Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1924-04-09 / 15. szám

2 Budapest, 1924 április 9. Nem csodálkozunk azonban azon, hogy ismét előhozakodott a kormány előtt a defici-tmeirtes költ­ségvetés legendájával. Hogy ezt a deficitmentes költ­ségvetést hogyan izzadták ki, azt mindenki nagyon jól tudja és Wolff mégis bámulatos naivitással merte hangoztatni, hogy a főváros költségvetése az első év végén 73 millió, a második év végén pedig kilencven millió fölösleget tüntetett föl. — Európa metropolisai között, — mondotta büszkén — amelyek mind deficites költségvetéssel dolgoznak, unikum Budapest, amelynek a költségve­tése plus-szal zárul. A kormány szive megint megesett Wolffon, aki erre az alkalomra megint fölfüggesztette ellenzéki érzelmeit és honorálta azt a kívánságot, hogy mihelyt a székesfőváros kifizette tartozásait, abban a pillanatban megszűnik a pénzügyi diktátor városházi működése. A szanálási törvénybe ilyenformán a következő ui intézkedést fogják felvenni: „A szabályozásnál azt kell szem előtt tar­tani, hogy a pénzügyi szakközeg sze­repe a fővárosi gazdálkodás álta­lános menetének csupán figyelem­mel kisérésé re szorítkozzék mind­addig, áruig a főváros által a helyette telj esi telt fizetésnek a megállapítandó határidőkben az ál­lam részére való visszafizetése, a székesfőváros és annak külföldi hitelezői közötti in egál lápod á- sok rendelkezésének pontos végrehajtása, végül az állam által a székesfővárosi alkalmazottak illetményeihez ideiglenesen elvállalt hozzájáru­lásnak a székesfővárosi költségvetés terhére a vonatkozó törvényes határozmányok szerinti visszaháritása a már teljesített, vagy folyamiban lévő szolgáltatások folytán biztosítottnak mutat­kozik. A pénzügyi szakközeg észleleteinek ered­ményéről és eljárásáról havonta köteles a fel­ügyelő hatóság részére jelentést tenni.“ Ez kétségtelen bizonyítéka annak, hogy a Beth- ien-kormány még mindig nem szakított Wolffékkal. Bizalmának újabb jelét adta a kormány akkor is, amikor újabb felhatalmazást adott a fővárosnak arra, hogy kötelezettségek vállalása iránt tárgyalásokat indíthat külföldi hitelezőivel. Ez azt jelenti, hogy a német hitelezőkkel való megegyezést a kormány rá­bízta a fővárosra, ami azonban nem azonos azzal, hogy ezt Wolfíék fogják végrehajtani. Pénzhez jutnaK a uáros szállítói Egy megkésett belügyminiszteri rendelet A budapesti városháza mindenkor hires volt arról, hogy a szállítók számláival való pepecselés.^ a számfejtések, utalványozások, ellenőrzések olyan kál­váriát járattak a számlák benyújtóival, hogy a leg­több vállalkozónak, hamarosan elment a kedve a fővárosnál munkát váltál ni, vagy a főváros­nak szállítani. Még rosszabbá, szinte elviselhetet­lenné tette a helyzetet a korona állandó áresése, mert ha a vállalkozóknak a régi módszer szerint kellett volna a pénzükre várakozni, nagyon keser­vesen ráfizettek volna ai köz érdekében teljesített munkálataikra. A legtöbb e’setben azonban már meg­oldották ezt a kérdést, mert a vállalkozók és szállítók nem voltak hajlandók tönkremenni a városi admi­nisztráció nehézkességei miatt. De hogy valami baj mégis van, annak legfőbb bizonyitéka, hogy a belügyminiszter nevében Ladik Gusztáv államtitkár a fővároshoz leiratot intézett, amelyben a közhatósági megrendelések számláinak gyorsabb kifizetésre animálja a városházának illetékes: hivatalait. 9züks:é'© is van erre, mert a fővárosnak is kell valami támasznak a háitbi mögött lenni, ameiv men­tesíti a törvény követelte nehézkesség alól. A^ hazai ipar fejlesztéséről szóló 19U7. évi III. te. 13. §-a el­rendeli ugyanis, hogy a közh'átósági megrendelések Számláit a tényleg megtörtént átvétel után 100.000 kánonát meg nem haladó összegnél, a szállítás, beíe- jeztétől számított harminc nap a Tai 11. százezer koronát meghaladó összegnél pedig hatvan nap alatt ki kell fizetni. Szép helyzetbe kerülnének a vállalkozók, ha ina hatvan napiig kiejtene váratok számláik összegének kifizetésére. Eddig azonban a; fővárost a törvénye® rendelkezés aló! csak saját fe­lelőssége mellett a józan meggondolás mentesitette és erre kényszeriteítók azok n pörök. amelyek egy- időben a követelések valorizálása iáüirit tömegesen kezdtek megindulni. Most aizután a belügyminiszteri rendelkezés elhárítja a felelősséget a főváros nya­kából, most már joga van a fővárosnak nem késle­kedni. A belügyi államtitkár egyébként leiratában el­mondja azt a lehetetlennek látszó: tényt, hogy n köz- igazgatási hatóságok a részükre szíállitott é- átvett megrendelések számláit még mindig csak több hónap elteltével fizetik ki ós ezzel egyfelől a szállítóknak okoznak érzékeny károsodást, másfelől a hatóságokat és hivatalokat annak teszik ki. hogy éppen ia mérsé­kelt haszonnal számitó iparosok és kereskedők a kőzhattósági szállj tusoktól távol mar adnak. Éppen ezért felhívja) a belügyminiszter a fővárost és a többi törvényhatóságokat, hogy megrendeléseit a jövőben olyan időben adja ki. amikor azoknak a költségei már biztosítva vannak és a szállítás .meg az átvétel után a benyújtott számlák kiegyenlítésé iránt szükséges intézkedéseket haladéktalanul tegye meg. I,: j;'; l-'j Az embernek eláll a szeme, a szája: hogy abban az ördöngös belügyminisztériumban, lm egy kicsit késfifl is. de Qg’vszcr mégis mindenre ráiörmek! ... Nem engedik kiirtani az élelmiszerhamisitókat Közgyűlési határozat, amelyre egyetlen miniszterinm sem felel Megváltozott minden körülöttünk és megváltozott mindenek fölött a bűnök mibenléte is. A polgári pörök szinte teljesen megszűntek és elfoglalta helyüket a büntető pör. Akivel szemben egy vállalkozó nem teljesíti kötelezettségét, mert összeroskad az élet terhei alatt, az szalad és büntető feljelentést tesz. Nincs is más módja, mert el sem bírná a bélyeg- költségeket. amelyek ma horribilis módon megnö­vekedtek. Ma tehát mindenből bűimért csinálnak. De mások ma a bűnösök is. Nem akarunk ki­térni ezúttal a bombamerényletekre, de igenis leszö­gezzük. hogy a bűnök légnagyobbrésze az úgyneve­zett intellektuális bűnök csoportjába tartozik. Deviza- csalások. sikkasztások szinte egymást érik. Mindenki arra utazik, hogyan látszhatja ki az államkincstárt, a fischst és hogyan szerezhet anyagi előnyöket az egyik ember a másik fölött? Amit meg lehet hami­sítani. azt meg is hamisítják. Ez a megokolása an­nak. hogy Vájná Ede tanácsnok, a közélelmezési ügyosztály vezetője tele van panasszal, hogy nem lehet gátat vetni Budapesten az é.'elmiszerhamisi- tásoknak. Mindezt élénken megmagyarázza a mai gazda­sági helyzet, amelyben a fogyasztó keresi a legol­csóbb forrásokat, tehát ez az állapot egyenesen fel­hívja a kereskedőt, sőt sok esetben a termelőt is a hamisításra, mert olcsó áruval csak ezen a réven tudja ellátni a fogyasztót. A főváros tényleg mindent megtesz az élelmi- szerhamisitások meggátlására. A legmesszebbmenő mértékben ellenőrzik mindenekelőtt az élelmiszerek forgalmát azáltal, hogy a kerületi elöljáróságok élelmiszer mintavételi eljárásán fölül a közélelmezési ügyosztály állandóan rendez élelmiszer-razziáikat. De mindez nem elégendő. Semminek sem lehet komoly és igazi hasznát venni mindaddig, amíg az élelmiszerhamisitókat nem büntetik olyan súlyosan, hogy a hamisítóknak elmenjen a kedvük ettől az életveszedelmes jövedelemfokozástól. A főváros ezen a téren is megtett minden tőle telhetőt. Vájná Ede tanácsnok kezdeményezésére a főváros ismételten előterjesztést tett a kormánynak, hogy súlyosbítsa meg azokat a büntetéseket, amelyekkel eddig elég lagymatagon sújtották az élelmiszerhamisitókat. Mindenekelőtt valorizálni kellene a pénzbüntetéseket. De e mellett már régen fontos lett volna, hogy a kihágási büntető eljárást meggyorsítsák akkor, amikor a bűnöket is rapid gyorsasággal követik el. Egyben pedig megmozdult a főváros abban az irányban is, hogy a büntetéseket egyöntetű elvek szerint meg­szigorítsák. Szomorúan kell megállapítani, hogy a főváros­nak minden ebben az irányban kifejtett tevékeny­sége megfeneklett. Több mint féleszte udeje, hogy a főváros közgyűlése határozatot hozott, amelynek ér­telmében az é 1 e 1 m is'zeír h a m i.s i t ás i ügyek ezentúl első fokon ne a t i z kerületi elöljáróságnál k ü 1 ö n - k ii 1 ö n, hanem a tanács által kijelölendő egyetlen ke- r ii 111 e t i e I ö |1 j á r ó s á g in. á 1 ö s s z p o n t o s i t v a t á r g y a 11 a s s a n a k a f ő v á r o s egész tér ii- leiére kiterjedő hatáskörrel. Ezt a határozatot három miniszterhez ■ terjesz­tették fel, de eddig — f é 1 e s z t e n d ő múltá­val — sem felelt egyik sem. Sem a belügyminisz­ter, sémi. a földművelési, sem a népjóléti miniszter. Most azután a főváros tanácsa meg akarja sürgetni az említett közgyűlési határozat jóváhagyását és munkára szeretné bírni a minisztériumokat. Hatni akar a kormányra, hogy ne állja u-tját az élelmiszer- • hamisítók kiirtásának. Körséta a városházán A ruharekviráló nyugta — A kilenc órai tanítás Folknsházy szabadsága Ez a hét rosszul kezdődött. Drózdy Győző irgal­matlan támadásban részesítette a városházi kurzust, s annak egyik nagynevű vezérét, Zilahi Kiss Je- nőt,_EHnondta. hogy a kurzus elején Zilahi Kiss Jenő tanácsnok és Haller István ,.kultuszminiszter’* szá.zi és száz becsületes, kitűnő pedagógusit mozdított el, illetve ..fosztott meg állásától igazságtalan, bornirt ítéletekkel“. Aztán igy szólt: — Íme, itt van Z i i a h i Kiss Jenő, a k i n e k egy nyugtája van a k ie z elm b e n a r -r ó 1, h o g y a k o m i.n ü n alatt odáig jutót 't, hogy ruhákat rekvirált. Olyan ember, aki cikket irt a szekularizációról és az összes forradalmi feformokat követelte, ilyen ember mer odaülni és ki­dobni embereket állásukból azért, mert a fehér terror idején nem voltak hajlandók vele együtt köpönyeget forgatni. , ;;. ;1. ] Mondanunk sem kell. a ruharekviráló nyugta egészen u] momeutum. amiről eddig még nem volt szó. Éppen ezért nem bánnánk, ha Drozd y Győző ezt a ruharekvirálási esetet a mentelmi jog védelmén kívül is megismételné, hogy bíróság elé állíttatná Zilahi Kiss Jenő aztt az embert, aki Budapest alpolgármesteréről ilyet merészel állítani. Mert a par­lamentben elhangzott állításra — úgy látszik — nem reagál Zilahi Kiss. noha az ugyancsak megtámadott Mosdóssy Imre tanfelügyelő legalább uiságnyilat- kozatbati igyekszik védekezni és cáfolni. Ha már tanügyi eseményekről van szó, ki kell emelnünk, bogy a középiskolái reform parlamenti tár­gyalásának Drozdy leleplezésén kivid volt még egy jelentős eseménye és ez, hogy: végül törvény intézkedik arról, hogy télen az iskolákban kilenc órakor kezdődjék a tanítás. Milyen harcok folytak ezért a városházán. Depu- tációk deputációkat értek. A szülők sírtak, jajgattak. Hiszen hatesztendős kis porontyaikat akárhányszor sötétben, hajnali hat órakor kellett kicibálni az ágy­ból. E miatt az egy ostoba intézkedés miatt az első és második elemiben igen nagy volt a magántanulók szárna. Azt kell kérdezni: llát igazán nincs száivie a tanügyi ügyosztálynak és azt kell kérdezni: ínicsoda emberek azok, akik ezt az apró adminisztrációs, de a gyermeknevelés szempontjából kimondhatatlanul nagy ügyelt nem tudták elintézni addig, amíg törvényt nem hoztak róla? Sokat beszélnek különben a városházán a másik, sőt az első alpolgárVnestenről is. Általában senki sincs tisztában azzal, hogy miért ment hirtelen, váratlanul, szokatlan Időben szabad­ságra Folkusházy Lajos? Megbecsült hive a kurzusnak, vagy talán tavaszi illatót érez már? Mindenki gyanúsnak tartja az esetet és még olyasmiket is mesélnek — ami egészen hihe­tetlen — hogy kegyvesztetté lett volna Wolffék előtt. Ezt a gyanút megerősíti az. hogy a BSzKRT-náí tényleg hátrább nyomták, «mért többé nem ő„ hanem S ii p ő c z Jenő polgármester a végrehajtó-bizottság elnöke. Buday, R ényi és Folkusházy gyám­ság alá kerültek, ami különösen Eolkusházynák: fáíj- hat, aki már egészen nyeregben érezte magát a BSzKRT-nál. A rossz nyelvek -szerint ezért ment el hosszabb diuzziogási szabadságra. Nyugtával kezdtük, nyugtával is dicsérjük a na­pot. Zilahi Kiss nyugtájával, kezdtük, a Wolff-pártéwai fejezzük be. Ez a kis nyugta röviden, de beszédesen csak ennyit mond: ,.A propagand a-d i j a Ke r e s z- t é ny Községi P á r í v á 1 a s zt á s i a lapjára szolga 1.“ Tehát uj adót kaptunk. Reméljük, ezt az adót a zsidókon is be fogják hajtani. Pedig miniden mindqgy. Ha a Ratsch Üdék vagyonával mentiének is bele a Vá­lasztásokba, akkor is megbuknának... ŐRI ZOLTÁN Reszelő- és csavaráru« nagykereskedő BUDAPEST NÉPSZINHÁZ-U. 40. TELEFON: József 56-46 József 138-09 József 62-84 N<iSRAM­egftakarékosabb lámpa I Egyesült Izzólámpa és ViUamoaaági R,-T. Ujp<

Next

/
Oldalképek
Tartalom