Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1924-04-18 / 16-17. szám

2 mm Budapest, 192d április 18. lyeket a főváros tanácsa időként kiad, akkor látnia Kellett volna, hogy a deficitmentes költségvetés egyszerűen technikai számcsoportositás, A sziékesfő'városnak azért nincs deficitje, mert nem ugy készül a költségvetés, hogy előirányozná azt, hogy mennyi fizetésre, mennyi dologi kiadásra van szüksége, hanem megfordítva, annyi fizetést ad al­kalmazottainak és annyit költ a dologi kiadásokra, (amennyi pénze befolyik. Többet nem költhet, egy­szerűen, mert hitelt nem kap és másrészről h a v o n k é n t 4—5000 millió k orona t á m o- <S ia t á s b a n részesül a, z állam részé­ről, ami szintén nincs (felvéve a költségvetésbe. Nem igen érdemes Wolff Károlynak eziziel a fra>- aeologiáva-l foglalkozni, mert hiszeni a székesfőváros közönségének ezekjet a jelszavakat, hogy Wolffék 1,200.000 fontot törlesztettek, hogy a főváros eleget tett minden külföldi kötelezettségének, hogy a fő­városi üzemek vezetéséről külföldi szakértők elisme­réssel nyilatkoztak és hogy a főváros költségvetése deficitmentes, mindezeket a frázisokat értéktelen ar­gumentumoknak fogja tekinteni a választóközönség, annál is inkább, mert azoknak jelentőségét meg fogjuk magyarázni a választóknak. Az újságokban olvasom, hogy Wolff Károly a pénzügyi bizottság ülésén kivid beszédet tartott vala­melyik budai egyletben is és hangoztatta beszédében, hogy mindaddig nem tesz béke a világon, mig a lel­teknek a harmóniája meg nem születik. Gúny mosoly jelenik meg mindig az arcomon, amikor ilyen naivi­tásokat olvasok. Egy politikai vezér, aki a. telkek harmóniájáról beszél akkor, amikor az emberek drá- gálják a vidámosvasutat, a szenet, a gázt, a szemét­fuvarozást és a vizdijat, akkor, amikor az emberek a hajukat tépik, hogy hogyan gondoskodjanak csa­ládjuk élelméről és ruhájáról. Ekkor feláll előttük egy reál Politik us és azt mondja, hogy mindezek földi hit­ványságok, ezekről ne beszéljünk, hanem arra töre­kedjünk, hogy tegyen meg a lelki harmónia és akkor gondol saját kis pártjára, hogy ©nmek a kis pártnak legyen meg a telki harmóniája, de egyébként mindenkit gyűlöl és minden lelket elkárho­zottnak vesz. aki nem tartozik az ö pártjához. Lelkek harmóniájáról beszél a gyűlölet apostola és itt-ott, ha közgazdasági kérdésekbe mégis betelkény- szeritik az események, gyerekségeket beszél és min­den szavából kitűnik, hogy közgazdasági, pénzügyi és közigazgatási kérdésekhez ímem ért, mégis felfújja magát és ő akar Budapest vezére lenni. A választá­sokon meg fogjuk mutatni, hogy a hólyag elpat­tan és a vezér ség eltűnik a feledés ho­mályában. Cserép-darabok egy félbenmaradt világváros múltjából Gyűjti: Pogány Béla Könyvtárak polcain, u i s á g k ö- i tetek betürengetegébcn végez­tem ásatásokat. És sok é ír d e k e s, 1 színes, kedves c s e ír é p d a r a b. apró. törött holmi akadt a kezembe en­nek a mi félbenmaradt világvá­rosunknak a múltjából. Akad kö­zöttük nyilván sok ismerős' h a- szontalanság is, de szeretettel ; jegyzem fel futó sorokban, hogy , el ne vesszen, ami jellemző és maradandó. A Hét választó fejedelemben A tizenkilencedik század elején mintegy harminc magyar irót számlálhatunk össze Pestéin. Az irodalmi stációk egyike voli a Hét választó fejedelem szálló, vendéglő, kávéház a Váci-uteza 9. számú földszintes házban. Az írók előbb ellátogattak Eggen- barger kecskeméti-utcai boltjába, ahol elolvasták a JL i t e r at u r-Z eitungot, a bécsi, lipcsei, budai és pozsonyi lapokat, majd ellátogattak a Hét választó fejedelembe, ahol festők, zenészek, karmesterek ele­gyedtek társaságukba. Itt az irodalmi vezér a tizen­kilencedik század első évtizedebén Révay Miklós piarista, a nagy nyelvtudós, aki itt izgatott a magyar akadémia alapítása érdekében. Ekkor már tanár az egyetemen, de nem tudni, mivel küzdött jobban, sú­lyos betegségével-e, vagy szörnyű nyomorával-e? Megjelenik néha Kisfaludy Károly is és itt. olvassa fel ,a készülő Szibor vajda egyes jele­neteit, amelyben a demokratikus irányzat megvillanó sejtése tapsra ragadja az írókat. Hallani lehet Sze­mére Páli finomművű szonettjeinek, a pálosirendi Virág Benedek sapph-ó-i és alkaeuri ódáinak egy- egy sorát. Itt alakul ki Ferenczi István agyában Csokonai szobra, itt töri fejét a finn-magyar rokon­Szecesszió Készül o ^-Körben Hahóthiék és Jaczkóék tárgyalása Székely Ferencékkel Mint ismeretes, a Sais-körben pár hót előtt tartották meg a tiszitmjitást. amely alkalommal, bár kis szavazattöbbséggel, de mégis Wolffék kerültek ki győztesen. Egészen természetes, hogy aiz intran- zigens vezér táborában óriási örömet és diadalmá­mort keltett ez a jelenség, amit még erőteljesen fo­kozott az is, hogy egy héttel előbb viszont a Budai Kaszinóban sikerült megvetni a lábukat és Ripka Ferenc liberális rezsimie helyett. >a maguk politikáját plántálták ott el. A kaszinói győzelmek nem igen szokták eldön­teni az országok, de még a városok sorslát sem, mégis tagadhatatlan az. hogy a Sas-köri választásnak, de a budainak is. legalább is szimbolikus jelentősége van. Alighal veszik a szivükre ezt a győzelmet a szociál­demokraták. de még a demokraták sem, akik mögött netítv tömegek állanak; annál inkább törődni kell azonban ezzel a Béthlen-kormányt Simogató libe­rális ellenieknek, mert ha vereség ért valakit, ez a'Z ő vereségük. A Sas-köri Választások óta tényleg érezhető is ezekben a körökben némi megmozdulás, bár annak külső jelei ebben a pillanatban még nem mutatkoz­nak. A Sas-kör tradíciói, bár bizonyos komoly ko-n- zervatizmust a régi Sasoktól sem lehet megtagadni, még sem azonosaik Wolff Károly és Frühwirth Má­tyás törekvéseivel. A Sas-körben pedig még ma is ülnek, bár kevesen, a régi Sasok közül, akik aligha tesznek hajlandók ugy láncolni, ahogy a kur-ausber- kekben fütyülnek. Ez az oka annak a megmozdulásnak, amelv hova-tovább valószínűleg nagyobb arányú szecesszióval fog végződni. Ennek 'az eljövendő kivonulásnak ma még nincsenek látható vezérei, de tény az, hogy a liberális elemek önkéntelenül is csoportosulnak, együtt tartanak és nem hajlandók belenyugodni abba, hogy a Sas-kör jövevényei a régi Sasok tradícióit megcsufolják. Hiszen olyan emberek ülnek a Sas-körben még ma is. mint példának okáért H a h ó t y Sándor, aki ha iól emlékezünk a Sas-kör alapitó tagjai közül való és már akkor is oszlopos tagja volt a Sas-körnek, amikor ott igazi nagyságok, igazi értékek vittek ve- zetősaerepet. V'agy ott vám J a c z k ó Pál, aki valaha függetlenségi képviselő és politikus volt. ma pedig nyíltan Bethlen István pártjának liberális szárnyá­hoz tartozónak vallj,a magiát. De kettőjükön kívül egésiZ sorát említhetnénk a Sas-kör ama ‘tagijainak, akik liberális gondolkozásuk­ból egy pillanatig sem vetkőztek ki. Értesülésünk szerint. ,a Sas-kör eme tagjai teljesen elégedetlenek a mai rezsimmel és nem riadnak vissza attól sem. hogy búcsút mondjanak régi otthonuknak és másfelé őrien balogjának. Ez a másfelé való orien­tálódás pedig a Heinrich-páírt belvárosi csoportja, ságon G y a r m a t h i Sámuel, ide tért be. ha Pestre jött Dugonics András, a szegedi piarista, itt ter­veve ki az első pesti újságot, a Hazai Tudósí­tásokat, Kuktsáir István szerkesztő ur, s mel­léjük csatlakoztak Bugát Pál, H e 1 m e c z y Mihály, a Tudományos Gyűjtemény munkatársai, Bene Fe­renc, Szűcs István. Schwartne.r. Vitko- v i c s, M a r k o v i c s. Ho ványi és mások. Mégis az egész író- és művésztársaságot talán legjobban jellemzi, hogy egyik vezető elméi ük Hor- v á t István (ahogy Beöthy Zsolt mondja) „a nemzeti nagy zás ködös ábrándjait szolgáló“ historikus volt ö adja meg naplójában a választ arira is. hogy mit csináltak az irók és művészek a Hét választó feje­delemben? —• Árpád unokáihoz méltó beszélgetést folytat­tunk — Írj a. Sok szó esik Horvát István menyasszonyáról, „Trézsi“-rő!... Teljes nevén Szadim ássy Teréz, akit a többi irók is „vágytan-vágytak“ megismerni. Leg­többet azonban a nemzeti nyelv .sorsáról beszélnek. Szenzációt kelt az „öreg Bencze“. Virág Benedek egy-egv ió mondása, néha pedig Vitkovics is elhozza gitárját és pompás baritonján magyar és szerb dalo­kat énekel. 'De nagyrészt itt tartották a bálokat is. 1806 augusztus 10-ikén is táncesté volt a Hét választó fejedelemben. Persze német ruha és német tánc járta. Szörnyen megfájdult ezen a szive Horvát Istvánnak — $ amint maga jegyzi tel — odament Bogyó Mi­hály nevű jurátus barátjához: — A nemzeti becsület érdekében járj egyet a ropogós magyarokból. Amikor Bogyó rákezdett a verbunkosra, a jurá­tusok „emelten emelték“ vállaikra. Többé soha nem táncoltak német táncot a Hét I választó fejedelemben. Ki a vivát ? T ó t h Béla szerint már az 1847-iki követválasz­tásokon is az volt a jelszó, hogy „Ki a vivát?“ 1861- ben pedig ezzel a címmel Bernát Gazsi irt vigjá­l amelynek élén Székely Ferenc áll. Ugv tudjuk, hogy Hahótyék és .faczkóék máris tapogaíódznak abban az irányban, hogy Székelv Ferenc párt­jához csatlakozzanak és esetleg Székely Ferenc klubjába is bevonuljanak,, ami mindenesetre igém nagy eseménye tenne a Bel­városnak. Uj városi adók a láthatáron Wolff Károly és barátai uj hatalomhoz jutnak . 4 r O'S i H i r 1 a p elsőnek ismertette a sza­nálási törvényjavaslatnak azt a rendkívül fontos in­tézkedését,^ amelynek értelmében a budapesti város­háza szintén pénzügyi diktátort fog kapni, akinek az lesz a kötelessége, hogy a városházán figyelemmel kiséri a gazdálkodást. A megokolása ennek az intéz­kedésnek az, hogy a kormány részben garanciát vállalt a főváros külföldi adósságainak pontos törlesz­téséért, részben pedig egyébként is. fokozattan nagy érdekei fűződnek ahhoz, hogy a városházám takarékos és bölcs gazdálkodás váltsa fel a mai takarékos, de öt lettel en és sokszor korlátolt gazdálkodást. Wolff Károlynak a szanálási törvényjavaslat bizottsági tár­gyalása alkalmával sikerült a pénzügyi diktátor ha­talmából valamit lealkudni, csalódni fog lazámban a többségi vezér, ha azt hiszi, hogy a pénzügyi diktá­tor -ezek után háttérbe fog szorulni. Sajnosán kellett tapasztalni a szanálási javasla­tok éjjel-nappal folyó vitájában, hogy a szónokok egész légiója meg sem említette azt a hatást, amelyet a javaslat törvényerőre való emelkedése a városházán fog gyakorolni. Szerda- reggelig Várnai Dániel szociáldemokrata képviselő volt az egyetlen, aki -szóvátette a javas­latnak ezt a részét és a pénzügyi szakférfiút, aki a városházám fog működni, v i c e d i k t át or n a k ne­vezte el. Tökéletesein! igaza volt Várnai képviselőnek abban hogy ez az intézkedés tagadhatatlan stigmiaiti- zálása a főváro-s mai gazdálkodásának. Tényleg le­sújtó az, amit a kormány a törvényjavaslat rnegoko- lásábani Wolffék fővárosáról im-ond, mert tehetetlen, hogy abban a városban, amelyben -egész Európában a legdrágább a villamosközlekedés, ahol a villany­áram és a gáz árával valósággal -a. bőrt nyúzzák le a lakosságról, megtörténhetik az, hogy minden hónap­ban milliárdok erejéig pumpolja meg ez a gazdálko­dás az _ államat, hogy a főváros tisztviselőit és tan­erőit kifizethesse. Ez a gazdálkodás provokálta azt, hogy_ a kormány vicediktátrt küldjön a városházára. Sokkal súlyosabb azonban az, hogy a javaslatban a főváros felhatalmazást kap arra is, hogy háztartási hiányainak fedezéséről önálló adók behozatala utján gondoskodjék. A főváros lakossága tehát az) elviselhetetlenségig fokozott állami adóterhek mellett kénytelen lesz imég a szintén elviselhetetlen mértékig foko­zandó külön fővárosi adóterheket is vállalni. Nehogy azonban a több mint bizonyossággal elökv-et- kezendő szociális lelkiismeretű közgyűlés zavarja mű­ködésében a diktátort és a főváros tanácsát, nehogy megakadályozhassa az esetleges antiszociális külön­adók behozatalát, a javaslat gondoskodik arról, hogy a belügy­miniszter kényszerithesse a fővárost az ilyen természetű adók rendszeresítésére is. té;kot. De talán sohasem haszná'ták annyit, mint az 1875-iki választásokon q Terézvárosban, ahol Fáik Miksa és Horn Ede állottak szemben egymással. Hangos volt az utca. amint az egymással találkozó terézvárosiak köszöntötték egymást: — Na szomszéd, ki a vivát? A pereces azt bőgte:-— Tessék friss F a 1 k-p e r e c e t venni! A virslis meg: — Itt a friss H o r n-t o r m á s ! Fáik Miksát huszonöt fogat és ötventagu ban­dérium kisérte el a lövöldébe, ahol programmbeszé- det mondott. Amikor visszatért, már iszáz magánfogait és kétszáz bérkocsi követte nyomon. A Király-utcát végig zöld ágak, lobogók, szőnyegek ékesítették. És mégis a virslidnek leüt igaza. Győzött a Horn- tonmás. A régi Orczy-kert Az Oirczy-kört múltjáról találtam Borostyám" Nándornak színes, jellemző föl jegyzését 1873-ból: — Az Orczy-kert —- Írja — árnyas, gondozott, pompás fákkal teli parik. Mellbetegekre nézve gyógy­hely. szerelmesekre1 nézve éden, tanulókra nézve ókori görög gimnázium. De az ünnepnapokat kivéve, nem igen látogatják, vasárnap azonban megtelik a gyepen falatozó spie- szekkel, csónakázó ifjúsággal, verklisekkel, szerelme­sekkel. Este felcsillannak a vén fák tövében a ven­déglők csillogó gyertyái, szól a zen-e és a fiatalság neki gyü-rikőziik a csárdásnak, meg a galoppnak... Liszt Ferenc jubileuma Liszt Ferenc 1873 novamberében Budapesten ünnepelte meg ötvenéves jubileumát. Már októberben Budapestre jön és az Írói Kör küldöttei, Királyt Pál, Ábrányi Emil és Náday Ferenc Párkány- nánáig ímennek eléje. Jubileuma alkalmával a novem­beri alkonyaiban Hal-téri lakása -előtt három katonai zenekar adott szerenádot. Rengeteg nép az utcán, bent a lakásban hatalmas nemzetközi vendég-társa-.

Next

/
Oldalképek
Tartalom