Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1927-06-15 / 24. szám
Tizenhatodik évfolyam Ara 40 fillér Budapest, 1927. junius 15 24. szám ELŐFIZETÉSI ARAK: BZgé&x évre 20 pengő (250.000 K) Félévre . . lO pengő (125.000 IQ Állandóan : GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ Városi, poliíiRai és i£ösz@aizz€las€z@i őetilap Felelős ssserlcesxiö ; 21J1CSÓ EMI£ Megfelenlb: minden sxerddn SxerKesxíőség és Kiadó fy ív atal: Budapest VI, Sxív-ucca IS. sxdm Postaiak, csekk-sxdmla 40.424 Telefonsxdm : Teréx 137—15----rJVuOj'iivrlWJl-T----AV-~-~---Wu’u~uvii~rYlVu*i***‘‘i********* ^*i*‘i *i-iVh“< 11 •iiVi*,‘*‘****>***a“' »■■**■ — m « .«.««ft« »«««*■ •« «»»" —■> «■ m ■ — eddig legalább úgy tudtak, — éppen olyan ügyosztály, mint a többi tizenegy. Sem az öreg, már régen elavult fővárosi törvény nem biztosít külön jogokat és külön hatalmat a pénzügyi ügyosztálynak, de meg ha a fővárosi törvény revíziója elkövetkezik, akkor sem lehet erre kilátása. Mégis, a pénzügyi ügyosztály egy idő óta úgy viselkedik, mintha ö lenne az ügyosztályok Mussoliniié. A pénzügyi ügyosztály önállósította magát, városháza lett a városházában és minden kérdésben abszolutisztikus, vagy ha úgy tetszik, forradalmi módon intézkedik. Régi, mondás az, hogy a politikában az a jó, ami sikerül, de így .van ez a városigazgatásban is. A pénzügyi ügyosztálynak például az alkotmányos formákhoz hozzászokott budapesti közönség és a törvényhatósági bizottság is megbocsátották volna talán az erőszakos és önkényes intézkedéseket, ha azok hatalmas, látható és kézzel is megfogható sikereket biztosítottak volna. Megbocsátotta volna a közönség a pénzügyi ügyosztály önkényes intézkedéseit, ha tavalytól tdémg az uj iskolaépületek egész regimentje népesítette volna be Budapset iskola nélkül szűkölködő részéit. Megűocsátonak volna, na Két-harom esztendő helyett, egy esztendő alatt lenetett vonta telepíteni a ferencvárosi kikötőt, amelyre már anno 1914., a háború előtt olyan mérhetetlen szükség lett volna. Megbocsátottak volna, na önkényesen bár, de úgy gazdálkodott ivolna a pénzügyi ügyosztály, hogy midapest kínált volna fel a banker’s Trustneiv húszmillió, vagy még több dollárt és nem nekünk kellett volna az amerikaiaktól kölcsönkérni. ______, tí zzel szemben napnál világosabban kiderült az, hogy a pénzügyi ügyosztály még költségvetést sem tud szerkeszteni. Alig pár hónap eseményei igazolják, hogy a pénzügyi ügyosztály despotái vaktában, vagy ahogy a sakkban mondják, lóugrás szerint gazdálkodtak az 1927. évi költségvetésben. Szinte azt lehetne mondani, hogy még találomra is, még sorshúzás útján is lényegtelenebb tételeket lehetett volna a költségvetésből kiradírozni, mint ahogyan ezt a pénzügyi ügyosztály, nyilván mélységes megfontolás után, cselekedte. Először a közoktatásügyi tanácsnok, hördült fel az egyik pénzügyi bizottsági ülésen, amikor véletlenül kellett észrevennie, hogy a pénzügyi tanácsnok ceruzája ridegen kihúzta azokat az összegeket, amelyeket a törvényhatóság szív- vel-lélehkel akart odaadni arra a célra, amely mindig szemeténye volt ennek a városnak: a kultúra fejlesztésére. Azután a múlt héten jött a Fővárosi Hírlap és leleplezte, hogy a pénzügyi tanácsnok kőszívű plajbásza kitörölte azt a 750.000 pengős tételt, amely a ferencvárosi kikötő építésére kellett volna az idén. Megállt a munka a ferencvárosi kikötőben, amelynek létesítéséért egy egész korszakon út küzdöttek lelkes emberek. Ma meg néhány sorral odébb azt írja meg a Fővárosi Hírlap, hogy a ferencvárosi kikötő sorsára jutott a központi szivattyútelep átépítése is. Ott is áll a munka és ha egy napon az öreg Petrus zivatart zúdít a fejünkre, a csatornák szennyes árja elborítja Budapest uccáit. Megint azért, mert a pénzügyi tanácsnok kitörölte a költségvetésből az átalakításra szükséges 655.000 pengőt. Cselekedte pedig mindezeket a pénzügyi ügyosztály, vagy a pénzügyi tanácsnok az illető szakemberek, az illetékes ügyosztályvezetők megkérdezése nélkül, akik pedig minden eddigi szokás szerint maguk voltak hivatottak a saját ügyosztályuk kiadásai fölött diszponálni. A három kétségbeejtően önkényes és értelmetlen cselekedet mellett világosság derül arra is, hogy az összetákolt költségvetésben való párperceis böngészés után találtak egy négy- százezer pengős tételt, amelyre talán majd fiainknak lesz szükségük. A pénzügyi ügyosztály tehát a költségvetéscsinálásból alaposan ^levizsgázott. Mi hajlandók vagyunk ezeket a szomorú eseményeket ismét annak a rendszernek a számlájára írni, amely eddig divatozott a városházán és amelyet most akarnak kiirtani. Ez a rendszer pédig a híreis-nevezetes póthitelrendszer volt. Ha a Széchenyi-fürdőt nem akarta felépíttetni drága pénzért a közgyűlés, akkor csinálltaik egy sovány költségvetést, amelyet azután az idők és a póthitelek tízszeresére dagasztottak. Ugylátszik, a költségvetéscsinálásnál is így ment ez. Ha valamelyik tétéi nem volt belekalapálható a helyére, akkor egyszerűen kihúzták azzal, hogy hiszen 1----TTT—r --rwr r 1—1 i —■- 1 -iBi ■ » m«— n Sc itovszky Béla belügyminiszter, mint ismeretes, felhívta a főváros, tanácsát, hogy harminc napon belül rendezze az üzemek kérdését. Ez az esemény ismét a legteljesebb mértékben az üzemi kérdés megoldása felé terelte a közfigyelmet. Éppen azért rendkívüli fontosnak tartjuk, hogy Scitovszky Béla belügyminiszter a Fővárosi Hírlap útján terjedelmesebben nyilatkozik ebben az ügyifen. Nyilatkozik azonkívül a belügyminiszter a ferencvárosi kikötő megakadt építkezéséről. az autóbuszközlekedés és általában a közlekedés nagy problémájáról, amelyeket rendkívül sürgősen megoldandóknak tart. Az üzemi kérdésben kijelenti a belügyminiszter, hogy feltétlenül ragaszkodik ahhoz, hogy a döntés harminc napon belül a városházán okvetlenül megtörténjék. A legfőbb probléma, hogy mi lesz azokkal az üzemekkel, amelyek eddig részvénytársasági formában működtek. A törvény szerint, de a belügyminiszter nyilatkozata szerint is ezek az üzemek záros határidőn belül kérni tartoznak, hogy részvénytársasági formájukat megtarthassák. Ezeket a kéréseket Scitovszky Béla belügyminiszter mai nyilatkozata szerint a minisztertanács elé fogja terjeszteni. A minisztertanács természetesen hozzájárul majd a belügyminiszter előterjesztéséhez, amelynek tartalma ma még ismeretlen, de a miniszter legbelsőbb környezetében határozottan úgy tudják, hogy a BSzKRT és a Vásárpénzíár a minisztertanács döntése után is részvénytársasági formában fog működni. Ezzel szemben beavatott körökben befejezett ténynek tartják, hogy az állandó deficittel dolgozó Budapest— Gyöngyösvidéki Kőszénbánya r. t. meg feg szűnni, mert a főváros a részvénytársaságnál likvidálni fogja érdekeltségét. Scitovszky Béla belügyminiszternek a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt tett nagyfontosságú nyilatkozata elsősorban az üzemek kérdésének rendezésével foglalkozik a következőkben: — Az üzemek kérdésének rendezését ren- Izíviil sürgősen megoldandó problémának tartom. Eredetileg úgy terveztem, hogy egyetlen fővárosi üzem sem működhetik részvénytársaság formájában és ilyen irányban rendelkezést is vettünk föl a képviselőház által tárgyalt ama törvényjavaslatba, amely az adócsökkentési törvényjavaslat harmadik fejezetét alkotta és amely a községi háztartások ellenőrzéséről szólt. Ezt az eredeti tervet azután megváltoztattam, amennyiben elfogadtam azt a módosítást, amely szerint e rendelkezés alól kivétetnek azok az üzemek, amelyek záros határidőben előterjesztik azt a kérésüket, hogy továbbra is részvény- társasági formák között működhessenek és e kérés teljesítéséhez megkapják hozzájáriilásoez olyan munka, amit úgyis meg kell csinálni és a közgyűlés majd csak megszavazza a póthitelt. Lehet, hogy így volt, lehet, hogy nem így volt. Ha nem így volt: akkor még súlyosabb az eset, mert akikor a pénzügyi tanácsnok úrnak sejtelme sincs arról, hogy mit jelent Budapest számára a ferencvárosi kikötő, mit jelent betegek és egészségesek kárára az uccára kiömlő szennyvíz és mit jelent a kultúra. Akárhogy történt ennek a rendszernek végének kell lennie és bizonyosak vagyunk, hogy a közeljövőben két intézmény kerül az erkölcsi bitó- 1 fára: a póthitel és a pénzügyi diktatúra. mat. A határidő még nem telt le, elém pedig ez a kérdés döntés céljából még nem került. Ha az idevonatkozó kérések beérkeznek, azokat végső döntés előtt minisztertanács elé terjesztem. Addig tehát, amíg ezek az ügyek nem kerülnek elém, érdemleges nyilatkozatot nem tehetek. A Fővárosi Hírlap munkatársának az üzemek kérdésében alkalma volt a belügyminiszter közvetlen környezetében rendkívül érdekes információkat szereznie. A legbeavatottabb helyen ugyanis a következőket mondották: — A főváros többi részvénytársasági üzeme közül kettő a BESzKÁRT és a Vásárpénztár június 24-e előtt feltétlenül be fogja nyújtani azt a kérését, hogy a továbbra is részvénytársasági formák között működhessék. Erről a szándékról a belügyi kormányzatnak máris tudomása van. A belügyminiszter e két részvénytársaság kérését a minisztertanács elé fogja terjeszteni és pedig azzal a javaslattal, hogy e két üzemnek a részvénytársasági működésre meg kell adni az engedélyt. Rém kétséges, hogy a minisztertanács a belügyminiszter ilyen irányú előterjesztését elfogadja és így úgy a BESzKÁRT mint a Vásár pénzt ár egyelőre továbbra is részvénytársasági formában fog működni. — Más a helyzet a főváros harmadik üzeme: a »Budapest—Gyöngyösvidéki Kőszénbánya r. t. ügyében. Erre vonatkozóan illetékes helyen még végleges álláspont nem alakult ki. Valószínű azonban, hogy ez a részvénytársaság meg fog szűnni, illetve érdekeltségét a főváros a részvénytársaságnál likvidálni fogja, mert a fővárosnak immár semmiféle érdeke sem fűződik ahhoz, hogy lignit-termelő üzeme legyen.A többi fővárosi üzem kérdésében Scitovszky Béla belügyminiszter így nyilatkozott: — Felhívtam a tanácsot arra, hogy harminc napon belül rendezze az üzemek kérdését. Ez a terminus végleges. Minden körülmények között feltétlenül ragaszkodom ahoz, hogy ezen időn belül megtörténjék a döntés a főváros részéről. A Fővárosi Hírlap munkatársa érdeklődött a belügyminiszternél a ferencvárosi kikötő megakadt építkezése ügyében is, Scitovszky Béla belügyminiszter azonban kijelentette, hogy ezt a kérdést teljes részletességgel még nem ismeri. Felvetettük továbbá a belügyminiszter előtt Scitovszky belügyminiszter nyilatkozik a Fővárosi Hírlapnak az üzemi kérdés megoldásáról Minisztertanács tárgyalja, hogy mely üzemek tarthatják meg a részvénytársasági formát — A SSzKRt és a Vásárpénztár egyelőre még részvénytársaság marad, a Gyöngyosvidéki kőszénbányánál a főváros likvidálja érdekeltségét A pénzngp ttg;yo§ztály
