Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1924-01-30 / 5. szám
2 itm&p Budapest, 1924 január 30. zás lenne, amelynek a közönséggel szemben nincsenek kötelezettségei. Amikor a villamos még tényleg magánkézben volt, akkor is (féltékenyen kellett őrködni, hogy a köz érdekeit meg lehessen óvni. Ha Becs a jó és olcsó közlekedés érdekében áldozatokat hoz is, százszorosán meg kellene ezt tenni Budapesten, ahol a forradalmak óta ránknehezedő tunya tétlenséget mégis csak le kell küzdeni és mégis csak életnek kell költöznie ennek a városnak az. ereibe. Az u j -városházán kormánybiztos ül. Neki kötelessége utána nézni mind e )n h o 1, hogy miként jg a; :z d a 1 ko d- n a k a főváros vagyonával, hogyan teszik tönkre a főváros intézményeit. Az ellenvetés valószínűleg az lesz, hogy a B. Sz. K. R. T. részvény- társaság. Ha az is, de a főváros vagyonával operál. A kormánybiztosnak tehát beleszólása van és szerintünk k ö t e 1 e s s é g e i s, hogy erélyes kézzel nyúljon bele Buday u r ék gazdálkodásába. Látogasson el a kormánybiztos ur egy napra Bécsbe és referáljon a kormánynak a bécsi villamosállapotokról. Ha ezt megteszi, rendkívüli módon lekötelezi Budapest egész lakosságát, mert az ö referátuma után a kereskedelmi miniszter nagyon meg fogja bánni, hogy elhamarkodottan hozzájárult e,gy óránként csődöt mondó villamosközlekedés horribilis tarifaemeléséhez. A Buday, Platthy, Folkusházy vezérlete alatt álló villamos, ahol a jóindulatú R é- nyi Dezső csak statiszta-szerepet játszik, súlyosan hazái d-jatékot kezdett tehát a tarifa legújabb, gyötrelmes megdrágításával. De nem csodálkozhatunk ezen akkor, amikor még fülünkbe cseng a meg- cáf ólat lan vádak özöne, amelyeket a iíőváros közgyűlési termében Boda Mór mondott el néhány hónap előtt. Sok olyasmi vonult föl ebben a beszédben, amit mi egészen magas, etikai szempontból is megengedhetetlennek tartunk. És ha ilyesmik voltak a villamosnál, akkor azok az utóbbi időben csak szaporodhattak. A legfőbb bűn azonban a tudatlanság, a szakismeret teljes hiánya, amely ennél a direkciónál igazán klasszikus méreteket ölt. Az a három ember, akinek nevét nem győzzük elégszer leírni, nem tudnak semmit sem produkálni. Végre is ez egészen természetes. Buday vizimérnök ur értsen talán a közlekedés technikai részéhez? Vagy Platthy Györgytől várjunk bölcs üzleti politikát? Vagy hogy vélekedjünk arról a Folkusházy Lajosról, aki a háború alatt pompás ármérséklő politikát csinált a közélelmezésben és most a kurzus fertőző hatása alatt tarifa-dirá- gitásokban excellál? Nincs és nem lehet ez igy rendjén. Buday, Platthy és Folkusházy uraknak, akik városházi mintára az utcára szórták ,az igazi szakértőket, a közvélemény megbélyegzése alól csak egyetlen egér- utjuk lehet. Kövessék T e r s t yiá n s z k y kormánybiztos jó példáját, aki kijelentette, hogy pénzügyekhez nem ért, kér tehát támasztéknak a maga munkájához egy pénzügyi szakértőt. A B. Sz. K. R. T.- hoz villamos-szakértő kell. Ha több nem, legalább egyetlen egy. Mert ma egy sincs. Ha egyetlen egy szakértő bevonul és a vizimérnökök, politikusok és közélelmezők visszatérnek a kaptafájukhoz, akkor talán még nincs minden elveszve. „Meg kell dönteni a szélső-jobboldal Budapesten befészkelt táborát“ Márkus Jenő min. tanácsos éles kritikája Rakovszky belügyminiszter javaslatáról V á z s o n y i Vilmos az elmúlt szombaton igen súlyos leleplezéseket mondott el Rakovszky Iván belügyminiszterről. A leleplezések természetesen politikai vonatkozásnak és a budapesti községi választások körül mozognak. Vázsonyi szerint a belügyminiszter ismert tárgyalásai idején kijelentette Heinrich Ferencnek és Budapest kerületi vezetőinek, hogy Wolff ék kai szakítani fog és olyan pártot akarnak alakítani, amely mágiában foglalja az összes mérsékelt elemeket. — A Wolíf-pártot szét fogjuk r e- peszteni — mondta volna a miniszter. És kiejtette egyben, hogy eme szempontok szerint csinálják meg az uj városi választási törvényt és eszerint nevezik ki a kormánybiztost is. Számtalanszor rámutatott a Fővárosi Hir- La p, hogy ennek az uj pártnak, uj alakulásnak Heinrich Ferenc és Márkus Jenő vezetése alatt kellene megalakulnia, sőt általában tudták politikai körökben azt is, hogy Márkus Jenő ama memoranduma, 'amely a Fővárosi Hírláp- ban megjelent, lett volna az alapja a fővárosi választási törvényjavaslatnak. A kormány azonban suba alatt lepaktált Wolffék- kal. Természetesen a Heinrich-piártot érte a legkeservesebb csalódás, amelyet semmiesetre sem érdemelt meg. Most ez a párt is nagyon természetesen ellenzéki magatartást tanusit a Rakovszk y-féle javaslattal szemben, amelyről a Fővárosi H i r- 1 a p-nak alkalma van Márkus Jenő min. tanácsos súlyos kritikai megjegyzéseit a következőkben közölni: Törvényes alap nélkül . . . — A kormány nem gondolkozott idejekorán a választási novella megalkotásáról és a főváros életében ezzel interregnum következett b e, amelyet a kormány nem tudott másként áthidalni, minthogy per analogiam rendeleti utón alkalmazta a Dömötör-féle novellát és egyúttal egy szakaszos törvényjavaslattal kivánja szankcionálni az interregnumot és a kormánybiztos kiküldését. E z a törvényhatóság jogfolytonosságának megszakadása, melynek nincsen törvényes alapja. — Érdekes politikai kórtünet, hogy az interregnumot és a kormánybiztos kiküldését a legélesebben az erre legkevésbbé jogosult keresztény községi párt támadja, amely 1919-ben maga ütötte a legnagyobb rést a jogfolytonosságon és még a főtisztviselők mandátumának időtartamát is megrövidítették. Nem kellenek az örökös községi főrendek — Magában a törvényjavaslatban egészen újszerű és meglepő az örökös tagok kineve-' zésének rendszere, amely helyrehozhatatlan rést üt az önkormányzati képviselet mindenütt bevált demokratikus rendszerén és amely örökös községi főrendeket, mintegy külön szenátust teremt. De micsoda érdeklődést, micsoda állandó munkát és felelősségérzetet várhat e kitűnő, de tőle független férfiaktól a város polgársága? A szakértelem, állandóság és tárgyilagosság a törvényhatósági bizottság kebelében arra való bizottsági tagok megválasztásával biztosítható. A helyes az volna, ha az örökös tagsági rendszert mellőznék, a választott tagok létszáma a javaslatban levő 220-szal szemben 264-ben állapíttatnék meg 30 tisztsége alapján helyetffoglaló és 26 íötisztviselő taggal A domicilium — Lehetetlen a hat év óta való helybe n 1 a k á s kikötése. A hat éve Budapesten lakó vöröskatonát semmivel sem fűzik erősebb érzelmi és érdek-kapcsolatok Budapesthez, mint a két éve itt lakó erdélyi, vagy bihari menekült polgárt. Megnyu- godhatik a belügyminiszter abban, hogy a tervbevett szűkítés a szociáldemokrata szavazók számarányára a kötött gazdasági- és lakásviszonyok következtében vajmi lényegtelen befolyással van. Különben is legalább négy évi helybcnlakás fogja megadni a választójogot, mert alapul az 1923. évi összeírás szolgál, abban pedig csak az 1920 óta Budapesten lakók szerepelnek. — A nőknek meg kell adni a passzív választói jogot. Egy deci tele... — Teljesen lehetetlen az a rendelkezés, hogy az ajánlóiv aláiróit az illető lajstromra leszavazottaknak kell tekinteni. Ez egyenes kijátszása a választás titkosságának. Erre Pompadour herceg rendőrminiszterével azt mondom: Ravasz, nagyon ravasz. Mondja meg a belügyminiszter, ha nem hive az általános, titkos választójognak. De az ilyen titkosság olyan se nem bor, se nem viz, mint — az egy deci tele. Ez csak arra való, hogy a régi párt a tőle függő elemeket az ajánlóiv aláírására kényszerithesse. Ez a reakció szolgálatára való. A titkos választások ilyenértelmü meghamisítása ellen a liberális polgárság a legélénkebben tiltakozik és amennyiben érvénybe iktattatok, a liberális polgárság nem fog ön- gyilkosságot elkövetni és nem fog a választásokban részt venni. Rettenetes hibás a törvényjavaslat — A legnagyobb nyugtalansággal nézi a polgárság hogy a központi választmány mandátumának meg- hosszabbitásiával a Wolff-párt tagjai végezzék a névjegyzékek összeállítását. Konkrét javaslatom, hogy a központi választmány hatásköre is nyomban szűnjék meg, s a névjegyzéket már az uj központi választmány állapítsa meg. — Ki kell egészíteni a törvényjavaslatot azzal a rendelkezéssel, hogy a törvényhatóság újjáalakításával t i s t u j i t1 á s t a r t a s s ék, amelyre a mostani rezsim által megejtett választások után nagyobb szükség van, mint bármikor. Meg kell szüntetni ellenben a polgármesteri és a három alpolgármesteri állás tisztviselő-jellegét, amint az Bécsben és a többi nyugati nagy városban van. — A javaslat politikai egyoldalúsága nagy veszélyt jelent a jövőre nézve. Más politikai pártok ezeket más irányban is felhasználhatják és a jobboldali szélsőség ilyen segítése a kormány részéről végzetes következményekkel járhat Budapestre és az országra. Rettenetesen hibás az olyan törvényjavaslat, amely csak a napi politikának kiván szolgálni. Arról van szó, hogy az élet-halál harcot vivő országnak elmeriilés- sel küzdő fővárosát rávezessük a komoly reálpolitikának, a munkának, az összefogásnak útjára és Budapesten keresztül az országban meg lehessen teremteni azt a társadalmi és politikai atmoszíorát, amely lehetővé teszi a sebek gyógyulását, a konszolidációt, az újjáépítést. Ennek ■ érdekében nem segíteni kell, de meg kell dönteni a szélső jobboldalnak Budapesten befészkelt tábora t. Egységes frontot — A szabadelvű polgárságnak és pártoknak a szélső jobboldallal szemben feltétlenül meg kell teremteniük az egységes szabadelvű frontot. Minden vezérnek és minden mozgalomnak be kell állania az egységes frontba a közös igazság diadaláért, s ha együtt vannak, m e g- egyezést kell keresniük a szociáldemokrata munkássággal is, amennyiben azok a maguk részéről elismerik egy polgári kormányzat kialakulásának szükségét és hajlandók ebben az irányban a polgárságot támogatni. Gyártja: EGYESÜLT IZZÓLÁMPA ÉS VILLAMOSSÁGI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÚJPEST.
