Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1925-11-18 / 46. szám

6 Budapest, 1925 november 11. Buzáth állását követelné a maga jelöltje, esetle« Márkus Jenő számára. Mindez azonban ma csak kombináció, mert a dolgok még ennyire nem értek meg. Az alpolgármesteri állások körül folyó harcot az fogja eldönteni, hogy a mult most folyó bolyga­tása körül kifejtett csatározásokban melyik párt­nak sikerül erősebb pozícióra szert tenni. Beszélnek arról is, hogy a baloldal egyes ügy­osztályvezetőknek más ügyosztályok élére való he­lyezését kívánja. Ez ugyan a jövendő polgármester­nek diszkrecionális joga, de megeshetik, hogyha jö­vendő polgármesterével való tárgyalások során eb­ben a kérdésben is előre megállapodnak. Egyelőre tehát ne csodálkozzék senki, ha azt veszi észre, hogy 'a polgármester-kérdésben nincse­nek vezért nyilatkozatok és nincsenek újabb párt- határozatok. Budapest közönsége számára ez a jelen­ség megnyugtató kell, hogy legyen, mert ez azt jelenti, hogy a pártvezérek csöndes, zárt beszélge­tésekben a polgármester-kérdésben kompromisz- szumra törekszenek. Hogy mi fog történni, mik lesznek a megegyezés részletei, ez ma még egészen bizonytalan. Bizonyos csak egy van és ez az, hogy Budapest uj polgármestere Ripka Ferenc lesz. • • • • Ripka Ferenc a főváros támogatásával biztatta a kávésok budapesti kongresszusát. A magyar kávé­sok a múlt héten tartották országos kongresszusukat Budapesten és többnapos tanácskozásukkal hangot adtak annak a nem éppen irigylésre méltó hejyzet- nek, amelybe a legújabb gazdasági viszonyok sodor­ták a magyar kávésipart. Erre a helyzetre élesen rá­világított Reiner Mór, a budapesti kávésipartes- tiilet elnöke, továbbá Mészáros Győző, az Ipar- testiilet elnöke, aki a kávésipar terheiröl: adókról, közüzemi terhekiről és italmérési illetékekről tartott szakszerű .és minden tekintetben tárgyilagos elő­adást. A felsorakoztatott adatok mindenkit meg­győztek arról, hogy ezeket a terheket csökkenteni kell, ha az állam nem akarja megfojtani fejlődésében ezt a nagyjelentőségű iparágat. Nem sokkal vigasz­talóbb volt az előadás, amit Né miét Aladár (Deb­recen) tartott a vidéki kávésipar helyzetéről. Az előadó szavaiból megtudtuk, hogy a vidék éretlen ifjúsága még mindig nem szokott le az úgynevezett igazoltatásokról, amelye- ket nagy előszeretettel a kávéházakbam hajt végre, ahol megzavarja az üzemet és elriasztja a vendége­ket. A turbulens elemek garázdálkodása csak sú­lyosbítja azt a válságos helyzetet, amelyet a külön­böző adónemek idéztek elő a vidéki kávésiparban. Igen érdekes és a magyar állapotokra nézve igen jellemző volt Kovács József alelnök előadása, aki az árdrágítás! ügyekkel és az uzsorabiróságok eljá­rásával foglalkozott. Bánió Dezső kormányfőtaná- csos, a Balatonfüredi Gyógyfürdő- Rt. vezérigazga­tója áriról a kölcsönhatásról elmélkedett, amelyet az idegenforgalom és a kávésipar egymásra gyakorol­nak. Az előadó kimutatta, hogy a kávésipar fejlesz­tése mily előnyösen befolyásolja az idegenforgalmat s ezért kívánatos, hogy az állam már az idegenfor­galom gazdasági jelentősége szempontjából is köuy- nyitse meg a kávésipar fellendülését. Harsány i Adolf a kávésiparban előlforduló szertelenségekről, P a 11 ai Miksa a tanoncképzésről, H o r v á t Dezső a záróraiigyről. zenekérdésről és táncengedélyekről, Lo sonic.zi Gusztáv az áruellátás problémájáról, Steuer Marcel az üzlethelyiségek felszabadításá­ról tartott előadást. Minden felszólalásból kicsendült a szomorúságnak és csüggedésnek hangja és Ripka Ferenc főpolgármesternek köszönhető, hogy a kon­gresszus nem oszlott szét a felszólalók komlor hang­jának hatása alatt. Ripka Ferenc főpolgármester, akit Gárdonyi József elnök üdvözölt, a követ­kezőket mondotta: — Magam is a kispolgárok sorából kerültem a főpolgármesteri székbe. Szent meggyőződé­sem, hogy a kávésok egy ország kul­túrájának igen fontos tényezői. A magyar kávésok minden alkalmat megragadnak arra. hogy kulturális és gazdasági szempontok szem előtt tartásával fejlesszék iparukat és i g y tetemes részük van az ország fejlő­désében. Minden alkalmat megragadunk, hogy a hazafias kávésipartestületet támogassuk. A közelmúltban nem igen; volt módunkban könnyí­tést nyújtani nekik, de a nehéz napok most már kevésbbé kötik a [főváros vezetőségét. Ripka főpolgármester szavai felfrissitöen ha­tottak a kedélyekre s nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a kongresszus egv szebb jövőbe vetett hittel végezte el fáradságos munkáját. Ereky Károly súlyos kritikája a vágóhidról. A fő­város közélelmezési bizottságának hétfői ülésén Ereky Károly többizben felszólalt és felszólalásai­ban súlyos kritikát mondott, különösen a vágóhidak gazdálkodásáról. Elmondottá, hogy a vágóhíd forgal­ma 1914 óta 40 százalékkal csökkent, ugyanez idő alatt azonban a személyzet létszáma 30 százalékkal emelkedett. Lehetetlen helyzet ez, úgyhogy Ereky Károlynak a tisztviselői kar hatalmas revízióját kel­lett követelnie. Hasonlóképpen kritika tárgyává tette Ereky a vágóhíd költségvetésének egyéb tételeit is. így elmondta például, hogy a fa és szén ára lement, ugyanakkor azonban a fűtésre az idén mégis 20 mil­lióval többet vesznek fel. mint az elmúlt esztendő­ben. Nagy feltűnést keltett Erekynek az a kijelentése, hogy a polgármester egy konferencián azt a közlést tette, hogy az 1926. évi deficit már eddig is 330 mil­liárd koronára rúg. Ilyen körülmények között az üze­mek nem fordíthatják jövedelmük felét beruházásokra és építkezésekre. Szólott végül Ereky arról is, hogy a fővárosnak a vágóhíd jövedelmezővé tétele révén nem szabad az élelmiszereket megdrágítania. Pedig feltétlenül drágítja a húst a főváros akkor, amikor a vágódijakból csaknem 3 milliárd a főváros bevétele. A jéggyár 2 milliárd, a hiitőház 3 milliárd haszonnal dolgozik, amit ugyancsak a közönségnek kell a hús árában megfizetnie. Több felszólaló foglalkozott a vásárcsarnokok ügyeivel is. követelték az uj vásár- csarnoki szabályrendeletet, a helypénzek leszállítá­sát. Volt, aki kifejtette, hogv egy vásárcsarnoki fülke bére ma drágább, mint egy előkelő belvárosi üzleté. Közegészségügyi anomáliák. Sok szép és épületes dolgot hallottunk a közegészségügyi bizottság hétfői ülésén. így például hallottuk egy orvos szájából, aki a kórházak élelmezését felülvizsgálta, hogy a Szent Ist­ván és Szent Jánjós-kórházakban kitűnő élelmezés van. Ugyanakkor azonban súlyos közegészségügyi anomáliákról rántották le a leplet. Ha nem is sorol­ható az anomáliák közé. de mindenesetre a főváros lakosságának legsúlyosabb sérelme, hogy a kormány hatmilliárd koronával redukálta az élelmezési, nyolc- milliárd koronával pedig a ruha- és fehérneműköltsé­geket és végleg eltörölte a járványpótlékokat. Az anomáliák közül, amelyeket a kitűnő Édes Endre tanácsnok .nyilván gyorsan meg fog szüntetni, ki kell emelni azt az esetet, amely a gyöngyösi-uti szülészeti kórházban történt. A kórházat ellenőrző fővárosi bi­zottsági tag megnézte a kóstoló-könyvet és konsta­tálta, hogy az i.nspekciós alorvos annak rendje és módja szerint beírta jelentését, hogy az aznapi ebéd kifogástalan. Az ellenőrző fővárosi bizottsági tag ek­kor a konyhába ment, ahol legnagyobb meglepetésére az derült ki. hogy az ebéd még nincs is készen. Sú­lyos anomália az is, hogy a Szent László fertőző- kórházban 48 fertőző beteg fekszik egyetlen egy kór­teremben. Az ilyen bajok megszüntetéséhez azonban egyedül pénzre van szükség és miután a bizottság a jövő évi költségvetést megszavazta, ezekre az első­rendű szükségletekre valószínűleg pénz is lesz. Előadás az idegenforgalomnak a kereskedelemre való hatásáról. November 18-án, este hét órakor a Sas-körben az OMKE, a Fővárosi Kereskedők Egye­sülete és a Magyar Idegenforgalmi Szövetség ülést tart. amelyen Bánó Dezső kormányfőtanácsos és Jakab László dr. előadása szerepel az idegenfor­galomnak a kereskedelem élénkítésére való hatásá­ról. Vendégeket szívesen látnak. A József királyi herceg Szanatórium-Egyesület újszerű járadék-tárgysorsjátékot rendez, melynek három főnyereménye a Fonciere Általános Biztositó Intézet által kiállított évi 36 millió. 18 millió és 9 mil­lió koronáról szóló életjáradék-kötvény. Ezenkívül 1000 darab értékes arany- é>s eziistnyereménytárgy kerül kisorsolásra. A sorsjegyek néhány nap múlva kerülnek forgalomba.. Ki felelős az aszfaltburkolatokon észlelhető hi­bákért. Semmi sem tart örökké s igv nem szabad csodálkozni a/ölött, hogy a pesti aszfalt már 24 órá­val a használatbavétel után ugyanazokat a hibákat miutatja, mint a felszedett aszfalt. Panaszok hallat­szanak ugyanis arról, hogy az uj aszfalt, amelyet most raknak le a pesti utcák gyalogjáróira, egy­két nap múltán meggödrösödik és a pesti vadvizek gyiijtömedencéjéiil szolgál. Ezek a súlyos vádak, egyelőre azonban lehetetlen kiderí­teni, hogy e hibák miatt kit terhel a felelősség. Az aszfaltozást ugyanis részbeni a főváros végez­teti a saját aszfaltozó üzemével, rész­ben pedig kiadja vállalkozóknak. Nem áll Legmodernebb gyógyintézet sebészeti és belbetegek részére D- PA J0R-SANAT0R1UM BUDAPEST, VIII., VAS-UTCA 17. SZÁM. Idegbetegek, üdülők gyógyhelye, vizgyógyintézet, nap- és légfürdők Magánklinikai osztályon teljes ellátási dij napi 140.000 K. módunkban megállapítani, hogy a kifogások melyik vállalatra vonatkoznak, de ez nem is fontos. A fővá­rosnál bizonyára tudják, hogy a felelősségből-meny­nyi terheli a fővárosi aszfaltüzemet és mennyi a mar gánvállalkozást. Ha a főváros aszfaltüzeme nem tud a várakozásoknak megfelelni, fejlesszék, tökélete­sítsék olyanná, hogy ai versenyben! megállja a he­lyét. Ez nem megoldhatatlan feladat, hisz ismerünk sokkal kényesebb üzemeket is, amelyeket a főváros­nak sikerült a legmodernebb szinvonalrai emelni. Ha azonban a privátvállalkozás végzi hanyagul és felü­letesen elvállalt munkát, a fővárosnak módot kell találni arra. hogy a főváros kárára elkövetett mu­lasztások megtoroltassanak. Szigoritami kell az el­lenőrzést és a versenytárgyalásokból ki kell zárni minden olyan vállalatot, amely az elvállalt kötele­zettségeknek nemi tud, vagy nem akar lelkiismere­tesen eleget tenni. 970 méter mélységből 74° melegen tör elő ama radioaktiv hőforrás, amely a Széchenyi Gyógyfürdőt táplálja. Csuz, izületi gyulladás, ischias ellen páratlan hatású. COSDIWC a tökéletes autópneu Főelárusitás: Budapest, VI., Mozsár-u. 9. FISCHER ES HARTMANN | MÁZOLÓMESTEREK ÉS FESTÉKKERESKEDÓK | TELEFON: József 101-36BUDAPEST IV., KÉPíRÓ-U. § Csak eredeti „KRISTALr VIZET IGYUNK Szent Lukácsfürdő Rt. „Kristály“ Kútvállalata III., Zsigmond-utca 25—27. Telefon 43-90. LATINAK JENŐ GÉP- ÉS SZERSZÁMGYÁR X., MONORI-U. 2-4. HAVERLAND ANTAL m kir. szab. emelőgép, lelvonó és vasszerkezetek gyára Budapest, Vili., Nap-u. 22. el. : J- 29-66. JAHOPA KAROLY ÍSSSSiS ^J|pest^aro**ji^4-86^telefonszámol^mij82^20S^8^ f/agyar Fiat Automobil R.-T. IV., Váci-utca 12. Telefon: 124-53 és 150-76. A VEZETŐ VILÁGMÁRKA! Budapest székesfőváros Szent Gellért szállója a gyógyfürdővel közvetlen kapcsolatban. Elsőrangú családi szálló. A szálló vendégei a gyógytényezők használatánál 25 százalék engedményben részesülnek Díjtalan autóközlekedés a szálló és az Apponyi-tér között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom