Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-05-06 / 18. szám
6 'Z y* Budapest, 1925 május 6. Propaganda az idegerdorgafom emelésére. Nehezen, del mégis utat tör magának a magyar közvéleményben az a felfogás, hogy az idegenforgalom emelései egyik előfeltétele az: ország gazdasági javulásának. Ismételjük, eh a lelfogási lassan halad a népszerűsítés utján, de szerencsére vannak olyan szervezeteink, amelyek nem lankaidió buzgalommal fáradoznak azon, hogy az idegenforgalom emelésének jelentőségét belevigyék a köztudatba. Ilyen szervezet a Magyar Idegenforgalmi Propaganda- Szövetség, amelynek alakulási mankálaitai nagyban folynak és; tekintettel ,a nevekre, amelyek a propaganda első akcióit fedezik, a legnagyobb bizalommal nézünk az alakulófélben levő szövetség munkálkodásai elé. A szövetség pár nap előtt küldte szét az első propaganda-délután meghívóit a sajtónak. E meghívók aláirói; Bánó Jenő. a. balatonfüredi it. vezérigazgatója, dr. Lengyel Zsolt, h. államtitkái, Palkó vies Ede az orsz. szálloda ipar tejstület elnöke, Bán laky Géza, a Szí. Gellért-fürdő igazgatója, Z i 1 a h y Dezső, a fővárosi idegenforgalmi hivatal igazgatója, dr. Jakab László, a szanatórium szövetség alelnöke, Reiner Mór, Ktszey Vince, dr. Tausz Béla, Gundel Károly és Felbe r Lipót. A propaganda-érekezletein. amely a Royal-szállóban volt, B á n 1 a k y Géza, rámutatott arra, hogy mit jelent Magyarország számára az idegenforgalom. B u d a p ei s* t p ír c dl e s z t i n á 1 v a van arra. hogy ftir/dióváros legyen, ahol tizenkét hónapon át tarthatna a f ü r- d öl s zi e| z ó int Gundel Károly m idegenforgalom irányításának főbb elveit ismertette. ^ Szerinte az idegenforgalmat úgy kellene szervezni, hogy télen a magyarok, nyáron az idegenek jöjjenek Pesne. Beszélt a budapesti drágaságról és hangoztatta, hogy azokat a horribilis adókat, amely ek Budapesten az idegeneket terheli]*, 1 £| kell s zi á 11 i tn. i. F e 1 b e r Lipót a magyarországi ásványvíz-forgalom szomorú helyzetét _ ismertette számszerű adatokkal és vasúti polhikánkai okolta azért, hogy az idegen ásványvizek sikerrel veszik fel a versenyt a sokkal jobb magyar ásványvizeikkel. Bánó Dezső bejlentette hogy azi idén ióval olcsóbak lesznek a ma ,g! y a r f ü r- d ő k, mint amilyenek a z előző években voltak. Magyarországon — úgymond — minden betegségre van gyógyfürdő 5 hibás idegenforgalom folytán mégis sok millió aranykorona vándorol minden nyáron külföldre. Jakab László előadásában számokkal kimutatta, hogy az i'd!én már mégy hétig lehet megélni a Balaton mellett abból a pénzből, amibe csak az útiköltség kerül Os- tendébe. Norderneybe vagy Zopottba. Bánó Dezső beszéli még. a propaganldia-szövetség terveiről. Budapest székesfőváros Ásványviz-Üzeme HARMftTVIZ a Hungária-gyógyforrás szénsavval telített vize. KRPHRTÓ MINDENÜTT. — TELEFON: Józsel 112-59. I MIHÁLKA TESTVÉREK RESZELŐ- ÉS SZERSZÁMGYÁR R.-T. BUDAPEST, V., ZÁPOLYA-IJTCA 34. TELEFON : 184—71. MÁTRAI ANTAL ES TARSA RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPEST, VI., TERÉZ-KÖRÚT 33. Szállít: létrákat, tüzoltó-készülékeket, teljes tűzoltó-felszereléseket, mindennemű köz- tisztasági eszközöket, talicskákat, kiskocsikat, kutszivattyukat és szerszámokat. DAN ADRIAN S BUDAPEST, Vili. KISSTÁCI Ó-UTCA 5. TELEFON: JÓZSEF 12-59. ZABADALMAZOTT EI’.S TÉKŐRL Ő GÉPEK, ECSETEK, F ESI ÉK, LAKK, KENlE ÁLTALÁNOS MŰSZAK/ RÉSZ VÉNYTÁASÁ_Q BUDAPEST, V.,ALK | TELEFON: 77 601 | TELEFON ■ 77-60 \ Mindennemű vegyszerek, olajok, gyanták, nehéz chemikáliák és az összes savak Radio Foto és Vegyipar dr. Bálint István és Társai Budapest, IX., Mester-utca 9. :: Telefon : Józsel 68-51 és 31-43- Sürgönyeim: Radlofot :: A magyaróvári ipartelepek rt. (salétromsav) budapesti vezérképviselete. Mr. White megerősíti Krausz Simon távozását. A találgatásoknak és kombinációknak, a bizonytalanságnak és kétségeknek, amelyek Krausz Simon távozása dolgában annyira lekötötték a gazdasági világ minden figyelmét, vége szakadt azzal a nyilatkozattal, amely Mr. White, az angol Marconi- 1 Társaság budapesti kiküldöttjének és az Angol- Magyar Banknál levő megbízottjának ajkáról hangzott el. Mr. White kijelentette, hogy magától Krausz Simontól, az Angol-Magyar Bank elnök-igazgatójától kapta az értesítést, hogy kiválik a bankból. E nyilatkozat után végleg elintézettnek vehetjük Krausz Simon távozását és ezzel együtt egy uj korszak beköszöntését. A Fővárosi Hírlap csaknem egy teljes év óta harcol Krausz Simon és rendszere ellen. Távozását joggal tekintjük valamelyest a magunk sikerének, bár jobb szerettük volna, ha Krausz Simon pénzügyi tevékenysége nem adott volna okot arra, hogy vele szemben a bank részvényeseinek és a gazdasági élet érdekeit kelljen megvédelmezni. Harcunk nem Krausz Simon személye, hanem gazdasági módszerei ellen irányult s ma, amikor kiválása a bank kötelékéből befejezettnek vehető, tisztelettel adózunk azoknak a nagyszerű kvalitásoknak, amelyek Krausz Simont közgazdasági tekintélyeink legkiválóbbjai közé emelték. Ezeket a kvalitásokat sosem vontuk kétségbe, csak alkalmazásuk helyét és módszerét kifogásoltuk. Krausz Simon jeles tehetségének érvényesítésére nem a bankot kellett volna kiszemelni, mert egy bank sajátos természete nem birja el Krausz Simon eruptiv temperamentumát. Egy bank tevékenységének területét a bank anyagi ereje és nem a vezér temperamentuma szabja meg s az igazi bankvezér akcióiban a bank erejét s nem a maga nagyratörő ambícióit tartja szem előtt. Krausz Simonnak és bankjának az lett a rossz végzete, hogy az elnök-igazgató nem tudta, vagy nem akarta összhangba hozni a saját erejét a bank erejével s ő maga mindig többre vállalkozott, mint amennyit az adott lehetőségek mellett a bank «irt. Semmi kétségünk aziránt, hogy Krausz Simon tehetsége még megtalálja a neki való teret s bizonyosra vesszük, hogy nevével komoly és nagystílű gazdasági akciók kapcsán még gyakran találkozunk. Sohasem őt, de mindig a bankot féltettük s éppen ezért most a megnyugvás érzésével fogadjuk, hogy ,-ai veszedelmek elmúltak és úgy Krausz Simon, mint az Angol-Magyar Bank egy szebb jövő felé indulnak. Jól megy Piatnikéknak. E címen múlt heti szá- i r unkban a I' i a t n i k Nándor és Fiai Ma y a r Játékkártyagyár R.-T. cégnek közzétett tavalyi mérlege alapján megírtuk, hogy a kártyagyár az elmúlt évben 3.37 milliárdot keresett. A vállalat hozzánk intézett levelében annak1 megállapítását kéri, hogy a kimutatott 3.-37 milliárd korona a teljes forgalomnak felel meg, amelyből azonban levonásba jön az államnak fizetett 1.3 milliárd bélyegilleték, 1 milliárd gyártási költség, 0.5 milliárd rezsi- kői.ség, 0.6 milliárd fényüz’ési adó, valamint még eg-yóbb költségek és így a tiszta nyereség mindössze csak 38 mi i 11 i ó korona volt. A Salgótarjáni Köszénbánya Részvénytársuíat szombaton tartotta dr. C h o r i n Ferenc elnöklete alatti rendes évi közgyűlését. A napirend előtt az igazgatóság nevében Heinrich Ferenc volt kereskedelemügyi miniszter mondott nagyhatású emlékbeszédet a társulatnak folyó évi január hó 20-án elhunyt elnökéről, id. dr. Chorin Ferencről. Behatóan méltatta a társulat körül szerzett elévülhetetlen érdemeit, melynek 40 évet meghaladó időn át vezetője és irányítója volt. Szólt ezután id. dr. Chorin Ferenc közéleti .tevékenységéről, melyet mint képviselő és később mint a főrendiház tagja kifejtett, majd kiemeli _a magyar iparnak tett nagy szolgálatait, a Gyáriparosok Országos Szövetségének alapítását, melynek megteremtője és élete végéig elnöke volt, mindig lelkesülten küzdve a magyar gyáripar fejlesztéséért, önállóságáért és naggyá növeléséért. A részvényesek nevében Z e 1 o v i c h Kornél megható szavakban emlékezett meg az elhunyt kimagasló egyéniségéről és a részvényesek mély gyászának adott kifejezést. A közgyűlés — melyre mindkét felszólalás mély hatást tett — elhatározta, hogy a társulat felejthetetlen elnöke nevére a Magyar Tudományos Akadémiánál 500 millió koronás alapítványt létesít, melynek évi kamatai közgazdasági munkák jutalmazására lesznek fordítandók, további 500 milliót pedig az elhunyt nevét viselő bányamunkás-szanatóriumalap gyarapítására szavazott meg. a közgyűlés ezután áttért a napirend tárgyalására, egyhangúlag elfogadta az igazgatóság összes indítványait, 1924. évi osztalékul részvényenkint, 30.000 koronát állapított meg és elhatározta, hogy az osztalékszelvény folyó évi május hó 11-től kezdve kerül kifizetésre. A közgyűlés azután az igazgatóságba dr. Teleszky János v. b. t. L-t és a felügyelő-bizottságba dr. Steffanits Istvánt választotta meg. Kimondottál továbbá a közgyűlés a Salgótarjáni társulatnak az Esztergom- Szászvári Kőszénbánya rt.-gal, az Fszakmagyar- országi Egyesített Kőszénbánya és Iparvállalat rt.- gal, az Esztergomvidéki Kőszénbánya rt.-gal és a Hungária Mészipar rt.-gal való egyesülését és ezzel kapcsolatban elhatározta az alaptőkének 160.000 da- 1 ab, egyenkint 1000 korona névértékű részvény kibocsátása által 750 millió koronáról 910 millió koronára való emelését. Végül dr. Chorin Ferenc elnök bejelentette, hogy a részvénycsere folytán rendelkezésre álló 102.500 darab Salgó-részvényből u 1 esti Magyar Kereskedelmi Bank 50.000 darabot, a Schweizerische Bank-Verein vezetése alatt álló svájci csoportnak, 52.000 darabot pedig a J. H. Schroeder londoni cég vezetése alatt álló angolamerikai csoportnak adott el. A részvények elhelyezése a napi árfolyamot meghaladó áron történt. Ez a tranzakció reményt nyújt arra, hogy a Salgó- részvények részére uj piac fog megnyilni. A Georgia osztaléka. A Mezőgazdasági Ipar- reszvénytársaság Klein Gyula igazgatósági elnök elnöklete alatt szombaton tartott közgyűlésén elhatározta, hogy a 11.230,984.010 korona tiszta nyereségből megfelelő leírások után az 1924. üzleti évre 16.000 korona osztalékot fog szelvényenkint május 1-től kezdődőleg a Magyar Általános Hitelbank utján fizetni. A közgyűlés az igazgatóságba B á r k á n y Leót beválasztotta. A részvények mai árfolyama szerint az osztalék meghaladja a 8 százalékot. A Haltenyésztő és Halkereskedelmi Rt. minden két régi részvényre három uj részvényt ad ki darabonként 13.000 koronáért a régi részvényeseknek. Az elővételi jog május 2—11-ike között gyakorolható a Magyar-Olasz Bank Rt.-nál. A Viktória gőzmalom osztaléka. A Viktória gőz m/a 1 jO m n a'jk legutóbbi megtartott közgyűlése elhatározta a felújítási alapnak 6 milliárd, a nyugdíjalapnak 3 milliárd, a 'tartalékalapnak 1.2 milliárd, a Magyar Molnáriskola-alapnak 200 millió koronával való dotálását ési részvényenként 30.000 korona, (öszesen 18 milliárd korona) osztaléknak; kifizeíé- tését. Az igazgatóságba uj tagokul Gratzi Gusztáv dr.. Mar schall Ferenc dr., Forrai Dezső és Bacher Béla választattak be). Az Eisö Budapesti osztaléka. Az Első Budapesti Gőzmalmi Rt. e hó 11-én tartja közgyűlését. Osztalékul a múlt évi 5000 korona helyett 15.000 koronát fizet s úgy hírlik, hogy a konszernjéhez tartozó többi malmok is hasonló arányban fogják az osztalékot fizetni. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Dacsó EmiL Kiadja: a .FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat Révai-Nyomda Budapest, V. kér., Ügynök-utca 8. »*. (Nyomdaigazgató: Sziklai Pál.) Legolcsóbb forrása. — Amateur- készülékek díjtalan kipróbálása. — ARL TESTVEREK elektrotechnikai anyagok gyári raktára. Budapest, IX., Ferenc-köruf 44. — Telefon: József 9-34. ÉPÍTŐANYAGOK TERNOLII TÉGLA, CSERÉP, darabos és oltott mész, cement, gipsz, betonvas, vasgerenda, sodronyszeg, kavics, homok, mennyezetnád, betonáruk gipszlap stb. raktárról legolcsóbban kapható PALLOS és PERELIS építőanyag kereskedelmi ÉS IPARI R -T.nál, BUDAPEST IV., Deák Fereno-u. 17. Tel: 74-33. Raktár: IIUXGÁRIA-ÚT 37-39. ASBESTPALA vezárkápviseietG. tömörabroncsok leggazdaságosabbak a legnagyobb teljesítménnyel.
