Fővárosi Hírlap, 1927 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1927-05-25 / 21. szám

/ Ara 40 fillér Tizenhatodik évfolyam Budapest, 1927. május 25 yAV 21. szám íra»f08»bDgpi»g»imíimiiHmaiHaiiimimiBiaigiagiinmqrH^^ ELŐFIZETÉSI ÁRA IC: Egésx évre 20 pengő (250.000 K) Félévre . . lO pengő (125.000 IC) Állandóan : GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ Városi, politiUai és Icöszgaszdasági /je/ílap Felelős saerteesxíő: B/1CSÓ EMÍ£ Megjelenne, minden sxerddn Sxerteesxtő&ég és teladófrlvaial: Budapest VI, Szív-uccu 18. sscdm Postulate, csetete-sxámla 40.42-4 Teletonsxdm s Teréz 137—15 Csúf, csúf* csakugyan a ikinai tincs — énekelte egy negyed századdal ez­előtt a néhai jó Népszínházban néhai jó Kovács Miska, mint a Gésák Vuncsija. Soha népszerűbb kupié Magyarországon nem volt és mindenki na­gyon jól tudta, hogy mit jelent az a kínai tincs, bár külön strófája szólott a kupiénak a kínai tincs ma­gyar formájáról, a copfról. Azóta eltemettük a ki­tűnő Kovács Miskát. a Népszínházát, eltemettük a régi jó békevilágot, eltemettük összes negyedszáza­dos emlékeinket, csak egy, egyetlen egy, a copf maradt meg rendületlenül és törhetetlen épségben. Sem az enyészet nem pusztította el a magyar hiva­talos copfot, sem az új idők, a modern kor nem tud­ták kiiftáhi: ittmaradt, mint a hivatalos maradiság és a hivatalos tehetetlenség örök szimbóluma. Pedig évtizedeken át hány, de hány Vuncsi akadt, akik ki- csűfolták. kigúnyolták a hivatalos copfot, amely ime, mindig és mindig újra jelentkezik. Legutóbb a főváros szerdai közgyűlésén talál­koztunk vele. Kozma Jenő interpellált és kifejtette, hogy a spanycljárványt, bála a gondviselésnek, már el is felejtettük, csak a főváros nem vesz tudomást arról, bogy a veszedelem megszűnt. A főkapitány annakidején kijelentette, hogy amint a főváros átír hozzá, az dunai megszünteti a rendelkezést, amely­nek értelmében a villamosban csak korlátolt számú állóhelyek legyenek. A zsúfolt villamosok barátai hevesen helyeseltek a felszólalónak; ekkor azonban egészen váratlan dolog történt. Fölállt Folkusházy Lajos alpolgármester és a közgyűlés színe előtt szé­pen kiteregette a híres városházi copfot, amely olyan^ díszpéldány, hogy még szegény Kovács Miska is elámulna rajta, ha élne. Az alpolgármester ugyanis kijelentette — szerdán, az Ur 1927-ik esz­tendejének május 18-ik napján — hogy „a főváros már holnap, — 1927. május 19-én csütörtökön — ér­tesíteni fogja a rendőrséget, hogy a spanyoljárvány megszűnt.“ Nem vádoljuk kötelességmulasztással, sem feiedékenységgel a városházát, mert nagyon jól tudjuk, hogy nem ilyen krimenekről. van itt szó, hanem arról a bizonyos copfról, amely az aktákat hónapokon át vándoroltatja és egyszerű telefonhí­vás és telefonértesítés helyett aktatömeget gyárt. Kálmán király, aki Magyarország számára kitalálta az írásbeliséget, aligha így gondolta ezt. A derült­ség pedig, amely a közgyűlési teremben az alpol­gármester szavai után felharsant, nem elintézés. A nevetségesség ugyan öl, de a copfot nem tudja ki­végezni. bizonyítéka ennek az, hogy huszonöt esz­tendő óta, amióta a híres Vuncsi-kuplé elhangzott, állandóan harsogva nevetett Magyarországon a copfon, amelyet ez a nevetés mindmáig nem tudott megölni. Azért mégis örülünk, hogy most, éppen ezekben a napokban találkoztunk a copfnak ezzel a díszpél­dányával, ezzel az iskolapéldájával. Semmi a világon jobban nem igazolhatta volna Scitovszky Béla bel­ügyminiszternek egy héttel előbb elhangzott nagy beszédét, amelyet a főváros mammutközigazgatásá- ról és ennek a közigazgatásnak modernizálásáról mondott. Ahol a spanyoljárvány megszűntéről hó­napokig keringenek az akták a Kár oly-kaszárnya boltíves irodáiban, ahol egyetlen ügyet el nem tud­nak intézni az akták gar madár agy ülése nélkül, ahol a vállalkozók nem tudják megkapni a járandóságaikat a hivatalos copf miatt és ahol ugyanebből az okból nem lehet kideríteni a Széchenyi-fürdő hiteltúllépésé­ért felelőseket: ott csak radikális, okos, észszerű, modern reform segíthet. Ezt a mamut-közigazgatást meg kell szabadítani minden vad hajtásától, ki kell egyenesíteni a tekervényes utakat, ki kell irtani az útvesztőket és le kell vágni tövében a copfot. A tapasztalatlanok, akik álmékodva hallották a belügyminiszter nyilatkozatát, hogy a hivatalok la­birintusában miként nőnek az akták halmazai és mi­ként nőnek a hiteLtúllépések anélkül, hogy a felelős­séget valaki viselné: ime, most nyíltan és világosan láthatják, hogy mindennek semmi más Oka niims, mint az a kövérre hízott copf, amelyet Folkusházy alpolgármester a szerdai közgyűlésen nyíltan és őszintén meglobogtatott a közgyűlés feje fölött. Szerettük volna, ha szerdán a közgyűlési terem­ben rögtön felállott volna valaki és azon melegében, ott a főváros közgyűlési termében követelte volna az adminisztráció gyökeres reformját. Nekünk, buda­pesti polgároknak nagyon fáj az, hogy a belügymi­niszternek kellett észrevenuie, hogy az adminisztrá­ció betegesen elhízott és a gutaütés felé közeledik, ha egy kis lecsapolást nem eszközölnek. Évtizedek óla, amióta a fővárosi törvényeken az elöregedés és szenilitás jelei mutatkoznak, állandóan a főváros közgyűléséből hangzott a követelő szó, hogy jöjjön a reform. Ma a reform követelése helyett inkább a A Fővárosi Hirlap munkatársának alkalma volt Scitovszky Béla belügyminiszterrel beszélgetést foly­tatni a főváros legaktuálisabb kérdéseiről. Elsősor­ban ama hírek iránt érdeklődtünk a belügyminiszter­nél, amely hírek szerint a tavalyi kislakásépítkezések­nél is igen jelentékeny hiteltúllépések történtek. En­nek kivizsgálására Ripka Ferenc főpolgármester megbízásából dr. Papanek Ernő min. tanácsos, a fő­polgármester mellé kirendelt pénzügyi szakértő az elmúlt’ pénteken felhívást intézett a kislakásépítési akciót intéző szociálpolitikai ügyosztályhoz az 1926. évi építkezések összes adatainak, ügyiratainak, ak­táinak, okmányainak, költségvetéseinek és elszámo­lásainak megküldésére. Gallina Frigyes főjegyző nyomban hozzálátott a részletes jelentés elkészítésé­hez, amelyen szombaton és vasárnap egész nap dol­gozott. Hétfőn délben kapta meg Papanek a jelenté­seket, amelyeket azonban nem talált kielégítőknek és megfelelő pótlás végett visszaküldte az ügyosz­tálynak. A miniszteri tanácsos kronologikus sorrend­ben összeállított pontos kimutatást kíván arról, hogy a főváros az építkezések céljára mikor és milyen összegben teljesített fizetéseket. Papanek tanácsos műszaki szakértője kíséretében egyébként helyszíni szemlét tart az összes tavaly épült kislakásos bér- házaknál, hogy megállapítsa: úgy történtek-e az épít­kezések, mint ahogy a tervekben előírva voltak és hogy a felhasznált építési anyagok is megfelelnek-e az előírt követelményeknek? A városházán elterjedt és igen komoly helyeken is kolportáit hírek szerint a 120 milliárdra kontemplált építkezésnél állítólag nem kevesebb, mint ötvenkét mil­liárdos költségtöbblet mutatkozik. A belügyminiszter ezekre a hírekre vonatkozólag a következőket jelentette ki: — A főváros tavalyi kislakásépítkezésének hiteltúllépéséről már akkor értesültem, amidőn a Széchenyi-fürdő ügyében a vizsgálatot elrendel­tem. Éppen a Fővárosi Hirlap-ban jelentettem ki, hogy valamennyi hiteltúllépés ügyét a legki- merítöbb formában és a legapróléko­sabb részletekig kivizsgáltatom. Ezúttal is ez fog történni. A kislakásépítkezési hiteitúllépésnek ügyéről a részleteket illetően egyelőre nincs mondanivalóm. Az ügy kivizsgálás alatt áll úgy az adatszerü- ség, a számszerüség, mint a felelősség megállapítása szempontjából. A kérdés elvi részét illetően pedig csak meg­ismételhetem a parlamentben is kifejtett állás­pontomat, hogy tudniillik a fővárosi gazdálkodás egész területén tiszta helyzetet akarok terem­teni és a hiteltúllépcses rendszernek egyszer- smindenkorra véget akarok vetni. Szóbahoztuk Scitovszky Béla belügyminiszter előtt azokat az aggodalmakat, amelyek mind élén­kebben foglalkoztatják Budapest közvéleményét és féitő aggodalom jut hanghoz a közgyűlésben. A fővá­ros az autonómiáját félti, amelyet semmi veszede­lem nem fenyeget és emiatt a fölös aggodalom miatt nem jut eszükbe, hogy a főváros adminisztrációjának beteg testén nagyon gyorsan végre ikell hajtani a súlyos, de új életrekcltő operációt. A belügyminiszter minapi beszéde óta senkinek oka nem lehet az ag­godalomra, hogy a főváros autonómiáját bármilyen veszedelem is fenyegetné. Ez a furcsa közgyűlési copf-incidens azonban legyen súlyosan figyelmeztető pé da mindenki számára, hogy a fővárosi törvény re­víziójának gyorsnak és radikálisnak kell lennie. amely aggodalmak szerint a „hivatásos“ idegenfor- galomcsipálók teljesen tehetetlenek. Megkérdeztük Scitovszky Béla belügyminisztert, nem tartja-e el­érkezettnek az időt, amikor az idegeniorgalom oly kívánatos emelését komoíy és hozzáértő szervekre kell ruházni. A belügyminiszter a következőket volt- szíves a Fő­városi Hirlap munkatársának kérdésére válaszolni: — Az idegenforgalom fellendítése fontos fő­városi érdek. Ezen a téren valóban sok tenni­való akad. Ez a kérdés tanulmányozás alatt áll főként abból a szempontból, nem volna-e kívánatos ná­lunk is meghonosítani azt a gyakorla­tot. amit e téren a külföld egyes álla­mai követnek, hogy tudniillik állami szerv kezében összpontosuljanak az ide­genforgalommal kapcsolatos összes in­tézkedések. — Tekintettel arra, hogy az idegenforgalom kérdése elsősorban fővárosi probléma, az akció irányítását a főpolgármester úr hatáskörébe kell utalni. Az idegenforgalom kérdésének ilyenirányú ren­dezése ezidőszerint komoly megfontolás tárgya. A belügyminiszter nyugodt, izgalommentes sza­vai súlyos kritikát tartalmaznak azokkal az idegen- forgalmárokkal szemben, akik a maguk privát privi­légiumának tekintik az idegenforgalmi kérdéseket, amelyeknek előbbrevitele érdekében azonban életre­való lépéseket nem tudnak tenni. A belügyminiszter igen helyesen találta meg az utat, amelyen a magyar idegenforgalom ügyén mégis csak lehet majd vala­hogy lendíteni és ez az út az, hogy az idegeniorgalom irányítását kiveszik az önkéntes és öndicsöítö idegenforgalmárok kezéből. Az állam kezébe kerülnek az ide­genforgalom nagy és elsősorban Budapest számára életérdeket jelentő kérdései. A belügyminiszter úgy véli, hogy az akció irá­nyítását a főpolgármester hatáskörébe kell utalni, ami természetes is, mert hiszen Budapesten az utolsó években az idegenforgalom fejlesztése érdekében életrevaló ideát Ripka Ferenc főpolgármesteren kí­vül más alig-cilig vetett fel. Hogy mennyire hivatott Ripka Ferenc főpolgármester Budapest idegenforgal­mának fellendítésére, azt semmi sem bizonyítja job­ban, minthogy a héten is egy interjú keretében az ötletek egész sorozatát veti fel, csupa olyan ötletet, amelyet az idegenforgalmároknak már régesrégen nemcsak kitalálni kellett volna, de meg is kellett volna valósítani. Ripka Ferenc Budapestet értékesí­tési központtá kívánja fejleszteni, még pedig nem­csak Magyarország, hanem a Balkán termékeinek közvetítésére nézve is. Nagy vívmány volna, ha a Balkán élöállat- és húspiaca nem Prágában és Bécsben bo­nyolódnék le. hanem a vámelőjegyzés vala­melyes olyan módszerével, amely a gazdák Scitovszky beliipiiniszter tanulmányozza, hogy nem kel- lene-e az államnak kezébe venni az ídegenfargalom irányítását A kislakásépíftési hiteltúllépések ügye kivizsgálás alatf áll — mondja a belügyminiszter

Next

/
Oldalképek
Tartalom