Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1927-06-22 / 25. szám

2 Budapest, 1927 júniusi 22. hogy a tarifát leszállítani nem kívánjuk, még pedig azért nem, mert ugyanakkor bizonyos pótadókat kel­lett volna behoznunk, amely pótadó behozatala azon­ban egy magasabb hatalom ellenzése folytán lehetet­len volt. A mai technikai fejlődés mellett az üzem gazdaságossá tétele mellett olyan üzemköltség megtakarítások érhetők el, amelyekkel újabb adók behozatala eliminál- ható és a tarifa is megfelelően leszállítható. — A villanyosüzem ma a legdrágább villamosáram­mal dolgozik. A kelenföldi centrálé azonban annyival olcsóbban termeli az áramot, hogy ha oda bekap­csolhatók lesznek a villamosvasutak is, és ennek folytán a kelenföldi centrálé megfelelően fejleszthető, ebben az esetben — mondjuk ha a Pálffy téri telep 4.1 szénegységgel dolgozik, a kelenföldi telep pedig 0.5 szénegységgel — akkor egynyolcadrészére, vagy egynegyedrészére lehet leszállítani az üzemköltséget, az energiának a költségét. Szűz autóbusz Ezután Kozma Jenő a következő indítványt ter­jesztette elő: I. Határozza el a közgyűlés, hogy az 1922. évi 1772. kgy. számú határozat 9. §-ában foglalt azon utasítást, mely szerint „a tanács tegyen előterjesz­tést a főváros tulajdonában levő közlekedési vállala­toknak a BSzKRT üzletkörébe való átadására“, az autóbuszüzemre nézve nem kívánja fentartani, hanem az autóbusz üzemet továbbra is mint önálló üzemet óhajtja tovább vezettetni, mindaddig, amíg a főváros közlekedési üzemeinek eredményes központi vezetése nem látszik biztosí­tottnak. II. Utasítsa közgyűlés a tanácsot, hogy 1. a már kiírt autóbuszpályázatot terjessze ki további 50 autó­busz megrendelésére akként, hogy összesen 10(1 autóbusz szállítására tegyenek a pályázók ajánlatot; 2. ezen kocsiszám figyelembevétele alapján sürgősen készíttesse el az autóbuszok menetirányának terve­zetét, 3. gondoskodjék arról, és pedig az 1928. évi költségvetés keretében, hogy azok az utak, amelye­ken az autóbuszok járni fognak, sürgősen kiépíttes­senek és e célra állíttassák be már az 1928. évi költ­ségvetésbe megfelelő fedezetátalány; 4. sürgősen gon­doskodjék arról, hogy a további 50 kocsi elhelyezéséhez szükséges második garage helye kijelöltessék, sőt ez fel is építtessék akként, hogy a járatok meg­indulásának idejére, a második garage is használatba vehető legyen. * A közgyűlés második szónoka Baracs Marcel volt, aki szintén az autóbuszüzemnek mostani beol­vasztása ellen szólott, ami szerinte csak akkor le­het aktuális, ha a BSzKRT új vezérigazgatót kap. Súlyos Kritika a BSzMR.-ról Scheuer Róbert felszólalásában kifejtette, hogy centrális közlekedési irányításra Vain szükség. Szük­ség vám egy olyan szervre, amelynek neve mellékes, de amely mindenféle szempont .mellőzésével egyedül a főváros közönségének jó kiszolgálását tartja szem- előtt. Azután éles kritika alá vette a BSzKRT egész üzemvitelét. A BSzKRT ügyeiről — mondotta — a főváros közlekedési ügyosztálya, tanácsa és törvény- hatósága egyaránt nincsenek tájékoztatva. A BSzKRT állam az államban, amely hermetikusan elzárkózik minden ellenőrzési lehetőség elől és nem fejt ki olyan agilitást, ami­lyenre nagy szükség lenne. A BSzíKRT már több, mint egy esztendeje átvette a fogaskerekű vasutat és még mindig nem tett semmit annak modernizálása érdekében. Nem építi meg azonkívül a BSzKRT a régóta sürgetett új relációkat, sőt olyan apróságokat, mint a belvárosi hurokvágány, sem tud megvalósí­tani. Hiába dolgozik még valahogyan az ügyveze­tés. ha mindig az igazgatóság az a fék, amely megakadályozza az erőteljes munkát. Amikor a bizottsági tagok a vezérigazgáttóhelyettieshez for­dulok felvilágosításokért, mindig azt a választ kap­ják, hogy csak az igazgatóság előtt nyiilatkozhatik. A nagy közlekedési beruházási programot a tanács azért nem tudja letárgyalni, mert a BSzKRT igazga­tósága még nem foglalt állást. Kifejtette azután, hogy a BSzKRT üzleti politikája egészen rossz irány­ban halad. A Révész uccai telepet azzal a céllá] bő­vítik ki, hogy ezáltal a vasút függetleníti magát és módot nyer esetleges áramvételi szerződések kedve­zőbb feltételeinek kieszközlésére. Egyszóval az egyik városi üzem a másikkal akar kon- kurráini. Ha a BSzKRT nem volna részvénytársaság,, az auto­nómia szerveinek befolyása jobban érvényesülhetne helyes' irányban. A mai állapot fentartása lehetetlen. Az áramtermelés kétszerié magasabb áron történik, mint szabadna és a régi motorok kétszerannyi ára­mot fogyasztanak, mint más normális üzemekben. A forgalmi szolgáltatás öíven százalékkal drágább, mint békében volt, pedig az alkalmazottak fizetése nem jobb ötven szá­zalékkal a békebelinél. Sokkal inkább oka ennek az, hogy míg Budapesten egy kocsira hat forgalmi-szol­gálattevő esik. addig Bécsben egy kocsira négy for­galmi személy esik. Nálunk 2.75% munkaerő esik egy kocsi javítására a műhelyben, míg Bécsben 1.2 százalék szakmunkás végzi a javítási munkálatokat. A tisztviselők száma is túlságosan nagy. Amíg ugyanis Budapesten 0.74 százalék tisztviselő esik egy kocsira, addig Bécsben csak 0.25 százalék. A rendszerben van hiba, ezt kell előbb rendibehozni és csak akkor lehet szó arról, hogy aiz autóbuszközlekedési vállalatot és a többi közilefkedési vállalatokat összeolvasszuk. Éuenkint százezer tonna szénme$iakctítás Becsey Antal, miután az előtte felszólalók egyes megjegyzéseire válaszolt, a közlekedésügy rendkívüli fontosságát világította meg. A közlekedésügy ma szo­ciális, közgazdasági és városépítési szempontból a nagyvárosok és az országok legéletbevágóbb problé­mája. A lakás- és a víz kérdésének megoldása után ez következik. Eddigi egyetlen nagyarányú közleke­dési eszközünk, a közúti vasút nem tudja az igénye­ket kielégíteni. Az autóbuszüzem kiépítésénél elsősor­ban szükség van kocsikra, azután az útvonalak ki­építésére és végül a garázsok létesítésére. A prog­ramúiba vett ötven kocsi kevés, de ez egy év alatt meg lesz. A garázskérdésben se hely nincs eddig ki­jelölve, se tanulmányokat ennek a kérdésnek megol­dására még nem tettek. A Szent István hét kiállításai. Vas, Gép és Háztartási Ipari Kiállítás I. Nemzetközi Reklám Kiállítás Olcsó polgári buíor bemutató Városligeti íparcsarnok - Fővárosi Csarnok Augusztus 18—szeptember 15 ÍN I Budai AGAZINER ALBERT ÉS TÁ&ST JH——REDŐNY YÁU Budapest, V. kér., Honvéd-ucca 38. Telefon: Teréz 1(6—1 BALÁZS GYŰ A ÉPÍiŐMESTER Magasépítési vállalat BUDAPEST, L, Vincellér ucca 41. TELEFON ; J. 306-40. — A legközelebbi teendők közé tartozik annak el­intézése, hogy az összes közlekedési ügyek egységes köz­ponti vezetés alá kerüljenek. Ehhez nem elég az autóbuszt bekebelezni a BSzKRT- ba; ha pedig ezt akarjuk, akkor a BSzKRT-t kell re­organizálni, amire az alapszabályok 2. §-a lehetőséget nyújt. Az egységes központi vezetésben a villamos- közlekedés épp úgy, mint az autóbusz csak egy-egy osztály lehetnének, hiszen ezek az üzemek csak any- nyiban közösek, amennyiben az általános közleke- | dési politikának eszközei, de lényegesen különböző j eszközei; teljesen más az ügyvezetésük, tel- I jesen mások a technikai és kereskedelmi vonatkozásaik, sőt bizonyos szempontokból vetély- társak is. Ettől függetlenül a villamost fejleszteni kell, de csak abban a keretben, amelyet az általános közlekedési szempontok megszabnak. A vezérgondo- I latnak annak kell lennie, hogy a dolgozó közönség igényeinek legmesszebb- ; menő kielégítése, a fejlődés és a racionális gazdálkodás mellett minél olcsóbbá tegyük az üzemet. Az Egységes Községi Polgári Párt a legutóbbi bud- get-tárgyalás alkalmával nem szavazta meg a tarifa- leszállítást, általában a közszolgáltatások árának le­szállítását, aminek oka az, hogy például a gázterme­lésnél útban van a víz^áz bevezetése, ami 25%-kai olcsóbbá teszi a gázt, addig azonban még szüksége­sek a régi bevételek. A kelenföldi centrálé kiépítésé­vel olcsóbb lesz a villany. Hasonlóképpen volt a köz­lekedésnél is, ahol a rekonstrukció nagy összegeket emésztett fel, de elérkezett a tarifaleszállítás ideje. Hangoztattuk már a budget-tárgyalásnál is, hogy az egységes olcsó tarifa a célunk. Azután nagyon érde­kes számbeli adatokkal világította meg Becsey Antal az elektromos áramtermelés mai rendszerét. Szólott azután a Thalbot-féle villamos centrálé megépítéséről, amelynek mielőbb való megoldása szerinte kívánatos lenne, de úgy. hogy ne zavarja a főváros koncep­cióját. A fővárosnak ebben a tekintetben régi szán- (Folytatásai a 3. oldalon.), PAGACSMÉLKÜLÍ szab. •WEMA* WMPE5W-FRMÍGEPÁ3AV-T. /”*' s fi-— volt királyi m -mök B C sonka Ferenc ma%«a/aéf anyagkereskedő H Saját lakatos, bádogos, asztalos és vízvezetékszere!ő\ üzem Budapest, /,, Ba anyai-u. 29 Telefon: J. 458-17 é^J. 391-84 Y Willis? SPÜLET-, BÚTOR- ÉS ansvyusi keméwyfakereskedö BUDAPEST, IX., PAPAY ISTVÄN-UT 4. Tölefon J. 395 - 75 pOtfM ARTHUR HAT. ENG. ELEKTROTECHNIKAI VÁLLALKOZÓ Telefon : 48—59 BUDAPEST, IV., VÁCI UCCA 2! Braun Ferencs üvegezési vállalata $ Telefon-hívó L. 975-45. jgj Budapest, II kér., Fő ucca 44. szám. Ú szoes 3HOOS ÄSZ “ Villanyszerelések Kerékpárok, motorok és varrógépek eladása és mindennemű javítások eszközlése Telefon: József 340—12 MOHUOi JálÖ.i épület- és díszmü bádogos, gőz-, légszesz-, vízvezeték- és csatornázási vállalata Budapest, IX., Telepi-u. 27 Telefon: József 413-20 Épület­asztalos­oltó, (kiüli állandó raktár Agricola Építési-anyag vállalat Budapest, VI., Váci-út 15. Telefon : T. 138-05 FORGÁCS ÉS SEBESTYÉN FAKERESKEDŐK Budapest, X. kér. Rákosfalva. Telelőn: József 355-78 Telefon: József 355-78 SZEIDL KAROLY ércöntő gyára 8., Alkotás ucca 9. (Dé’i vasútnál) HeiniscÉ# és Wof>l oki. mérnökök, építési vállalkozók Budapest, VII., István-út ói. szánt. Telefon : József 3So—6z. GODRA SÁNDOR és FIA RÉZMŰVES ÜZEME Szósz- és vegyészeti gyárberendező vállalat BUDAPEST, IX,, GRÓF HALLER UCCA 4 Uj telefonszámunk s József 878—43 SOMOGYI SOMA kötaragómester ALAPÍTTATOTT 18 67-IK ÉjVBEN Budapest, VII!., F5umei~út 9 SnkÄzÄii* kőfaragómiiiikák készítőét

Next

/
Oldalképek
Tartalom