Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-11-18 / 46. szám
2 Budapet, 1925 november 18. a maga tervét változatlanul akarná a törvényhatóságra oktrojálni. Szó sincs megkötött dogmákról, az uj szervet a pártok kívánságára úgy lehet megreformálni, hogy az autonómiát a végletekig meg lehet majd védeni, csak azt wem szabad engedni, hogy hangzatos frázisok miatt a legtisztességesebb törekvések elsikkadjanak. Nem' lehet megérteni, hogy a főváros törvényhatóságának mi kifogása lehetne az ellen, hogy szakkérdésekben szakszerű javaslatokat kap, amelyeket azntán tetszése és legjobb belátása szerint elfogad, vagy mellőz. Hiszen senki sem tagadhatja meg azt, hogy a belügyminiszternek vagyonfelügyeleti joga lévén, módiban van a főváros üzemeit állandóan ellenőrizni. A miniszter azonban ügyelt arra is, nehogy a közönség érdekében tett javaslatát kiélezett féltékenységi beállítások miatt az autonómia sérel me'ként állíthassák be. Ez az intenció vezette a minisztert akkor, amikor az uj szervet olyanformán kontempíálta, hogy abban az autonómia vezérei is helyet foglaljanak. Hangoztatnom kell azonban azt is, hogy senki sem ragaszkodik ahhoz, hogy az uj állandó ellenőrző bizottságban ia kormány és a főváros szakértői az autonómia képviselőivel szemben többségben legyenek. Ez is bizonyítéka annak, hogy a bizottságban az autonómia szervei nem kerülhetnek háttérbe. De megvan a készség annak honorálására is, hogy a tanács megbízottai és az üzemek vezetői csak mint referensek legyenek jelen a bizottságban, ahol azonban szavazati joggal ne rendelkezzenek. Általában az uj bizottság távolról sem akart politikai alakulat lenni, ahol az erőviszonyok szerint szavazatokkal döntenek és hatalmi szóval intéznek el rendkívüli fontosságú kérdéseket. Ebben a bizottságban a szakértőké lesz a legfontosabb szerep, akik azonban nem voksokkal, hanem argumentumokkal igyekeznek majd álláspontjuknak megnyerni azokat a férfiakat, akiknek kezében a főváros ügyeinek irányítása le van téve. Pártállásra való tekintet nélkül együttműködésre tömörültek a törvényhatóság kereskedő- és iparostagjai Értekezlet a Kamarában — Becsey Antal nyilatkozik a Fővárosi Hirlap-nak a kooperáció céljairól Budapest kereskedő- és iparostársadalmából választott székesfővárosi törvényhatósági bizottsági tagok csütörtök délután 5 órakor a Kereskedelmi és Iparkamara 'szék házának üléstermében bizalmas megbeszélésre jöttek össze, amelyen többek között Éber Antal, Bittner János, B a 1 k á n y i Kálmán, K o s s a 1 k a János, L a t i n á k Jenő, Léd ermann Mór. Becsey Antal. NeS'Si Gyula, Nagy Andor, Vita Emil, Ilo'vszky János, dr. Hegedűs József. Zala Zsigmond, Halász Manó, Magyar Miklós vettek részt. Az elnöklő B e 1 a t i n y Artur rámutatott arra, hogy a 'székesfőváros 310 választott és kinevezett törvényhatósági bizottsági tagjának egynegyedrésze kereskedő és iparos, akik bár különböző pártokhoz tartoznak, érdekeik mégis a legfontosabb gazdasági kérdésekben azonosak és igy egyöntetű állásfoglalásuk lehetséges. Az értekezleten megjelent bizottsági tagok egyhangú helyesléssel fogadták a kooperáció létesítésére vonatkozó líelhivást és e törekvés érdemében 11 o v s z k y János, dr. Heged ü s József, Becsey Antal, Vita Emil, B a 1 k á w y i Kálmán, Kossal- ka János, Magyar Miklós és Zala Zsigmond szólaltak "fel. Éber Antal felszólalásában ktilönböztetést tett kétféle kezdeményezés között. Vannak olyanok, amelyek már az autonómia keretében tárgyalásnak alapját képezik é.s vannak olyanok, amelyek még nem jutottak el odáig. A helyzet ugyanis úgy áll, hogy mérő véletlen az. mely kérdés válik a fővárosi autonómia tárgyalásának anyagává. Igen fontos kérdések ellenben csak akkor jutnak oda, ha valaki abban a tárgyban interpellációt jegyez be. Már mostan^ ha véletlenül az interpelláló személye nem alkalmas az érdeklődés felkeltésére, vagy ha bármennyire alkalmas is, de olyan időben kerül beszédének elmn- dására a sor, amikor már a közérdeklődés lelohadt, akkor bizony az illető kérdésnek befellegzett, nyomtalanul elvesz a közgyűlés anyagának tömkelegében. Becsey Antal rámutat a fővárosi kereskedelmi kikötő kalandos sorsára. Ez a főváros létérdekét érintő probléma ibolyaszerii szerénységgel húzódik meg a csatornázási bizottság valamelyik albizottságának a hatáskörében. Hogy a kooperáció által mindig lehet-e eredményt elérni,, ez nem feltétlenül bizonyos, de ha csak az esetek egy részében tudják a súrlódásokat enyhíteni, már annak megkísérlésével is jó szolgálatot tesznek a közérdeknek. Az értekezlet végül abban állapodott mieg, hogy a tervszerű együttműködés eszméjét, amelyet a közérdekre nézve egészségesnek . tartanak, tovább fejlesztik és működésüket már legközelebb konkrét formában is megkezdik. A városigazgatás életében annyira nagyfontos- ságunak tartottuk az értekezleten' felmerült eszmét, hogy annak céljait részleteiben is ismertetni kívánjuk. Felvilágosításért tehát a „Fővárosi Hirlap“ munkatársa BECSEY ANTAL mérnök, törvényhatósági bizottsági taghoz fordult, aki a tömörülés célját és szándékát a következőkben volt szives vázolni: — Aki a városi közigazgatás fejlődését figyelemmel kiséri, az nem zárkózhatik el ama tény megállapítása elöl, hogy a városigazgatás és általában a kommunális élet súlypontja egyre jobban eltolódik a szorosan vett közjogi igazgatás teréről a gazdasági problémák területére. Ennek a megállapításnak két fontos konzekvenciája jelentkezett eddigelé. Az egyik annak felismerése., hogy a főváros önkormányzatának sürgősen meg kell állapítania a birtokában levő üzemek uj gazdálkodási ■r etűdjét, amelynek hatása szociális tekintetben és a közteherviselés terén kell, hogy intenziven éreztesse hatását. A másik konzekvenciát a főváros gazdasági, ipari és kereskedelmi érdekeltsége vonta le akkor, amidőn Be la tiny Arturnak, a Kereskedelmi és Iparkamara elnökének kezdeményezésére e hó 10-én értekezletre gyűlt egybe. — Az értekezletem a főváros törvényhatósági bizottságának ipari, kereskedelmi, általában közgazdasági téren működő tagjai p á r t k ü 1 ö n b s é g nélkül igen szép számban jelentek meg; a'távolmaradottak pedig csaknem1 kivétel nélkül rokonszenvükröl biztosították .az- értekezlet törekvéseit. Számra nézve a törvényhatósági bizottság tagjainak k b. e g y n e- gyede vett részt az értekezleten. — A cél, amely az értekezletet összehozta: a székesfőváros törvényhatósági bizottságában helyet foglaló ipari, kereskedlelmi, pénzügyi és általába ni gazdasági tényezőket egymáshoz közelebb hozni; a pártkeretek által adott kötelezettségeket érintetlenül hagyva, módot keresni arra, hogy a gazdasági élet reprezentánsai a 'főváros polgárságának gazdasági életét érintő fontos kérdésekben a pártok tevékenységének és a várospolitikának irányt szabjalak. Hogy ily megértő kooperáció egymással szemben álló pártok között lehetséges és szükséges, azt az eddigi tapasztalatok eléggé bizonyítják. És hogy a törvényhatóság teendői között nagy számmal vannak még problémák, amelyeket a közömbösség kátyújából közös munkával kiemelni a főváros közönségének egyetemes érd,ekje, az bizonyításra alig szorul. A már érintett városi ü z e m g az d á 1 k o- d á s„ az ipari és kereskedelmi hitel k é :r d é se, az é p i t ő tevék enys é;g, a drágaság, a munkanélküliség stb. akutális kérdései mellett a szélesebbkörii, országok vonatkozású problémák egész sora vár intézkedésre. A dunai kikötő, a vasúti tarifális kérdések, általában a vasúti és v i z i forgalom' összes problémái, k ti 1 k e r e s k d e 1 m i szerződések ügye stb., bár országos vonatkozásuak, a székesfőváros gazdasági életei szempontjából közvetlen é-s sorsdöntő befolyá- suak. Ezeket a kérdéseket pártszempontokon felülemelkedve, a törvényhatóság arra illetékes tényezőinek előké'szitő munkájával a pártok elhatározása és a nyilvánosság számára megértetni, kétségtelenül oly feladat, amely méltó arra, hogy minden irányban megértésre találjon. — A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, mint a főváros gazdasági életének gócpontja, magasabb értelemben vett hivatását teljesiti akkor, amikor a törvényhatóság gazdasági tevékenységének ily irányú szervezésére vállalkozott. Az értekezlet kimondta, hogy havonta egyszer, illetve kétszer összehívja a törvényhatóság gazdasági exponenseit; öszszegyiijti és irodai szervezetével tárgyalásra előkészíti a beérkező gazdasági vonatkozású kérdéseket és a végrehajtásra megérett ügyeket a pártok képviselői utján a törvényhatóság elé juttatja. —' Annyi, bizonyos, hogy amennyiben az értekezlet elhatározása testté válik, a főváros törvény- hatóságának és közönségének nagy hasznára tehet. Élő tartalommal fogja megtölteni a közgyűlés és bizottságok munkaprogram,mját, fékezően hat a szenvedélyes kitörésekre és tervszerűséget visz b ele a közönség legfontosabb érdekeiért folytatandó munkába. A közgyűlés valamennyi párt- árnyalatát képviselő bizottsági tagok eg y;értelmű állásfoglalása Mindten- esetre jogot ad arra, hogy reménykedéssel nézzünk a gazdasági érdekeltségek ezen nagyjelentőségű akciója elé. DREHER Ab /t 1Jli 1v #/ cs• es kir- udvari fény- képész MŰINTÉZETE IV., SEMMEL IVEIS-UTCA 2. parAdi víz gyomorbetegeknek, vérszegényeknek gyógyital. Üditő borviz. — Egyedárusitás: Forrástermék és ásványvizkereskedelmi r.-t. IV., Mária Valéria-utca 1. Telefon : 5—S3. BOGIT5 CflCflO mmm NAGY MENYHÉRT polgári és katonai szabóság Budapest, IV., Kecskeméíi-u. 9, félem. (a Calvin-tér közelében) • Telefon: József 104—25 *1 Látta-e már a legújabb gyorsjáratú LATIL AUTOMOBILODAT CONTINENTAL óriási pneumatikon ? VELOX AU I OKERESKEDELMI RT. Budapest, V., Dorottya-u. 7. Telefon : 75-78. Schwarz Sándor és Tsa MAGVAR KÁLYHAIPAR BUDAPEST, V., BÁTHORV-UTCA 20. TELEFON. í 69-14. MEIDINGER FOLYTONÉGÖ- É CH AMOTTE-K A LY H AK
