Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-01-07 / 1. szám
6 Budapest, 1925 január 7. TŐZSDEI HÍRADÓ A Fővárosi Hírlap állandó melléklete KQIön előfizetés nincs Válságban a szomszédos községek ipara Az aranyparitásos kövezeftvám kártevése Magyar állampolgár vagy. itt. ebben a vihardult siralomvölgyben éled le az életedet, itt koptatod el az agyvelődet, itt használod el az idegeidet és izmaidat, itt adod le tízféle adóban minden keresetedet és jövedelmedet s ha kimégy az utcára, mégis elédbe állnak s úgy bánnak el veled, mintha idegenből ideszakadt ellensége lennél az országnak. Pedi'g semmi rosszat nem akarsz, csak élni szeretnél s hogy meg tudj élni, keresed az olcsóbb beszerzési forrásokat. Tiziezer korona sok pénz és nagy megtakarítás és hogy a megtakarított tízezer koronából! másfél kiló kenyeret vehess, nem sajnálod az utat és kimégy Budapest valamelyik határközségébe, hogy ott szerezd be szükségletedet. Mindig azt prédikálták. hogy takarékoskodj, verd a fogadhoz a garast, mert csak a takarékosság menthet meg téged is; meg az országot is a végromlástól. Kerülni akarod a végromlást és kimégy Újpestre vagy Erzsébetfalvára. hogy beszerezz magadnak durva fából gyanúit konyhabutorzatot. Magad rakod szekérre és magad hajtod be a kocsit, amely elé egy ékes csacsi' van fogva. A vámsorompónál megállítanak és kövezetvámot szednek tőled. Az egész rakomány alig egy mázsa. de tíz mázsa után vetik ki a kövezetvámot. Azt kérded, miért tiz mázisa után? A finánc vállait vonogatja és azt feleli, hogy iilyen a szabály- rendelet. Újpestről tehát nem hozhatsz be Budapestre büntetlenül egy deszkákból összetákolt konyhakre- dencet, nem hozhatsz be egv pár cipőt és nem hozhatsz be egy öltözet ruhát. De az Isten szent szerelmére. hát Újpest nem Magyarország. A földrajzból tudod, hogy hozzánk tartozik s ha valahol mégis azt állítanád, hogy Újpestnél véget ér. a magyar királyság impériuma, hazaárulás miatt perbe fogná nak. Miért büntetnek hát mégis, harminc meg ötvenezer koronákkal, ha Újpestre vitted a pénzedet? Hát Újpestnek nem szabad fenntartania magát, az újpesti iparost nem szabad támogatni1? Ellenségünk ö és az ellenség pusztuljon éhen? Az első pillanatban azt hinnéd, hogv ez a szelíden megszervezett utonállás, mely a vámsorompónál megcsapolja pénztárcádat, csak arra jó. hogy Budapestet megvédje Újpest vagy Erzsébetfalva ellem. Hazafiságnak véled ezt a kis vámoperációt, mely arra akar kényszeríteni, hogv ne Újpesten szerezd be szükségleteidet, hanem Budapesten .» ne az újpesti iparost támogasd, hanem a budapestit. De egy-k'éit percnyi gondolkozás után rá jössz arra. hogy itt szó sincs a pesti ipar, meg a pesti kereskedelem védelméről. Itt nem védeni, hanem fojtogatni akarnak. Fojtogatni, amig csak egy szusszanatra való erő lakozik benned. Mert ha védeni akarnának, b e- eresztenék vámmentesen a bútoraidat. Az olcsóság az egyetlen igazi védelem, te ezt a védelmet könyörgöd tőlük s ők. amikor valami szépet, vagy jót Ígérnek, hogy ezzel megvesztegessenek, mindig is arról szónokolnak, hogy olcsóbbá kell tenni és olcsóbbá is teszik az életedet. De még az ígéretnek az örömét se élvezted ki s már egy újabb adóval jönnek. Legújabb ígéretük beváltásául rád verték a dupla aranyparitásu kövezetvámot. Es hiába kiáltod torkodszakadtából és hiába bizonyítod minden tudásoddal, hogy ez a magos kövezetvám tönkreteszi Budapest határmenti községeinek iparát és károsítja a budapesti kereskedelmet, meg a budapesti fogyasztót, ők a vámot nem csökkentik s megmaradnak a mellett. hogv egy mázsa áru után ugyanannyi kövezetvámot kell fizetni, mint tte mázsa után. Nyilvánvaló. hogy itt a pakli az Iparos, meg a középosztály ellen megy. Mert az iparosi, aki üzemének kisebb fej’ettsége mellett nem vállalkozhatik arra. hogy hetenk int tiz mázsa árut szállítson a ‘kereskedőnek. hátrányban van e vámrendszer folytán a gyáriparral. akinek termelőképessége nagyobb lévén, tiz mázsára vállalkozik és tiz mázsa árura osztja el azt a vámösszeget. amelyet az iparos eev mázsáért fizet. A kereskedő dőléseivel, mert tehát a gyároshoz megy megrettennek kevesebb lévén a vámja. annyival olcsóbban adhatja az árut. amennyivel kevesebb vámot fizet, mint azi iparos. Hagyján, ha a fogyasztó előnyét látná ennek. De mi a helyzet? A pesti gyáros, vagy pesti nagykereskedő, aki a vidéki ipar lekapcsolása következtében versenytárs nélkül marad a pesti! piacon. kihasználja a kedvező helyzetet és diktálja az árakat. Budapest tehát azáltal, hogy fenntartja a magas kövezetvámot, egyfelől lehetetlenné teszi a vidéki gyártmányú iparcikkeknek a pesti piacra való özö illését. másfelől megakasztja nemcsak a vidéki ipar fejlődését, de a fogyasztás erösbödését is. Lehetséges, hogy Budapest jövedelmei kezdetben emelkedő tendenciát mutatnak, de e.z csak addig tart, mig a piacon felgyűlnek a készletek, ha ugyan szó lehet arról, hogy a mai magas vámok mellett a vidéki ipar felkeresse a pesti piacot. Csakhogy a piac. minthogy nincs vásárló, hamarosan nagyobb készlettel fog rendelkezni, mint amennyit a közönség el tud fogyasztani. És ekkor bekövetkezik a vidéki ipar sztae- nálása és lassú sorvadása, aminek következményeit végül a városháza Jövedelmei is megérzik? De eltekintve ettől az utolsó konzekvenciától, lehet-e más községek pusztulása egy város pénzügyi politikájának a bázisa? Budapest csak egy virágzó Magyarország közepette vlrágozhatik s ha az ország pusztulásra van Ítélve, a romok fölött aligha fejlődhetik tovább az ország fővárosa. Budapestet nem lehet úgy megmenteni*, hogy romba döntjük a vidéket és aki a vidéknek ellensége, az Budapestnek sem lehet a barátja. R i p k a Ferenc Budapest barátjaként foglalta el hivatalát. Bízunk benne, hogy ez az egy jóbarát kivédi Budapest tömérdek ellenségének támadásait.-------------------------------------A kis-bank krokodiluskönnyei. A Hechtbankháiz tehát nem követte el az uzsora bűntettét. amikor heti* 3 százalékra adott kölcsönt s^még az üzleti haszonban is részesedett. Hogv volt-e a három százalékon kivid üzleti haszna is. nem tudjuk. de ez nem fontos. A bankárszellem itt a lényeges és ez a szelem azt mutatja, hogv az efféle bankárok teljesen szakítottak a tisztes tradíciókkal, lemondtak minden bankármorálról és holttesteken keresztül törnek a meggazdagodás felé. A magyar gazdasági élet lerongyolódásában igen jelentős szerepük van ezeknek az apró bankároknak, akik egy parányi haszon reményében minden lelkifurdalás nélkül viszik a vágóhídra áldozataikat. Rizikót nem vállalnak. mindem oldalról biztosítják maguknak a nagy hasznot és éppen ezzel a módszerrel oly helyzetbe szorítják adósaikat, amelyből nincs menekülés. A legvérlázitóbb, hogv a betevők érdekeinek védelméről beszélnek, amikor kvalifikáhatatlani üzleteiket magyai ázgaíják. A betevők! Hát van kis bankcég., amelynek betevői is vannak? Hát van még Pesten e m b cir aki a kisbankok bukása után rámernébzni egy ilyen b a n k. ra vagyonának rancsait? Ugyan hagyjanak ,fel az ilyen képmutatással és ne! használják fel súlyos megítélés alá eső üzleteiket arra. hogy ismét felébresszék maguk iránt a közönség megcsappant bizalmát. Egy pesti kis bankár sok minderei képes és egv ilyen kis bankárról sok mindent el is hiszünk, csak azt nem, hogv a betevői* érdeke oly sz^ní előtte, hogy inkább becsukatja magát, de ezeket az érdekeket fel nem áldozza. Ne mókázzunk azokkal a betevőkkel. Budapípten még egy kis bankárt se csuktak be amiatt, mert nagyon szerette a betevőit De ha már könnyeket hullatnak a közönség érdekében ezek a hárompercentes urak, jó lesz. ha a törvény- hozás komolyan veszi ezeket a könnyeket és a közönséget megvédeknezi e kis- 'és törpebankok jóakarata ellem. Kinevezések. A Hazai Eatermelő R.-T. igazgatósága S p á d i Árpád, Steinhau sz Géza, B a r t o s Ignác igazgató-helyetteseket igazgatókká. Róth Ödön dr. főtitkárt igazgató-helyettessé nevezte ki. A .Hermes* Magyar Általános Váltóüzlet Rt. közgyűlése az i 1923—24. üzletévre? 1925 január 2-ikától kezdődően részvényen,képit 1000 K (200 százalék, a múlt évi 80 százalékkal szemben), osztalék kifkeltését, határozta el. Az igazgatóság uj tagjává választatott báró Kornfeld Pál. a Magyar Általános Hitelbank ügyvezető igazgatója. A Budapesti Iparbank R.-T. 1925 január 2-án megtartott rendkívüli* közgyűlésén elhatározta, hogy eddigi 200 millió koronás alaptőkéjét 400 millió koronára emeli fel. A kibocsátásra kerülő 200.000 darab 1000 K n. é. uj részvényt teljes egészében a régi részvényeseknek ajánlják fel 1:1 arányban 5000 K árfolyamon. A joggyakorlás január 3-tól 10-ig az intézet pénztáránál (IV., Eskü-tér 8.) eszközölhető. A Goldberger Sám. F. és Fiai R.-T. közgyűlése az 1923—24. üzletév osztalékát részvényenként 6000 koronában állapította meg. Az esedékes szelvény 1925 január 2-tól az Egyesült Budapest Fővárosi Takarékpénztár, az Ango-Austrian Bank budapesti fiókjánál és a társulat pénztáránál váltatik be. Urikány-Zsiivőlgyi Magyar Kőszénbánya Rt. Budapest, V. kerület, Nádor-utca 19. szám TELEFON 38—63, 170-40 BÁNYA, KOKSZ- ÉS MELLÉK- TE RMÉKG YAR: LU P ÉN Y SÜRGÖNYCIM ÚRIK A NY UcT MOLNÁR JÁNOS HAT ENGED. VILLANYSZERELŐ BUDAPEST, VI!., KERTÉSZ-UTCA 50. (KtRALY-U CAS RKÁN) « TELEFON: József 130-76.. Csli árok, szere és anvagok. villamosvi ágitásl és eröá vltell bérén ezesek, vllamosvasalók, 1, zoed.ny, k stb. a egjutá i,yos ibb árakon. ügy es félwattos lámpák kmroa KAKAÓ MAGYARORSZÁGI VEZÉRÜGYNÖKSÉG: CSOKOLÁDÉ LflWIM.ésKWEREWDELMIRt. PRALINÉ HUD \ I■ E sT V1H MÁTYÁS-TÉR 15 >Z vM BUDAPEST, X., DREHER-TELEP, 3 TELEFON: József 86-40. TE LE FONSZ ÁM* JÓZSEF *,>-21.
