Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-07-15 / 28. szám
2 Budapest; 1925 Julius 15. polgármestere éltkor már állandóan részt vett ai közérdekű üzemek vároisitása érdekében folyó mozgalmakban és szakszerű propaganda előadásinak jelentékeny része volt abban, hogy iá főváros a gáz ds elektromos müveket megváltotta. A gázgyár megváltása 1909-ben töirtiént. Akkor az Osztrák-Magyar Légsizeszmüvek butílapeisti telepének igazgatója már két év óta Heltai Ferenc volt, aki a bekövetkezett 'kisajátítás után is igazgatója maradt a fővárosi Gázmüveknek. Ugyanekkor azonban a székesfőváros tanácsa 1910. október 15-én meghívta Ripka Ferencet a Gázmüvek vezérigiazgatóhelyettesi munkaköréinek lellátására, majd pedig Heltai Ferencnek főpolgármesterré történt megválasztása utlán, 1912- ben a Gázgyár vezérigazgatójává szerződtette. Erre atz időre esik ennek a legfontosabb közüzemnek hatalmas arányokban való újjáépítése és átszervezése. A budapesti Gázmüveket Ripka Ferenc nemcsak Budapest;, hanejrn az egész kontinens legmodernebb üzemévé alakította, amely gazdaságos berendezkedése mellett nemcsak jövedelmező vállalattá lett, de egyben az alkalmazottak szociális ellátása tekintetében is olyan csodákat müveit, hogy mindig büszkesége volt Budapest háztartásának. A világháborút kövjető összeomlás és az ebből felbur- jánzott proletárdiktatúrái, amely dr. Ripka Ferencet is eltávolította helyéről, a Gázmüveket súlyos pénzügyi válságba sodorta. A komimün bukása után azután Ripka Ferenc ujult erővel és nagy igyekezettel feküdt bele, hogy a Gázmüveket rendbejhozza és valóban ennek a jól megalapozott üzemnek a helyreál lit ás a gyorsan és tökéletesen sikerült. Talán egyetlen városi üzem sem heverte ki olyain rövid idő alatt és olyan radikálisan a csapást, mint a Gázmüvek, amely ma ismét virágzó vállalata a fővárosnak. Ripka Ferenc egy esztendővel ezelőtt nagy fájdalommal vált mag ettől a szivéhez hozzánőtt intézménytől, de azt a fájdalmát enyhítette részben az, hogy az üzemet jó kezekre bízta és az magasabb hivatásában egész Budapestért tovább dolgozik. A kormánybiztos A kormányzó 1924. augusztus véjgén nevezte ki dr. Ripka. Ferencet Budapest székesfőváros kormánybiztosává. Ez a kinevezés annakidején általános megelégedést keltett, mert mindenki tudta azt, hogy Ripka Ferenc részben sohasem foglalkozott politikával, részben pedig az egész kurzus alatt messze távol tartotta magát azoktól a politikai kilengéslektől, amelyek a budapesti városházán napirenden voltak és amelyek elkeserítették a főváros jóérzésü lakosságát Kinevezése előtt ffnár két nagy harcot vivott meg Ripka Ferenc magával Wolff Károllyal, a keresztény községi-párt vezérével. Az egyiket a Krisztinavárosi Kaszinóban, a másikát pedig a k:risztinavárosi római katholikus egyházközségben. Ilyen auspeiumok mellett foglalta lel a kormánybiztosi széket és Wolfi Károly, bár maga meglehetősem tá- voltartottai magát a harcoktól, alvezéreível az első pillanattól kezdve kíméletlen harcot indított Ripka Ferenc ellen. Más területük Wolffékinák erre nem volt, mint a közigazgatási bizottság, ahol minden ülésein igyekeztek kritika tárgyává tenni Ripka Ferenc működését. Ugyanakkor pedig a parlamentben is kiínéletilen támadásokat intéztek a kormánybiztos ellen, de még nagyobb erővel indultak meg azok a politikai intrikák, amelyek a parlamenti folyosóján és a miniszteri szobák környékén folytak. Egy egész esztendőn át állta Ripka Ferenc ezt a harcot, amelyben ellenfeleivel csak ritkán találkozott szembe, de aninál inkább éreznie kellett, hogy hátatnö- gött viselik a tulajdonképeni hadjáratot. Hiába volt minden intrika és hiába volt minden erőlködés, Ripka Ferencet megbuktatni nem tudták. A kormánlybiztos kitűnő idegeire és nagyszerű lelkinyugalmára vall az, hogy ebben a légkörben is nyugodtan végezte azt a produktiv munkát, amely talán több volt, mint amennyi a kormány biztos kötelessége, die amelyre; a kurzus rombolásai utáín olyan renkivüli szüikség volt. A kormánybiztos elsősorban a drágaság ellen indította meg harcát és ezen ai téren határozott sikereket ért tel, amit semmi sem bizonyít jobban, mintha összehasonlitjuk a mai árakat az elgy esztendő előtt volt piaci árakkal. Ugjramakkor gazdag tevékenységet fejtett ki a főváros pénzügyeinetki rendbehozatalai körül, szakított Wolfféiknak azzal a konttespolitikájáv.al, amey d'efi- citmenties költségvetéssel ál Itatta a. közönséget. Nyíltan feltárta azt a kétségbeejtő gazdasági helyzetet, amelybe a főváros a kurzusidő alaltt jutott. Hónapokon át tartó hatalmas munkával ott ült a pénzügyi tanácsnok mellett és megcsinálta Budapest reális (költségvetését. Okos és becsületes harcot vivott a főváros külföldi hitelezőivel, akik eljöttek Budapestre, hogy körülnézzenek, miként lehetne ebből a városból mind többet kiszorítani. Kormány- biztosi működését azonban megkoronázza az a tény, hogy ai kormánynál (keresztülvitte az üzemekjet ellenőrző bizottság kiküldését. Ez a bizottság hónapokig tartó munkával. töviről-hegyire átvizsgálta az üzemek gazdálkodását, kritikát mondott minden egyes üzemről és jó tana csők kai fog szolgálni a Iköz- gyülésnejk arra vonatkozólag, hogy miképen fejthetnek ki ez|ek az üzemek gazdaságosabb és jövedelmezőbb tevékenységet. Talán rövid napok kérdése már, amikor ez a bizottság elkészül jelentésével és csak akkor fog tulajdonképen kiderülni, hogy a főváros milyen rendkívüli hasznot iröm|élhet ei bizottság vizsgálatainak eredményéből. Amig a főváros gazdasági talpraállitása érdekében elvégezte Ripka Ferenc ezt a hatalmas program- mot, ugyanakkor hónapokon át tartó választási harcban vett részt. Ennek a harcnak a részleteit ismertetni ma nem méltó, de nem is szükséges, mert mindenki előtt ismeretes annak minden fázisa. A legtisztább liberalizmus igéit hirdette ebben a választási harcban Ripka Ferenc,' egyben pedig megnyerte Budapest közönségét annaiki a gondolatnak, hogy a városházáim a jövőben politikamentes alkotó munkát kell végezni. Egy hajszállal sem rovunk fel Ripka Ferencnek több érdemeit, mint amennyit szerzett, amikor azt állítjuk, hogy a kurzus igazi likvidálása az ő érdeme. Mert nem szabad elfelejteni azt s'em, hogy ma már a iiőváros tanácsából hiányzanak a Zilahi Kissek és a Schőberlek, ugyanakkor pedig Woílfféík harci készsége is temperában (tért vissza a közgyűlési terembe. Olyan érdemek ezeiki, amelyeket nem egy, a főpolgármesterré való választás alkalmából írandó újságcikk keretében, hanem Budapest jövő történelméb-ani kell majd méltóan méltatni. Dr. Ripka Ferenc társadalmi működéséből folyólag világi elnöke a krisztinavárosi róm. kath. egyházközségnek, elnöke a Klotild Szeretetház Egyesületnek, melynek szeretetházát nagy méretekben fejlesztette, úgy hogy az egyesület ma 120, nagyrészt hadiárvát nevel. Elnöke a Budai Társaskörnek, mely vezetése alatt a legnagyobb budai körré fejlődött, elnöke továbbá a Budai Tanférfiak és Tanügyi Barátok Körének és a 33-as Football Clubnak. A Szent István Társulat igazgató-választmányába, a Budai Dalárda örökös tiszteletbeli tagjává, majd pedig elnökévé, a Gázgyári Dal- és Önképzőkör pedig diszelnökévé választotta. Mint a fonyódi róm. kath. egyházközség első világi elnöke, templomot és plébániát építtetett s mint a fonyódi Gróf Zichy Béla-telep elnöke, nagy fejlődésnek indította ezt a bájos balatonparti üdülőhelyet. Dr. Ripka Ferenc főbb irodalmi munkáinak cime: „Mechwart-album“ 1895, „Gödöllő, a királyi család otthona“ 1896, „Erzsébet királyné Gödöllőn“ 1901, „A városi közüzemek és azok szervezése“ 1909, „Becs és Berlin világítási közüzemei“ 1920 és „Budapest elektromos telepe“ 1910. Társadalmi és közgazdasági téren kifejtett működéséért a király 1901-ben a Ferenc József-rend lovagkeresztjével, 1917-ben a polgári érdemkereszt- teí, majd 1918-ban előbb a vitézségi éreffi szalagjával díszített koronás arany érdemkereszttel, utóbb pedig az udvari tanácsosi címmel tüntette ki. A római pápa őszentsége pedig 1906-ban a „Pro ec- clesia et pontificé“ keresztet adományozta dr. Ripka Ferencnek. Dr. Ripka Ferenc 1897-ben nősült Gödöllőn, ahol L i p c s e y Ludovikát vette feleségül. Boldog házasságának 25-ik évfordulója alkalmából a Klotild Szeretetház Egyesület választmánya Dr. Ripka Ferenc és neje nevére örökalapitványt létesített, árva gyermekek neveltetésére.
