint Si- pőcz polgármester úr. Nemcsak ezt a tulajdonságát tudom értékelni, hanem sok más. nagyon értékes szellemi és erkölcsi tulaidonságait is. Ennek ellenére azt mondom, hogy ezen összehasonlíthatatlan érté­kei mellett sem rendelkezik azzal az organizatorius erővel, azzal az energiával, amely 200 millió pengős költségvetés adminisztrációjának megszervezéséhez, óriási kereskedelmi üzemek vezetéséhez szükséges. — Ilyen körülmények között nekem az a köte­lességem. hogy az igen tisztelt polgármester úr személye iránti teljes és tökéletes egyéni tiszteletem és nagyrabecsülésem miatt se hallgassam el ezeket az aggályaimat. Kötelességem ez a főváros szenvedő, nyomorgó la­kosságával szemben is. kötelességem megmondani. Kiváló tulajdonságait készséggel elismerem, azon­ban engem nem csak a főváros lakossága iránti kö­telességérzetem ösztönöz, melyből kifolyólag lehe­tetlen elhallgatnom azt. hogy az egyetlen nagy fon­tos pozíciót, amelyből a főváros bajain segíteni le­het, mert itt hiába az autonómia, a pártok összefo­gása. minden hiábavaló, ha azt a széket nem arra hivatott ember tölti be. Ezt megmondani őszintén, kötelességemnek érzem. A politikai „eivSeíeraség“ — Még csak egv személyes természetű meg­jegyzésem volna azokra a szemrehányásokra, me­lyek a politikai elivtelenség szempontjából úgy lát­szik kétoldalról is, arról a pártról is, amelyhez tar­tozni szerencsém van. csekéiy személvemmel szem­ben. velem szemben elhangzottak. — Azt tartom, bogv lényegileg a politikai elv- telenség abból áll, ha valaki azokat a politikai elve­ket. amelyekre felesküdött, elárulja, nem pedig abban, ha valaki ugyanezeket a politikai elveket más párt kebelében tudja megvalósítani. Egész nyugodtan vállalom a felelősséget a választó közönséggel szemben, azzal az ötezer szavazóval szemben, kiknek jogát állítólag én sikkasztottam el, hiszen én ennek a párt­nak keretében sem tettem semmi egyebet, mint amit azelőtt. Azt hiszem, hogy egy nüansszal sem válto­zott az álláspontom. Csak addig leszek ennek a párt­nak keretébe tartozó, míg ezt megtehetem.- Ha már ilyen nagyon érzékenyek vagyunk a politikai elv­hűség tekintetében, akkor méltóztassanak megengedni, hogy megmondjam azt is, hogy ebben az esetben a politikai elvhüségbe is beleütközik az, ha egy párt átformálja a maga régi jellegét, olyan mértékben vál­toztatja meg a maga politikai meggyőződését és fel­fogását, mint ahogy azt az előttem felszólalt bizott­sági tag úr vezetése alatt álló párt (demokrata párt. A SzerkJ megtette. — Hallottam ma és egynéhányszor azóta, amióta ez az igen tisztelt párt a numerikus többséget itt benn elvesztette, a polgári együttműködés, a pártok koopertioja. békéje szempontjából igen helyes és igen bölcs tanácsokat és ha összehasonlítom ezeket az azelőtti időkkel, amikor ostracismust gyakoroltak éppen ők az összes többi párttal szemben. olVan mértékben, hogy sem a tisztelt párt. sem ..az én pol­gármesterem" nem tartotta szükségesnek az elmúlt négy esztendő alatt a nem ehhez a párthoz tartozó, csak egy bizottsági tagot is bármely, akár a köz­gyűlés által, akár a tanács által delegált bizottságba kiküldeni, akkor kénytelen vagyok megállapítani, hogy a politikai elvek tekintetében történtek itt némi szelíd átmenetek. amelyek — hogyha olyan nagyon szigorúan vesszük az elvhűséget, — legalább annyi kifogás alá eshet­nek. mint amennyit én engedtem meg politikai el­vemben akkor, mikor jelenlegi pártomba átléptem. Nincs ajánlat újabb kislakásépítésre Dános László kormányfőtanácsos nyilatkozata A Fővárosi Hírlap legutóbbi számában beszámol­tunk azokról a felelőtlen hírekről, amelyek nagyon elterjedtek a városházán és amelyek szerint a Ke­reskedelmi Bank újabb ajánlatot szándékozik tenni kis'lakásépítésre. A Fejér és Dános-cég egyik beltagja, Dános László kormányfőtanácsos, az alább követ­kező levélben kereken megcáfolja ezt a híresztelést, amely annál inkább valószínűtlen, mert a cégnek leg­utóbbi építkezései alkalmával a fővárossal differenciái támadtak. Pedig nem szabad elfelejteni, hogy a Kereskedelmi Bank volt az első, amely a kislakás- épíiés ötletével megkereste a fővárost és így tulaj­donképpen a Kereskedelmi Bank. valamint a Fejér és Dános cég érdeme, hogy a nagyarányú kislakásépí­tés egyáltalán megtörténhetett. Ezeknek a fővárosi kislakásépítkezéseknek kulisszatitkai közé különben élesen bevilágít Dános László kormányfőtanácsosnak a Fővárosi Hírlaphoz intézett levele, amely itt kö­vetkezik: Nagy meglepetéssel olvastam b. lapjukban a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknak újabb kislaká­sokra vonatkozó ajánlattételéről szóló híradást. Meg­lepetésem azért volt indokolt, mert nem tartottam valószínűnek, hogy a Kereskedelmi Bank a székesfő­várossal újabb tárgyalásokat indítana meg anélkül, hogy erről cégemet — amely tudvalevőleg 950 lakást épít a főváros számára a fenti bank szavatossága mellett — ezen tárgyalásokba be ne vonta volna. Ez- irányba kérdést intéztem a Pesti Magyar Kereske­delmi Bankhoz, ahol illetékes tényezők kijelentették, hogy semmiféle ilyen ajánlat a bank részéről a szé­kesfőváros tanácsának nem tétetett. sőt távol áll a bank vezetőségétől az a szándék, hogy esetleg a kö­zeljövőben ilyen tárgyalásokat megindítson. Fennállhat most még azonban az a lehetőség, hogy ilyen tárgyalásokat a mi cégünk kezdeménye­zett a fővárossal; erre vonatkozólag ezennel a legha­tározottabban kijelentem, hogy cégem még csak nem is foglalkozott azzal a gondolattal, hogv újabb kis­lakások építésére a székesfővárosnak ajánlatot te­gyen. A most folyó kislakásépítkezéseknél ugyanis olyan keserű tapasztalatokra tettünk szert, hogy sa­ját jól felfogott érdekünkben még csak meg sem kísé­reljük egy újabb akció megindítását. Amidőn a ka­tasztrofális lakásnyomor csökkentésére a Pesti Ma­gyar Kereskedelmi Bankkal karöltve egy olyan idő­ben, amikor az építkezések finanszírozása még majd­nem lehetetlennek látszott és a főváros sem rendel­kezett építés céljaira szolgáló tőkével, elsőknek indí­tottuk meg ezen a főváros részére teljes sikerrel járt nagy akciót, abban a feltevésben voltunk, hogy ezzel közérdeket szolgálunk és méltán feltételezhettük azt is előzetesen nyert ígéretek alapján, hogy az illeté­kes faktorok minden támogatását fogjuk az építkezés folyama alatt élvezni. Ehelyett azonban egy egész büntető had járatnak minősíthető vexaturának voltu nk és vagyunk kitéve, elképzelhetetlen nehézségek lettek az építkezések elé gördítve és csak isteni csodával határos, hogy ennek dacára az épületek mégis elké­szültek, illetve elkészülnek a vállalt határidőre. Ezen eljárások következtében nemcsak minden kalkulációnk dőlt dugába, hanem a végén idegeink is teljesen fel­mondták a szolgálatot. A főváros olyan kitűnő üzletet csinált, amilyet — merem állítani — még soha! Es így még a mai napig is érthetetlen előttem és a többi kislakástépítő vállal­kozók előtt is az az animozitás, amellyel az egész építkezés folyama kísérve lett. Igaz ugyan, hogy ezen építkezési program a leg­szerencsétlenebb korszakban bonyolódott le — egyéb fővárosi építkezések nagy hiteltúllépésének kipatta­nása idején —, azonban mégis csak különbséget kel­lett volna tenni az egészen más bázison alapuló „pausál“ vállalkozású kislakás-építkezések és az ed­dig divatban volt egységáras, pótmunkákkal bőven fűszerezett építkezések között. Pótmunkák felszámí­tását. a szerződéstől eltérő igények támasztását az egész építkezések alatt meg sem kíséreltük, miután ez intecióinkkal homlokegyenest ellenkezett, de a finanszírozó Pesti Magyar Kereskedelmi Banktól is a legszigorúbb utasítást kaptuk arra vonatkozólag, Fogy meg kell mutatnunk annak a lehetőségét, hogy egy építkezés pótmunkák felszámítása nélkül is le­bonyolítható. Fenti álláspontunk igazságosságát legjobban bi­zonyítja azon körülmény, hogy a felmerült vitás kér­dések eldöntése céljából kénytelenek voltunk egy vá­lasztott bíróságot összehívni, amely az eddigi 12 vi­tás pont közül 11-ben nekünk adott igazai. Mindezek után érthetővé válik, ha távol áll ma tőlünk, hogy hasonló alapon újabb ajánlatot tegyünk a fővárosnak. Budapest, 1927 október hó 27. Dános László építész, a Fejér és Dános építési ____________ ______________vállalkozó cég beltagja. MA GYAR ÉPÍTŐ részvénytársulat Budapest, Ví. kerület, Teréz-körút 34. szám Alapíttatott 1889. Sürgönyeim : Építő 272-64, Budapest. Tel.: T. 272-64 Mindennemű vízépítés, folyamszabályozás s csatornázás. Kotrások dunai műtárgyakkal, csatornakotrókkal és excavátorokkal Dunai homoktermelés és kavicseladás és szállítás. Vizi szállítások és darukkal való kirakodások. Alapozások, mély- és magasépítés. Ut- es vasútépítés. Hídépítés. Mindennemű beton- és vasbeton-! építés. Kómunkálatok. Városi csatornázások és vízvezeték Haja- és kotrójavítótelep, valamint téli kikötő Apostagon, BOGDANY Budapest. VI, IzabeEía u 79 és Társa, Központi fűtés, vízvezeték és egészség- ügyi berendezések — Telefon: Teréz 209 88 KLEIN ZSIGMOND ““■“"ti.SÄSK Budapest, V. kerület, Berzenczey ucca 23. szám RIEDER OTTÓ villamos Alapitatott: 1825. A. B. C. tagoknak hat havi hitel Budapest, IV. Irányl-u. 20 Telefon: J. 452-37 berendezési vállalat mű­szaki intézet, elektrotechnikai és rádió cikkek raktára FISCHER ZSIGMOND “SSS épüSeffa kereskedő láda-, tömegcikkek- és famegmunkáló gyára Gyár: X , Asztalos Sándor-u, 5 Bérmunkát vállal M AKOVSKY FERENC Budapest, VIUöonyi-u, 4, Fülőp Szász-Coburg Gófhai herceg Ö királyi Fensége uradalmi építésze | TELEFON: J. 381-17 5320 pengő. íh világon minden C-ik automobil 6320 pengő. CHEVROLET IV» tonnás iGÍlGrautomobil és a világszerte ismert teljesítőképességű automobil. Budapesti föképviseiete: CENTRUM AUTOMOBILKERESKEDELMI R.-T. BUDAPEST, V„ ANDRÁSSY-ÚT 8< Telefon: T. 256—68, T. 245—30 T. 103-48.

Next

/
Oldalképek
Tartalom