Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-07-14 / 28. szám
2 Budapest, í926 július 14. zsmsäffiäw — Ne terrorizáljon! — kiabál May, de ezt olyan hangon és olyan mozdulattal teszi, mintha torkon akarná ragadni Kabakovicsot. Az izgalom tetőfokra hág, a karzat és az ülésterem idegesen várja, hogy a két tábor mikor megy ököllel egymásnak. Tettle- gességre mégsem került a sor, mert R i p k a Ferenc, amikor látta, hogy az elnöki csengő hangja is teljesen elvész a zsivajban, felfüggesztette a közgyűlést és elhagyta az elnöki széket. A viharos jelenetek azonban tovább folytatódtak és fönt a hegyen, ahol Rupp László ült, még hosszú percekig álltak szemben egymással a dühöngő felek. Csak mikor egy kicsit lecsöndesedett a helyzet, akkor hagyta el ülőhelyét Rupp László és ment ki a buffetbe. Ripka Ferenc elkeseredve panaszolta: — Hallatlan dolog, hogy mit csinálnak? Hát- rendőrt hívjak? Hiszen ez borzasztó. A következő pillanatban azonban Ripka főpolgármester már a pártok vezetőivel tárgyalt, akiket bölcs mérsékletre int és sürgősen, percek alatt elintézi az affért, elintézi, hogy mire az elnöki csengő újra megszólal, ne legyen folytatása se a botránynak, se a viharnak. A vihar veszedelme végleg elmúlt. Wolffék oldala ugyan megéljenezte Rupp Lászlót, amire a baloldal már izgult, már újra kitörni készült a vihar. Ekkor azonban felállt Bar ács Marcel és karjait kitárva hangosan kiáltotta bele, a baloldali mezőnybe: — Ugratás az egész, nem szabad beugranunk! Ezzel sikerült is lefékezni az indulatokat és Ripka Ferenc főpolgármester a baloldal örömújjon- gása közben hirdette ki, hogy nemmel szavaztak nyolcvankilencen, igennel kilencvenötén és így hat szavazat többséggel Bar ács Marcel indítványát fogadta el a közgyűlés. ❖ Még a vihar közben történt incidenseket likvidálta gyorsan és közmegelégedésre a főpolgármester és azután áttértek a napirendre, amelynek során programmszerűen letárgyalták a kitűzött tárgyakat. Ezután az interpellációkra került a sor, amelyek között különös feltűnést keltett Scheuer Róbert interpellációja, aki' elmondotta, hogy szemtanúja volt annak, amikor a Rókus-kórház előtt egy autó elütött egy fiút. A járókelők berohantak a kórházba és arra kérték az ügyeletes orvost, hogy nyújtson első segélyt. Az orvosok azonban nem voltak erre hajlandók és hivatkoztak a Rókus-kórház szabályzatára, amely szerint nekik nem szabad a kórház kapuján kilépni. Sokáig tartott ez a vitatkozás, míg végre két rendőr a már eszméletlen állapotban levő fiút becipelte a kórházba. Itt először bevitték a nyilvántartóba, ahol eszméletre térítették és tíz percen át faggatták a nacionáléjáról. Azonnali segély helyett tehát törzskönyveztek. Először az ápolók nyúltak hozzá és csak azután az orvos. Felvitték a műtőbe, amely tele volt vérrel és szennyel, kötszert nem találtak sehol. Scheuer Róbert előadását az egész közgyűlési terem páratlan felháborodással hallgatta végig és sűrűn hangzottak ilyen kiáltások: — Fegyelmit kell indítani Wenhardt igazgató-főorvos ellen! — Ez a Wenhardt-rendszer! — kiá'il- totta K 1 á r Zoltán. Folkusházy alpolgármester azonnal válaszolt az interpellációra és példás megtorlást ígért. Hacsak fele is igaz annak, — mondotta, — amit a bizottsági tag felszólalásában előadott, irgalmatlan szigorral fog eljárni a kórház főorvosával szemben. Ezután a főpolgármester bejelentette, hogy a legközelebbi közgyűlést szeptember 29-ére tűzi ki. Végül Ripka Ferenc főpolgármester a következő beszéddel rekesztette be a közgyűlést: — A törvényhatósági bizottság ezzel befejezte tanácskozásait a nyári szünet előtt. Mielőtt a pihenés idejére elbúcsúznánk egymástól, kötelességemnek érzem, hogy köszönetét mondjak a törvényhatósági bizottságnak az elvégzett munkáért, de különösen meg kell emlékeznem arról a lelkűiéiről, mely a szónokokat, különösen a költségvetési vita folyamán eltöltötte; ez a leikiilet arról tett tanúságot, hogy bár pártszempontok szerint különböző pro- grammok megvalósítására törekszenek, Budapest jóvolta, fejlődése, becsülete egyformán mindenkinek a szívén fekszik. — A költségvetés letárgyalása a főváros háztartását konszolidálta. A státusrendezés a tisztvi- selök helyzetét javította meg. A külföldi kölcsön rendezése fontos határkövet jelent gazdasági életünkben. A függő-kölcsön biztosítása nemcsak anyagi, hanem erkölcsi eredmény is, mert jelentősége van annak, hogy olyan kedvező kölcsön ez, amelynél kedvezőbbet az utolsó évtized alatt senkisem kapott és a győztes államok között is nem egy örülne, ha ilyen feltételek mellett kaphatna kölcsönt. Ez azt mutatja, Tisztelt Közgyűlés, hogy Budapestnek erkölcsi értékei is vannak és ezeknek az erkölcsi értékeknek megőrzéséért és fejlesztéséért Önöket illeti meg az elismerés. — Budapest szociális és gazdasági téren fejlődött, de még sokkal több az elvégezni való. A pihenés idején gyűjtsenek erőt az új munkához. Pihenjék ki a küzdelmek izgalmait és ne gondoljanak a támadó fegyverekre, hanemcsak azokra az építő szerszámokra, amelyekkel Budapestet mindig nagyobbá, szebbé és boldogabbá tehetjük! — Az Isten áldja meg pihenésük idejét! Budopes/ xsebe Pásztor Mihály szenzációs Izönyve Örömmel, nagy lelki gyönyörűséggel jelentjük, hogy megjelent Pásztor Mihály új könyve, a „Budapest zsebe". Nagyon hosszú ideje Vártuk már ezt a könyvet, vártuk azóta, amióta az „Eladósodott Budapest“ ugyanilyen örömet szerzett nekünk. És most. itt állunk e könyv előtt a kisgyerek kapzsiságával és elragadtatásával, amellyel nem tudja, hogy a karácsonyfáról melyik díszt, melyik cukrot, melyik csecse-becsét szakítsa le elsőnek. Mit beszéljünk, mit mondjunk ma erről a könyvről, .amelyről évtizedeken át majd ugyanezzel a meglepettséggel, ugyanezzel az elragadtatással kell majd beszélnünk, mint ahogyan ma szeretnénk. Mert amikor Pásztor Mihály könyvet ír, az eseménye Budapest életének, eseménye a tudománynak és egyben az irodalomnak is. Sajnos.. ritkán köszönt be az ilyen nagy esemény, de ennek is megvan az oka, mert Pásztor Mihály nemcsak, hogy minden szavát kiesztergályozza, de minden szavának tartalmáért mélyen vájkál tudása kincstárában és — valljuk be, — sok cipőt koptat el, amíg hosszú esztendőkön át pontos és minden kritikái álló adatait könyvtárakból, hivatalokból és a jóisten tudja honnan, összeházalia. Ahogy felüti az ember ezt a könyvet is. hallatlanul furcsa érzések fogják meg. Egyfelől káprázik a szeme, amikor ezt. a mérhetetlen adattömeget, a számhegyeket, az ismeretek tengerét megpillantja. Ugyanakkor pedig olyan egyszerű itt mégis minden, olyan egyenesek az utak, olyan tiszta a látóhatár és az író . barátságosan megfogja a kezünket,. vezet a sírna, tiszta, utakon, nem lehet itt eltévedni, meg kell itt mindent érteni. A Pásztor Mihály számainak színe, hangja és illata van. Az ő tudományos adatai olyan pompázóan vonulnak föl. mint egy díszbandérium. A számok mások kezében az unalom szimbólumai,., ő úgy játszik velük, úgy tudja összerakni, úgy tudja csillogtatni, mint a gyermek a kaleidoszkópot. És milyen egyszerű, milyen természetes eszközökkel dolgozik. A módszereit, a stílusát, a kristályosán egyszerű logikáját bizonyosan a Hajdúságból hozta,, ahol született. Mások anekdotákat nem tudnak elmondani olyan egyszerűen, olyan finoman, olyan élvezetesen, mint ahogyan Pásztor Mihály a maga szörnyűén komplikált számait bekonferálja. Az ember elkáprázik azon, hogy mi mindent ki tud olvasni Pásztor Mihály egy- egy unalmasnak látszó, száraz számcsoportból. Más is, mindenki a kezébe kaphatná ezeket a számokat. Mások számára is nyitva vannak a statisztikai adatok, de külön tehetség, külön rátermettség kell ahhoz, hogy az ember olvasni tudjon a számokból. Lehet, hogy vannak, akik éppen olyan jól tudnak ol- \ vasni a számokból, mint Pásztor Mihály. De ma nincs Magyarországon senki, aki a számok világát úgy tudná magyarázni, olyan, egyszerűen, olyan simán, mint ő. És nincs senki, aki úgy meg tudná ked- veltetni a számokat. Pásztor Mihály számokat csoportosít és novellát, regényt ír belőle. Megírja Budapest regényét, az ország: regényét, Trianon tragédiáját, a gazdasági összeomlás eposzát. Mindezt számokból. Szenzációkat, meglepetéseket tár elénk, bebizonyítja, hogy Budapest többet költ, mint ameny- nyit keres, hogy minden második ember kórházban hal meg, hogy a kereső lakosság fele a többit élelmezi és ruházza, no meg hogy hatszázezer ember nem foglalkozik fürdéssel. Azután még valamit tud Pásztor Mihály: Budapestet megszerettetni. Nem ír himnuszokat, chriákat. ódákat, nem vág ki szónoki beszédeket, hanem megmutatja százoldalú tükrével az igazi Budapestet. És kiderül, hogy ezt a bűnös várost, ezt az ezererkölcsü hibával terhelt népet nemcsak szeretni lehet, de szeretni kell. Egyszer volt egy gyönyörű ideája Pásztor Mihálynak. Igaz, liogv kisajátították mások és mások akartak önmaguknak sikert kovácsolni belőle. Csak kevesen tudják, hogy Pásztor Mihály íróasztalánál íogamzott meg a gondolat, hogy megkell alapítani „Budapest barátai'1-nak rendjét. Meg is indult akkor a szervezkedés, elhangzottak szép szónoklatok, de azután minden annyiban maradt. Azt hisszük. Pásztor Mihálynak nincs szüksége arra. hogy megszervezze Budapest barátait. Csak egyre van szükség: írjon Pásztor Mihály minden esztendőben olyan nagyszerű könyvet, mint a „Budapest zsebe“ és nagyon, de nagyon el fognak szaporodni Budapest -barátai: * Pogány Béla. HÖFWOB1LE 4 és 8 hengeres automobilok SALMSON a világ leggyorsabb kiskocsija és LATSL a világ legjobb teherautója Kapható: m#[Ff a éT%yW autókereskedelmi részvénytársaság BUDAPEST, V., DOROTTYA-UTCA 7. (Hitelbank-palota.) U 1 * vi*»» r-nto-* rw« mmmi i i m i ■ mm | | i—i ||i i MHM j Fayence, kőpadló i j és íüzhelycsempét szállít, vállal, javít ! ! Balog FerencésTérsa í 1 BudapesHV,Deák-tér 3. Telefon: 131-80 j S Fliegl Béío Ihádog&s mester | U légszesz, vízvezeték, csatornázás, y. ujj egészségügyi füráölherenaezéselc " H vállalata _ Telefon : József 135-07 SmMapesi, JX., Ferenc-Jcoiuui 18. sz. u jj „VULKAN“ szerelési válialat r-t. jj ^ Iroda : Eötvös-u. 32. Telefon : i42-56. Műhely : Bajza-«. 46. ^ Központi fűtés, vízvezeték, csatornázás, egészségügyi be- ^ ^ rendezések és bádogos munkák ^ I Eredeti amerikai RÁDIÓ KÉSZÜLÉKEK és alkatrészek állandóan raktáron. ---------------- Csak a legjobbat nyuíSJux! ---------------SE LIGMANN ÉS BALLADA elektrotechnikai és rádiótechnikai vállalat ist, Jóssef-tér 11, — Teüsfon. SZÉKE LY LAJOS épület- és diszmübádogos, légszesz-, vízvezeték-, egészségügyi- és csatornázási berendező BUDAPEST, VI., FELSŐERDÖSOR 12. SZ. Telefonhivó : T. 60. TÓÁSÓ építész, építőmester , Ssígraond-u, 10 Telefon: 66-64. Erinényi jlníal VIII., Üllöl-uí 70. és IX., Viola-u. 47. Épület- és diszmübádogos, egészségügyi berendezési vállalat. Telefon: József 2-52, MELOCCO PÉTER Ä“ „ Telefon : Lipót 966—52 --------------------------- Elvállal mindennemű be tonmunkát, valamint terazzó-, műké- és lapburkolatot VÁGÓ M. MÁMON SfSS: zási Tférendező, épület- és diszmübádogos Budapest, VI., Gyár ucca 2____________________Telefon : Lipót 984-44. SZSEBER IMRE BUDAPEST, 11, szobafestő-, érctényező- és BATTHYÁNY- mázolórrsester UTCA 59. THOLY ISTVÁN oki. mérnök Budapest, II., Donáti-u. 26. Telefon: L. 905-25 Vízvezeték, központi fűtés, csatornázás, derítő telepek Dfflillnil I elskfrolscltnikai és műszaki vállalata rtlíll'iiy LWáiilU Budapest, Vili. kér., Losonczi-utca 3. sz Távbeszélő: József 101-76 Önálló villamostelepek tervezése és építése. Költségvetések és tervezések megkeresésre. WEBSZ SIMON légszesz-, vízvezetéki-, központi fűtési-, nyilvános fürdőberendezések és épületbádogos vállalata Budapest, VII., KJauzáS-uÜca 32. sz. Telefon : JóaseS 1ZS—05. z MAGÁNTANFOLYAM Budapest, VII., Dohány-utca 84. Telefon : József 124-47. Előkészít polgári és középiskolai magAnrtzsgáfcra, érettségire _____ “___________________ SO LDOS t HUTTERER és KÓSAj épület- és diszmübádogos, egészségügyi berendezési vállalat t l Budapest, IV. kér., Magyar ucca 42—44. sz. ♦ i Telefon: József 152—23. Telefon: József 152—23, J t
