Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1927-07-20 / 29. szám

Budapest, 1927 július 20. Herman kereskedelemügyi miniszter bejelenti, hogy az új közlekedési szabályzat a nyáron elkészül Van-e joga a fővárosnak saját hatáskörében új autóbuszvonalakat engedélyezni Szombaton délelőtt a kereskedelmi minisztéri­umban Herman Miksa kereskedelmi miniszternél szaktanácskozás volt. többek között a fővárosi autó­buszközlekedés problémájával kapcsolatos kérdések­ről is. A kereskedelmi miniszter ugyanis szombaton délben szabadságra utazott, s minthogy előrelátha­tóan csak az ősz elején tér vissza a fővárosba, szük­ségesnek tartotta, hogy távozása előtt utasításokat adjon ki az illetékes ügyosztályoknak az aktuális kérdésekben. A fővárosi autobuszközlekedés rendezése ügyé­ben folytatott miniszteriális szaktanácskozásról Herman Miksa, kereskedelmi miniszter, közvetlenül elutazása előtt a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Én a magam részéről a fővárosi autóbusz­közlekedés problémájának megoldásába érdem­legesen nem avatkoztam bele. Egyelőre a keres­kedelmi minisztériumot illetően csak arról van szó, hogy el kell készíteni az új közlekedési sza­bályzatot. Ez a feladat a kereskedelmi minisztérium hatáskörébe tartozik. A vonatkozó szabályrendelet az illetékes ügyosztályban a nyár folyamán el­készül. Hogy azután a főváros e szabályrendelet meg­alkotása után miként oldja meg az autobuszköz­lekedés problémáját, ez egy távolabbi és énreám kevésbé tartozó kérdés. A kereskedelemügyi miniszternek ez a nyilatko­zata körülbelül azt bizonyítja, hogy a szombati an­kéten nem történtek végleges megállapodások. Az ankéten ugyanis a kereskedelmi minisztérium kikül­döttei arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a szé­kesfővárosnak jelenleg még nincsen joga saját ha­táskörében új autóbuszvonalakat engedélyezni. A minisztérium ezt az álláspontját arra alapítja, hogy az ipari engedélyezésre vonatkozó 1922. évi törvény kimondja, hogy a megfelelő iparengedélyek „a sza­bályrendelet“ értelmében adandók ki. a főváros pe­dig ezt a szabályrendeletet még nem alkotta meg. A főváros képviselői, elsősorban Lobmayer Jenő dr. tanácsnok ezzel szemben kifejtették, hogy a főváros szabályrendelete máris készen van és azt a legelső közgyűlésnek módjá­ban lesz letárgyalni. De a szabályrendelet létezése, vagy nemlétezése egyébként sem lehet akadálya annak, hogy a fővá­rosnak már meglévő autóbuszüzeme kibővíttetvén, új autóbuszvonalakat létesítsen. Az autóbuszközle­kedés problémája tehát a miniszter nyilatkozata és az ankéten történtek szerint is véglegesen csak akkor oldódik meg. ha úgy a főváros közgyűlése elfogadja az elkészült szabályrendeletet, mint a kereskedelmi mi­nisztérium is megalkotja a nyár folyamán a közlekedési szabályzatot. Egyelőre csak időleges megoldás történt, amennyi ben az ankéten megállapodtak abban, hogy a fővá­ros által tervezett legújabb autóbuszvonalak minden további akadály nélkül üzembe helyezhetők lévén szó — a külföldi érdekelt ipartelepek egy­szerűen diktatórikus módon kezelhetik a belföldi gyárakat. Egyébként pedig a gyárak hangsúlyozzák, hogy a szükséges szabadalmak folytán legalább is 12—14 százalékkal drágábban szállíthatják az autóbuszokat, mintha a saját, legmoder­nebb típusaikkal pályázhatnának. A belföldi ipartelepek egyébként is attól tar­tanak. hogy a külföldi típusok forszirozása egy rej­tett verem a hazai gyárak számára, mert minekutána rövidesen ki fog tűnni, hagy a követelt típusok le­szállítása egy év alatt nem lehetséges, a főváros a közlekedés sürgős érdekeire való hivatkozással egy­szerűen túl fogja magát tenni a közszállítási szabá­lyokon s egyszerűen közvetlenül a típusokat forga­lomba hozó külföldi gyárakhoz fog fordulni, melyek természetesen a lehető legrövidebb idő alatt s persze a belföldi gyáraknál jóval olcsóbban szállít­hatják a kívánt kocsimennyiséget. Végül pedig a memorandum azt is szóvá teszi, hogy a szabályzati feltételek összeállítása egyálta­lán nem rendelkezik a szükséges szakszerűséggel s a főváros autóbuszközlekedésének megfelelő kiépí­tése s rendezése érdekében kívánatos lett volna a BESzKÁRT példájának a követése, tehát egy szak­értő bizottság összeállítása, mely az európai metro­polisok hasonló berendezkedésének tüzetes tanulmá­nyai után pontosan körvonalazhatta volna, hogy mi­lyen méretű és teljesítőképességű járműveket igényel a főváros. zápor nem öntözné végig a várost és nem nedvesí­tené meg a példátlanul száraz pesti levegőt, akkor elviselhetetlen /volna az élet ebben a .városiban. Hogy kánikulai vigasztalást szerezzünk, ellátogattunk Balló Alfrédhez, a köztisztasági hivatal kitűnő igazgatójához aki a Fővárosi Hírlap számára a száraz pesti levegő­ről, a kiír that attain pesti porról .és a köztisztasági hivatal sziszifuszi küzdelméről a következőket mondta el: Az autók szaporodása hozza a port — Azzal kell kezdenem, hogy a Köztisztasági Hivatal tőle telhetőén mindent elkövet a por leköté­sére. Az összes öntözőautók és lófogatú locsoló­kocsik kora reggeltől késő estig szakadatlanul üzemben vannak. El kell azonban ismerni, hogy kielégítő eredményt még így sem lehet elérni, mert a kánikulá­ban percek alatt felszárad a kövezet és újra száll a por. — Hogy miért sokkal porosabbak most az uc- cák, annak kettős oka van: 1. az autóforgalom aránytalanul nagyobb, 2. a budapesti uccák mai kö­vezete nem autók számára készült, de meg régi is, a kültelkeken pedig egyenesen porképző makadám-bur- kolatok készültek. A nagyobbára vasabroncsos lófogatú kocsik sokkal kevesebb port ver­tek fel, mint az autók nagyobb felületű pneumatikjai, amelynek gumija a kövezet hézagaiból egyenesen kiszívja és a levegőbe vágja a port. Egyetlen orvosság tehát az, hogy por­mentes, síma felületű, autóforgalomra alkalmas útbur­kolatokat kell készíteni, amelyeket alaposan lehet mosni és tisztítani is. Mennél rosszabb a burkolat, annál nehezebben érhetjük el mind a kettőt. — El kell ismerni, hogy az öntözés mai módja nem kielégítő. A régi rendszerű tömlős locsolással — minden előnye mellett — ma már az egész világon felhagy­tak. A mai sűrű forgalom mellett a főútvonalakon ezt alkalmazni lehetetlen. iPedig kétségtelenül ez volna a legradikálisabb mód. Kevés azonban az öntöző autónk is, ami ennek a pótlására hivatva volna, nem megfelelő az öntözés más módja sem. Új szerkezet az öntöző kocsikon — A mai gyenge locsolás csak leköti a port, oda­tapasztja ideig-óráig a kövezethez, de nem távolítja el, s ha a víz felszárad, a por is újra felszáll. — A burkolatot tehát sűrűn és rendszeresen mosni kell. Néhány öntözőáutónkat rövidesen át is alakítjuk erre a célra. Az elmúlt hétfőn a főváros közigazgatási bizott- ígában keserű panaszok hangzottak el arról, hogy pesti uccák a kánikulában nagyon porosak. Nem lőször történik ez sem a köziigazgatási bizottság­án, sem pedig egyebütt. A rákosi buckák ifutóho- rokja, a kövezet alatt is örökké lázadozó nagy­iföldi por mindenkor ellensége volt a pesti ucca sztaságának. Amíg azonban kevesebb volt az autó s több a víz, amit bőkezűen tömlőkkel locsoltak a jldog békeidőkben a kövezetre, addig a köz- sztasági hivatal valahogy mégis csak megbirkózott z ősi ellenséggel. Budapest — még a nemzetközi Dgalmak szerint is — az úgynevezett tiszta városok őzé tartozott. A háború kitörése óta azonban meddő küzdelem folyik a pesti porral, bár az utóbbi esztendőkben a nagy gondossággal és óriási költséggel beszerzett öntözőkocsik segítségével hasonlíthatatlanul javultak e te­kintetben is a viszonyok. Bármilyen mesterművek is azonban az új öntöző- és eprőgépek, bármilyen odaadással dolgoznak is a köztisztaság őrei, a pesti por ellen való hadakozás meddő küzdelemnek bizonyult. A kánikulai napok beköszöntése óta valósággal tűrhetetlen a helyzet. A mai eszközök mellett azon­ban segíteni nem lehet és ha időközönként egy-egy Az szerkezetet öntözőkocsikra újszerű alkalmazunk. amely külföldön már igen jól bevált, s ennek a segít­ségével 6—7 atmoszféra nyomással reális, igen erős vízsugarat fecskendezünk egészen alacsonyról a kö­vezetre. Ez a vízsugár lemossa az úttestet olyan tisz­tára. mintha lekefélték volna. Jövőre már az összes öntözőautókat így akarjuk átalakítani. Ez az öntö­zés viszont csak ott lehetséges, ahol aszfalt van, vagy a kockakövek közei kátránnyal ki vannak töltve, mert a közönséges buurkolat köveit kimosná az erős vízsugár. — Nagyban elősegíti a budapesti port az a kö­rülmény, hogy nálunk aránylag kevés a csapadék és minimális a levegő nedvességtartalma. A budapesti levegő például hatszorta szárazabb a bécsinél. — A múlt hetekben igen érdekes, újszerű öntö­zési kísérleteket folytatott a köztisztasági hivatal. Ez az öntözés igen olcsó és egyszerű vegyi eljárás­sal történik és külföldön sok helyen olyan sikerrel alkalmazzák, hogy egyszeri öntözéssel napokig nedvesen tart­ják az uccát. Ennek az eljárásnak a lényege az, hogy az öntöző­tartályok vízében bizonyos mennyiségű chlorcalciu- mot oldanak fel. Ez igen olcsó vegyi só, amely a celulozegyártásnál mint melléktermék marad visz- sza s mint üzemanyag költség szempontjából nem (Folytatása a 4. oldalon.) ^Dííneníi ruganyos üres abroncsok ma a nehéz teherautók ideális, legmodernebb kellékei. Fokozott rugó-hatás, állandóan egyen­letes tompítása a rázkódtatásoknak a belső légüreg folytán, s ezek következtében a szál­lítóeszköz hosszú ideig tartó gazdaságos ki­használása és megóvása az előnyök, melyeket a Conti Elastic abroncsok nyújtanak. A magyar gépgyárak csak egy év alatt rendezkedhetnek be külföldi tipusú autóbuszok gyártására Híre járt. hogy a kereskedelmi miniszternél tar­tott ankéten szóba fognak kerülni azok a panaszok is. amelyek az autóbuszpályázat feltételeivel szem­ben az utóbbi időben fölmerültek. Az autóbuszpályázatról azonban ezen az ankéten nem esett szó. pedig a Vasművek és Gépgyárak Egyesülete terjedel­mes memorandumban fordult ebben a kérdésben a fővároshoz és a kormányhoz. Ennek a memoran­dumnak sok érdekes része van. Mindenekelőtt rá­mutat arra. hogy a négy külföldi típus gyártási kö­telezettsége veszedelmes precedenst teremt a magyar gyárak s különféle törvényhatóságok kö­zött a jövőben létrejövő rendeléseknél. A fővárosi közlekedési bizottság abban a reményben ringatód- zik, hogy a kívánt autóbuszok nagy része már a jövő év márciusában át lesz adható a forgalomnak. Ezzel szemben a memorandum rámutat arra, hogy azok a magyar ipartelepek, melyek már ré­gebben is foglalkoznak saját rendszerű autó­buszok és teherautók előállításával, kényte­lenek lennének a kívánt idegen típusok gyárthatása érdekében hosszadalmas és drága invesztíciókat eszközölni s legalább is egy év múlva kezdhetnék meg a rendszeres gyártást. Azt is panaszolják a magyar gyárak, hogy a két hónapi pályázati idő túl rövid ahhoz, hogy a I külföldi gyáraktól megszerezzék a szükséges sza­badalmakat, miután a jelen esetben — határidőről ! —a———-— A pesti levegő szárazsága teszi meddővé a porral való küzdelmet Kísérletek új öntözőszerkezettel, a kövezetnek erős vízsugárral való mosá­sával és újszerű vegyi öntözéssel — Beszélgetés Balló Alfréddal, a köz­tisztasági hivatal igazgatójával

Next

/
Oldalképek
Tartalom