Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1927-09-28 / 39. szám
Budapest. 1927 ■szcptembcT 28. 3 Ereky Károly beszél a londoni autó- buszról, a csőrendszerül földalattiról és m jövedelmező szennyvízről A Fővárosi 'Hírlap legutóbbi- számában örömmel ielontóttiík, hogy féléves angliai tanulmány útjáról megérkezett Ereky Károly a 'Fővárosi hiring) hasábjain számol be majd azokról a nagybecsű tanasz-: falainkról, amdiyiöh: elsősorban Budapest 'kommunális kérdésekkel níoglalkotó közönségét (.érdeklik. Ugyanakkor már Ereky Károly a Fővárosi Hírlap hasábjaim rövid, de nagyon érdekes bevezető előadást tartott, amelyet mai számunkban mar a részleteikre kiterjeszkedő módon folytat. Az álabbi következő nagyon érdekes fejtegetéseiben elsősorban ILoűöon közlekedési érdekességeire ráutal rá. Bemutatja azt az ©riasi harcot.'amelyet London majdI nem ötezer milliard utast számító villamosa folytat a hatezer autóbusszal és a hatvan méter mélységben száguldó cső remi szerű földalatti villamossal. Mai előadásának másik részében régi kedvenc témáját, a szennyvizek jövedelmezővé tételét veszi elő Ereky Károly. Régi berlini tapasztalatai alapián valaha sokat beszélt erről a kérdésről már Ereky, most azonban nagyszerű angliai tapasztalataival egészíti ki régi -megállapításait és sürgeti, hogy végre Budapest is ébredjen föl nemtörődömségéből. Ereky Károly nagyon érdekes fejtegetési itt következnek: A villamos harca az autóbusszal és a földalattival — Mint a Bes'zkárt igazgatósáéi tagja, természetesen elsősorban a közlekedési intézmények fejlődése iránt érdeklődtem. Anglia a közlekedési ügyek tekintetében kétségtelenül a rvilág legfejlettebb országa. íme egy-k'et adat ennek bizonyítására: Anglia vasutjai l§25-ben 180L millió angol fontot, azaz több mint 54 milliárd pengőt forgalmaztak. A villamos kocsik bevétele egyedül 1925-ben .U8.7 millió volt, míg az utasok száma 4:6 milliárdra .-rúgott. — Figyelemreméltó körülmény, hogy :a londoni villamos vasút mégis ráfizetéssel dolgozik és az utóbbi években a Hagosan állandóan több mint százezer fontot fizetett rá üzemére. Az autóbusz a város belső részeiből, főkén a City- ből már szinte teljesen kiszorította a villamosokat., melyek igen sok helyen csak a járda alatt épített .pályán ;közlekedhetnék:. Nem tévesztendők .össze e vonalak a földalatti villamosokkal, melyek 40—60 méteres mélységekben száguldanak. Az autóbuszok mindenütt parallel fiának a villamosokkal, s-számuk Londonban jelenleg több mint 6000. Amily arányban az : autóbuszközlekedés fejlődik, oly mértékben esik vissza a villamosok forgalma. Az autóbuszok jegyreadszere egyáltalán nem egységes, hanem mindig rugalmasan simulni igyekszik az •egyes relációk kiaknázTiatóságához. A londoni autóik úszók '90%-ta egy na-g;y kapitálist a váltakozás tulajdonában van, míg a többi oly kisebb vállakózások — Anglia egyik-másik nagy városában a szennyvizek elvezetésébe szolgáló csatornázás meglehetősen sok gondot okoz. Számos helyen ;a szennyvizet rétekre vezetik el és így egy fejlett fűgazdaságnak vetik meg az alapját. Edinbourgban például 400 hektárnyi területen van ilyen szennv- víz-kultura és több mint 8000 tehén jut ennek a révén kiváló takarmányhoz. Hasonló rendszer van Cróydonban is, ahol ugyancsak több száz hektárnyi terület vált elsőrendű termőtalajjá és óriási jövedelmezőséget biztosít a város számára. Már húsz évvel ezelőtt kezében maradt, melyek elsőkként igyekeztek annakidején az autóbu-szforgalmat Londonban meghonosítani. — A villamos vasutak másik nagy korikurrense: a földalatti (underground) vasút. E vasutak óriási vascsövekben futnak s ezért népszerűén tube-nek (csőnek) is nevezik. Valósággal gyorsvonati sebességgel közlekednek és a 40—60 méternyi mélységbe levő állomásokhoz mozgó lépcsők és liftek segítségével jut 3e az utazóközönség. A biztonsági intézkedések, a szellőző készülékek csodálatosan tökéletesek. A nagyvárosok forgalmának fejlődésében előreláthatóan az autóbuszoké és a csőrendszerű földalatti villamosoké tesz a jövő. Ezt láthatjuk újabban Berlin példájából is, s előreláthatóan, nálunk is ilyenirányú lesz a fejlődés. — A vasutak és a londoni közlekedési vállalatok (együttműködése bizonyos s kombinált jegvrendszeren alapszik. Bárki megválthatja úgy a vonatjegyét, hogy az a kiszállás után érvényes az autóbusz- vagy villamos- közlekedésre is. E kombinációkra főként a veek- endek alkalmával előállható torlódások elkerülése érdekében van szükség. így az augusztus elseje utáni napokban, mikor London lakossága úgyszólván teljes egészében felcserélődik (a bensztilött londoniak vidékre mennek, viszont a vidékiek Londonba tódulnak), e jegykombinációk nélkül aligha lehetne lebonyolítani az óriásivá duzzadó utasfar pálmát. alkalmam volt egyébként a' berlini „Riesenfeld1' tanulmányozása alkalmával tapasztalni, hogy a nagyvárosok számára mily nagy anyagi .jelentősége van a szenyvíz produktív fel- használásának. Ez az akikori benyomásom Angliában még inkább megerősödött. Azok a mérnökök, akik annak idején Berlin idevágó statisztikájából egészen hamis következtetéseket vontak le, 'egyrészt neim értettek a csatornázáshoz, másrészt pedig nem vették észre, hogy tulajdonképpen nem a „Riesenfeld"-ekre fizetett reá Berlin, hanem azokra a jóléti intézményekre, amiket a Riesenfeld hozamaival kapcsolatban bizonyos politikai okokból agyonfavorizáltak. így a Riesenfeld füvét métermázsánként 50 pfennigért adták el a környék gazdálkodóinak, holott a saját kezelésükben legalább is 2 márkáért értékesíthették volna. Napi 10.000 méter mázsát adtak el ily lehetetlen áron 180 napon át s egyedül ennek a differenciája néhány millió aranymárkát tett ki. És ezt a mezőgazdasághoz; nem értő kultúrmérnökök nem vették észre1. Ma pedig Berlin városa, minekutána a Riesenfeld ügykezelését kereskedelmi vállalattá alakította át, évenként egymillió márka bérösszeget kap a vállalattól s ez az összeg állandóan emelkedni fog s előbb- utóbb évi 5 millió márkára fog rúgni. — Hasonló a helyzet az angol városokban is, ahol természetesen nem engedik át a szennyvíz által megtermékenyített rétek jövedelmét különféle politikai célokra, hanem elsősorban csaknem mindenütt magánkezekre bízzák az egész ilyen gazdaságot. A magánvállalkozók azután megfelelő bérösszeget juttatnak a városok számára. Ha Budapesten a szennyvizet ugyancsak megfelelő módon felhasználnak ilyen öntözési célokra, úgy ez elsősorban lényegesen nagyobb eredménnyel járna, mint Németországban vagy Angliában, ahol tudvalévőén az átlagos csapadékmennyi- ség jóval nagyobb, mint nálunk. Budapest tejjel és zöldséggel való ellátása szempontjából például rendkívül hasznot hoz ók lehetnének az ily módon öntözött rétek s azokat a rendkívül nagy termésátlagokat, amiket Croydon, Edinbourgh és Berlin hasonló gazdasága feltüntet, nálunk minden bizonnyal túl lehetne még szárnyalni. miután a nyári napfény nálunk jóval intenzivebb, mint e helyeken. Az is figyelemreméltó, hogy a Budapest közelében levő terméketlen szikes földterületeket ugyancsak termőkké lehetne tenni a szennyvíz felhasználásával. Természetesen ennél jóval egyszerűbb és kényelmesebb dolog a szennyvizet beleengedni a Dunába. Hihetőleg azonban előbb- utóbb mégis csak be fog vonulni a magyar gazdasági életbe az észszerű gazdálkodás princípiuma és ezzel kapcsolatosan végre bizonyára sor kerül a főváros szennyvizének a hasznosítására is az eddigi patriarkális nemtörődömség helyett. Palackozott tejünket ajánljuk, mert: 1. A tej zsírtartalma 3.50—3 60%. 2. A tejet a vitaminokat megkímélő módon pasztőrözzük, 3. A tej minőségét a M. kir. Állatorvosi Főiskola tejhygieniai laboratóriuma állandóan ellenőrzi. 4. A palackokathygienikusaluminiumzárólemezekkel zárjuk le. 5. A tejet fióküzleteink útján díjmentesen házhoz szállítjuk. Budapesti Központi Általános Tejcsarnok Részvénytársaság IV 1 HART FERENCI ! ÉPÍTÉSZ — ÉPÍTŐMESTER | BUDAPEST, Vfl., COLUMBUS-U. 5/b. I tEuEFON : JÓZSEF 350-97. t HüRVQTn ES HERCZENIK armatúrát, nyomópadokat, ércőntőde és gépműhely golyós préseket, fúró és esiBUDAPEST, Vili., VISI IMRE UCCA 14 szakmába vágó munkákat Telefon: J. 334—46 pontos s szakszerű kivitelben NEUMANN ÉS TÁRSA fatelítő és faburkolati vállalat Városi iroda: Budapest IV, Muzeum-körút 27. Telefon: J. 361-59 Gyártelep és gyári iroda: VII, Egressy út 34. Telefon: J. 392-70 RIEMER MIKSA kűzpontl fűtés, egészségügyi berendezések és bádogos munkák vállalata BUDAPEST, II., Batthyány-ucca 18. Telefon: L. 970—32. DUNÁNTÚLI MÉSZ-, TÉGLA- ÉS KOIPAR R.-T. KÖZPONT: Budapest, IV., Mária Valéria ucca I. szám. Telelőn: Lipdt 985—07. "*$$$&, Sürgöny cím : Dunmész. Szállít: Meszet, mészkövet és bazaltkavicsot. /%// Vállal mindennemű kőfaragó munkát. _____ Th iergfirtner és stőhr r.-t. egészségügy1 és fűtőberendezések gyártása és felszerelése Budapest, I., Budafoki-út 9-11. Józsefu382 67. Függdálivány kölcsönzés és mindennemű építési a n y a g o k árusítása Lepár és Társánál, Budapest, VH„ Thököly-út 97, szám. 2> <—Méss—£» Écnunm ÉPÍTÉSI ANÍVAG KEPESKEDÉS ftudqpesl, Fefjérvári-úí 11 Telefon: József )49—23 Kátrány termékek j p’ISCHER ANTAL szobrász | « Budapest, VI., Hungária-körút 38/d IB—p——— ve 1.... w mull M FISCHER TESTVÉREK, KÖNMESI ÉS POHÁR üvegcslszoló- és tükörgyár r.-t. Budapest, Vili., Koszorú ucca 30 Telefon : Jóxsef 824—97 MIHÁLYI LAJOS építőmester, építési vállalkozó Budapest, VII. kerület, Csengery ucca 20 Telefon : József 430—20 A szennyvíz, mint városi jövedelem
