Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1927-09-28 / 39. szám
Budapests L927 szeptember 28. a cenzúrának mértéke a hűség, a fegyelem és a közéleti tisztaság lesz“. Senkinek semmi kifogása nem leket az ellen, hogyha a pártok a maguk tagjainak közéleti tisztaságát ellenőrzik, de még az elten sincs ellenvetésünk, ha féltékeny kritikával kísérik más pártok tagjainak erkölcseit is. Rassay Károly azonban a demokraták számára más cenzúrát is beígért. Beígérte a „fegyelmet“ is. Vájjon mit jelent ez? Mi nagyon jól tudjuk: azt jelenti, hogy a demokratapárt szellemi vezéreinek. Bendö Mórnak és Magyar Miklósnak, akarata érvényesüljön a pártban minden vonalon. Nem lehet tehát egyéni véleménye a lakáskérdésről annak a Brócly Ernőnek, aki évtizedek óta foglalkozik a lakáskérdéssel, amelyet nála jobban a demokrata oldalon senki sem ismer. Nem lehet egyéni véleménye az ősz Kakujay Károlynak, akire szaktudása mindenkor komolyságot és objektivitást pa- : rancsolt. És nem lehet a többinek sem egyéni véleménye, mert mindenkinek azt kell cselekednie, amit rápatancsóinak, még ha ez. a parancs belsőt meggyőződésével a legélesebbem ellenkezik is. Nem véletlenül említettük Bródy Ernőt és Kakujay Károlyt. A demokrata pártban már számtalanszor felzúdulva és felháborodva tárgyalták a mindenáron való ellenzékieskedés tüzes matadorjai, hogy Bródy és Kakujay. meg még néhánvam egyes nagyon fontos alkalmakkor emancipálni tudták magukat a pártpolitika alól és a város polgárságának nagy egyetemes érdekeit merészelték szemelött tartani. A jövőben Bródy Ernőnek el kell majd hallgatnia, ha belső meggyőződése és Vázsonyi Vilmos mellett szerzett kommunális ismeretei mást mondanak, mint amit a párt nagytehetségű, de a városi ügyeket ne.m. ismerő vezére parancsol. Kakujay Károlynak pedig otthon kell majd mardnia, ha véletlenül véleménye nem egyezik meg Bendö Móréval, aki kétségtelenül jobban ért az autóbuszok motorjaihoz, az elektromos centráléhoz, a gázfejlesztéshez, mint ez az öreg. kitűnő mérnökember! így azután majd csak megmentik a demokrata párt egységét. A főváros háztartásának 1928 évi tükre 200.161.146 pengő bevétel, 200.158.475 pengő kiadás, 2.671 pengő fölösleg Lamotte Károly tanácsnok nyilatkozata A Fővárosi Hírlap közölte, hogy Lamotte Károly bizottság folytatólagos üléseken október 5-én kezdi latait már két héttel ezelőtt teljeser befejezte és azt felülbírálás és jóváhagyás végett úgy Ripka Ferenc főpolgármesternek, mint Sipőcz Jenő polgármesternek bemutatta. A polgármester a hivatalos órákon kívül, délutánonkint, a büdzsé minden tételét alaposan átvizsgálta, azt jóváhagyta és az aprobált büdzsétervezetet kinyomatás végett héttőn a nyomdába adták. Á nyomtatvány kedd reggelre elkészült és nyomban megküldték a pénzügyi bizottság tagjainak, hogy kellő időben áttanulmányozlhiassíák. A költség- vetés össze állítása oly alapos munka, amely párját ritkítja a főváros történetében és mindenben magán viseli Lamotte tanácsnok kiváló kvalitásait. Az eddig történt intézkedések szerint, a pénzügyi bizottság folytatólagos üléseken október 1-én kezdi meg a büdzsé tárgyalását és október 9-én már a közgyűlés is foglalkozik vele. A büdzsé-közgyűlés legalább. 8—10 napot fog igénybevenni, de a tárgyalásokat legkésőbb október 30-ig be kell fejezni, mert a büdzsét jóváhagyás végett november 1-ig fel kell terjeszteni a 'belügyminiszterhez. A pénzügyi ügyosztály hétfőm délben ismertette a sajtóval az 1928. évi költségvetést. A költségvetés bevételeinek főösszege 200,161.146 pengő, ebből 175,912.698 a rendes és 24,248.449 pengő a rendkívüli bevétel. A kiadások főösszege 200,158,475 pengő, amelyből 175,386.365 pengő a, rendes és 24,772.110 pengő a rendkívüli kiadás. Eziek szerint 2.671 pengő felesleggel zárul a főváros 1928. évi Iköltségyetése. ami az összes bevétel 0.0013 százaléka. A Fővárosi Hírlap tudósítója előtt Lamotte Károly pénzügyi tanácsnok, a, költségvetés részleteiről a következőket mondotta el: — A főváros költségvetése ebben az éviben látszólag igen nagy mértékben megduzzadt és olyan nagy számokkal végződik,ú amilyenekkel talán még soha. Ha azt vizsgáljuk, miért duzzadt meg any- nyira a. költségvetés, megállapíthatjuk, hogy ennek okai a következők: Hosszú idő után ez alkalommal készült ismét először teljes bruttó költségvetés, amivel együtt jár az, hogy igen sok a,z úgynevezett könyvelési tétel, amelyek természetszerűen kétszer vannak előirányozva. A másik ok az, hogy az 1926. évi záró számadási többtetet mint bevételt állítottuk be az 1928. évi költségvetésbe. A'z 1926-os zárószámadás többlete nem egv évről származik, hanem mint ismeretes, 1923 ótiai évről-évre áthoztuk a zár- számadási feleslegeket egésizien 1927-ig. amely az évek során 22,400.000 pengőre emelkedett. Ennek a zárszámadási többletnek a terhére különböző beruházásokat akarunk végrehajtani. — A tavaly mutatkozó nagy zárszámadási felesleget azonban korántsem szabad állandónak tekinteni, mert az csak, hogy úgy mondjam, konjunkturális zárósaámadási többlet, amelyre a jövőben nem számíthatunk. — A kiadási tételeket szaporították az emelkedő anyagárak, a tisztviselők emelkedő labérilletmé- nyei stb. — A háztartási feleslegből elsősorban a beruházó Programm végrehajtásáról kell gondoskodnunk. A közgyűlés ugyanis a berüházások céljaira 107.800.000 pengőt engedélyezett, viszont az ennek megfelelő 18,813.264 dollár helyett, a 20 millió dolláros kölcsön csupán 17,700.000 dollárt, vagyis 101.421.000 pengőt eredményezett. Tehát hiányzott a beruházások elvégzésére 6,700.000 pengő. A beruházási programmot redukálni a közérdek sérelme nélkül többé nem tehetett, a különíbözetről kellett tehát gondoskodni. Erre használtuk fel az 1926-os zárszámadási felesleg jelentékeny részét. — Az autóbusz-üzem fejlesztésére 5,600.000 pengőt. a ferencvárosi kikötő fejlesztésére 910.0000 pengőt. csatorna-szivattyútelepre 405.600 pengőt, iskola- építésre 2 millió pengőt, tüdőbeteggondozók létesítésére 160.000 pengőt köztisztasági intézmények fejlesztésére 448.000 pengőt fordítunk, a 'közkórházi alap 1925126. évi hiányát képező 2,640.000 pengőt ugyancsak a zárszámadási feleslegből fedezzük. — Örömmel alapítjuk meg, hogy a bevételi oldalon csökkentek bizonyos adónemek. így az általános' forgaikniadónál kevesebb az előirányzat másfél millió pengővel, amit az egyfázisú húsfogyiasztási adó, továbbá az elsőrendű élelmieik- kek fogyasztási adójának az eltörlése idézett elő. Csökkentek a fogyasztási- és vigalmiadók. a községi vámok és a vásárdíjak is, összesen 3,642.000 pengővel. — Az üzemek közül azok, amelyeknek megszüntetését a törvényhatóság kimondotta, már nem szerepelnek a költségvetésben. A Beszkárt viszont több. mint 2 millió pengővel nagyobb összeggel járul hozzá a községi háztartáshoz, mint más években. — A jövő évi költségvetés keretéiben akarjuk rendezni a havidíjas és ideiglenes személyzet jogviszonyait. valamint a nyugdíjasok járandóságának biztosítását is. — Nagyszabású útépítési programmunk a, költségvetés -egyik jelentékeny tétele. Utakra 3 millió pengővel többet költ a főváros jövőre, mint más években. . — Fölösleges Közgyűlés, fölösleges izgalmak Gróf Apponyi Albert ünneplése Ma már talán a szocialisták sem tagadják, hogy az a szerdai közgyűlés, amelynek összehívását mindenáron forszírozták, egészen fölösleges volt. Budapest sorsán semmi esetre sem lendített semmit és a szocialisták sem közelíthették meg céljukat, hacsak ezt a közgyűlést alibibizonyításnak nem szánták. De még ez az allibibizcnvítás is fölösleges volt, hiszen a centrálé bánhidai elhelyezése ellen való tiltakozásuk számára eg.v pártértekczleti határozat éppen olyan elegendő lett volna, mint amennyire jelentéktelennek bizonyult a közgyűlési őreimben elhangzott időetőtti deklarációjuk. A szerdai közgyűlésnek azért vólt egy fölemelő pillanata, amikor az egész közgyűlés melegen és lelkesen tüntetett Magyarország nagy fia. gróf Apponyi Albert mellett. Amilyen szép volt ez a jelenet, olyan fölösleges volt a többi, de főként azok az izgalmak, amelyek akarva, nőm akarva, mégis osak kirobbantak imitt-amott ezen a délutánon. A centrálé ügyében három párt kívánta leszögezni álláspontját: a, szocialisták, a demokraták és Pakots—Gálék. A szocialisták szónoka. Peyer Károly hatalmas, de meglehetősen »ellenőrizhetetlen adathalmazzal fölszerelve, mondott terjedelmes és temperamentumos beszédet. Nem egy esetben igyekezett objektív lenni, de annál többször elragadta a szenvedély. Komoly ügyről lévén szó. az összes pártok nagy figyelemmel hallgatták meg beszédét. Különösen a számadataira volt Peyer Károly nagyon büszke. — Ezö.k számok, amelyekről nem lehet, azt mondánk hogy nem igazak — moadta. Éber Antal megcsóválta bölcs fejét és asalk eny- ayit jegyzett meg: — Esetleg leiket A demokraták szónoka. Bródy Ernő taktikai hiba folytán elesett a felszólalástól, de beszélt helyette Gdi Jenő, akit azonban: a fölösleges: közgyűlésbe belefáradt városatyák mérsékelt érdeklődéssel. Lialgatttak a kés», éjjei órákban. Fölösleges izgalmak is akadtak, különösen Peyer beszéde alatt.. Erős íölhárorodást váltott ki ugyanis, amikor Peyer kijelentette: — Hivatkozás történik itt. újabban éppen a kormány lapjaiban arra, hogy az egész centrálé-ügy szorosan összefügg az úgynevezett Rothermere- akcióval. És állítólag olyan híreket lanszíróznak, mintha ez volna ennek az akciónak valamelyes módon az ellenszámlája. Hatalmas fölháborodás követte ezeket a szavakat. — Hogy leket ilyet mondani! Bolondgomba! — kiáltották a jobboldalon. — Hallatlan az ilyen beszéd! — hangzott Csécsi Nagy Miklós hangja. Végre Ripka főpolgármester csengője csillapította le a zajt. — Kérem a bizottsági tag urat. — mondta erélyesen a főpolgármester. — meltóztassék az ilyen inszinüációtól tartózkodni. Peyer azonban nem az az ember, aki bizonyítékait elhanyagolja.. föQoltvasta a cikket, amelyből „értesülését“ merítette. Ebben a cikkben pedig az foglaltatott, hogy Teleki Pál lemondott a Talbot- centrálé elnökségéről, mert tevékeny részt vesz a Rothermere-akcióban. Egy szóval Peyer alig tévedett valamit, csak éppen az ellenkezőjét mondta annak, amit olvasott. Afférja akadt azonban Peyer Károlynak Schi- manek professzorral is. »aki a Talbot-centrálé ügyének nagytudásű szakértője. Ezt az affért pár perc alatt sikerült végképpen elintézni, mert Schimanek professzor erélyes felszólalása után Peyer Károly — retirádát fújt. Volt a fölösleges »'közgyűlésnek azonban mégis némi é-rtelime, mert ott volt az interpellációk között B. Virágh Géza nagyfontosságú felszólalása, amellyel valószínűleg gátat vetett a tanács ama szándékának, hogy suba alatt eg.v esztendővel meghosszabbítsa a fővárosnak a biztosítókkal kötött ügyletét. Volt azonkívül az interpellációk között több érdekes felszólalás, bár itt sem hiányzott az ellenzéki akadékoskodás. Vámbéry Rusztem ugyanis, amit éppen tőle senki sem várt. azzal vádolta meg a fővárost, hogy az ideérkező külföldieket agyonvendégeli. Melegen ajánlotta, hogy ha Rother- mere lord ellátogat Budapestre, ne pezsgővel, hanem teával és limonádéval kínáljuk meg. Vámbéry beszéde erős visszatetszést keltett, pedig eleget kontrázott neki Bendö Mór, aki közbeszólás formájában ötször is megkérdezte: — Mi van a bölényekkel? Senki sem felelt neki és így ez a közgyűlés még azt az eredményt sem tudia felimutatni, hogy legalább Bendö Mórt felvilágosította volna a bölények sorsáról . . . ma az ország szenzációja. A jövő ideális lakóháza! Magyarországon gyártja: Márkus Lajos vasszerkezeti gyár Budapest,VI. Hun u.4. Telefon: L.920-40,920-41 A Böhletwendszerü JlEAflAZ Épületasztalosujtó, ablak Agricola Építési-anyag vállalat Telefc állandó raktár VI., Václ-út 15. Telefon : T. 138—05
