Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1925-10-14 / 41. szám

7 Budapest, 1925 október 14. Készül ü budapesti műim monográfiája Célja a munkásság anyagi és társadalmi helyzetének javítása Szerdán délután öt órakor Búzát h János dr. alpolgármester elnöklésével ülést tart a közjótékony­sági és szociálpolitikai bizottság, amely elé több apró tárgy mellett rendkívül fontos probléma kerül. Liber Endre tanácsnok benyújtja azt a tervezetet, amelyet a statisztikai hivatal készített a budapesti munkásság monográfiájának megalkotásáról. Kimond­hatatlan fontosságú probléma ez, de fontossága mel­lett még különös jelentősége is van, mert ez annyit jelent, hogy a budapesti városigazgatás újból eljutott oda, ahol egyszer már volt, hogy elsőrendű fontos­ságúnak, a város eminens érdekének tekintik a mun­káskérdés helyes és méltányos kezelését. Hogy ez az előterjesztés a szociálpolitikai bizottság elé kerül­het, az legelsősorban Ripka Ferenc dr. főpolgár­mester érdeme, aki az ötesztendős tétlenség és anti­szociális szellem után újból bölcs szociális szelle­met kíván uralkodóvá tenni a városházán. Az uj éra folytatni kívánja a munkássággal való törődést, a szociális gondoskodást ott, ahol egykor Bárczy István abbahagyta. A főpolgármester terveinek ki­vitelében nagyszerű segítőtársra talált, Liber Endre tanácsnokra, akinek meleg emberszeretetét mindenhol megnyilvánulni láttuk ott, ahol eddig munkásságát kifejtette a városházán és azonkívül is, mint például abban az időben, amikor a menekül­tek kormánybiztosa volt és amikor Budapest sze­gényei és gyámoltalanjai nagyon rászorultak a fő­város jótékonyságára. ... Az előterjesztést, amely a budapesti munkásság monográfiájának megalkotására vonatkozik, 111 ye- f a 1 v y Lajos dr., a statisztikai hivatal aligazgatója dolgozta ki, a nagy szociális probléma teljes meg­értésével és az ügy iránt való mély lelkesedéssel. Az előterjesztést elsősorban a munkanélküliség kér­désében kiküldött szakértekezlet tárgyalta, majd az elmúlt hét csütörtökjén Liber tanácsnok bemutatta a főváros tanácsának is. A tanács utasította a fő­város statisztikai hivatalát, hogy a jövő évi munka- programmjába illessze bele a munkásság nagy pro­blémáját és a munkanélküliség kérdését, a sürgős kivitelre nézve az előkészítő munkálatokat haladék­talanul tegye meg és a feldolgozás "esetleges költsé­geit az 1926. évi költségvetésbe vegye fel. 111y e f a 1v y Lajos tervezete szükségesnek tartja, hogy a háztartási statisztikai munkálatokat minél szélesebb társadalmi és különösen a munkás­rétegekre terjesszék ki. Miután azonban mindez nagyon sokba kerülne, úgy tervezi, hogy a különböző társadalmi osztályok tipi­kus háztartásait figyelik meg. Ebből a célból az elő­terjesztés legalkamasabbnak tartja, ha a főváros szolgálatában álló tisztviselők és altisztek, továbbá a szakszervezetekbe tömörült ipari munkások ház­tartásának megfigyelését olyan módon vonnák be a felvételi munkálatokba, hogy a kategóriák mind­egyikéből negyven-negyven család, az ipari mun­kások kategóriáiból pedig nyolcvan család háztar­tását figyelik meg. Készíteni szándékoznak azonkívül munkabér­statisztikát is, amely feltüntetné a létező viszonyokat és amely­nek alapján elő lehetne késziteni a szükséges refor­mokat. Ezt kiegészítené az ipari munkások munka­idejére vonatkozó felvétel is. A munkás ugyanis naponta csak bizonyos számú óráig tud teljes erő­vel dolgozni és munkaképességének fentartása ér­dekében a munkanap folyamán is szüneteket kell tartania. Még több kíméletet igényel a nömunkás, különösen abban az időszakban, amikor anyai hiva­tásának teljesítése folytán szervezete legyengül. Eninek a statisztikának fellkíel.l öfelinie a gyermekek munkáját is, amelyet úgy testi, mint szellemi fej­lődésük érdekében védeni kell. Végül el akarja ké­sziteni a statisztikai hivatal a jövő év folyamán az egyesületi statisztikát is, amelynek révén kidombo­rodik a főváros munkásságának társadalmi tevé­kenysége, .mig az előbb említett statisztikai felvé­telek e társadalmi tevékenységet kifejtő munkásság nehéz gazdasági küzdelmét világítják meg. Mindez szükséges arra, hogy a munkás­kérdés megoldása tekintetében lépéseket te­gyünk előre. A mi statisztikai hivatalunk teherbíró képessége nem tud produkálni még olyan munkásstatisztikát, mint amilyeneket a nyugati államokban látunk. A mun­kások társadalmi problémájának megoldása tekin­tetében azonban az is igen nagy haladást jelent, amit most terveznek és előre is el kell ismerni, hogy a statisztikai hivatal a budapesti munkásság monográfiájának elkészítésével hatalmas munkát fog végezni. Ripka főpolgármester a Kirakat- és portáladó ellen El kell törölni ezt az igazságtalan vámszedést A pesti kereskedők nagyon boldogok, mert I •sosem virágzott annyira a kereskedelem, mint mos­tanában. Hiszen méltóztatnak tudni, hogy évek óta nem volt egyetlen fizetésképtelenség, nem volt egyet­len kényszeregyezség, nem volt egyetlen csőd! A pesti kereskedő a legnagyobb könnyedséggel fizeti le házbérét, sosincs arra gondja, hogy honnan szedje elő üzleti bérét, adóját, miből tartsa fenn konyhá­ját, miből iskoláztassa gyermekét. És mert a bol­dogsága zavartalan, előáll a közmunkák tanácsa és fizetési meghagyásokat küldözget kirakat- és portáladó dolgában a keres­kedőknek, akik joggal kérdik, mióta gyakorol adókivetési jogokat a közmunkák tanácsa. Jól em­lékszünk: 1914-ben csakugyan megszavazta a fővá­ros a kirakat- és portáladókat, de ezeket a háború bekövetkezése után pihentet- t é k és nem hajtották be. Javultak 1914 óta a gaz­dasági viszonyok? Mert csak a gazdasági viszo­nyok javulása tenné némileg indokolttá, hogy a köz­munkák tanácsa kiássa a múltból a kirakat- és portáladót. A kereskedőnek jól megy a dolga, fizes­sen hát! De köztudomású, hogy a kereskedelem sosem élt oly válságos idő­ket, mint éppen most. Mire való tehát ezt az adót előráncigálni, amikor ennek az adónak méltányosságához még normális időkben is sok szó fér. Egy kirakat és portál nem egyéb üzleti befektetés­nél. De a befektetés még nem jövedelem és egyáltalában nem is bizonyos, hogy jövedelmező üzlete lesz-e annak, aki szép, ízléses kirakattal hívja fel üzletére a közönség figyelmét. Egy üzletnél csak a jövedelem és a haszon lehet adóalap, de maga a befektetés még nem az. __A befektetés a kereskedő vagyonának egy LA KOS tflSOS THKBRÉKTfiZHetíysyflR R.-T. BUDAPEST VÁROSI ÜZLET: IV., VÁCI-UTCA 40. SZ. Irányi-utca sarok. Telefon: József 153—52. IRODA ÉS GYÁR: II VIII., BEZERÉDY-U. 8. 1 Telefon : József 21—34. | része és ezt a vagyont egyszer már mint vagyont megadóztatta az adókivető bizottság. Mint kirakat és portál csak uj formát kapott ez a vagyon, amely talán nem is készpénzből, hanem hitelre készült. Mire való hát két bőrt nyúzni egy rókáról, amikor a rókának már egy bőre sincs, mert azt is régen lenyúzták? Semmi sem természetesebb, mint hogy a keres­kedők felzudulnak ez okvetetlenkedés ellen és érdek- képviseletük Ripka Ferenc főpolgármesterhez for­dult, hogy szabadítsa meg őket ettől az adótól és az azzal járó szekatúrától. A főpolgármester elis­merte, hogy a közmunkák tanácsa igen rossz idő­ben állott elő követelésével, mert a kereskedők aligha vannak most abban a helyzet­ben, hogy u j adókat rázzanak ki a z.se- b ü k b ő 1. Egyben megígérte, hogy a maga részéről oda fog törekedni, hogy a kérdés a kereskedelmet kielégítő módon intéztessék el. Hogy ez a megoldási mód milyen lesz, nem tudjuk. Minthogy azonban tel­jesen elhibázottnak tartjuk ezt az adónemet, az egyetlen méltányos elintézési mód csak az lehet, hogy törlik ezt az adót, amely különben se nagy tétel a főváros adópénz­tárában és legfeljebb arra jó, hogy megakassza azo­kat a törekvéseket, amelyek a főváros szépítésére irányulnak. Egy szép kirakat, egy művészi portál sokat lendít az utcák külső szépségén, nem is szólva arról, hogy lendít az iparon, amely mostaná­ban szintén nagyon rászorult arra, hogy egy kis munkához jusson. Már ebből a néhány adatból is kitűnik, hogy hány helyen okoz bajt egy elhamar­kodott lépés. És mert a bajok már amúgy is elég szép számmal vannak, kívánatos, hogy a közmunkák tanácsa ne szaporítsa ezeket a bajokat. Budapest még nem olyan szép, hogy szebb már ne lehetne és a budapesti asztalosoknak sincs annyi munkájuk, hogy újabbakat már nem is vállalhatnak. És mert a kereskedő is számit valamelyest, talán nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy a pesti kereskedőnek sincs még olyan jó dolga, hogy ezen a jó dolgon okvetlenül rontani kellene. Engedjék hát lélekzethez jutnia kereskedőt és ne sújtsák egy uj adó­val, mihelyt egy kicsit kiöltözteti és kicsinosítja a boltját. Hagyják őt kilábalni ebből a leziilíöttségből és ha talpraállt, ám jöjjenek és sújtsanak rá, mert egy uj ruhát öltött magára. Főelárusitás : BUDAPEST, VI., Mozsár-u. 9. sz. Telefonszám: Iroda: 74-63 Raktár: 191—18 PALLOS Sürgönyeim PERALLOS épitőanyagkereskedelmi és ipari r.-t. Ügyvezető: PALLOS JENŐ. Budapest, IV. Deák Ferenc-u. 17. Gyári árakon alul azonnal legkedvezőbb ieltételekkel szállítunk kartellen kívül meszet, téglát, tetőcsere- pet, gipszet, palát, vasat és minden építőanyagot. Gipsztáblagyár t válaszfalkészités, kátrány- és tetőfedés. Oltott mész saját 2m 3-es vaskocsikban. Árajánlat és költségvetés díjmentes. F & S GOLYÓSCSAPÁGYAK VECSEY JENŐ TELEFON SZÁMOK; OKLEVELES GÉPÉSZMÉRNÖK József 39-02, József 51-99 Budapest, Vili., Klsstácló-u. II KRAYER E. ÉS TÁRSA FESTÉK-, KENCE- ÉS LAKKGYÁR FESTÉKEK, LAKKOK BUDAPEST, V., VÁCI-ŰT 34. TELEFON: 22-58, 115-92 EPP ES FEKETE GÉPGYÁRA R.-T. BUDAPEST EMELŐ m-> Római fürdő CSIGA- GÉPEK SOROK SZÁLLÍTÓ BERENDEZÉSEK. Magyar Olaj- és Vegyipar rt. Budapest, V., Vilmos császár-ut 76. szám. Telefon : 62-51. Budapest székesfőváros útjait epeclal-olajalval szabadat mázott eljárás szerint portalanitja. A világ legjobb 'MOTOROLAJA Vezérképviselet: Magy. Abroncs» és Kerékgyár Rt. VI., Gyár-utca 8. Telefon 133-56. HAVERLAND ANTAL m kir. szab. emeló'gép, felvond és vasszerkezetek gyára Budapest, Vili., Nap-u. 22. el. : J. 2S»S6. Csak eredeti .KRISTÁLY” VIZET IGYUNK Szent Lukácsfürdő Rt, „Kristály“ Kisvállalata HL, ZsigmoRd»ulca 25—27. Telefon 43-30. Hantos íestuéreK Rt. festő, mázoló és tapétázó Iparüzem 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom