Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1924-04-09 / 15. szám
Budapest, 1924 április 9. TŐZSDEI HÍRADÓ A Fővárosi Hírlap állandó melléklete Külön előfizetés nincs Ó Kórképek * •» * „Abnormális viszonyok“ írja: Marcial. „Én, a 'teljes gazdasági szabadság és liberalizmus hive vagyok — mondotta a pénzügyminiszteri ur az érdekképviseletek értekezletén — de természetesen csak normális viszonyok között lehet erre rátérni". A gazdásági szabadság és liberalizmus jelenlévő hívei bizonyára tapsokkal honorálták a< lelkes Korányi bárónak e®t a hitvallását, al.melynek az értékét azonban az én szemeimben! nagyon leszállítja a hozzáfűzött ,,de‘’... Mert én tudom, hogy ia „de“ .. .-vei korrigált gazdasági szabadságnak és liberalizmusnak ezen a világon .mindienki hive. Valamint egyetlen kivétel nélkül minden ember mondhatja magáról és mondja is. hogy ő is szocialista,, „azonban..éppen úgy hive és követője .mindenki az azonbannal enyhített gazdasági szabadságnak és liberalizmusnak is. Nincsen egyetlen védvámos. aki ne a szabadkeresikedelem hívének val- laná magát.egy azonbannal korrigálva. Az amerikai Carey és német tanítványa D ü h r i n g. szinte egyedülálló kivételek e szabály alól. de ők már régen el vannak felejtve. Még Friedrich L i s t. a modern vé- dűvá.nosok védiszentje is a szabadkereskedelem hívének vallja magát, amelyet mint egyedül helyes gazdasági elvet, feltétlenül megvalósitandó-mak hirdet, „mihelyt annak az ideje elérkezik“. Ámde ez az idő soha se érkezik el, ahol nem akarják és pedig mindenütt ugyanabból az okból., amelyet Ko irányi Frigyes is megjelölt, (mint a gazdasági szabadságnak és liberalizmusnak akadályát, azért, mert „természetesen csak norhiájis viszonyok között lehet erre rátérni.’1 .Normális viszonyok“, ez a politikusok és államférfiak örök mentsvára, amelyben mindig és minden körülmények között ímeg lehet buvnia un i n de nik üknek, „Szép az általános választójog, de természetesen csak normális körülmények között“ és ahol nem akarnak általános választójogot csinálni, ott soha sincsenek normális körülmények. Szépek a szabadságjogok, a sajtószabadság, a gyülekezési, egyesülési szabadság, az esküdtszéki bíráskodás és a többi egyéb, amelyeket a nagy francia forradalom kivívott az európai népek számára, de természetesen mindegyik csak! normális körülményiek között és ahol e jogokat elvonják a polgároktól, ott. mindenütt bízvást,lehet arra hivatkozni, hogy nincsenek normális körülmények egyrészt, mert valamiképen nincsen a világon olyan ember. aki teljesen egészséges volna, aizoníképen nincsen a világon olyan állahi és társadalom se, amelyre a „normális“ jelző föltétlenül és maradék nélkül rápá- szolna. úgyhogy minden olyan intézkedés, amelynek megvalósítását „normális állapotok” lététől lehet függővé tenni, elvonható, elodázható és megtagadható azon a címen, hogy nincsenek normális állapotok. Az Árvizsgáló Bizottság cimü intézmény élete és végtelen agóniája mily tanulságos példa erre a dologra! Apja a közgazdasági tudatlanság, amely képes elhinni olyan képtelen badarságot, hogy az árakat egy országban valamiféle hivatal képes legyen előírni az emberek számára. Anyja a tömegpszychozis. amelynek örökké visszatérő rögeszméje, hogy ha valahol gazdasági bajok vannak, ott ezeket a bajokat szigorú büntetésekkel meg lehet szüntetni. Az Árvizsgáló Bizottság egész működése és élettörténete eleven tanulsága volt azoknak a gazdasági téveszméknek, amelyek életre hívták. Soha egy pillanatra se imént lejjebb semminek az ára és nem szegyeit följebb menni semminek aa ára attól, hogy volt egy hivatal, atnely ezeket az árakat vizsgálta, mint ahogy a Duna vize áradáskor nem apad attól, hogy .mérik a magasságát és kommünikéket bocsátanak ki a mérés eredményéről. Amíg a vizek le nein folynak, addig árad, azután kulminál és utána apad, akár vizsgálják, alkiár nem vizsgálják. De a naiv hiszékenység nem akarja tudomásul venni, hogy a gazdasági életben ugyanolyan; természeti törvények érvényesülnek, mint a vizek életében, csakhogy írtig az utóbbira nézve ez már meglehetősen általános tudattá vált és aligha esik már meg a civilizált emberek világában, hogy a folyam megkorbácsolásával akarná valaki befolyásolni az áradást, addip a gazdasági életben még egészen közkeletű at a felfogás, hogy Bieber Gyula szigorúsága igenis csökkenteni képes a drágaságot. Hány év keserves tanulsága kellett hozzá, hogy ennek a hitnek a dőresége legalább némikép tudatára jusson az ember ékítek! De az Átvizsgáló Bizottság Imég mindig nem .tmd meghalni; egyik terminusról másik terminusra halasztják a megszüntetését annak a hivatalnak! amelynek már a születése pillanatában se volt az em- bori balgaságon kiviil semmiféle létalapja. „Normális viszonyok!“ Igém ezek fölöttébb kívánatosak, de mindjárt jobban megközelitjük, mihelyt megsziitftűtuiik az abnormális intézkedéseket és abnormális intézményeket amelyeket közgazdasági babonák keltettek életre. Tessék szabaddá teinni a határokat. imegszöntetni a forgalmi korlátozásokat, eltörölni az útlevél- és vizumkényszert, véget vetni a privilegizált üzleteknek és abbahagyni a kiváltságosok dé- delgetését, akkor mindjárt normálisak lesznek az állapotok és nem lehet többé az ab no rínál is viszonyokra hivatkozniuk a miniszter uraknak, akik valamit, amit magák is helyesnek vallanak, nem tudnak, vagy nem akarnak megvalósítani. A tyu.kprókátor karrierje. Néhány év előtt még az egri bíróságok folyosóit rótta, ott leste alázatosan mig valami bajbajutott ember hozzá folyamodott, hogy húzná ki a hínárból. Égertől Budapestig csak egy macskaugrás, de dr, W cisz Gyula ezt a csekély távolságot olyan lendülettel futotta be, hogy ma már ö is mosolyogva" gondol vissza az apró tyukperekre, amelyekben krajcárokért csillogtatta szónoki és jogászi tudását. Á nagyváros forgataga gyorsan magával ragadta dr. Wcisz Gyulát, aki azonban már a startolásnál meggyőződött róla. hogy apró-cseprő vidéki prókátorok a budapesti talajban csak — bukfencet vethetnek. Pedig ö mindenáron dollárokat akart — aratni. Éppen alapítási láz uralkodott Budapesten. Weisz Gyula tehát hátat fordított a nem sok kilátást nyújtó ügyvédi mesterségnek és csekély tőkéjével belekapcsolódott az akkor szervezkedő Jus.t-gyár alapításába. A részvénytársaság dr. Just Sándor neve és vezérigazgatása alatt 1921-ben 25,000.000 koronával tényleg megalakult és az újpesti Egyedi-féle szeszgyár helyiségeiben izzólámpák gyártására rendezkedett be. A kereskedelmi szellemet a részvénytársutatnál Weisz Gyula képviselte, neki támadt az a kitűnő ötlete, hogy jól működő reklámmal a ncmjegyzett részvényeket is el lehet helyezni az. akkortájt még alig ismert exotapiacon. Az olcsó részvények kitünően fogytak, de a gyártás körül bajok támadtak. Az i z z ó 1 á mpakartel u g y a ni s P ö ír t indított. mert a J u s t - g y á r az ő szabadalmait bitorolt a. Ez a pör évek ó'ta húzódik, változó szerencsével. A íélvattos Iá rimák gyártási szabadalmát ,a Jus't-gyár legutóbb megnyerte. Ez azonban természetes volt. mert ezek a lámpák Edison s z a b a d a 1 in a alapi á n m i n d e n k i á 1- t a 1 gyártható k. Folyamatban van azonban az egész vattox lámpák gyártása ellen indult pör. amelynek lényegét dr. .lust Sándor szabadalma képezi. Ez a szabadalom az izzólámphkartel tulajdona és ha a Just-gyár a port elveszti, súlyos helyzetbe kerül. Jól tudja ezt Weisz Gyula, de tisztában volt vele d t. Just Sándor is, ak.i n e rn várv á ti b e a p ö r k i m e n e t e 1 é t, ni á r hónapok el őt t kilépett a nevét viselő vállalatból. Csekélység. Just-gyár —- J u sf nélkül? Annyi baj legyen! — mondja erre pesti zsargonban Weisz Gyula. Nem a gyártás a fontos: sűrű egymásutánban következő tőkeemelések, magas tőzsdei árfolyamok, hatalmas felpénzek kellenek. Ki bolond lámpagyár- fással bíbelődni., folyton a hatalmas izzókárfellel tülekedni? A részvényeket el kell tudni helyezni a bárgyú közönségnél, amely legutóbb is bizonyara gyönyörrel vette tudomásul, hogy 40 korona == V o a r a n y f i 11é r osztalékot fog kapni részvén y e n k i n t. Azonkívül persze ingyen élvezhetik Weisz Gyula zseniális tőzsdei manőverezését. ami .r részvényeseknek minden áldozatot megér. jól tejel a Móri szén. Mikor néhány, hónap előtt a Móri szénbánya részvényeit, bevezették a hivatalos forgalomba, kifogásoltuk, hogy a részvéuy- tápsulart, amely 1921-ben alakult, még egyetlen, mérlegét sem publikálta. A közönség csak a sötétbarMapo- gatózva vásárolta a részvényeket, mert a vállalat bonitásáí item volt módjában ellenőrizni. A hivatalos lap végre a napokban közzétette1 a vállalat 1923-ban lezárt mérlegét, amely 45 millió korona alaptőke mellett 200 millió korona tiszta nyereségét tüntet ki. azonfelül a társulat kétéves fönnállása alatt 1575 millió koronát tartalékolt. Rendben) van. Már tudniillik a főrészvényesek, Winter ék szempontjából, akik a maguk részére jól tartalékoltak és gondoltak a bekövetkezhető ínséges napokra is. De viszont ennél szemlél- tetőbb módon a szémizsorát igazán nem lehet bemutatni. A tartalékok felhalmozásánál még azt az érvet sem lehet fölhasználni., hogy azok aranykoronákból származnak, mert hisz a Móri szénbánya részvény- társulat papirkorona-alapitás. Egy kis bánya, amely alig néhány vágón napitermelést produkál, rövid két esztendő alatt csaknem két rn i 1- 1 iát dot keresett! Az Okáb büszke lehet erre. az eredményre, amely a szénuzsora ilyen nagymérvű elfajulását engedélyezte, büszkébb mint W i liter ék, akik a horribilis hasznot elzsebelik. Kronberger. Mult év szeptember havában lapunkban. a Tőzsdei Híradóban az alábbi hír jelent meg: „A Kronberge.r-féle faipar r.-t. részvényei állandóan, az érdeklődés központjában állanak és a tőzsde lanyha napjaiban is erős eilentállóképességet tanúsítottak. Információnk szerint ez nemcsak a vállalat kitűnő üzletmenetének tulajdonítható, hanem kiszivárgott hírek szerint a részvénytársulat rövidesen tőkét emel, igen: előnyös föltételekkel. A réSiZ'vények kedvező árfolyam-alakulására egyébként hatással van, hogy a testvér vállalat, a bukaresti Kronos indust r i a limit e d (a részvények 95 százaléka a Kronberger tárcájában várni)' is jó üzleti működést fejt ki és hogy a részvénytársaság Ouestiben (Románia) igen előnyös feltételekkel Í6.000 hold területű prima erdőségeket vásárolt, amelynek kitermelése már fo- 1 lya'niatban van.“ Nyomban lapunk megjelenése után a vállalat a következő levelet intézte szerkesztőségünkhöz: „Mai keletű, 38. Szí.; becses lapjukban vállalatunkról szóló közleményük nem felel meg a valóságnak. miért is kérjük, szíveskedjenek váz;t helyesbíteni.“ Mi természetesen szívesen, megfeleltünk volna a kívánságnak és kérdést intéztük a vállalathoz, hogy milyen irányban kívánnak helyreigazitást? Vájjon nem felel meg a valóságnak, hogy a vállalat üzletmenete kitűnő? Vagy nincs szándékában tőkét emelni és a részvényeket előnyös feltételekkel kibocsátani? Testvérvállalata, a Kronos industria limited tán rossz vételt kötött a romániai erdőségek megvásárlásával? Ezeket kérdeztük a vállalattól, de közleményünkre semmi irányban sem kaptunk cáfoló feleletet. Ennélfogva a helyreigazitást természetesen mellőztük. Most azonban kénytelenek vagyunk visszatérni a dologra, mert sejtük Kronbergerék akkori érzékenységét. Híradásunk a készülő tökefelemelési tranzakcióról korai volt. A tőzsde szeptemberben lanyhán feküdt, a Kron- berger-részvények 10.000 koronán alul álltak és ez nem olyan időpont volt, amikor a tőkefelemelés kiadósnak ígérkezett. Előbb a részvények árfolyamát fel kellett hajtani és ez az elmúlt hetekben meg is történt. Kronbergerék most már elérkezettnek vélték a tökefelemelést, de ezúttal is cisz ámították magukat, inert mire a közgyűlést megtartották, a tőzsde újra eliamyhult és a részvények 30.000 koronáról ismét 20,000 koronára estek vissza. A 3 : 1 aránybau 10.000 koronájával kiadott uj részvényekért, ilyen körülmények között, a részvényesek nem túlságosan tülekednek és ha szeptemberben a vállalat időszerűtlennek találta a tökefelemelésiről szóló közlésünket, most úgy látszik, a vállalat választotta meg alkalmatlan időben a tranzakció keresztülvitelét. A bőkezű Lámpa. A Magyar Fém- és Lám- P a á r u g y á r az elmúlt napokban közgyűlést tartott, amelyen alaptőkéjét 180 millió koronára emelte fel. Az uj részvények 2 : 1 arányban darabonként 77.000 koronáért vehetők át, A tranzakció hírét a tőzsde közönsége kellő megértéssel fogadta, amennyiben a Lámpa-részvények a kommüniké megjelenése után, nyomban — 30 s z á z a t é kik a 1 estek. Ami azonban természetes is, mert iá részvény mai árfolyamánál a 77.000 koronás uj részvények nem okoznak különös csalétket, a 2000 koronás oSiZitalék pedig egyenesen felháborító egy olyan vállalatnál, amely jövedelmeit arany koronákban keresi. De amilyen szűkmarkú az az igazgatóság a részvényesekhez, annál bőkezűbb Kern Erim vezérigazgatóval szemben, aki dús tantiemjeinek egy kis hányadát most a Riviérán igyekszik elkölteni. Vezérigazgatói tanács az Angol-Magyar Banknál. A Pesti Tőzsde értesülése szerint az Angol- Magyar Banknál a E 1 e i s s i g Sándor lemondása folytán megüresedett vezérigazgatói állást nem egy személlyel töltik be. hanem vezérigazgatói . tanácsot szerveznek. Ebben a vezérigazgatói tanácsban helyet foglalnak: dr. Dobay Aurél. Kálmán Henrik, E u c h s Artúr és természetesen K r a u s z Simon alelnök is. riciiípÁÍfe^TÁRIA i j BANKÜZLETE I BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-ŰT 29. ! | TELEFON 99-27 és 190-65. j lapr-Ériai Bank Rt. Fiókok: V., Szabadság-tér 17. szám (Tőzsdepalota). Telefon: 4-81, 71-79. VI., Teréz-körút 47 (Nyugoti pályaudvar). VII., Rombach-űtca 16. szám Budapest, IV., Semmelweis-u. 2. Telefon: 9-54. Affiliált fiók : Erzsébetfalvai Takarékpénztár és Kereskedelmi Részvény-Társaság, Erzsébetfalva „PYRAMÍS“ Magyar Földbirtokosok és Földbériök Kereskedőim! Részvénytársasága BUDAPEST, VI., TGSRÉZ-KGRUT 29. Bank-, gabona-, liszt-, erőtakarmány-, műtrágya-, mezőgazd. gép- és műszaki osztály. KOCHMEISTER FRIGYES UTÓDA GYÓGYÁRUNAGYKERESKEDÉS. BUDAPEST, V., HOLD-U. 8. Higany Sósav Szalmiák darabos Kénvirág Szalamiáksó Ziakfehér Fertőtlenítőszerek stb. stb. HAIDEKKER SÁNDOR sodronyszövet-, fonal- és keritésgyár BUDAPEST, ÜLLŐI-ÚT 48 (J. 3-21, J. 41-03) FENYVES
