Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1925-07-22 / 29. szám

4 Budapest, 1925 julius 22. t _ Ripka Ferenc főpolgármester ragaszkodik a politikamentes városi hivatalokhoz Nem tűr politikát a városi/Jiivatalokban A kurzussal együtt a politika is bevonult öt év­vel ezelőtt a városházára. Ha még nem is vonult ki onnan teljesen, az a nyilatkozat, amelyet Ripka Fe­renc főpolgármester tett a nála tisztelgő fővárosi tisztviselők előtt, garanciát nyújt arra nézve, hogy a főváros hivatalaiban megszűnik a politizálás. A fő­polgármester a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szö­vetségének küldöttsége előtt kijelentette, hogy a főváros hivatalaiból teljesen ki kell küszö­bölni a politikát s ö feltétlenül ragaszkodik ahhoz, hogy a főváros hivatalaiban némuljon el a politika. Nem tudjuk, hogy a küldöttség milyen érzelmekkel fogadta a főpolgármester nyilatkozatát, de bizonyo­sak vagyunk afelől, hogy a főváros tisztviselőinek az a része, amely a.munkát és nem a politikát tar­totta az előbbrejutás feltételének, s a munkára ala­pozta karriérjét és nem a politikára, nagy megköny- nyebbiiléssel vette tudomásul Ripka főpolgármester szavait, amelyeket mi az uj városházi korszak haj­nali harangjelzésének tekintünk. Az uj korszak nem is kezdődhetik mással, mint a politika száműzetésével. A politika bénította meg a. mummt s aki a munkát annyira mindennél elöbbre- valónak tartja, mint a főpolgármester, az működé­sét nem is kezdheti meg mással, mint a politika száműzetésével. A munka programmja illuzóriussá válnék, ha a városi hivatalok továbbra is visszhang­zanának a politikától és a munkának továbbra sem lenne becsülete, ha fenmaradna az a rendszer, amely nem a munkát, de a politikai szolgálatokat jutal­mazza. Ennek az uj atmoszférának megteremtése nélkül lehetetlen volna a rend helyreállítása, mert amig a városházán a pártpolitika szószátyárkodása folyik, mindaddig a városháza nem Budapestnek, ha­nem egy pártnak a domíniuma, ahol nem a kő z- érdek, hanem a pártérdekek szemmel- íartásával folyik a közigazgatás mun­kája, ha ugyan munkáról szó lehet ott, ahol nem a munkát, de a párturalom biztosítására végzett agi- tációt jutalmazták. Nem egy példát hozhatnánk fel annak bizonyítására, hogy a hivatalok mindig l.ezül- löttek, igazi hivatásuktól mindig eltávolodtak ott, ahol a hivatalt a pártok kreatúráinak elhelyezésére használták fel. Ez igy volt nemcsak a polgári, de a munkáshivatalokban is, mi­helyt az a felfogás diadalmaskodott, hogy sokkal lé­nyegesebb egy jó pártpolitikus, vagy egy hasznos elvtárs exisztenciájának a biztosítása, mint a hivatal kifogástalan funkcionálása. Nem teszünk szemrehányást azoknak, akik al­kalmazkodtak ahhoz a rendszerhez és kiaknázták azokat a lehetőségeket, amelyeket az a rendszer Kínált. A háborút követő években a viszonyok oly szomorú fordulatot vettek, hogy még az erősebb jellemek is kénytelenek voltak sok mindennel meg­alkudni, hogy a súlyos helyzet közepette megment­sék boldogulásukat. Vád és szemrehányás csak azo­kat érheti, akik a helyzetet kiaknázták és az embe­rek gyengeségét pártpolitikai célokra kamatoztatták, A pártvezéreket terheli a felelősség azért, hogy a fő­város tisztviselőit ezer veszedelem elé áliitva, me­nekülést csak úgy biztosítottak nekik, ha belevetik magukat a pártpolitka lélekvesztőjébe. Ez volt a de- moralizálás kezdete és a városházi állapotok mutat­ják, hogy ez a kezdet hová vezetett. S mert ennyire tisztában vagyunk azzal, hogy az állapotok leron- gyolódását kívülről jelentkező befolyások okozták, megokolt az az optimizmus, hogy most, amikor ezek a külső befolyások megszűntek, a tisztviselői kar legnagyobb része örömmel ragadja meg az a 1 k a 1 m at arra, hogy ismét a tisz­tes munka árán keresse boldogulását. Ebböi a"szemszögből méltatva Ripka Ferenc nyilat­kozatát, azt kell mondanunk, hogy a főpolgármester szavai Selszabaditúan hatot­tak azokra a lelkekre, amelyekre ez a hat­éves rendszer súlyos bilincsként nehezedett s amely őket egy politikai irány rabszolgáivá alja- sitotta le. Nemcsak a kurzusra, de minden pártra vonatkozik ez, amely a közalkalmazottól nem be­csületes munkát, hanem kortesszolgálatokat követelt, vagy ezután követel. A közalkalmazott dolgozzék a közjó érdekében. Erre tett esküt, ne kényszerítsék hát, hogy esküjét megszegje.'Ripka'Ferenc felszabadította a városi tisztviselők lelki- ismeretét a pártpolitka nyomása alól s nem kételkedünk benne, ;hogy a tisztviselői kar ezt azzal hálálja meg, hogy diadalra segíti felszabadítójának azt a pro grammját, amely a munkát hirdeti a boldogulás legfőbb feltételek é.n t. ^ r T» ii ni n mwwu ii ■— in — in — ír ti n ■ ■■ ~TTT $ mwam i» * Harc az alíatbiztosiias korul A főváros a ferencvárosi Sranziió»kereskedeüem eilíen Az uj törvényhatósági bizottság megválasztása előtt a közgyűlési hatáskörben működő. tanácsülés gondolt szépet és nagyot és elhatározta, hogy az állatbiztosítást monopolizálja: kiveszi a sertésbizo­mányosok kezéből és odaadja ezt a nagy jövedel­met ígérő vállalkozást a Vásárpénztárnak. A tanács terve hihetetlen konsternációt keltett. Ebben az ügyben különösen az Országos Sertéskereskedelmi Egyesület deputációja is járt Ripka Ferenc kor­mánybiztosnál és kifejtette, hogy ez a tervezet mennyire sérelmes termelőre, kereskedőre, hentes­re, mészárosra és bizományosra egyaránt. A kor­mánybiztos maga is kijelentette, hogy nem helyesli a tervezetet és annak jóváhagyását nem fogja ja­vasolni a belügyminiszternek. Miről van tulajdonképen szó ? Arról van szó, hogy ezidőszerint az eladott sertés dolgában úgy a gazdával, mint a hentessel szemben a bizomá­nyos egy százalék erejéig szavatossági biztosítást vállal és ez a rendszer, amely már húsz esztendő óta dívik, annyira bevált és annyira meg volt vele elégedve minden érdekelt, hogy bombaként hatott, hogy a főváros tanácsa most ezt a régi, bevált rendszert fel akarja forgatni. A tanács ugyanis az állatbiztosítást a Vásárpénztár számára akarja mo­nopolizálni, még pedig olyan formában, hogy az állatbiztosítás kötelező lenne, nem fakultativ, mint eddig. Másodszor, a sertésvásáron kívül kiterjedne az állatbiztosítási monopólium marhavásárra is, ahol eddig sem nálunk, sem a külföldön nem volt gya­korlatban az állatbiztosítás. A vásárpénztár mono­póliuma ugyan egy százalék helyett háromnegyed százalékért vállalná a biztosítást, de a költségnek ez a csökkentése csak látszólagos., még pedig azért, mert a tervezet tele van visszautasitási klautélák- kal. A Vásárpénztárnak ugyanis jogában van bár­FLOHR KÁROLY FELVONÓGYÁR BUDAPESTI FIÓKTELEPE VI., PODMANICZKY-UTCA 12. TELEFON 129—26. mikor visszautasítani a biztositást. Szóval a Vásár­pénztár egyoldalúan és önkényesen állapíthatná meg, hogy. mikor és mely sertés alkalmas a biztosításra. Ezáltal a Vásárpénztár a maga számára óriási meg nem engedett anyagi előnyt biztosítana, mert ha valamelyik falka sertéseiben egy gyanús egyedet is talál, a tervezet szerint az egész sertésíalkát ki­zárhatja a biztosításból. De igazságtalanul nagy ter­het ró ez a biztosítás a nagymarha-tartó gazdákra is: nem is szólva arról, hogy az uj biztosítási szisz­téma egy uj husdrágitásí mozgalmat idézne elő. Ezidőszerint, mikor a sertésbizományosok vál­lalják a szavatossági biztositást: nagy vágó és gazda egyaránt meg van elégedve a biztosítás mai rend­szerével, mert baj esetén 24 órával belül kap pénzt az állatjáért. Méltánytalan dolog, hogy a főváros épp a bizományosokkal szemben vállalkozik erre a merényletre, akkor, mikor nyilvánvaló, hogy nagy­részt épp a bizományosok akciójának köszönheti a főváros, hogy a nagytétényi monopólium meg­tört, és minden erejükkel rajta vannak, hogy ismét a ferencvárosi vásártéren bonyolittassék le és reak- tiváltassék a tranzitó-sertéskereskedelem. Igen ki­váló szakértők, bizományosok és gazdák nyilatkoz­nak a fővárosi tanács tervezete ellen és azt mond­ják, hogy ennek a tervezetnek, ha valóra válik, az iesz a következménye, hogy az uradalmak el fog­ják kerülni a ferencvárosi vásárt és Bécs felé fog­nak gravitálni, ahol ilyen gátló körülményekkel nem kell száinolniok. Az Országos Mezőgazdasági Ka­mara közgyűlésén is foglalkoztak ezzel a témával és a kamara is magáévá tette azt a felfogást, hogy lehetetlen állapot az, hogy az agrár érdekeltség ezekben az intézményekben semmikép sincs képvi­selve és ezt a mulasztást mindenképen orvosolni akarják. Az Országos Sertéskereskedelmi Egyesü­let a belügyminiszterhez fog fordulni petíciójával és megkéri, hogy ezt a gazdákra, nagyvágókra, bizo­mányosokra és hentesekre egyaránt káros terveze­tet ne hagyja jóvá. Budapest székesfőváros Asványviz-Üzeme HftRM/VTVIZ a Hungária-gyógyforrás szénsavval telitett vize KAPHATÓ MINDENÜTT. -- TELEFON : József 112-59. Mindennemű vegyszerek, olajok, gyanták, nehéz cheínskáhák és az összes savak Radio Foto és Vegyipar dr. Bálint István és Társai Budapest, IX., Mester-utca 9. :: Telefon: Józsel 68-51 és 31 43- Sürgönyeim: Radlofot :: A magyaróvári ipartelepek rt. (salét­romsav) budapesti vezérképviselete. 7SOLDOS MAGÁNTAN FOLYAM Budapest, VII., Dohány-utca 84. Telefon : József 124-47. Előkészít polgári és középiskolai magánvizsgákra, érettségire vidékieket is. _______________ A v ilág legjobb MOTOROLAJA Vezérképviselet: Magy. Abroncs- és Kerékgyár Rt. VI., Gyár-utca 8. Telefon 133-56. GIPSZET ÁRUSÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Budapest, V., Erzsébet-íér 15. Az egeresi és tordai gipszgyárak képviselete. Telefon : 70-48. Telefon: 70-48. MINIM! Legolcsóbb forrása. — Amateur- készülékek díjtalan kipróbálása. — KARL TESTVÉREK elektrotechnikai anyagok gyári raktára. Budapest, iX., Ferenc-körut 44. — Telefon: József 9-34 Rietschel és ilennebers R.-T. Práfer-nfca 12 szám. — Telefon: József 23-18. Központi fűtések, szellőzések, száritők. Vízvezetéki, csatornázási fürdő- és városi vízművek Csatornázások, derítők, szivattyú­telepek. Füstgázok és fáradtgőz hasznosítása. MAGYAR FANTO MÜVEK RT. ezelőtt Bihar-Sziiágyi Olajipar rl. — Mayer és Möller olaj-, gépkenőcs- és vegyipari gyár rt. BUDAPEST, VI., EÖTVÖS-UTCA 42. SZ. Tel. 75-60. Finomítók: Sátoraljaújhely, Pesterzsébet. Tel. 75-60. Benzinek, autóolajok, gép- és hengerolajok, kocsi- kenőcs, gépzsir a legolcsóbb napi árban. 7 'A NCS URÁK GUSZ TÁ V RÉZMÜVESMESTER IX., FERENC-U. 59. j-----------:-------——— :—H TELEFON: /. 8-47. 1 V örbsrezmunkak. Onozasok \ ALAPITTATOTT: 1874. SCHWARZ RUDOLF és Táő Olaj-, zsiradék- és vegyigyár Részvénytársaság BUDAPEST Központi iroda és gyár: X., Szentmiháiyi-út 1-9. sz. Telefon: 13-32, 110-92. Sürgönyeim: „ARZUDO' RUFF MIKSA faszénhagykereskedö Iroda és raktár: X., Józsefvárosi pályaudvar, Kőbányaí-uti oldal, VI. és VII kapuszám. Retorta- és erdei boksa bükkfaszenet min- Telsfon: József 11--28. denkor a legolcsóbb napiárban szállít. Í 1 Kiváló minőségben béröntést vállal I a Worner J. és Társa Gépgyár R.-T. gpfr ■ vasöntó’déje Budapest, V., Václ-ut 48. ■ /CHLICK-NICHOL/ON GÉP-, WAGGON- ÉS HAJÓGYÁR RÉSZV.-TÁRSASÁG Gyár és Irodák: Budapest, VI., Váczl-út 45-47. szám. I Gyártmányai: Diesel-motorok, szivógázmotorok u gőzgépek, gőzkazánok, hütő-jéggyári és vágóhid berendezések, turbina és körforgószivattyuk, hidak és tetőszerkezetek, emelőgépek és daruk, vasul! kocsik (waggonok), gazdasági gépek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom