Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1925-03-25 / 12. szám

m Budapest*, 1925 március 25. célok eléréséért, mert nem produkáltak még annyit sem, amennyit lehetett volna, pedig évekig kezük­ben volt a hatalom. A fővárosnak nem igy kellene kinéznie, ha az elmúlt három esztendőt, amely ren­delkezésükre állott, máskép használták volna fel. Lehet, hogy jóhiszemüek voltak, de nem értettek a dolgokhoz, aki pedig nem ért valamihez, az ne nyúljon hozzá. Nem kifogás az sem, hogy az or­szág súlyos gazdasági helyzetben volt ezalatt az idő alatt. Itt van Németország példája, ahol akkor hajtották végre a német városok ieg- nagyobbszerübb építkezéseiket, amikor a német márka a legrosszabb volt és Így az értékét vesztett papírpénzt arannyá vál­toztatták. Miért nem csinálták meg ezt itt is ? Mi vállalkozunk arra, hogy megteremtsük azokat a viszonyokat, amelyek a fővárost boldogabb viszo­nyok közé vezetik. Nem ismerek el olyan férfiakat vezéreknek, akik nem alkot­tak semmi t. Elegendő lesz, ha a közgyűlésbe bekerül 50 olyan férfi, aki tudja, hogyan kell ennek a milliós fővárosnak érdekeit képviselni és ügyeit helyes irányban vezetni. A főváros összes kérdéseinek 90 százaléka köz­gazdaságii kérdés. Rámutat az üzemek kérdésére; Józan és hozzáértő munkával lehetővé kell tenni hogy az üzemek fedezzék a főváros őszi s z c s k i a d á s a i t és úgyszólván semmi adót se kelljen fizetni, amint erre már volt példa a vidéki városokban, igy például Debrecenben. Kétségtelen, hogy R i p k a kor­mánybiztos józanul és komolyan fogott munkához. Meg van győződve arról, hogy ha a kezdet nehéz­ségein túlesünk, ennek a nyolcmilliós Magyarország­nak e kerek világon senkire nem lesz szüksége, mert meg fog élni a maga erejéből. A mostani tár- sadalom osztályra való tekintet nélkül egymásra van utalva. Ha itt a fővárosban megváltozik a helyzet, akkor ez kihat az egész ország sorsára és Nagy-Magyar ország újra a mienk lesz. , r e k y Károly tetszéssel fogadott beszéde után még K a c s ó h Gyula szólalt fel a nemzeti alapra helyezkedett munkásság nevében. A nagygyűlés a himnusz hangjaival ért véget. „A főváros szekerét lipicaiak vitték a romlásba“ A lelkesedésnek 'és a ragaszkodásnak a meg­nyilatkozása tovább folytatódott azon a pártvacso­rán, amelyik a nagygyűlést követöleg folyt le a Tőzsdetagok Gazdasági Egyesületé­nek pazarul berendeizett, elegáns szerecsen-utcai helyiségében. A zsúfolásig megtöltött nagyterem 300 főnyi közönsége őszinti; szeretettel Övez­te Ripka kormánybiztost és a párt illusztris vezérférfiait. Az első felköszöntőt dr. F i 't z e s s é r y Zoltán pártelnök mondotta Farkas József mmisztegi ta­nácsosra» a VI. kerületi Ripka-párt ügyvezető elnö­kére. Azután Farkas József állott fel szólásra. A fővárost egy a lejtőn vágtató, iékezhetet- len szekérhez hasonlítja, amely iket lipicaiak vontatnak a biztos romlásba. A megsemmisülés már-már elkerülhetetlennek lát­szik; amikor egy bátor férfiú a vadul prüszkölő lo­vak elé áll és az utolsó pillanatban elhárítja a ve­szedelmet és a biztonságos, zökkenésnélküli útra te­reli a szekeret. Ez a bátorleik ü, nemes fér­fiú Ripka Ferqnc, akinek az útmutatása mellett fog Budapest újra f e 1 v i rá­gó z n i. A tomboló, szűnni nem akaró tetszészaj csilla­pultával Ripka Ferenc köszönte meg az üdvözlést. — Amikor félévvel ezelőtt elfoglaltam a kor­mánybiztosi tisztet — mondotta, _ első szereplé­sem itt történt, ennek a körnek, a felavatásán. Itt hirdettem először azt a programmiert, amelyet mai zászlóbontó nagygyűlésünkön olyan nagy, lqlkes tö­meg ünnepelt végig. Nekem — úgymond — az ár- mentesitő mérnök szerepe jutott osztályrészül. Az elmúlt forradalmak és kurzusidök alatt a társadalom lelke kiáradt medréből és el­öntötte a termő rónákat. Nekem az a feladatom, hogy a termőföldeket meg­rontó vad vizeket visszavezessem medrükbe, ahová valók, hogy azután lehetővé legyem a béke és al­kotó munkai. — A megértési© és a kiengesztelődésre irányuló munkánk közepe tt ma igen fontos stációhoz érkez­tünk el. Ma itt a VI. kerületbem impozáns és nagy pártgyiilést tudtunk tartani, ami araiak a jele, hogy a romboló vadvizeket már részben sikerült levezetni. — A háború ejmult, de a lövészárkok még meg­vannak és egyes társadalmi osztályok onnan lövöl­döznek egymásra. A gyűlöletnek ezeket a 1 ö v é s z á r k a i t is el kell p 1 a n i r o z n i, hogy qzek helyén is szánthassunk és arathassunk. Ha ilyen becsületes gárda fog mellettünk állani, ak­kor hiszem, hogy a vetés áldást fog hozni és az aratásban mindannyian részt vehetünk. Hosszú, percekig tartó taps hangzott fel a kor­mánybiztos beszéde nyomán. Azután Ereky Károly állott fel szólásra, aki elsőnek a jelenlevő hölgyeket köiszöntötte azzal a kéréssel, hogy az agitációs mun­kában szintén vegyenek részt. Majd a sajtó további támogatását kérte; amelyik ezidáig is messzemenő megértéssel támogatta ezt az igaz ügyet. Beszéde során utalt arra, hogy az eirnult rezsim hólyagpolltilmsalhól hiány­zott minden érz£k a reális alkotásokkal szemben. Könnyű ócsárolni az adósságcsinálókat — mondotta* — ám miből épült volna fel Budapesten mindaz a sok érték, amelyekre ni a olyan büszkék vagyunk? Mindenütt a vi­lágon a városok hiteteket vesznek igénybe, hogy feölödni tudjanak. Az elmúlt rezsim vezére mindig a „lelki harmóniák*Vról zengett és lenézte azokat, akik a reális alkotásokat tűzték ki célul. Ez a lövőben nem mehet Így: aki nem akar, vagy nem tud reális dolgokkal foglalkozni, az ne menjen be a főváros közgyűlési ter­mébe! Ereky nagysikerű beszéde után M a r g u 1 i t Ödön és M a y r D. Gyulánébeszéltek, majd Zsiross István ezredes, a hadirokkant tömegek szervezetei­nek feltétlen bizalmát tolmácsolta Ripka Ferenc sze­mélye iránt. Teles Béla dr., Kacsóh Gyula és számos más felszólalás után a 'résztvevők még so­káig együttmaradtak és a további szervezés módo­zatait beszélték meg. • • • • Vázsonyi haragszik V á z s o n y i Vilmosnál nem ritka eset, hogy haragszik, ezúttal azonban meg kell állapítani, hogy elkeseredése teljesen jogos. Nem mondhatnánk azonban azt, hogy az ese­mények. amelyek haragját felidézték, telje­sen az ö akaratán kívül történtek. A demo­krata vezér maga volt az, aki az országos politikát tudatosan, vagy akarata ellenére; de belekeverte a községi politikába. Meg­csináltak az országos politikában egy ellejn- zékt blokkot, amely törvényhozói kötelessé­gét olyanformán oldja meg, hogy a parla­mentben távollétivel tündököl és a képvi­selő urak politikai magánvéleményüket kü­lönféle vacsorák keretében közlik azokkal, akik a bankett költségeit viselni tudják. A politikai felvilágosításoknak eme demokrati­kus módszere azután magával hozta azt is, hogy az együtt vacsorázó urak a községi politikában is mindenáron együtt akarnak felvonulni. Nem riasztja vissza ettől a gon­dolattól őket az sem, hogy a képviselő urak közül a legtöbbnek Budapesthez csak annyi köze van, hogy egy idő óta, vagy esetleg az év egyes részeiben Budapesten tartózkod­nak. Vázsonyi Vilmos méig csak elviselte volna, hogy Rupert Rezső városatya akar lenni; mert végre is a legutóbbi nemzet­gyűlési választásokon ő jelölte és ő tette ki a bukásnak az egyik budapesti kerületben. Ez mindenesetre nagyobb jogot ad R u p e r t- n e k arra, hogy budapesti városatya legyen, mint például a pacsai Drózdy Győzőnek, a bihari Szilágyi! Lajosnak, a nemtudjuk- hovávaló Szakács Andornak, meg a töb­bieknek. Vázsonyi Vilmos is ezt tartja és haragjának az az oka, hogy Drózdy is, Szilágyi is, H e g y m e g il-K i s s Pál is, meg Szakács Andor is városatyák akar­nak lenni, ö úgy találja, hogy Budapest az övé, Ehrlich G. Gusztávé és K i v o v i c s Károlyé, nem pedig Drózdyé cs Hegy- metgi-Kiss Pálé. Amikor elknerjiik Vázso­nyi jogos felháborodását, egyben tisztelettel megkérdezzük tőle, mi a véleménye arról, hogy az egyik párt; igqn hangosan követeli egy ismert budapesti kávésnak a jelöltek közé való felvételét. A kávésnak — lia a demokratavezér nem tudná —■ egyetlen érdeme az. hogy az egyik képviselő lapját megmentette a korai haláltól. Ha pedig a haragvó Vázsonyi nem áll sarkára» megjósoljuk neki, hogy hasonló vezérfértiakjioz a közel jövő­ben még többhöz is lesz szerencséje és a baloldali blokk listája végere,élményben kis­gazdákból és lapalapitó kávésokból fog kitelni. Társasvacsora Ripka kormánybiztos tiszteletére. A Budai Polgári Klub vasárnap este R i p ka Ferenc tiszteletére rendkívül népes társasvacsorát rendezett. A megjelenteket C s é s z 1 i Lukács üdvö­zölte. A pohárköszöntök során Ripka Ferenc mon­dott beszédet. — Van itt egy mindent Ígérő társaság — fej­tegette —, amely a keresztény jelszóval igér min­dent. Ezek rólam még a kereszténységet is le akar­ták szedni, azt is állították, hogy nem vagyok magyar. Az én kereszténységem nem a gyors­forralón főtt. A kisiparosokra apellál, akik a maii ájdatlan viszonyok terhét viselik. Felszólalt még Kozma Jenő, Hubert!) Vilmos, V i r a á g h Béla szerkesztő, dr. Holló Árpád és B e c s c y AntaL Uj rend a Rodas-fiirdöbeu. A főváros városgaz­dasági ügyosztálya megváltoztatta a Rudas-fürdőben a fürdési rendet. A megváltozott rend szerint ezen­túl ^ férfiak kedden, csütörtökön és szombaton e’g ész nap, egyéb napokon csak délelőtti tíz óráig fürödhetnek. Nők hétfőn, szerdán és pénteken délelőtti tiz órától egész napon át hasz­nálhatják a fürdőt. Vasárnap délelőtti tiz óráig férfiak, tiz órától üzemzártáig nők fürödhetnek. Nagy érdeklődés mutatkozik a Memí-cég árui iránit. Különösen ia cég saját gyártmányú gyümölcs­ízét vásárolta a közönség nagy tételekben, mert hát az éléskamra kiürült és a gondos háziasszony kellő időben gondoskodik pótlásáról. Ezért csak Meinl-féle gyümölcsízt vásárol a legközelebbi Meinhfiók- iizleüb&n. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Dacsó Hadjs: a .FŐVÁROSI HÍRLAP* lapkiadóvá»*« RévabNyomda Budapest, V. kér., Ügynök-utca 8. se. (Nyomdaigazgató: Sziklai Pál.) DREHER I 99 PYRAMIS“ Magyar Földbirtokosok és Földbériők Kereskedelmi Részvénytársasága Mezőgazdasági géposztály, gabona-, erőtakarmány- és bankosztály, tőzeg- és műtrágya­osztály TELEFON: 65-49, 65-50, 17-39, £53-03. BUDAPEST, VI., TERÉZ-KŐRUT 26. Alapittatott 1874. évben. FRANKL A. KERM. ES FIAI R.-T, BUDAPESTEN vasárunagykereskedés Inda: V., Václ-ut 6. Raktár és tranzitéraktár: V., Váci-ut frodatelefenszámok ; 72 36, 72-37, 72-38, 97-J5, Raktártelefemzám : )0í>-85. MISKOLC —CZEBKOWHZ—BBKAEEST—LEMBEHfi—KIOHBEV. Állandó nagy raktár minden vasáru- és Gzerszámoikkaivten. Kiváló minőségben kérOntést vilim a Wörner J. és Társa Gépgyár R.-T. I ^vasöatőd-je Budapest, V., Váci-ut 48. | SÁTORI MÓR arasz-, mötrAgya- és vegyészeti gyArak R.-T. BUDAPEST, V., NÁDOÍ3-UTCA 12. TELEFONSZAM : 51-03. MINDENFAJTA GIPSZTERMÉKEK PARADI VIZ eknek, vérszegényeknek, gyógyital. Idltö borvls. — Egyedérusitás: Forrástermék és AsványyízkeresketMttí r.-L V., Perccel Mór-u. 2. Telefon: 5 - S3. Mindennemű vegyszerek, olajok, gyanták, nehéz chemikáuák és az összes savak Radio Polo és Vegyipar dr. Béllel letvén és Térsal Budapest, IX-, Mester utca 9. :: Telefon: JóaSeí 68 51 és 31-43* Sürgönyeim: Radlofot :: A magyaróvár! ipar elepek rt. (salét­romsav) budapesti vezérképviselete. unió magyar vilumossági reszv.-tars. BUDAPEST KCoponl! (rods: V., Rudolf tér 8. ss. Telelőn: 108-28 ás 189-88. Vérest fielet | VJ., Andrásay-ut 16. Telefon: 49-49. Gyár: VI., Tüaár-utc* 1». Telefonj 41-71. Sürgönyeim; Elektron. . ■ a mtSieiáMift yjiiMHM.MM.iaa —fagofc. — A. » a. mJmUUk. - Por—a IntMaipAfc.

Next

/
Oldalképek
Tartalom