Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1927-06-22 / 25. szám
Tizenhatodik évfolyam Ára 40 fillér Budapest, 1927. junius 22 25. szám rSdiramBiiiniiimTiam^ ELŐFIZETÉSI ÁHAK: Egész évre 20 pengő (250.000 K) Félévre . . ÍO pengő (125.000 KI Állandóan : GAZDASÁGI ÉUTESÍWÖ Városi, politikai és teöszgaszdasági t)&tilap Felelős sxerlcesxiő: 1IACSÓ EM1C Megjelentje minden szerdán SzerResslőség és tíia&ó&lvatal: Kaiúapest VI, Szív-ucca 18. szóm 7>osíatal<. csemete-számla 40.424 Teletonszám : Teréz 137—15 A jó és olcsó közlekedés érdekében nagyarányú akciót indított az Egységes Községi Polgóri Pórt A hétfői rendkívüli közgyűlésen Kozma Jenő, Becsey Antal, Scheuer Róbert és Horváth Károly szólaltak fel az autóbuszüzemnek a BSzKRT-ba való beolvasztása ellen és az autóbuszüzem nagyarányú fejlesztése érdekében — Éles kritikák hangzottak el a BSzKRT közlekedési politikájáról — Az Egységes Községi Polgári Párt szónokai kimutatták, hogy a közszolgáltatások üzemei» nek gazdaságossá tétele mellett, újabb adók behozatala nélkül is, le lehet szállítani a tarifákat Az Egységes Községi Polgári Párt nagyterjedelmű és erőteljes akciót indított Budapest közlekedésének megjavítása és olcsóbbá tétele érdekében. Kétségtelen, hogy a párt megérezte, hogy elérkeztünk az erre adott legalkalmasabb pillanathoz. Legalkalmasabb ez a pillanat elsősorban azért, mert Budapest közlekedése tökéletesen leromlott és a budapesti polgárság méltán békétlenkedik a közlekedési mizériák miatt. De legalkalmasabb ez a pillanat azért is, mert a nagy beruházások ideién a lakástermelés mellett egyik legelső szociális kötelesség a közlekedés ügyének rendbehozatala, ami nemcsak elsőrendű szükségességet elégít ki. hanem egyben -a, beruházott összeget is gyorsan és erőteljes mértékben téríti vissza. A párt akcióját a legnagyobb szimpátiával fogadta Budapest közönsége és ez volt az oka annak, hogy az Egységes Községi Polgári Párt által összehívott hétfői rendkívüli közgyűlés iránt ritka érdeklődés nyilatkozott meg. Az összes pártok nagy számmal vonultak fel erre a döntőjelentőségű közgyűlésre és a nívós vitában, amelyben az Egységes Községi Polgári Párt részéről Kozma Jenő elnök, Becsey Antal, Scheuer Róbert és Horváth Károly bizottsági tagok szólaltak fel, részt- vettek az összes pártok szónokai. Tulajdonképpen abban a kérdésben, hogy a közlekedést javítani és olcsóbbá kell tenni, a pártok felfogása között nem is volt különbség. Részletkérdések körül imitt-amott erősebb vita keletkezett, de a nagyfontosságú közgyűlés lefolyása általánosságban véve emelkedett hangulatú volt. A rendkívüli közgyűlés összehívásának szükségességét Kozma Jenő, az Egységes Községi Polgári Párt elnöke okolta meg nagyszabású beszédben. Rámutatott arra a rendkívül fontos szerepre, amelyet a közlekedés játszik egy nagyváros életében, amely jó és olcsó közlekedés nélkül nem fejlődhetik. Bebizonyította, hogy Kozma Jenő mindenekelőtt megokolta a rendkívüli közgyűlés összehívását. A (közlekedési kérdések elhanyagolása Budapesten oda érlelte a dolgot, hogy lehetetlenség a, kellő időiben szót nem emelni bizonyos várható intézkedések ellen. A rossz közlekedés tönkreteszi ia nagy városnak kereskedelmét, iparát, tönkreteszi lakáspolitikáját, a telekértékeknek megfelelő emelkedési lehetőségét. Ezzel szemben a jó közlekedés minden bajon segít és olyan kérdések megoldását is elintézi, amelyek nem is a közlekedés terére tartoznak. Éppen példakép hozom itt fel — mondotta — a lakásprobléma kérdését. Hogyha megközelíthetők olyan területek, ahol ma kisemberek még olcsón építkezhetnek, mert nincsenek olyan szabályok, amelyek a pompás és nagyszerű építkezést teszik kötelezővé, abban az esetben, ha a közlekedés jó, ezek az építési lehetőségek megvannak és a lakáskérdés szintén enyhül. A mai rendkívüli közgyűlés összehívását az tette sürgőssé, hogy ai legutóbbi időben jelenségeket .láttunk olyan irányiban, hogy egy régi, 19212-es közgyűlési határozatra támaszkodva. a fővárosnak egyik fejlődésképes és ma még Budapest közlekedésének irányítását egységes központi szerv kezébe kell letenni, de nem engedhető meg, hogy a vezető nélkül álló BSzKRT-ba olvasszák bele a fejlődésképes autóbuszüzemet. Ugyanakkor indítványt tett arra vonatkozólag, hogy a kiírt autóbuszpályázatot ötvenről száz autóbusz szállítására emeljék fel, készítsék el az autóbuszok menetirányának tervét, az 1928-i költségvetésbe állítsák be az autóbuszutak kic. 'msét és jelöljék ki az autóbuszgarázsok helyét. Kozma Jenővel Bar ács Marcel, a demokrata-prát vezére szállott vitába és Kozma indítványát úgy kívánta módosítani, hogy az autóbuszüzemnek a BSzKRT-ba való esetleges beolvasztásáról akkor döntsön a közgyűlés, ha majd a BSzKRT új vezér- igazgatót kapott. Scheuer Róbert súlyos kritikát mondott a BSzKRT mai üzemi politikájáról, Becsey Antal pedig nagyszabású beszédben jelölte meg az utakat és a módokat, amelyekkel Budapest közlekedését, de egyben más közszolgáltatásokat is jobbá és olcsóbbá lehet tenni. Horváth Károly az autóbuszüzem fejlesztéséről mondott nagyon érdekes beszédet és kimutatta, hogy minden igényünk mérséklése mellett is száz új autóbusznál kevesebbel be nem érhetjük, mert legalább ennyi kell ahhoz, hogy a tervbe vett és nélkülözhetetlen járatok megindíthatok legyenek és hogy a magyar ipar is érdemesnek találja az autóbuszgyártásra való berendezkedést. A többi pártok szónokai is behatóan és éles kritikával foglalkoztak Budapest közlekedésének mai mizériáival és a hétfői rendkívüli közgyűlés tanúságot tett arról, hogy az Egységes Községi Polgári Párt által a közlekedés megjavítására megindított akció a törvényhatósági bizottság minden oldalán komoly és eredményes visszhangra talált. önálló közlekedési üzemét, az Autóbusz Üzemet igyekeznek a Beszkárt üzemébe beolvasztani. Ez a közgyűlési határozat, amelyre ez a, szándék támaszkodhatnék, 1922-ben kelt, akkor, amikor a közgyűlési a vilkmosvasutak megváltását mondotta ki. Annak a kilencedik pontja hatalmazta fel és utasította a tanácsot, hogy tegyen javaslatot oly irányban, hogy a főváros tulajdonába kerülő, vagy már tulajdonában lévő összes közlekedési üzemek a Beszkárt-ban, vagyis Budapest Székesfőváros Közlekedési Részvénytársaságában egyesíttessenek. Amikor a közgyűlés ezt a határozatot meghozta, a Beszkárt nem volt még tulajdonunkban, akkor az volt az elgondolás, hogy lesz egy közlekedési részvénytársaság, amely nemcsak ia villamosügyekkel fog foglalkozni, hanem aiz volt az elgondolás, hogy a Beszkárt magában fogja egyesíteni azokat a közlekedési erőket, azt a közlekedési tudást és azokat a közlekedési célokat, amelyeket a neve is képvisel. Hiszen a neve helyes. Ez kell. Mi is azt mondjuk, szükség van egy központi közlekedési intézményre. amely sem villamos, sem autóbusz, sem sikló, sem hajó, ahol egyik se kerül előtérbe a másikkal szemben. Ma azonban négy esztendő múlva és a tapasztalatok után azt kell mondanom, hog.v káros lenne a főváros közlekedésiére, káros lenne az Autóbusz Üzemre,' hogyha mindaddig, amíg az az egységes koncepció, amely a Beszkárt nevűben máris kifejezésre jut, nincs keresztiilvíve, amíg nincs meg az a pártatlan, sem jobbra, sem balra nem néző szerv, hogy mindaddig az autóbusz ebbe a ma — azt mondják — beteg testbe, vagy beteg ágyba befektessék. Azt is meg fogom .indokolni, hogy miért beteg ma a Beszkárt. Beteg azért.' inert két esztendő óta nincs vezetője, (ügy van.) Egy életerős üzem, a fővárosnak legfontosabb üzeme nem bír. el .egy két esztendős , ínterregnumot. (ügy van.) Több mint egy esztendeje tárgyalunk, niem a mi hibánk, hogy nem tudunk megállapodásra jutni. Kétségtelen azonban, hogy ebbe a ma fej és vezető nélkül álló üzembe nem lehet a szabad feilödésképes autóbusz- üzemet belevinni. nem szabad belefektetni. Tehát hogy ez meg ne történjék, hogy ez ellen óvást emeljünk és hogy még előkészületek se történjenek addig, amíg az egységes vezetés, a koncepció nincs meg: ezt van hivatva megakadályozni a mai közgyűlés. Az autélmsiim álak Is Kellenek —• A mai közgyűlés, amennyiben méltóztatik elfogadni indítványomat,.és sürgősnek kimondani, hivatva lesz továbbá arra, hogy előmozdítsa az autóbuszüzemnek egyelőre önálló módon való sürgős fejlődését, mert itt van a,z utolsó időpont, itt vagyunk az 1928. évi költségvetés előkészítésénél, amikor az üzemek, az ügyosztályok kötelesek a magúik propozicióival előtérbe lépni, amikor tehát szükséges elsősorban a,z autóbusz útirányait véglegesen megállapítani, mert anélkül nem lehet az utak megépítésére előterjesztést tenni. Már pedig szükséges, hogyha, egyáltalán rendelünk autóbuszokat, megadjuk a lehetőségét is annak, hogy a megfelelő utakon járjanak, tehát az 1928. évi. most előkészítés alatt álló költségvetésben az útirányok megállapítása után az utak kiépítésére szükséges fedezet kimutatandó. (Helyeslés.) —< A kocsibeszerzés, amire nézve a közlekedési bizottságot már összehívták, nézetem szerint nem az elsődleges dolog, mert nem garazsirozni akarunk kocsikat, hiszen ha az utak megépítve nincsenek, az útirányok megállapítva nincsenek, akkor a megrendelt kocsik legfeljebb garázsba kerülhetnek, ez pedig legfeljebb kamatveszteséget jelentene a fővárosra nézve. Meg vagyok győződve, hogy a főváros egységes közlekedési politikájával segítünk a főváros közönségén, segítünk az iparon, segítünk a kereskedelmen és segítünk azokon a problémákon, amelyek ma a közlekedési politika egységességének hiányában meg- oldhatatlianok. — A jó közlekedés kérdése összefügg a tarifa kérdésével is. (Ügy van!) A mi pártunk legutóbb a tarifa kérdésében arra az álláspontra helyezkedett, Kozma Jenő: U] adók behozatala nélkül is le lehet szállítani a tarifákat
