Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1927-06-22 / 25. szám

Budapest, 1927 június 22. 3 dékai vannak, de nem történt egyéb, mint hogy a Pálffy-téri telepet fokozatosan tehermentesítik; de ez nem teljes megoldás. Ma a kelenföldi telep a kölcsön révén kifejlődhetik. Ezen a réven évi 60—65.000 tonna szénmegtakarítást lehet elérni és azonkívül telkek is szabadulnak fel. _A villamosvasút kocsija kevés és motortípusai ros szak. A Jégmodernebb típus tíz esztendős, de már akkor sem volt új. Huszonegy motortípus, huszonöt tengelytípus és negyvenhét típusú személyszállító jármű van forgalomban. Ide (közlekedési Mussolinire van szükség. Általában a motorok és kocsik régi szerkezeténél fogva az áramfogyasztás nyolcvan— száz százalékkal nagyobb, mint. más modern üze­meknél kocsikilométereniként. A jó centrálé és jó kocsiszerkezet segítségével tehát százezer tonnára tehető az évi szénmeg­takarítás, ami mellett még telek is szabadul fel. Egy bizonyos, így folytatni nem lehet. Hiányzik az egységes köz­lekedéspolitikai irányítás. Megállapítjuk a hibákat és szükségleteket, de nem tesszük meg a döntő lé­péseket. Nincs vezérigazgató, de van panasz az elégtelen közlekedés és drága tarifa miatt. A BSzKRT vegyen fel beruházó Kölcsönt Becsey Antal azután a következő indítványt terjesztette elő: A székesfőváros közgyűlése sür­gős szükségét látja annak, hogy a székesfővárosi villamos közlekedés a város fejlődésének és a kö­zönség jogosult igényeinek úgy a forgalom fejlesz­tése, mint a tarifa mérséklése tekintetében minél hamarabb és minél teljeseik) mértékben megfeleljen. Évégből utasítja a tanácsot, hogy: a) az áramterme-- lés centralizációja és a BSzKRT régi, rossz hatás­fokkal működő telepeinek mielőbbi megszüntetése ér­dekében haladéktalanul tegye meg a szükséges intéz­kedéseket; b) tegyen sürgősen jelentést a szükséges új, modern jármüvek beszerzése és a régi járművek fokozatos kiselejtezése tárgyá­ban: c) 'tegyen előterjesztést azon intézkedések tár­gyában. amelyek segélyével a jelenlegi túlságosan drága járműfenntartás költségei lényegesen redukál­hatok; dl tegyen jelentést és indokolt javaslatot oly messzelátó beruházó kölcsönökre nézve, amelyek segélyével a fentebbi kívánalmak kielé­gíthetők és a kölcsön terhei hosszú időtartamra len­nének eloszthatók; e) tegyen előterjesztést és ja­vaslatot arra nézve, hogy miként lehetne a helyi­érdekű vasútaknak a főváros közigazgatási terüle­tére eső hálózatára kiterjedően is olcsó és egységes tarifát biztosítani. * Ezután Lampel Vilmos és Révész Mihály szólal­tak fel. Csak imJúliusiján indulna! ist az stiíffiusz közlekedés Horváth Károly (IV.) az autóbusz kérdéssel fog­lalkozik. Mint első alaptételt állapítja meg, hogy a különböző közlekedési vállalatok nem lehetnek egy­más versenytársai, hanem egymás támogatására és kiegészítésére hivatottak. A nálunk túltengő és még­sem kielégítő villamosközlekedés pótlására foglal­koznunk kell a gyorsvasutak .és az azonnal megoldandó autóbusz közlekedés kérdésével. Villamosaink, különösen az egyes pontokon, annyira túlterheltek, hogy azok további sűrítése lehetet­len. A Rákóczi* úton és Margit-hídon óránként kb. 250 villamoskocsi közlekedik, a Rákóczi-út és Nagy­körút keresztezésénél 16 óra alatt 13.000 különféle jármű halad át és az ott álló közlekedési rendőr 1400-szor változtatja a ' menetirányt. A Rákóczi­idon a villamosok 40 másodperces, a Nagykörúton pedig 63 másodperces sűrűséggel közlekednek. Mindebből az következik, hogy Budapesten az autó­busznak különleges feladatai főként 1) közlekedést teremteni ott, ahol jelenleg forgalom nincs, de vá­rosfejlesztés szempontjából szükséges, 2) lebonyolí­tani a szűk uccák forgalmát és 3) kisegíteni a túl­terhelt villamosvonalakat. Arra a kérdésre, mily mértékig kell az autóbusz üzemet már az első lé­pés alkalmával fejleszteni, ugyancsak külföldi pél­dákból kapjuk meg a feleletet. Ha mérsékeljük is igényeinket, 100 kocsinál kevesebbel be nem érhetjük, mert legalább ennyi kell ahhoz, hogy a tervbevett és nélkülözhetetlen járatok megindíthatok legyenek és hogy a magyar ipar is érdemesnek találja az autóbusz gyártásra való berendezkedést. Ha keve­sebb kocsi volna csak, úgy pillanatnyi szavazás döntené cl egy-egy járatnak sorsát és ezzel kap­csolatban egy városrésznek közlekedési ügyét és kérdését. A kocsikon kívül azonban megfelelő utak és garageirozási lehetőség is szükséges. Követeli te­hát a járatok irányának azonnali megállapítását, a kapcsolatos utak azonnali karbahozatalát, a második garage kijelölését és felépítését. Sürgősen mindeze­ket azért, mert figyelembe véve a szállítási határ­időt legjobb esetben jövő év június havára indulhat meg Buda­pesten a kiterjesztett autóbusz közlekedés. Elíoíadjők Kozma Jenő índMyát Ezután Kakajay Károly, Magyar Miklós, a Wolff- párt részéről pedig Szigeti János, aki külön indít­ványt terjesztett elő, 'beszéltek. A felszólalások sorát a szocialista Pásztliy Károly fejezte be. Miután Ripka Ferenc főpolgármester a vitát be­rekesztette, Folkusházy Lajos alpolgármester szólalt föl és beszédében részletesen reflektált a felszólalá­sokra. Majd ai zárszó jo^'án még Kozma Jenő beszélt. Megállapította, hogy a' tanács nevében Folkasházy alpolgármester lényegében bár elfogadta az ő indít­ványát, mégis kéri, hogy azt egész terjedelmében szavazás alá bocsássák. A közgyűlés, túlnyomó többséggel, elfogadta Kozma Jenő indítványát, amely ellen a demokrata- pártnak csak egy kis töredéke szavazott. Becsey Antalnak a, tarifa leszállítására vonat­kozó indítványát kiadták a tanácsnak, majd Ripka Ferenc főpolgármester 11 órakor borekesztette a közgyűlést. * A legközelebbi rendes közgyűlés szerdán délután 4 órakor lesz, amelyen a napirendre felvett tárgy- sorozaton kívül a bejegyzett interpellációk is sorra kerülnek. Elteled! n Tabán újjáépítésének nyeremény­kötvények kibocsátásán alapuló terve Dréhr Imre államtitkár nyilatkozik a Fővárosi Hírlapnak a teljesen kidolgozott terv életrevalóságáról, amelynek kivitele Búd pénzügyminiszter hozzájárulását várja A Tabán újjáépítésének évtizedes problémájával kapcsolatban néhány hónap előtt fölmerült a nyere­ménykötvény kibocsátás terve. Hosszú idő telt el azonban anélkül, hogy illetékes helyről informálták vofípia, a kérdés megoldása tekintetében a közvéle­ményt. Éppen ezért a Fővárosi Hírlap munkatársai dr. Dréhr Imre népjóléti államtitkárhoz fordult felvilágosításért, aki annakidején a tervet fel­vetette. Az államtitkár a, következő érdekes nyilat­kozatot tette a Fővárosi Hírlap számára: — A bécsi mintára nem sorsjegykölcsön, hanem nveremiényköfiVény kibocsátásának tervét vetettük föl és erre vonatkozóan kész tervezetet (is kidolgoz­tam Gallina Frigyes székesfővárosi tanácsi főjegyző­vel, a szociálpolitikai ügyosztály helyettes vezetőjé­vel. Ezt a tervezetet áttanulmányozták a főváros ér­dekelt ügyosztályai, valamint a fővárosi pártok ve­zetői is. A tervet úgy ^ az illetékes városházi körök, mint a politikai pártok is — kivétel nélkül — helyeselték. Bécsiben a hetedik emisszió van most folyamatban, ebből épültek föl Bécs új városrészei, ebből oldot­ták meg a tisztviselőkérdést és a nyomasztó lakás­kérdést. — A mi 'tervezetünk sokkal tökéletesebb mint a bécsi, mert a házak az amortizációs idő lejárta után visszakerülnek a főváros tulajdonába. Előnyösebb ez a tervezet azért is. mert gondoskodás történik az állandó tatarozás­ról is egy idevonatkozó alap létesítésével, ami az osztrák megoldásból hiányzik. A házak így állandóan ugyanazt az értéket képviselik és nem je­lentenek romló tőkét. Ezen az alapon képzeltük el a Tabán-kérdés megoldását. A tervezetet még annak idején a pénzügyminiszter úr elé terjesztettük. *• A helyzet tehát ezidőszerint az. hogy a tervezet Búd János pénzügyminiszter előtt fekszik, aki még nem nyilatkozott. Mivel pedig az a hír járja, hogy Búd pénzügyminiszter a terv jóváhagyása dllen fog­lal állást, a fővárosi pártok körében mozgalom indult meg a kérdés mielőbbi megoldásának kifor- szírozására, annál is inkább, mert az ideát minden oldalon — pártkülönbség nélkül — helyeslik. Budapest győz a villamoscentrálé ügyében Hermann Miksa kereskedelemügyi miniszter és Söpkéz Sándor ország­gyűlési képviselő nyilatkoznak a Fővárosi Hírlapnak A villamoscentrálé ügyében nagy a csönd és csak a szakemberek dolgoznak, — mint értesülünk, — igen nagy munkával és teljes odaadássl. A szakemberek munkájának máris meg van az a megnyugtató és nagy eredménye, hogy amíg a kormány pár hónap előtt még elzárkózott a villamoscentrálénak Budapes­ten való felállításának gondolata elől, addig ina már csaknem egészen bizonyos, hogy a viüaiíioscenírálé ügyében Budapest győz. Alább következő információink szerint Hermann Miksa kereskedelemügyi miniszter újabban Budapest mellett foglal állást. Kétségkívül a szakemberek meg­fontolt és számadatokon nyugvó véleménye lehetett csak az oka annak, hogy a kereskedelmi miniszter megváltoztatta előbb táplált véleményét. A Fővárosi Hírlap munkatársának egyébként alkalma volt magá­val Hermann Miksa kereskedelemügyi miniszterrel is beszélni, aki a következőket mondotta: — A különböző, egymásnak ellentmondó hí­reszteléseknek az a magyarázata, hogy ^ntíneníal äs ideális kerékpárabroncs ConliaentaKköppsnybői és Contlnental-iöirslőböl áll, — a nemes mag nemes bur~ kóláiban. itt ábrázolt kerékpár­abroncs. a helyzet teljesen kialakulatlan. Nagyon komoly probléma ez, amely ezidősze­rint még a szakférfiak tanulmányozása alatt áll. A kérdés még nem érett meg a döntésre. A prob­lémának eddig csak az a része oldódott meg, hogy 2.9 millió angol fontnyi összegben megkö­töttük a kölcsönüzletet a Taíbot-csoporttal, azzal a feltétellel, hogy az év végéig jogunk van visszalépni. A döntés tehát ebben az irányban is csak no­vemberre vagy december elejére esedékes. Beszéltünk ebben az ügyben Söpkéz Sándor országgyűlési képviselővel is, akit a kormány éppen azért juttatott mandátumhoz, hogy a villamoscentrálé ügyében benyújtandó törvényjavaslatoknak legyen szakszerű előadója. A következő választ kaptuk: — Most az öttagú kisebb bizottság tanulmá­nyozza a centrálé kérdés komplexumát. A vita egyik legfőbb tárgya: hol állítsák fel a villamoscéntrálét? Döntés csak őszre várható. Olyan helyen, ahol a kereskedelmi miniszter in­tencióit ismerik, kijelentették a Fővárosi Hírlap mun­katársának, hogy Hermann Miksa kereskedelmi miniszter újab­ban Budapest mellett foglal állást, Tata és Várpalota háttérbe szorultak. Teljesen beava­tott informátorunk szerint ma már valószínűnek lehet tekinteni azt a megoldást, amely szerint a villamos- centrálét Budapesten állítják fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom