Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-01-07 / 1. szám
Budapest, 1925 január 7. 5 Elnök: Sajó János lakatosmester. Helyettes elnök: Renner Róbert dr. ügyvéd. Rendes tagok: Farkas Kálmán dr. ügyvéd. Viczián István dr. helyettes államtitkár. Battlay János dr. ügyvéd, Pásztor Imre. a vas- és fémmunkások szakszervezeti titkára. Póttagok: Róth Sándor dr. ügyvéd, Sorg Antal gyáros. Matm Géza dr. gyógyszerész. Farkas Zoltán dr. ügyvéd. * A bizottsági' tagoknak a ki re n d e 1 t jegyzők a kívánt fölvilágosít, ások at mindenkor megadják, akár He lefon on is. Érdekes nevek Az első áttekintésre is látható, hogy minden párt képviselve van és föl kell jegyejzni, hogy a szociáldemokraták, akik leginkább kritizálják a névsort ötvennyolc helyeit kaptak és ha panaszuk van, akkor csak az lehejt, hogy elnöki tisztet nem kaptak, ami azonban nem lehet jelentős kifogás, hiszen az elnöknek u> bizottságokban nincsenek előjogai. Wolff-pártiak is bőven vannak a bizottságokban, amelyeknek összetételében egész csomó érdekes nevét merül fel. Ott látjuk például Bódy Tivadar nyugalmazott polgármestert, Fr-ey Kálmánt, a tőzsde alel- nökét, a nagyipar -számos jejlenitős képviselőjét, fcirösdy Sándor volt főispánt, Marosvásárhely egykori hires polgármesterét, Ligeti Miklós szobrászművészt, B i >t ,t n e r János nagy vágót, S c h ö dl Li pót (gázgyári igazgatót és másokat. A régi városháza emlékét Bódy Tivadaron kivid még számos név idézi fel, igy Kozma J£|nőé, Szilágyi Károly 6, B e mi e d e k Dezsőé, B i r ó Henriké és talán legérdekesebben az elfelejtett Sprinig e r Ferencé. Fajvédőék Bohn Józseffel, Viczián Istvánnal, 'Hornon nay Tivadarral vonulnak fel, mint „nevesebbek“-!; el, de ott van az egyik bizottságban a meg- számlálhatatlainszor bukott képviselőjelölt, iigyvéd- gyógyszelrész: Tauf fér Gábor its. Sok a nyugdíjas magasrangu katonatiszt, köztük Jegmiagasabb rangú C a p p Gusztáv tábornagy. Akad nyugalmaizotit rendőrtiszt is, igy Gersiits Lajos főfelügyelő és Pavlik Ferenc főfelügyelő, akimejk emlékezetes neve) van a magyar politika történetében. ‘A szocialisták egyszerű munkásokat neveztek be a bizottságokba' éS egyetlen szereplő személyként Saly Endre nemzetgyűlési képviselő vonul föl közöttük. ■ A baloldali elégedetlenek A bizottsági névsorok ellen a baloldalon felmerült panaszok nem egyebek, mint puffogó frázisok, amelyeket a választási hadjáratban szer ej tőének kamatoztatni, de kétségtelen, hogy ezt is ige|i erőtlen eszköznek kell minősíteni. Tény ejzzel szemben, hogy a belügyminiszter kívánságának is megfelelően, de elsősorban sajárt igaziságérzetétöl vezéreltefvej R i p k a Ferenc kormánybiztos. >a legnagyobb loyaiitást tannsi- totta. Termeszeit esen akkor, amikor az egyes bizottságokban négy rendes és négy póttagságot kell betölteni a hat párt között, amely jelölteket nevezett, nehéz megosztani, s a pártoknak esetleg me)g kell elégedni a póttagsággal is. De ez is minden ©sejtben akként oldódott meg, hogy a kormánybiztos figyelemmel volt arra, hogy a bántok az ejgyes kerületekben milyen arányban vesznek részt a választáson. Az erőviszonyok szabták meg a kormánybiztos elhatározását. Komoly panasz tehát nejm merülhet fel, a kor- tesszólamok pedig nem arra valók, hogy azokat mérlegelni lehessen. A demokraták és szocialistáik egyébként akkor nem hördülitek föl, amikor Ripka kormánybiztos visszauitasitotta a S c h ö b e r l-féle iskolaszéki listát, mejrt azion csak prononszirozott Wolff-párti nevek terpeszkedtek. Vájjon ezeknek az uraknak talán az lett volna kejdvesebb, ha most is egy Schüberl-listát kaptak volna? Hallgassák meg csak a baloldali elégedetlenek, hogyan panaszkodnak Wolffék: — A névsorban képviselve van minden pánt a s.z,élsö jobbtól a szélső balig. Csak a keresztényszocialista párt nincs képviselve, a Kerejsz- ' tény községi pánt pedig, mely ugyan képviselve van, (tejlesein háttérbe szorult és számbeli erejét mélyen alábecsülték a bizottságok összeállításánál. A keresztény községi párt Ígéreteit kapott arra, hogy amely bizottságban más pártállásu lesz az elnök, ott a helyettes elnöki tisztséget töltik majd be a kerelsztény községi párt tagjával, az elnökök között pedig e-gy olyan sincs, akit a keresztény köa- <ségi párt ai maga harcos tagjai közé (S z á m i t a n a s a helyettes e n ö k ö k között '■is alig egy-két hely jutott a pártinak. Ezzzeí szemben a szociáldemokraták, sőt egy-két taggal még a kommunistáik; is (?) képviselve varrnak a kormány által kiadott listán, ami pedig netmesak a keresztény pártban, hanem még a mérsékelt liberális körökben is erős visszatetszést szült. Az exponált szociáldemokratákkal szemben nefmcsak hogy a keresztényszocialistákat nem vették be. dq még a fajvédőket i s t e 1 j e s e m m e| 1 l ő z- ft ó k és mindkét pártot úgy kezelték, mintha egyáltalán nem lennének hivei a fővárosban. A baloldali panaszikodóknak talán eleigendő válasz a jobboldali siránkozás. Mindezekből pedig nyílegyenes logikával meg lehet és me(g kell állapítani, hogy a kormánybiztost a listák összeállításánál a legtisztább objektivitás vezejtte. A bizottsági tagok esküje A belügyminiszter által kinevezett választási bizottságok tagjai szombaton délben tették le iá hivatalos esküt a;zi uj városháza közgyűlési termében. Dr. Ripka Ferenc kormánybiztos ismertette a választási bizottság működésére vonatkozó tör vényt és annak végrelh'2'jtlálS’i utasítását. A választási bizottságok valamnnyi tagja ejsik ü t tett és senki nem élt avval a jogával, hogy fogadalmat tegyenek, még a szociáldemokrata párt képviselői sem. Dr. Ripka Ferenc kormánybiztos rövid beszédben figyelmeztette a bizottság tagjait arra. hogy az esküvel kötelezettséget vállaltak, amely szejrinit részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen fogják) végezni kötelességüket Ripka me&féliezfe q drágaságot Egyes élelmicikkek már olcsóbbak, mint Bécsben Amikor Ripka Ferenc kormánybiztos átvette hivatalát, legelső programmponitja volt a drágaság letörése. Emlékezetes az a bemutatkozó beszéde, amelyben Budapest szégyenének mondta, hogy egy agrárország fővárosában szinte1 minden élelmiszer drágább, mint Bécsben ejgy ipar-ország fővárosában. Vonatko- eott.ez akkor húsra, zsírra, tojásra, vajra és. sok min- Idenféle másra. Azóta azonban jelentős fordulat történt Igaz, hogy még mindig vannak Budapeten drágább élelmicikkek, mint Bécsben, de az aránytalanság kisebb és vannak élelmicikkek, amelyek Budapesten már olcsóbbak, mint Bécsben. Az österreichische', Vol k sw i rrt h című Hgen tekintélyes osztrák közgazdasági szaklap egy bécsi embernek a létminimumát 1,467.240 koronában állapítja meg. Budapesten a létminimum egy főre számítva ezt az összeget minimálisan harminc százalék- lkai haladja meg. de sokkal, súlyosabbá teszi a pesti tembernek a helyzetét, hogy a magyar fővárosban a .kereseti viszonyok, illetve — miután itt munkásokról van szó — lényegesen alacsonyabbak, mint Bécsbeln. Nagyon enyhén számítunk akkor, ha azt mondjuk, fhogy Bécsben a megélhetési viszonyok minimum ötven százalékkal jobbak, mint Budapesten. Ripka kormánybiztos már me|gtette. amit az ő hatáskörében meg lehetett tenni, most a kormánynak kell cselekedniq: meg kell találni ia< módot a tereiseti viszonyok megjavítására, le kell szállítani a tűrhetetlen vámokat, meg kell fékezni a forgalmi adó tobzódását és alkalmazni kell a drágaság minden hatásos •ellenszerét. Hogy azi intézkedésiek nem mariadnak eredménytelenek, mutatja Ripka Ferenc kormánybiztos akciójának a siket e, amelyről el kell mondanunk az ö s- iterreichische Volks w Lr t h adataira támaszi- kodva egyet mást. Ripka akciójlálnak sarkpontja a hús-probléma volt. Amikor Ripka jött, Budapesten drágábban ve|ttük a húst, mint a bécsiek az importált magyarországi árut, ma azonban az amerikai húsakció után Budapesten olcsóbb a hús, mint Bécsben. Hiszen iámig Bécsben, 41.000 koronáért adnak egy •kiló marhahúst, addig az Budapesten csak 38.000 koronába kerül. A sertéshús ára körülbelüli parallel halad a két városban. Mégis nagy eredmény, hogy ma már elsősorban a marhahús lenyomódott ® bécsi ;árak alá. Annak idején a burgonyáira volt legnagyobb panasza a kormánybiztosnak. Ma már a főváros által ^árusított burgonya 100 koronával olcsóbb lett, mint ,a bécsi; ugyanakkor azonban a magánforgalomban ’i g e mi nagy szégyenünkre 380Ó—4000 kor o- ■n ójával mérik aburgonyát, mi g Becsben, 2600 koronáért ^kapható. A budapesti pékek sáfárkodására jellemző, hogy Budapesten olcsóbb ugyan a liszt, minit Bécsben. a kenyér azonban lényegesen drágább, mint ott. Amíg ugyanis Budapesten a legfinomabb nullás- lisztet meg lehet venni 7000 koronáért, addig Bécs- befn az átlaglisztet 7650 koronájával mérik; de am ig Bécsben csak 6640 koronába kerül egy kilo kenyér, addig Budapesten szeretett pékjeinek 7500 koronára drágítják. A babnak kilója csaknéfm 1000 koronával, a ka- larábé'é 5000 koronával, a Vajé 5000 koronával olcsóbb .Budapesten, mint Bécsben. De azután eddig van, amivel dicsekedhetünk, ínért ■ a többi élelmiszer szinte kivétel nélkül jelentékenyen olcsóbb Bécsben, mint nálunk. Szolgáljon itt a »kővetkező rövid összehasonlítás: Budapesten Becsben Bécsben olcsóbb Borsó . . . 12.000 11.000 1000 koronával Káposzta . 5.000 3.000 2000 Sárgarépa . 4.000 3.500 500 Spenót . 12.000 7.50Q 4500 Alma . . . 12.000 6.000 6000 (községi 5000) Rizs . . . 12.000 9.800 2800 [Rizs . . . 12.000 9.200 2800 Zsír . . . 40.000 38,500 1500 Cukor . . . 15.000 9.100 5900 Ilyen külömbségek mellc|tt méltáni nehéz az élet Budapesten, különösen ha hozzávesszük, hogy a ru- h a neműek ára minimálisan 30°/o-kal olcsóbb Bécsben, mint Budapesten!. De drágábbak Budapestet a villamos, a gáz. a villany, tehát a közüzemek produktumai is. Lendl Adolf kálváriája A felfüggesztett állatkerti igazgató kártérítésért perli a fővárost Hatodfél évvel ezelőtt felfüggesztették dr. Lendl Adolfot állatkerti igazgatói állásától és mindenkinek csodálkozására, még ma se fejezték be az ügyét. A felfüggesztést e'őlegcs vizsgálat nélkül, bosszúból eredt titkos feljelentésire rendelték el abban az időbeni, amikor mindenkit meg lehetett gyanúsítani. Az volt a vád ellene, hogy Lendl titokban támogatta volna a proletárdiktatúrát, amiért állítólag különböző előnyökben részesült és hogy ezért nevezték ki a Természettudományi Muzeum igazgatójává. A későbben lefolytatott vizsgálat azonban kiderítette, hogy Lendl a kommiln alatt semmiféle előnyöket sem élvezett; éppen olyan puritán életmódot folytatott akkor is. mint azelőtt; a fizetése felemelését se fogadta el, hanem maradt a régi szerződéses fizetésében; végül pedig azt is megállapították róla. hogy a múzeumi igazgatói állást már a Károlyi-kormány föi’ikinálta neki, de mem fogadta el hanem az Állatkert élén akart maradni. Kiderült közben, amire eleinte nem gondoltak, hogy Lendít nem is lett volna szabad felfüggeszteni, mert nem választott és nem kinevezett tisztviselője a fővárosnak, hanem szerződéses iizömigazgatója. Szerződése értelmében pedig nem volt felfüggeszthető. mert nem cselekedett olyat, ami miatt bűnvádi eljárás alá foghatták volna. Minid a két fegyelmi bizottság, amelynek véleményezésre kiadták az ügyét, azt jelentette, hogy szerződése ellenére, jogtalanul f ü g g es zt e, t t é k föl. Az igazság szerint Lendít azonnal vissza kellett volna állásába helyezni és evvel sérelmét jóvátenni. De nem így történt. Inkább fiókba rejtették az elintézetlen aktát: hátha Lendl idővel megtörik! A Magyar Tudományos Akadémia látva, hogy Lendl hónapokon át gyanúban marad, — noha 40 évre visszaterjedő tudományos munkálkodását mindenki elismerte —. felszólította őt, hogy rövid időn belül tisztázza magát, különben kitörlik a inevét a •tagok névsorából. Lendl aktáit azonban valameíyik fiókban rejtegették, ügyét be nem fejezték: igy aztán néhány hónapi várakozás után az Akadémia és ennek nyomán a Természettudományi Társulat is kihagyta a névsorból. Amikor ez nyilvánosságra került, kimondta a székesfőváros tanácsa, hogy Lendít lehetetlennek 'tartja egy kulturális intézmény élén, mert hiszen az Akadémia ellene fordult. Ezért tehát a 'tanács, az Akadémiára hivatkozva, úgy határozott. hogy Lendl szerződését egyoldalúan felbontja és egyben beszünteti összes járandóságait. Ez körülbelül négy évvel ezelőtt történt. Lendl megfellebbefete a tanácsnak, szerint©, szerződésbontást célzó határozatát és érvelésében felhozta, hogy az akadémiai tagság elvesztése .nem lehet szerződésbontó ok. Egyébként az Akadémia ki se, hallgatta, csak hivatkozott a tanácsra. Most aztán a tanács megfordította a dolgot és az Akadémiára támaszkodott. A tanács nem terjesztette Lendl fellebbezését a közgyűlés elé; erre Lendl egymásután két „Nyílt levél“ cimü röplratot intézett a közgyűlés tagjaihoz, amelyben ügyét tüzetesen ismertette és az ismételt szerződéselfenies eljárásra figyelmeztette a fővárosi bizottsági tagokat. A közgyűlés tagjai — akik úgyis tudták Lendlről. hogy neki sok érdeme van az Állatkert újjászervezése és felvirágoztatása idejéből — felocsúdtak a nyi.lt levelek tartamán: a törvényhatóság tehát hat á I y o n kívül helyezte a szerződésbontó határozatot és ötös-biizoütsiágot küldtek ki az ügy felülvizsgálására. A bizottság jelentéséről ezután már hallgat a krónika. Csak az bizonyos^ hogy Lendl fizetését, minden járandóságát teljesen beszüntették, noha ez a közgyűlés határozatával ellenkezett. Lendil eddig türelmesen várt és remélte, hogy a városházi hatalmasokkal szemben igazságát bé- kességes utón is elérheti. Most már azonban — úgy értesültünk — biróság elé viszi az ügyét és szerződése érvénybentartását porös utón fogja követelni. Egyébként tavaly már akartak vele kiegyezkedni, azt ajánlották neki, hogy kérje nyugdíjaztatását. Lendl azonban kijelentette, hogy'az igazságös elintézést követeli.5 —
