Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-03-11 / 10. szám
A: TŐZSDEI HÍRADÓ Glosszák Krausz Simon e heti szerepléséhez Ez a hét: megint a korszakos eszmék hete volt és természetes, hagy az eszméknek kizárólag Krausz Simán volt a gazdája. Hiszen ha csak eszmék kellenek, Krausz Simon mindig kéznél van s ha netalán nőm lenne kézinél, cime a lalkjegyez,ékben és a telefonikönyvben megtalálható. De szükség esetén Krausz Simon házhoz is megy az eszméivel s mi már régen várjuk, hogy valamelyik napon az ő családi lapjában apróhirdetés jelenik meg ilyen szöveggel: „Eszmék a legnagyobb változatosságban mindenkor raktáron vannak. Hívásra mintakollekcióval házhoz jövök.“ És e héten már úgy is tett Krausz Simon, mintha kapott volna egy ilyen levelezőlapot Bethlen Istvántól. Családi lapjaiban reklamirozta is ezt a kapott levelezőlapot, melynek szövege úgy szólt, hogy Krausz Simon megjelent a miniszterelnöknél és egy pár megváltó eszmét felkínált megvételre. A mintakollekció annyira megtetszett a kor- mányehiöknek., hogy nyomban összehívta a minisztereket tanácskozásra. Az eszme a mezőgazdasági hitelek megvalósítására vonatkozott. mert hiszen méltóztatik tudni, hogy a mezőgazdáknak is hitelre van szükségük és Krausz Simon igen nagy abban, hogy hogyan lehet hitelt előteremteni. Nos hát, hámozzuk ki a nagy garral beharangozott audiencia híréből a valóságot. Krausz Simon kihallgatásra jelentkezett, s mert Bethlen István miniszterelnök ajtaja nyitva van még a rossz eszmék házalói előtt is, Krausz Simon bejutott a miniszterelnökhöz, akinek megtette előterjesztéseit De ezzel aztán vége is a nagy honmentő akciónak. Mert arról, hogy a miniszterelnök nyomban Krausz Simon kihallgatása után értekezletre hívta volna össze a minisztereket, egyetlen szó se igaz és ha erről mégis megjelent valami Krausz Simon családi lapjában, ez nyilván csak arra volt szánva, hogy emelje Krausz Simon kihallgatásának jele fitos é g é t. Ez a miniszteri értekezlet csak Krausz Simon fantáziájának a szülöttje s csak óhaj volt Krausz Simon részéről, amelyet az o,nban a m i n,i s z- t éj r e 1 n ö k nem tett magáévá. Mert azt mindenki elképzelheti, hogy Bethlen nem Krausz Simontól szerzi be az eszméket, hogy aztán azokat mi- nisitertársaival megvitassa. Bethlen, tehát Krausz Simon előterjesztéséről nem tanácskozott senkivel és a nagyhangon világgákiirtölt kihallgatásnak egyetlen fcHedménye az, hogy: egy torzszül'ltt eszmének sirt ástak abban a parcellában, ahol Krausz Simon eszméi alusznak. — Apropó: nem lehetne ezeknek az eszméknek családi sírboltot építeni ? * Ezt a tervet azért vetjük fel. mert mindjárt oda lehetne temetni a mezőgazdasági hitelek eszméje mellé annak ikertestvérét, a tőzsde szanálásának eszméjét is, amelynek tudvalévőén szintén Krausz Simon az apja. Móricka igen egyszerűen. képzeli el a tőzsde szanálását. Szanálni akarja a saját bankjának vállalatait és azt hiszi, hogy ezzel megindulna a tőzsdei szanálás egész folyamata. Hiszen ha ,a szanálás oly egyszerű lenne, mint a tönkremenés. akkor a szanálás már régen sikerült volna Krausz Simonnak. Mert bizonyos, hogy a tönkretevésnek ö a legkiválóbb professzora és a tőzsde elsorvadása is az ő börzeáneri zsenialitását . dicséri. Ezzel kezdte karrierjét: Schossberger éknél és ' eiiisk a ka r- r i e r n ek felmenő Ívelését csupa agyon- szanált vállalat roncsai d i s z i tik. Igazán érthetetlen, honnan veszi Krausz Simon azt az elbizakodottságot, amellyel minduntalan a nyilvánosság elé lép. Az emberek futva menekülnek onnan, ahol megérzik zsenialitásának szárnycsapását és ebből gondoljuk, hogy Krausz Simon mindig az ellenkezőjét célozza annak, mint amit a nyilvánosság előtt hirdet; amikor ő azt mondja, hogy szanálni akarja a tőzsdét, voltaképpen még jobban t ö n k r e akarj a ten ni a z t. Számítása igen ugyszerii: ha ö azt mondja, hogy szanálni fog, a közönség megijed és menekül a tőzsdéről. És ez éppen elég ahhoz, hogy az állapotok rosszabbodjanak. Egész bizonyos,, hogy Krausz Simon most besszre spekulál. Ez mindig igy van. amikor hosszról prédikál. ♦ .Milyen különös: egy ember megváltó eszméket hordoz minden zsebében s mindenki számára van. orvossága, csak magával és alkalmazottaival szemben teljesen tehetetlen. Bajban a mezőgazdaság ? Itt az orvosság. Beteg a tőzsde ? Itt a gyógyszere. Eh, csak "kiváló páciensekkel érdemes foglalkozni, de ki fog apró, jelentéktelen b a n k- t i s z t v i s e 1 ő k k e 1 bíbelődni. De hát nem furcsa, hogy Krausz Simonnak van szive a mezőgazdák és a tőzsde részére, de érzékiden, mihelyt nélkülöző tisztviselőkről van szó. A mezőgazda egyet nyöszörög és Krausz Simon máris előveszi az orvosi tudomány minden könyvét és a legnagyobb buzgósággal keresi, hogy a betegét hogyan menthetné meg. A tőzsde sóhajának hallatára is megmozdul a szive és kész eladni házakat, telkeket, hogy a betegen, segítsen. De s ü k e| t„ amikor hetven banktisztviselő siráma felhangzik kórusban s csak a n n y i t tud neki k m o n d a n i. hogy őket meggyógyítani nem az ő dolga, menjenek Herzog I g n á c h o z és Einhorn He n rikhez, ezek a kisvagyonu betegek orvosai. Hiszen igaz, hogy Herzog és Einhorn vállalták a tartozások fizetését, .azonban, csak oly feltétel alatt, hogy ők fizetnek, ha a Lloyd Bank követeléseiből nem lennének fedezhetők a bank tartozásai. Behajtották már ezeket a követelésieket? Kifizették már a tartozásokat ? És a kifizetett tartozások után nem maradt annyi, hogy néhány szegény tisztviselőnek megadják azt, amire nemcsak az emberiesség, de a törvény is kötelezi Krausz Simont ? Ennek a néhány tisztviselőnek az ügye élesem megvilágítja Krausz Simont', az ember.t, aki valamikor azt mondotta, hogy ő pénztárcájának megnyitásával expiálja azt, hogy a sors kegyeivel elhalmozta őt. így fest az expiálás ? De ha ez az expiálás, milyennek képzeli Krausz Simon a vétkezést? TŐZSDEI HÍRADÓ külön mellékletünk helyszűke miatt e számunkból kimaradt. ■ — i— ..........n_ Uj szellem vonul be a Kamarába. Választásra készül a Kereskedelmi és Iparikamara és ravatalon az ország egykori kereskedelmi minisztere, akinek sírkövére odaillenék az a mondd amellyel egy szemrehányásra válaszolt: Nem vagyok ellensége a kereskedelemnek! Ez a, szehem vonult be a pesti kamarába ai kurzus megszületésekor és ezt a sízellemet képviselte ott a kamara vezetősége. Nem voltak ellenségei a Ikerelskedelamnek, de a kereskedők érdekképviseletétől most is többet vár az ipar és kereskedelem. Az a vezetőség, amelynek élén Braun- Belatini Artur. Marton Gyula és, Bittner János hentes állnak, nem tudott, vagy talán nem is akart megfelelni ezeknek a várakozásoknak. Ez nehéz is lett volna* egy olyan pozícióban, ahol ő előttük L á n c y Leó ült sokáig. Semmi kétségünk, hogy az uj változások megváltoztatják a vezetőség képét és ez a változás; igazán radikális lesz minden tekintetben, ha a választások dr. É b e r Antalt, a Magyar- Olasz Bank vezérigazgatóját segítik a kamara elnöki székébe. Eber Antalinak már az is könnyűvé tenné nozicióját, hogy közvetlen elődje Braun Artur volt. De ismerve Éber Antal képességeit, bátran állíthatjuk, hogy sok ka 1 kiválóbb előd utan sen esnék nehezére bebizonyítani, hogy mindenképen rátermett arra a fontos szerepre, amelyet a kamara tagjainak bizalma juttat neki. Éber Anita! közéleti tevékenysége sokkal ismertebb, semhogy ehelyütt külön méltatásra szorulna. Mindannak az ellentéte, amit ■ ezzel a szóval jellemezhetünk: kurz.usgazdá 1- kodás. És pedig- olyan, kvalitás, amelyből joggal következtethetünk tarra, hogy az ö vezetése mellett a kamara feladja azt az irányt, amelyet Hegyes- halmy Lajos jelölt ki számára. Rácz Géza előadása. Vasárnap este a Tőzsdetagok Egyesületében rendkívül hatásos és 'nagy sikert aratott előadásit tartott Rácz Géza, a Elváló közgazdasági iró, azi E st i K u r i r jeles munkaiam a. Rácz Géza, akinek tartalmas közgazdasági cikkeit, élénk, színes ripontjait egész Budapest ismeri, ezúttal könnyű formában a legsúlyosabb problémákkal foglalkozott. A gazdasági helyzetet a nők szempontjából világította meg és rendkívüli írói készségére vall, hogy ejzt a súlyos témát mindvégig köny- nyed, elegáns, elmés, szellemes modorban tárgyalta, s egy pillanatig sem Kávéd bele a szakszerűség hínárjába. Előadását Budapest legszebb hölgyei és legelőkelőbb közgazdasági szaktekintélyei hallgatták végig nagy élvezettel. A felolvasót hálás közönségei zajos tapssal és számos meleg kézszoriíással ünnepelte. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatósága elhatározta, hogy az ezévi rendes közgyűlést március 21-re hívja egybe. A közgyűlés napirendjén a- rendes évi közgyűlés* tárgyain kívül szerepelni fog az igazgatóságnak indítványa az alaptőke felemelésére oly módon, hogy 100,000 darab uj részvény kibocsátása által azi eddigi 800,000.000 koronányi alaptőke egy milliárd koronára' emekesséík fel. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnöke legutóbb' londoni tartózkodása alatt a J. Henry Schröder & Co. cégigei megállapodást létesített, amelynek alapján nevezett bankház nemzetközi csoportot állított ösisze elsőrangú angol, amerikai, holland és svájci háziakból, amely csoport laizi újonnan kibocsátandó részvényeket 1925 január 1-től kezdődő osz,- talékjogosultsággal, darabonként 1 100.000 koronáért fix átveszi és az ily módon átvett részvénybirtokát több évre leköti. Tervbe van véve, hogy *a.z; aranymérleg elkészítése után a bankrészvények, ha a viszonyok megengedik, a, londoni tőzsdén bevezettessenek. Budapest, 1925. március 11. Pesti Hazai Első Takarékpénztár-Egyesület. Ez-az1 intézet folyó hó 7-én tartotta Biró Zsigmond ttdv. tanácsos alelnök elnöklete alatt 85-ik rendes közgyűlését, amely az igazgatóságnak minden előterjesztését egyhangúlag elfogadta és elhatározta, hogy az 1924. évre a 12.4 milliárd korona tiszta nyeneségből 70.000 K osztja!ék fizettessék, a külön tartalékalapnak 500 millió korona, a nyugdíjalapnak 1 milliárd korona adassék és a tisztviselők külön jutalmazására 750 millió korona, fordittassék, mig a jövő évre 204 millió korona vitessék elő. Az igazgatósági jelentés külön kiemeli azt az örvendetes körülményt, hogy a betét- állomány ilyen előnyös fejlődést tüntet fel. beszédes jelként egyrészt a takarékossági szellem újraéledésének,, másrészt annak az* osztatlan bizalomnak, amely- lyejl a közönség az intézet -iránt mindnagyobb mértékben viseltetik. A üzleteredmény, figyelemmel az óriá- silag megnövekedett személyzeti kiadásokra és kezelési költségekre, igen kielégítőnek minősíthető és lehetővé tette a tavalyi osztalék 3 és félszeresének megállapítását, aimi — ismerve aiz intézet konzervatív osztalékpolitikáját, — egyrészt a részvényeseik érdeke, másrészt az árfolyamfejlődés szempontjából biztató kilátásokat nyújt. A választások során uj tar gokként az igazgatóságba gróf Teleki Pál, a választmányba pedig dr. Bartha Gábor, Beliczay Béza és Payr Vilmos kerültek. A Hazai Bank Részvénytársaság igazgatósága csütörtökön megtartott ülésén megállapította az 1924. évi mérlegeit, amely 26,509,138.587 koronát tevő bruttó bevételt, 18.772.056.373 korona kiadást és ennek megfelelően 7.737.083.214 K tiszta nyereséget tüntet fel és elhatározta, hogy a f. hó 14-ére egybehívott 30. évi rendes közgyűlésnek 7000 K oszita lék kifizetését fogja javasolni. A Belvárosi Takarékpénztár közgyűlése. A Belvárosi Takarékpénztár Rt. nő, folyó évi március hó 7-én tartotta meg rendes évi közgyűlését Székely Ferenc udv. tanácsos elnöklelte alatt. A közgyűlés az igazgatóság által előterjesztett javaslatokat elfogadta és a kimutatott 3,289.879 korona tiszta nyereségből 1500 korona (150 százalék) osztalék kifizetését határozta el az elmúlt üzlejtévre,. BUDAPESTI HEHZETKÖZI VÁSÁR 1925 ÁPRILIS 18-27-lg. Rendezi a Budapesti KeresK. és Iparkamara. $äagy.: rársyu vizűm- és utazási kedvezmény a bel- és külföldi vasutakra Is« Lakáselöjeg^zés. Kiétlitók jelentkezhetnek és felvilágosítás nyerhető a vásárirodánál, ¥,, Szemere-utca 6. DREHER Alapittatott 1874. évben. FRANKL A. HERM. ÉS FIAI R.-T, BUDAPESTEN vasárunagykereskedés Írod*: V., Váci-ut 6. Radír és tranzitóraktár: V., Vád-ut 178-118. ' Irodatelefonszámok : 72-36, 72-37, 72-38, 07-18. Raktártelefonsrám * 106-85. Fióktelepek: MISKOLC —CZEHHOWITZ—BDKAREST—LEMBEBfl—MMEt. Állandó nagy raktár minden vasáru- át szeraiámolkksklwn.
