Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1926-08-25 / 34. szám

Tizenötödik évfolyam

Ara 5000 kor.

Budapest, 1926 augusztus 25.

34. szám.

lj! í.*JÍ íl*lill.' lílí * J.f If * ll'j * Hf l.-J í U • I!' f t rf | J]-ÍTi.1 -i{. ? ?i.Í.'Jr<! < i - M i Ir í! H *IÍJ! r

Előfizetési árak: Egész évre 20 pengő — 250.000 kor. Félévre 10 pengő = 125.000 !<or. ÁLLANDÓ MELLÉKLET: GAZDASÁG! HÍRLAP

VAROS!. POLITIKAI ÉS KÖ HETILAP

fianős SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL

Megjelenik minden szerdán Szerkesztőség és kiadóhiva tál: VI. kér., Sziv-utca 18. sz Postatak. csekk-számla: 40.4 24 Telefon: 137-15

szám

Egy hét tanulságai

állanak előttünk. Ezeket a tanulságokat igyekeznünk kell a jövő számára gyümölcsöztetni, mert a Szent J s t v á n-H é t nem 1926 eseménye volt. hanem eseménye és ünnepe lesz. — ahogy mi reméljük — késő unokáink életének is. A Szent I s t v á n-H é t vallásos varázsa, nemzeti egybefogó ereje és gazdasági jelentősége Budapest életében mély nyomokat hagyott az idén és kötelességévé tette Budapest vezetőinek, elsősorban a gazdag gondolat felvetőjének, R i p k a Ferenc főpolgármesternek, hogy a jövőben a legnagyobb lelkesedéssel és odaadással szervezzék ennek a hétnek mindjobban növekvő jelentőségét és sikerét.

A legteljesebb objektivitással, az oktalan optimizmus kizárásával kell beszélni arról, ami ezen a héten történt. A Szent I s t v á n-H é t rendkívüli sikert hozott. A legfukarabb számítással is kétszázezernél több ember gyűlt össze Szent István napkin a budai várban, hogy mély, vallásos meggyőze* déssel vegyen részt a Szent Jobbot kísérő körtne- netben. Meg lehet állapítani azt is, hogy ennek a rendkívüli tömegnek túlnyomó részét a külföldiek és a vidékiek tették ki. A nemzeti érzés föllángolása, a társadalmi béke diadala, a falu és a város nemes egybekapcsolódása, Budapest idegenforgalmának régen látott fellendülése, a gazdasági élet jelentős megmozdulása volt ez a néhány nap. Többet senki sem várhatott, de meg kell állapítanunk azt is, hogy a legoptimistábbak sem vártak ennyit. A siker azonban nagy feladatokat ró ránk és hatalmas kötelességek elé állít bériünkét.

Ezek a feladatok és ezek a kötelességek a jövőre vonatkoznak. Az idén mindenki becsülettel megtette kötelességét. Legelsősorban R i p k a Ferenc főpolgármester múlhatatlan érdemeiről kell megemlékeznünk akkor, amikor az idei Szent István- Hét sikerét és szépségeit elkönyveljük. Aki ismeri R ipka Ferencet, az embert, aki ismeri jellemét és gondolkodását, gazdag életének kifejlődését, annak éreznie kell, hogy a Szent István-Hetének gyönyörű és buján termő gondolata az ő lelkének mélyéből fakad. Az ő mélységes, de mindenkor türelmes és szelíd vallásos érzése, hazafias gondolkodása, tiszta nemzeti érzése nyilatkozott meg akkor, amikor Szent István kultuszát a régi fénynél fényesebben élesztette fel. Az igazi budapesti polgár, ennek a városnak lángoló szerelmese állott ki kitárt karokkal, vendéglátó szeretettel a fórumra, hogy idecsábítsa az idegent és a vidék magyarságát. A társadalmi és a felekezeti béke apostola volt, amikor hónapokon át hirdette: Szent István egyesítette lélekben a magyart, az ő emléke egyesítsen újra bennünket. A modern élet, a magyarság jövőjének munkás útépítője választotta történelmi ideálnak Szent István királyt, a magyarságnak a nyugati kultúrába való bekapcsolóját. Az új magyar élet útjának kiépítését célozta R i p k a Ferenc akkor, amikor megérezte a Szent István-Hét vallásos és nemzeti jelentősége mögött annak hatalmas gazdasági jelentőségét.

De kitűnő vezérkarral is dolgozott R i p k a Ferenc, amikor megalapozta az idei Szent István-Hét sikerét. Azok a lelkes férfiak, elsősorban a főváros vezető egyéniségei, akik résztvettek az előkészítő munkában, valamennyien mélyen átérezték Ripka Ferenc hatalmas gondolatát és valamennyien lelkesedésük teljével, egész munkájuk odaadásával állottak csatasorba a sikerért. Kivette azonban részét az ünnep előkészítésében és annak szép, nyugodt, emelkedett lefolyásában Budapest egész népe is. Ennek az ünnepnek nem voltak ünneprontói, csak lelkes apostolai, ennek az ünnepnek sikeréért mindenki többet tett, mint amennyit kötelessége lett volna tenni. Ennek az odaadásnak titka elsősorban a nagy gondolat vonzó, lenyűgöző erejében volt. Másik magyarázata ennek a nagy odaadásnak az, hogy Budapest népe megérezte azt, hogy milyen példátlan jelentősége van Szent István-FIete jelentőségének Budapest gazdasági jóléte és emelkedése körül.

Az a hit, az a vallásos meggyőződés, az a nemzeti föléledés, az az energia és akarat, amely ezt az idei Szent István-Hetet létrehozta, valósággal rögtönözte, a jövő évre még szebbet, még nagyobbat, még maradandóbbat fog alkotni. Ripka Ferenc főpolgármester, ennek az idei ünnepnek létrehozója telve van lelkesedéssel, amelyet a megvalósulás föA kommiTnizmus bukása után, mint ismeretes, 1920-ban az első nemzetgyűlés törvényt hozott a fővárosi községi választásokról. Ebben a törvényben intézkedtek a »tisztújításról is. Bár az akkori tanács és tisztviselők mandátuma még nem járt le, a nemzetgyűlés által hozott törvény értelmében 1920 nyarára kiírták ia tisztújítást. Ekkor választották meg dr. Sipőcz Jenőt polgármesternek és vele együtt a ma is hivatalban levő tisztviselői kart. A tisztikar hatéves mandátuma ezek szerint az idén nyáron újból lejárt.

Ripka Ferenc dr. főpolgármester tehát, mint Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának elnöke, most meghirdette a pályázatot a polgármesteri, alpolgármesteri, tanácsnoki és a választás alá kerülő összes többi állásokra.

A pályázati hirdetmény természetesen semmi újat és meglepőt nem tartalmaz, mert hiszen a törvény értelmében és a régi sablon szerint kellett az állásokra vialó pályázatot kihirdetni.

A polgármesteri állással együtt összesen 178 állásra írták ki a pályázatot

és ezzel megkezdődik a tisztújítást megelőzni szokott hadjárat. Egyelőre a pártok között semmi néven nevezendő megállapodás az állások tekintetében nincsen, de kétségtelen, hogy ennek a megállapodásnak a tisztújítást megelőzően létre kell jönnie, mert csak olyan tisztikar vezetheti eredményes munkával a főváros ügyeit, amely tisztikar az egész közgyűlés és az egész polgárság bizalmát bírja. Egyelőre csak a legelső lépéshez jutottunk el és ennek a legelső lépésnek hivatalos dokumentuma az itt következő

Pályázati hirdetmény

Budapest székesfőváros törvényhatósága az 1926. évi általános tisztújítás alkalmából az 1872. évi XXXVI. te. rendelkezései alapján betöltendő tisztviselői állásokra, nevezetesen:

1. az I. fizetési osztályba sorozott polgármesteri,

2. a II. fizetési osztályba sorozott 2 alpolgármesteri, .

3. a III. fizetési osztályba sorozott 9 jogi minősítésű tanácsnoki,

4. a 111. fizetési osztályba sorozott 2 műszaki képesítésű tanácsnoki,

5. a III. fizetési osztályba sorozott tanácsnok- főjegyzői,

6. a III. fizetési osztályba sorozott árvaszeki elnöki, tiszti főügyészi, tiszti főorvosi, főszámvevői,

j lőtt érzett öröfh éleszt benne. De él ez a lelkesedés Budapest egész lakosságában is és ez a záloga annak, hogy a Szent Istvá n-H é t most már intézménnyé lett Magyarország és Budapest életében. Az idei siker máris előre vetíti tükörképét annak a felfokozódó érdeklődésnek, amely a külföldön és a magyar vidéken egyaránt tapasztalható. Az idén még bátortalanul, egy előbb szétzüllött társudr.Iom újjáépülő életébe vetett hittel indultunk el a magyarság nagy egységét dokumentáló ünnepnap felé. Jövőre már abban a biztos tudatban szólíthatjuk magunkhoz újra vendégeinket, hogy parolára nyújtott kezünk, amelyet az idén már testvéri szeretettel szorítottak meg, még melegebb baráti kezekben pihenhet meg. Az erkölcsi élet feltámasztása, a magyar nemzeti megújhodás, Budapestnek a magyar élet centrumába való beállítása, mindez a jövőben már biztos utakon jár. Oda kell adni mindent, hitet, lelkesedést, munkát és szeretetet, hogy az idei sikert a jövőben minél jobban kiszélesíthessük.

7. a IV. fizetési osztályba sorozott 2 árvaszéki elnökhelyettesi, tiszti főügyészhelyettesi, 1 tiszti főorvoshelyettesi,

8. a IV. fizetési osztályba sorozott 12, I. oszt. főjegyzői,

9. az V. fizetési osztályba sorozott 20, II. oszt. főjegyzői,

10. a VI. fizetési osztályba sorozott 30, I. oszt. tanácsjegyzői,

11. a VII. fizetési osztályba sorozott 29, II. oszt. tanácsjegyzői,

12. a IV. fizetési osztályba sorozott S, árvaszéki ülnöki,

13. az V. fizetési osztályba sorozott 3, árvaszéki főjegyzői,

14. a VI. fizetési osztályba sorozott 2, I. oszt. árvaszéki jegyzői,

15. a VII. fizetési osztályba sorozott 4, II. oszt. árvaszéki jegyzői,

16. a IV. fizetési osztályba sorozott 7, tiszti ügyészi,

17. az V. fizetési osztályba sorozott 2, /. oszt. tiszti aliigyészi,

18. a VI., VII. fizetési osztályba sorozott 4, II. oszt. tiszti alügyészi,

19. a VII. fizetési osztályba sorozott 11, 1. oszt. kerületi orvosi,

20. a Vilii, fizetési osztályba sorozott 10,

II. oszt. kerületi orvosi,

21. a havi 1,000.000 korona tiszteletűijjal javadalmazott 10 kerületi városbírói,

22. a nyugdíjazás folytán megüresedett III. fizetési osztályba sorozott statisztikai hivatali igazgatói,

23. az elhalálozás folytán megüresedett 2 elöljárói

állásokra nyilvános pályázatot hirdet

A polgármesteri és a 2 alpolgármesteri állásra, valamint a 10 kerületi városbírói állásra egyszerű jelentkezés útján, a többi állás elnyerésére pedig írásban kell pályázni.

A főváros alkalmazottainak kérvényükhöz okmányokat csatolni nem szükséges. Azoknak, akik a főváros szolgálatában nem állanak, 22 éves életkoruk betöltését, magyar állampolgárságukat, az 1833. évi

I. te.-ben minősítésüket, előéletüket, előző alkalmaz- tatásukat okiratokkal, egészségi állapotukat orvosi bizonyítványai kötelesek igazolni.

A kérvényeket a székesfőváros főpolgármesteréhez kell intézni. 1926. évi szeptember hó 10. napjának déli 12 órájáig.

Megkezdődött a városházi restauráció

Ripka főpolgármester meghirdette a pályázatot a polgármesteri, az alpolgármesteri, a tanácsnoki és a választás útján betöltendő többi összes állásokra Az őszi tisztújításon összesen 178 állás kerül betöltésre