Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1924-04-09 / 15. szám

Budapest, 1924 április 9. TŐZSDEI HÍRADÓ A Fővárosi Hírlap állandó melléklete Külön előfizetés nincs Ó Kórképek * •» * „Abnormális viszonyok“ írja: Marcial. „Én, a 'teljes gazdasági szabadság és liberalizmus hive vagyok — mondotta a pénzügyminiszteri ur az érdekképviseletek értekezletén — de természetesen csak normális viszonyok között lehet erre rátérni". A gazdásági szabadság és liberalizmus jelenlévő hívei bizonyára tapsokkal honorálták a< lelkes Korányi bárónak e®t a hitvallását, al.melynek az értékét azon­ban az én szemeimben! nagyon leszállítja a hozzáfűzött ,,de‘’... Mert én tudom, hogy ia „de“ .. .-vei korrigált gazdasági szabadságnak és liberalizmusnak ezen a vi­lágon .mindienki hive. Valamint egyetlen kivétel nélkül minden ember mondhatja magáról és mondja is. hogy ő is szocialista,, „azonban..éppen úgy hive és kö­vetője .mindenki az azonbannal enyhített gazdasági szabadságnak és liberalizmusnak is. Nincsen egyetlen védvámos. aki ne a szabadkeresikedelem hívének val- laná magát.egy azonbannal korrigálva. Az amerikai Carey és német tanítványa D ü h r i n g. szinte egyedülálló kivételek e szabály alól. de ők már régen el vannak felejtve. Még Friedrich L i s t. a modern vé- dűvá.nosok védiszentje is a szabadkereskedelem hívé­nek vallja magát, amelyet mint egyedül helyes gaz­dasági elvet, feltétlenül megvalósitandó-mak hirdet, „mihelyt annak az ideje elérkezik“. Ámde ez az idő soha se érkezik el, ahol nem akarják és pedig min­denütt ugyanabból az okból., amelyet Ko irányi Frigyes is megjelölt, (mint a gazdasági szabadságnak és liberalizmusnak akadályát, azért, mert „természe­tesen csak norhiájis viszonyok között lehet erre rá­térni.’1 .Normális viszonyok“, ez a politikusok és állam­férfiak örök mentsvára, amelyben mindig és minden körülmények között ímeg lehet buvnia un i n de nik üknek, „Szép az általános választójog, de természetesen csak normális körülmények között“ és ahol nem akarnak általános választójogot csinálni, ott soha sincsenek normális körülmények. Szépek a szabadságjogok, a sajtószabadság, a gyülekezési, egyesülési szabadság, az esküdtszéki bíráskodás és a többi egyéb, amelye­ket a nagy francia forradalom kivívott az európai né­pek számára, de természetesen mindegyik csak! nor­mális körülményiek között és ahol e jogokat elvonják a polgároktól, ott. mindenütt bízvást,lehet arra hivat­kozni, hogy nincsenek normális körülmények egy­részt, mert valamiképen nincsen a világon olyan em­ber. aki teljesen egészséges volna, aizoníképen nincsen a világon olyan állahi és társadalom se, amelyre a „normális“ jelző föltétlenül és maradék nélkül rápá- szolna. úgyhogy minden olyan intézkedés, amelynek megvalósítását „normális állapotok” lététől lehet füg­gővé tenni, elvonható, elodázható és megtagadható azon a címen, hogy nincsenek normális állapotok. Az Árvizsgáló Bizottság cimü intézmény élete és végtelen agóniája mily tanulságos példa erre a do­logra! Apja a közgazdasági tudatlanság, amely képes elhinni olyan képtelen badarságot, hogy az árakat egy országban valamiféle hivatal képes legyen előírni az emberek számára. Anyja a tömegpszychozis. amely­nek örökké visszatérő rögeszméje, hogy ha valahol gazdasági bajok vannak, ott ezeket a bajokat szigorú büntetésekkel meg lehet szüntetni. Az Árvizsgáló Bi­zottság egész működése és élettörténete eleven ta­nulsága volt azoknak a gazdasági téveszméknek, ame­lyek életre hívták. Soha egy pillanatra se imént lej­jebb semminek az ára és nem szegyeit följebb menni semminek aa ára attól, hogy volt egy hivatal, atnely ezeket az árakat vizsgálta, mint ahogy a Duna vize áradáskor nem apad attól, hogy .mérik a magasságát és kommünikéket bocsátanak ki a mérés eredményé­ről. Amíg a vizek le nein folynak, addig árad, azután kulminál és utána apad, akár vizsgálják, alkiár nem vizsgálják. De a naiv hiszékenység nem akarja tudo­másul venni, hogy a gazdasági életben ugyanolyan; természeti törvények érvényesülnek, mint a vizek életében, csakhogy írtig az utóbbira nézve ez már meglehetősen általános tudattá vált és aligha esik már meg a civilizált emberek világában, hogy a folyam megkorbácsolásával akarná valaki befolyásolni az áradást, addip a gazdasági életben még egészen köz­keletű at a felfogás, hogy Bieber Gyula szigorú­sága igenis csökkenteni képes a drágaságot. Hány év keserves tanulsága kellett hozzá, hogy ennek a hit­nek a dőresége legalább némikép tudatára jusson az ember ékítek! De az Átvizsgáló Bizottság Imég mindig nem .tmd meghalni; egyik terminusról másik termi­nusra halasztják a megszüntetését annak a hivatalnak! amelynek már a születése pillanatában se volt az em- bori balgaságon kiviil semmiféle létalapja. „Normális viszonyok!“ Igém ezek fölöttébb kívá­natosak, de mindjárt jobban megközelitjük, mihelyt megsziitftűtuiik az abnormális intézkedéseket és abnor­mális intézményeket amelyeket közgazdasági babo­nák keltettek életre. Tessék szabaddá teinni a határo­kat. imegszöntetni a forgalmi korlátozásokat, eltörölni az útlevél- és vizumkényszert, véget vetni a privile­gizált üzleteknek és abbahagyni a kiváltságosok dé- delgetését, akkor mindjárt normálisak lesznek az álla­potok és nem lehet többé az ab no rínál is viszonyokra hivatkozniuk a miniszter uraknak, akik valamit, amit magák is helyesnek vallanak, nem tudnak, vagy nem akarnak megvalósítani. A tyu.kprókátor karrierje. Néhány év előtt még az egri bíróságok folyosóit rótta, ott leste alázatosan mig valami bajbajutott ember hozzá folyamodott, hogy húzná ki a hínárból. Égertől Budapestig csak egy macskaugrás, de dr, W cisz Gyula ezt a cse­kély távolságot olyan lendülettel futotta be, hogy ma már ö is mosolyogva" gondol vissza az apró tyukperekre, amelyekben krajcárokért csillogtatta szónoki és jogászi tudását. Á nagyváros forgataga gyorsan magával ragadta dr. Wcisz Gyulát, aki azonban már a startolásnál meggyőződött róla. hogy apró-cseprő vidéki prókátorok a budapesti talajban csak — bukfencet vethetnek. Pedig ö min­denáron dollárokat akart — aratni. Éppen alapí­tási láz uralkodott Budapesten. Weisz Gyula tehát hátat fordított a nem sok kilátást nyújtó ügyvédi mesterségnek és csekély tőkéjével belekapcsolódott az akkor szervezkedő Jus.t-gyár alapításába. A részvénytársaság dr. Just Sándor neve és vezér­igazgatása alatt 1921-ben 25,000.000 koronával tény­leg megalakult és az újpesti Egyedi-féle szeszgyár helyiségeiben izzólámpák gyártására rendezkedett be. A kereskedelmi szellemet a részvénytársutatnál Weisz Gyula képviselte, neki támadt az a kitűnő ötlete, hogy jól működő reklámmal a ncmjegyzett részvényeket is el lehet helyezni az. akkortájt még alig ismert exotapiacon. Az olcsó részvények kitü­nően fogytak, de a gyártás körül bajok támadtak. Az i z z ó 1 á mpakartel u g y a ni s P ö ír t indí­tott. mert a J u s t - g y á r az ő szabadal­mait bitorolt a. Ez a pör évek ó'ta húzódik, vál­tozó szerencsével. A íélvattos Iá rimák gyártási sza­badalmát ,a Jus't-gyár legutóbb megnyerte. Ez azon­ban természetes volt. mert ezek a lámpák Edi­son s z a b a d a 1 in a alapi á n m i n d e n k i á 1- t a 1 gyártható k. Folyamatban van azonban az egész vattox lámpák gyártása ellen indult pör. amely­nek lényegét dr. .lust Sándor szabadalma képezi. Ez a szabadalom az izzólámphkartel tulajdona és ha a Just-gyár a port elveszti, súlyos helyzetbe kerül. Jól tudja ezt Weisz Gyula, de tisztában volt vele d t. Just Sándor is, ak.i n e rn várv á ti b e a p ö r k i m e n e t e 1 é t, ni á r hónapok el őt t kilépett a nevét viselő vállalatból. Csekélység. Just-gyár —- J u sf nélkül? Annyi baj legyen! — mondja erre pesti zsargonban Weisz Gyula. Nem a gyártás a fontos: sűrű egymásutánban következő tőkeemelések, magas tőzsdei árfolyamok, hatalmas felpénzek kellenek. Ki bolond lámpagyár- fással bíbelődni., folyton a hatalmas izzókárfellel tü­lekedni? A részvényeket el kell tudni helyezni a bárgyú közönségnél, amely legutóbb is bizonyara gyönyörrel vette tudomásul, hogy 40 korona == V o a r a n y f i 11é r osztalékot fog kapni részvén y e n k i n t. Azonkívül persze ingyen él­vezhetik Weisz Gyula zseniális tőzsdei manővere­zését. ami .r részvényeseknek minden áldozatot megér. jól tejel a Móri szén. Mikor néhány, hónap előtt a Móri szénbánya részvényeit, bevezették a hi­vatalos forgalomba, kifogásoltuk, hogy a részvéuy- tápsulart, amely 1921-ben alakult, még egyetlen, mérle­gét sem publikálta. A közönség csak a sötétbarMapo- gatózva vásárolta a részvényeket, mert a vállalat bonitásáí item volt módjában ellenőrizni. A hivatalos lap végre a napokban közzétette1 a vállalat 1923-ban lezárt mérlegét, amely 45 millió korona alaptőke mel­lett 200 millió korona tiszta nyereségét tüntet ki. azonfelül a társulat kétéves fönnállása alatt 1575 millió koronát tartalékolt. Rendben) van. Már tudniillik a főrészvényesek, Winter ék szempontjából, akik a ma­guk részére jól tartalékoltak és gondoltak a bekövet­kezhető ínséges napokra is. De viszont ennél szemlél- tetőbb módon a szémizsorát igazán nem lehet bemu­tatni. A tartalékok felhalmozásánál még azt az érvet sem lehet fölhasználni., hogy azok aranykoronákból származnak, mert hisz a Móri szénbánya részvény- társulat papirkorona-alapitás. Egy kis bánya, amely alig néhány vágón napitermelést produkál, rövid két esztendő alatt csaknem két rn i 1- 1 iát dot keresett! Az Okáb büszke lehet erre. az eredményre, amely a szénuzsora ilyen nagy­mérvű elfajulását engedélyezte, büszkébb mint W i li­ter ék, akik a horribilis hasznot elzsebelik. Kronberger. Mult év szeptember havában lapunk­ban. a Tőzsdei Híradóban az alábbi hír jelent meg: „A Kronberge.r-féle faipar r.-t. részvényei állan­dóan, az érdeklődés központjában állanak és a tőzsde lanyha napjaiban is erős eilentállóképességet tanúsí­tottak. Információnk szerint ez nemcsak a vállalat ki­tűnő üzletmenetének tulajdonítható, hanem kiszivár­gott hírek szerint a részvénytársulat rövidesen tőkét emel, igen: előnyös föltételekkel. A réSiZ'vények ked­vező árfolyam-alakulására egyébként hatással van, hogy a testvér vállalat, a bukaresti Kronos in­dust r i a limit e d (a részvények 95 százaléka a Kronberger tárcájában várni)' is jó üzleti működést fejt ki és hogy a részvénytársaság Ouestiben (Románia) igen előnyös feltételekkel Í6.000 hold területű prima erdőségeket vásárolt, amelynek kitermelése már fo- 1 lya'niatban van.“ Nyomban lapunk megjelenése után a vállalat a következő levelet intézte szerkesztősé­günkhöz: „Mai keletű, 38. Szí.; becses lapjukban vál­lalatunkról szóló közleményük nem felel meg a való­ságnak. miért is kérjük, szíveskedjenek váz;t helyesbí­teni.“ Mi természetesen szívesen, megfeleltünk volna a kívánságnak és kérdést intéztük a vállalathoz, hogy milyen irányban kívánnak helyreigazitást? Vájjon nem felel meg a valóságnak, hogy a vállalat üzletme­nete kitűnő? Vagy nincs szándékában tőkét emelni és a részvényeket előnyös feltételekkel kibocsátani? Testvérvállalata, a Kronos industria limited tán rossz vételt kötött a romániai erdőségek megvásárlásával? Ezeket kérdeztük a vállalattól, de közleményünkre semmi irányban sem kaptunk cáfoló feleletet. Ennél­fogva a helyreigazitást természetesen mellőztük. Most azonban kénytelenek vagyunk visszatérni a dologra, mert sejtük Kronbergerék akkori érzékenységét. Hír­adásunk a készülő tökefelemelési tranzakcióról korai volt. A tőzsde szeptemberben lanyhán feküdt, a Kron- berger-részvények 10.000 koronán alul álltak és ez nem olyan időpont volt, amikor a tőkefelemelés ki­adósnak ígérkezett. Előbb a részvények árfolyamát fel kellett hajtani és ez az elmúlt hetekben meg is tör­tént. Kronbergerék most már elérkezettnek vélték a tökefelemelést, de ezúttal is cisz ámították magukat, inert mire a közgyűlést megtartották, a tőzsde újra eliamyhult és a részvények 30.000 koronáról ismét 20,000 koronára estek vissza. A 3 : 1 aránybau 10.000 koronájával kiadott uj részvényekért, ilyen körülmé­nyek között, a részvényesek nem túlságosan tüleked­nek és ha szeptemberben a vállalat időszerűtlennek találta a tökefelemelésiről szóló közlésünket, most úgy látszik, a vállalat választotta meg alkalmatlan időben a tranzakció keresztülvitelét. A bőkezű Lámpa. A Magyar Fém- és Lám- P a á r u g y á r az elmúlt napokban közgyűlést tartott, amelyen alaptőkéjét 180 millió koronára emelte fel. Az uj részvények 2 : 1 arányban darabonként 77.000 koronáért vehetők át, A tranzakció hírét a tőzsde kö­zönsége kellő megértéssel fogadta, amennyiben a Lámpa-részvények a kommüniké megjelenése után, nyomban — 30 s z á z a t é kik a 1 estek. Ami azon­ban természetes is, mert iá részvény mai árfolyamánál a 77.000 koronás uj részvények nem okoznak különös csalétket, a 2000 koronás oSiZitalék pedig egyenesen felháborító egy olyan vállalatnál, amely jövedelmeit arany koronákban keresi. De amilyen szűkmarkú az az igazgatóság a részvényesekhez, annál bőkezűbb Kern Erim vezérigazgatóval szemben, aki dús tantiemjeinek egy kis hányadát most a Riviérán igyekszik elkölteni. Vezérigazgatói tanács az Angol-Magyar Banknál. A Pesti Tőzsde értesülése szerint az Angol- Magyar Banknál a E 1 e i s s i g Sándor le­mondása folytán megüresedett vezérigazgatói állást nem egy személlyel töltik be. hanem vezérigazgatói . tanácsot szerveznek. Ebben a vezérigazgatói tanács­ban helyet foglalnak: dr. Dobay Aurél. Kálmán Henrik, E u c h s Artúr és természetesen K r a u s z Simon alelnök is. riciiípÁÍfe^TÁRIA i j BANKÜZLETE I BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-ŰT 29. ! | TELEFON 99-27 és 190-65. j lapr-Ériai Bank Rt. Fiókok: V., Szabadság-tér 17. szám (Tőzsdepalota). Telefon: 4-81, 71-79. VI., Teréz-körút 47 (Nyugoti pálya­udvar). VII., Rombach-űtca 16. szám Budapest, IV., Semmelweis-u. 2. Telefon: 9-54. Affiliált fiók : Erzsébetfalvai Takarékpénztár és Kereskedelmi Részvény-Társaság, Erzsébetfalva „PYRAMÍS“ Magyar Földbirtokosok és Földbériök Kereskedőim! Részvénytársasága BUDAPEST, VI., TGSRÉZ-KGRUT 29. Bank-, gabona-, liszt-, erőtakarmány-, mű­trágya-, mezőgazd. gép- és műszaki osztály. KOCHMEISTER FRIGYES UTÓDA GYÓGYÁRUNAGYKERESKEDÉS. BUDAPEST, V., HOLD-U. 8. Higany Sósav Szalmiák darabos Kénvirág Szalamiáksó Ziakfehér Fertőtlenítőszerek stb. stb. HAIDEKKER SÁNDOR sodronyszövet-, fonal- és keritésgyár BUDAPEST, ÜLLŐI-ÚT 48 (J. 3-21, J. 41-03) FENYVES

Next

/
Oldalképek
Tartalom