Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1926-01-13 / 2. szám

5 Budapest, 1926 január 13. Az AIlat kert keserve, vagy az óriáskígyó kalandos utazása Borneotói Budapestig Kellemetlen és furcsa kalandja akadt a budapesti Állatkertnek, amely már-már szívesen érezte magát egy csodálatosan ritka (hét és félméter hosszú) óriás­kígyó boldog tulajdonosának, de hát azért kígyó a kígyó boldog tulajdonosának. De hát azért kígyó a Tehát: volt kígyó, nincs kígyó . . . Az eset előzménye az, hogy az Állatkert egy jó­akarója, WaC'k Keresztély budapesti gyógyáru- nagykereskedő üzleti utón kintjárt Borneo szigetén. Itt egy állatkereskedőnél meglátott egy 7 és felméter hosszú óriáskígyót. Gondolt bátrat és merészet, s megvette a kígyót (amely közel 2 mázsa súlyú volt) a budapesti Állatkcrt számára. Kifizette a horribilis vételárat, megadta a borneói állatkcreskedőnek a címet és megegyezett vele abban, hogy a ritka szörnyet azonnal útnak indítja. Igen ám, de hát a borneói nem veti meg a csala­fintaságot. 0 úgy gondolkodott, hogy a vevő bizo­nyára soha nem vesz a kezébe centimétert, hogy utánamerje a kígyót, jó lesz hát egy 4 és fél­méteres, alig 80 k i 1 ó s kígyó is a 7 és fél­méteres helyett. Hosszú ládába szögezte a ravasz küldeményt, de úgy, hogy minden szög veszedelmesen nekimeredt a kígyónak, amely mozgolódva a ládában, igy halálra sebezhette magát. Az állatkiereskedő is úgy képzelte, hogy útközben az állat elpusztul, a tengerbe dobják és senki sem fogja megtudni a turpisságot. Nem igy sikerült. Az óriáskígyó bár h alá Írás eb zetten, véres cafatokban lógó kockás kigyóbőrrel, de élve érke­zett meg Triesztbe ahol már várta a budapesti Állatkert kiküldöttje, A u er felügyelő. Sikerült az exotikus szörnyet Budapestre szállítania, ahol azon­ban a kígyó négyheti utazás és kínszenvedés után k i m u 1 t. így azután könnyű volt megállapítani a csalást. Lemérték a kígyót és mily szörnyű kiábrándulás: ..csekély“ 3 méter differencia... Az Állatkertet csak Wack Keresztély ígérete tudta megvigasztalni: ne búsuljanak, ha újból Bor- neóba megy, hoz kárpótlásul egy másik (lehetőleg 10 méteres) óriáskígyót. Előbb azonban azt a ravasz kigyókereskedőt kell kárpótlásért bepörölni ... Ez a pör persze olyan hosszúra fog nyúlni, mint nem is egy óriás, ha­nem, mint egy tengeri kígyó. De a Teremtésben mégis csak az Állatkert a vesztes, mert végül nincs 7 és félméteres óriás­kígyója . . . Lám, Iám az a huncut borneói . . . (gy—e). A középiskolákban nyolc órakor kezdődik a tanitás Az elemi iskolákról a főváros dönt Abban a harcban, amely az iskolákban a tanítás kezdetére vonatkozólag megindult, ugylátszik nyugvó­ponthoz érkeztünk el. Valószínű, hogy ez az eredmény a szülőknek többségét nem fogja kielégíteni, egyelőre azonban legalább azt értük el, hogy véget ér a bizony­talanság, amely ebben a kérdésben úrrá lett. Mint is­meretes, a kultuszminisztérium eddig a téli hónapok­ban a kilenc órás kezdés mellett foglalt állást, ugyan­akkor azonban a főváros tanácsa a nyolc órás kez­dés hívének bizonyult. Ebből azután az az anomalia bonvolodott ki, hogy a kis elemiiskolás gyerekek reg­gel nyolc órakor voltak kénytelenek a téli hónapok­ban is megjelenni az iskolákban, mi« az érettségi előtt álló diák urak kényelmesen kilenc órára sétáltak be az iskolába. Ennek a lehetetlen helyzetnek természe­tes megoldása az lett volna, hogy az elemiiskolás gye­rekeket is kilenc órára kellett volna berendelni az is­kolába. Emellett nyilatkozott meg az orvosi kar nagy­része is, a pedagógusok azonban legnagyobbrészt a nyolc órakor kezdődő tanítást szorgalmazták. A győztesek a pedagógusok lettek és a karácso­nyi vakáció leteltétől, január 7-től kezdve már az ösz- szes középiskolákban is nyolc órakor kezdődik a ta­nitás. A kultuszminiszter ugyanis a karácsonyi szün­idő alatt leiratot intézett a főváros tanácsához, amely leiratban közli, hogy a középiskolákban, amelyekben a tanév kezdete óta kilenc órakor kezdődött a tanitás, a tanítási idő kezdetét újra nyolc órára kell visszaál­lítani. A főváros ennek a rendelkezésnek azonnal ele­get tett és ugyanakkor az állami középiskolákban is visszaállították a régi rendet. Az elemiiskolákra vonat­kozólag a kultuszminiszter leirata a tanítási idő meg­kezdésének meghatározását a fővárosra bízza. Ebben az ügyben szerdán délutánra összehívták a főváros közoktatásügyi bizottságát, amelv most már a tanítási idő kezdetét véglegesen meg fogja állapítani az elemi­iskolákra vonatkozólag is. A közoktatási ügyosztály előterjesztése, amelyet szerdán a bizottság tárgyalni fog. u.gy szól, hogy az elemiiskolákban is nyolc órakor kezdődjék a tanitás, főként amiatt, mert csaknem va­lamennyi iskolában délután is van előadás, márpedig, ha reggel kilenc órakor kezdődnék a tanitás. akkor a déli órákban nem állana elegendő idő rendelkezésre, hogy a tantermeket megfelelő módon szellőztessék. A közoktatásügyi bizottság napirendjén egyébként a tanítási idő megkezdésére vonatkozó miniszteri le­iraton kívül ott szerepel a millenáris versenypálya folytatólagos bérbeadásának ügye. Ezen a két ügyön kívül kegydij, nyugdii és segélyügyeket fog tárgyalni a bizottság. O ® • 9 Olvasóinkhoz í Az utolsó esztendők megtanították Buda­pest polgárságát arra, hogy önmaga ellen való hűn, ha nem törődik a város ügyeivel. A boldog békeidőkben a nagyközönség jó­formán egyáltalán nem érdeklődött a kom­munális ügyek iránt. Tudták nagyon jól, hogy a városházán minden rendben folyik és Budapest épül, Budapest gazdagszik anél­kül, hogy a nagyközönség beleártaná magát a várospolitikába. Azóta azonban nagyon megváltoztak az idők és Budapest polgár­sága a saját bőrén keservesen tanulta meg azt, hogy ez a nemtörődömség drága mu­latság. Ma eljutottunk odáig, hogy a város­házán történő dolgok jelentőségét meg­ismerte a polgárság. Ma a közönség érdek­lődése nagyobb mértékben fordul a város parlamentje felé, mint amennyire az orszá­gos politika érdekli. Ma már minden pesti polgár tudja, hogy a városházán életbevágó érdekei forognak kockán. Ami a városházán történik, az kihat egész életünkre. Innen indulhatnak ki csakis azok az akciók, ame­lyek megmozdítják Budapest gazdasági éle­tét, amelyek felfrissítik az egy évtizeden át szinte megaludt vérkeringését. A város­házától függ, hogy lesz-e kenyerünk, hogy a kulturemberhez méltó életet élhetünk-e ? Éppen ezért fokozottabb feladatok hárul­nak ma a FŐVÁROSI HIRLAP-ra is, amely mindenkor független és objektiv kritikusa volt a városházi eseményeknek. Ma megnagyobbodott az a közönség, amely kiváncsi a mi szavunkra és amely a FŐVÁROSI HÍRLAP elsőrendű városházi értesüléseiből meríti nagyfontosságu információit. Ebben a tudat­ban igyekszik a FŐVÁROSI HÍRLAP ___­mi nden héten a legérdekesebb anyaggal, in­formációkkal és kritikákkal bekopogtatni közönsége ajtaján, ügy érezzük, ma minden budapesti polgárnak olvasnia kell ezt a la­pot, amelyből útmutatást és értesülést sze­rez legfontosabb gazdasági, kulturális és társadalmi cselekedeteinek irányításában. Ebben a tudatban kérjük régi és hűséges olvasóközönségünket, tartsák meg fokozott szeretetiikben a jelentőségében és szükséges voltában hatalmasan meggyarapodott FŐVÁROSI HIRLAP-ot. Kérünk mindenkit, újítsa meg lejáró előfize­tését és győzze meg polgártársait arról, hogy a FŐVÁROSI HIRLAP-ra ma minden budapesti polgárnak szüksége van, akit érdekelnek a városháza eseményei és aki útmutatást akar nyerni a városi ügyekben. * * * A Fővárosi Hirlap-nak előfizetési ára a Gazdasági Hirlap állandó melléklettel együtt: Egész évre . . 20 pengő — 250.000 korona Fél évre .... 10 „ = 125.000 Az Egységes Községi Polgári Párt értekezlete. Az Egységes Községi Polgári Párt hét­főn este Kozma Jenő elnöklete alatt értekezletet tartott, amelyen Ere'ky Károly a főváros politiká­járól tartott kimerítő és érdekes adatokban bővel­kedő előadást. E r e k y részletesen foglalkozott az Elektromos Művekkel, a BESzKÁR-ral, a közélelme­zési és a köztisztasági üzemekkel és kimutatta, hogy ha a fővárosnak elsöhelyen említett két nagy üzeme megfelelő módon vezettetnék, akkor ez maga 700 milliárd korona jövedelmet jelentene a fővárosnak évenként, amely összeget most adókból kell elő­teremteni. A párt ezután 'behatóan foglalkozott a városi tisztviselők státuszrendezésével és többen az egyes tisztviselői kategóriák sérelmeit hozták szóba. Ezután Kozma Jenő beszámolt arról, hogy a test­nevelési bizottság ülésén Dinich Vidor szóvátette Kétly Anna ismeretes nemzetgyűlési beszédét. Kozma Jenő, mint a párt elnöke, már annak idején kijelen­tette, hogy az Egységes Községi Polgári Párt távol akarja tartani az országos politikát a városházától és Dinich szóbanforgó felszólalásáról előzetesen tu­domással nem birt. Kozma az ügyet a pártértekez­let elbírálása alá bocsátotta, mire Dinich Vidor meg­állapította, hogy nem a párt intencióinak megfelelően járt el, amikor a párt előzetes hozzájárulása nélkül politikai kérdést hozott szóba a testnevelési bizott­ságban. Helyénvalónak is találta Kozma Jenő nyilat­kozatát, amelyet ma a pártértekezlet is tudomásul vett. A pártértekezlet végül a kézi zálogkölcsön üzleti visszaéléseivel és ezeknek orvoslásával foglalkozott. Havi beszámoló a közigazgatási bizottságban. A főváros közigazgatási bizottsága R i p k a Ferenc dr. főpolgármester elnöklésével hétfőn délelőtt tar­totta januári rendes ülését. A főorvosi jelentés sze­rint a múlt év decemberében 1061 járványos meg­betegedés fordult elő és 227-en haltak meg tiidö- vészben Budapesten. Végit dr. főorvos megálla­pította, hogy az elmúlt harmincesztendei tapasztala­tokkal ellentétben az idén a legtöbb vörhenymeg- betegedés nem októberben, hanem novemberben for­dult elő. Decemberben 12.000 iskolásgyermeket oltot­tak be vörheny ellen az úgynevezett Dick-féle oltó­anyaggal. A 12.000 gyermek közül csupán egy bete­gedett meg vörhenyben. Oltóanyag elegendő van, mert ezt a főváros bakteriológiai intézete állítja elő. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a Dick-féle oltás teljesen 'megbízható, főleg azért, mert káros utó­hatása nincsen. A bizottság a tiszti főorvos jelentését tudomásul vette. A főkapitányi jelentéshez hozzá­szólva, Bar ács Marcell dr. felemlítette a leg­utóbbi napok rendőri eseményeit és a frankhamisí­tás leleplezésével kapcsolatos jobboldali izgatásokat. Kéri a főkapitányt, tegyen olyan intézkedéseket, amelyek feltétlenül óvják az élet- és vagyonbizton­ságot. Az ügyészséget pedig arra kéri, hogy a lel­ketlen felekezeti izgatások esetében a legnagyobb szigorral és gyorsasággal járjon el. A főkapitányi jelentés elfogadása után az adófelügyelő jelentését tárgyalták. Zsolnay Imre dr. bejelentette, hogy végrehajtották az adóadminisztrációnak a pénzügy- miniszter által elrendelt reformját. Az újonnan szer­vezett adófelügyelőségekkel ezek száma tizennyolcra szaporodott. Ugyanennyire emelték a fővárosi kerü­leti adószámviteli osztályok számát is. Hann Ar­nold szerint szükségtelen volt a főváros pénzügyi be­osztását megváltoztatni, annál kevésbé, mert a de­centralizációknak nem lesz jó hatása. Indítványozta, hogy hasonló esetek elkerülése céljából írjanak fel a kormányhoz. R i p k a dr. főpolgármester megígérte, hogy az ügy érdekében személyesen fog a pénz­ügyminiszternél eljárni. A felülmúlhatatlan Szent István PORTER-SÖR kimérő Belvárosi Söröző VIII, Rákóczi-ut 1. sz. Bíró Dénes IV., Vámház-körut 16. sz. Carlton szálló ét­termei és kávéháza (ezelőtt Bristol) Petőfi-tér 1. Debrecen-szálló vendéglője VII. Rákóczi-ut 88. sz. Erdélyi borozó VI. , Dalszinház-u. 8. Élő József VII. , Thököly-ut 4. sz. Freinreisz-éttercm Gellért-szálló I., Gellért-fér Grecsák Róbert Déli vasúti vendéglő Juhász Gyula VI., Nagymező-u. 19. sz. helyei: Mayer József VIII., Népszinház-u. 30. Patz Antal VI. , Hajós-u. 31. Posch Ferenc VIII., József-körut 3. Posch Mihály VII. , Dohány-u. 20. sz. Posch Rezső VIII. , Baross-u. 7. Posch, Virágbokor vendéglő V . József-tér 1. sz. Stefánia étterem VI., Teréz-körut 15. sz. Sturm Ferenc V., Berlini-tér 4. sz Szent István ven- vendéglő 1., Alagut-ut-utca 5. sz, Winkler István 11., Margit-körut 2. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom