Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1924-10-29 / 40. szám
Budapest, 1924 október 29. TŐZSDEI HÍRADÓ A Fővárosi Hírlap állandó melléklete Külön előfizetés nincs Fojtsfitó Kísérlet B üros tersiefeliae elles Biztosítani kell a traiiziíó-forgalom zavartalan működését Az ipar- és kereskedelemellenes hangulat megint életjelt adott magáról az országban és ha a gyűlölet kitörései némileg ellanyhultak és a tranzit- forgalom újra megindulhatott, a kis epizód mégis szomorú világításban mutatja azt a mostoha bánásmódot. amelyben az ipar és kereskedelem részesül Magyarországon. Apró visszaélések miatt sehol a világon nem gondoltak arra, hogy akár egy pillanatra is beszüntessék, vagy akár csak meg is nehezítsék az ország fővárosának tranzitókereskedelmét. Nálunk a beszüntetés volt az első go n- dolat és éppen ebből a mohó biintetöszomju,Ságból kell arra következtetnünk, hogy az ország hivatalos tényezői vagy nincsenek tisztában az ipar és kereskedelem jelentőségével, \agy pedig éppen azért vetik rá magukat oly ártó szándékkal, mert ismerik jelentőségét s útját akarják vágni annak, hogy az ipar és kereskedelem közgazdasági hatása a maga egész jelentőségében érvényesüljön. Hetekkel ezelőtt rájöttek arra, hogy egyes tran- zitraktárakbani visszaélések történtek. Rajta hát, zárjunk be minden ilyen raktárt és s z ii nies s ü k be az egész t r a n z i t ó k ereske d e 1 met! Jogi szempontból a legnagyobb abszurdum, hogy egyesek bűneiért egy egész társadalmi osztályt büntessenek. A p é u z ii g y m i n i s z- t e r ni é g is vállalkozott c n. nek _ a z a b- s z u r d i g a z s á g s z o 1 g á 11 a t á s i rn ódsz'e r- ii e k bevezetésér e. Elrendelte az előjegyzési raktárak általános revízióját és utasítást adott arra nézve, hogy további intézkedésig előjegyzési raktáron való kezelésre ne szolgáltassanak ki árut. Ez az intézkedés — noha közben a szigorú rendelkezést némileg már ennyhiiíették — csatasorba állította .az érdekelt kereskedőket, sőt akcióba szól it ott a magát a hivatalos Budapestet is. amelynek legfőbb érdeke, hogy :az ipar és kereskedelem zavartalanul bonvolitíasék le a vámkülfölddel. A főváros állásfoglalása ügyében dr. Puréfcí Győző tanácsnokhoz, a közgazdasági osztály vezetőiéhez fordultunk, aki a kormány intézkedéséről és a főváros magatartásáról a következőket mondotta munkatársunknak: — A vámelőjegyzési raktárak fenntartása egy nagy cél érdekében történik: a főváros t r a n z i t f o r g a 1 ru á n a k fellendítésé- r e. Budapest szerencsés földrajzi fekvésénél fogva flgyauis összekötő kapocsként szerepelhet a kelet és nyugat között, e n a é 1 f O' g v a m i n- de n e s z k ö z t meg kell r a ga d n i arr a, hogy Budapest központi fekvését m inéi job b an k i h a s izi n á 1 j u k a ne m- z et k ö z i kereskedelem közvetítése, által. E közvetítésre pedig egyik leghathátó- I sabb eszköz az előjegyzési raktárak (hitelraktá- | rak) intézményének megvalósítása, mert a keres- j kedoknek módjukban áll ezáltal a külföldről hozott áruk vámfizetése nélkül beraktározni és minden, külön engedélyezési, vagy vámvisszaté- ritési eljárások mellőzésével az árukat tovább ■exportálni. 1 — Ennélfogva n e m k ö z ö m bős sem a z j exportáló cégek. -sem pedig aj főváros k ö 0 ö n s é g é n e k e g yetemc J előtt, hogy ezek az előjegyzési r a k- j tárak továbbra is íe nn maradj anakj és ezáltal a fő v áros t r a n z i i 6 í o r g a 1- | rn á t. a m e 1 y b ő 1 r e n d k i v ül so k a n é 1- | n e k. továbbra is fenntart s'á k, s ö t azok életképességét és forgalmát elősegítsék. — A főváros még 1921 íeb.r. 9-iki közgyűlésének határozatából kifolyólag felterjesztést intézett a nemzetgyűléshez: mindazon intézkedések megtétele végett, amelyek elősegítik Budapestnek a nemzetközi forgalomba való bekapcsolását. amelytől a főváros intézői a főváros felvirágoztatását várják. A közgyűlés által felvetett kívánságok n a g y r é s z e teljesült is és ennek köszönhető- hogy a főváros kereskedelme és ipara a fejlődés útjára lépett. A tanács a most felmerült konfliktus kapcsán :a következő felterjesztést intézte a pénzügyminiszterhez: „Tudatában vagyunk, hogy az elkövetett visszaélések egyrészt nagy kárt okoznak az államkincstárnak és elsősorban a legális kereskedelemnek, és ezért a. konkrét visszaélések esetén a legszigorúbb megtorlást kérjük éppen a tisztességes kereskedelem védelmére. Egyúttal azonban kérjük, hogy egyes visszaélések miatt a tisztességes és legális kereskedelem az előjegyzési raktárak működésének felfüggesztése által ne sujtassék. Kérjük a rendelet hatályon kivid helyezését, hogy a vámhivatalok előjegyzési raktárban való kezelésre árukat továbbra is szolgáltassanak ki, valamint azt is kéri ük, hogy az előjegyzési raktárak revíziója sürgősen foganatosít- t a s s é k.“ Ebben a nyilatkozatban eléggé jellemezve, van az előjegyzési raktárak jelentősége és éppen ezért teljesen érthetetlen a pénzügyi kormánynak az az intézkedésié, amely egy csapásra megbénította Budapest kereskedelmi életét. De érthetetlen ez az intézkedés már csak azért is. mert hiszen maga a kormány is többször hangoztatta, hogy az ország kereskedelme szempontjából mily fontos körülmény Budapest kedvező fekvése és hogy Budapest éppen kedvező fekvésénél fogva predesztinálva van arra. hoev gócpontja legyen a nyugatról kelet feié. és a keletről nyugat felé Irányuló kereskedelemnek. Es ezeket az előnyüket kész volt a kormány áldozatul dobni a bürokráciának, amely tehetetlenségében egy kisebbszerü bajt csak úgy tudott orvosolni, hogy az egész szervezet életműködését megakasztotta. Kétségbe kell esni ily végzetes intézkedés láttára. Kétségbe kell esni. ha arra gondolunk, hogy a főváros gazdasági életében mily katasztrofális zavarokat idézhet elő akár a rosszakarat, akár a hozzáírom értés. £s el kell csüggednünk lafelett. hogy milyen könnyelmű kézizel nyúlnak hozzá egy életbevágó kérdés elintézéséhez, amikor ez a könnyelműség nemcsak Budapestinek, de az egész O'rszág- n a k jó v á nem tehető károkat o k o z h a t. Mert a pénzügyminiszter, aki a tranzitraktárakba való bebocsátást beszüntette, nagyon jól tudja, h o g y az országot nem a falu, de Búd a- p e s t tartja fen n. A pénzügyminiszter ismeri az aranyköltségvetés számadatait, amelyekből mindennap megállapíthatja, hogy Budapest verejtékezi ki magából annak az aranynak legnagyobb részét, amelyre az egész állami háztartásnak s z ti k s é g e van. Budapest csak ad. mindig csak ad. Budapest a nagy adakozó. ellenben a falu a nagv kéregeíö. Budapest fizeti a legtöbb vagyon-, jövedelmi és kereseti adót. Budapestre vetették ki a legtöbb kényszerkölcsönt. ;£s Budapest tűr és fizet. Es ha még nem fizetett eleget, ezután fizetni fogja azt is. amit a kisgazdák a kisiist révén lealkudtak maguknak és fizetni fogja azt is. amit a pártegység érdekében a kényszerkölcsönbői elengedtek a falunak. £s aki ennyit fizet, igényt tarthat arra, hogy ne I bénítsák meg abban a munkában, amellyel inkább az állam, mint a saját szükségleteit előteremti. Hagyják békében dolgozni Budapestet és ne esz,éljenek ki minduntalan olyan intézkedéseket, amelyekkel elveszik kedvét a további munkától.------ - SVafeíd-v,«--. —~ Pá línkaadó — sörből. A megegyezésnek, la melyet a miniszteirelnök kötött a kisgazdákkal, már jelentkeznek a következményei. A kisgazdák olcsó pálinkát akarnak inni és pártkérdéssé tették ebnek a követelésnek teljesítését. A forradalom, amelyet a pártban megindítottak, eredményesnek mutatkozik és ha az illetékesek idejekorán észbe nem kapnak, akkor kisgazdáék a pálinkáit ezután méröszerkezet alkalmazása nélkül főzhetik. Főzhetnek annyit, amennyi jólesik és az adót nem a főzött mennyiség után, hanem átalány-rendszer szeírint fogják fizetni. E pillanatban nem tudjuk pontosan, mennyit jelentene koronákban az a kedvezmény, amit n kormány a kisgazdáknak spendirozni akar. De sejtjük, hogy az egyezség igen jelentős tehertétele lesz az állami költségvetésnek, a ni e; Ív most (fedezettet keres arra az adóösszegre, amelyet a Pálinkafőző kisgazdák nem f o g n a k befizetni az adóhivatalokba. A fedezetet úgy látszik már meg is találják: a pénzügyminiszter a.nléétra hivta össze az ország söngyáraií, hogy tudomásukra juttassa a söradó u j iá b b felemelésének tervét. Kétségtelen, hogy az adóemelés olymérvíi lesz. hogy fedezni lehessen belőle azt az adóhiányt, amely a kisgazdáknak adott kedvezmények folytán azi állami költségvetésben mutatkozni fog. Ez azt jelenti, hogv a városi ember, aki nem iszik pálinkát, söradóban fizesse ki a kisgazda pálink a-a dóját. A városi ember, a gyári munkás, a köztisztviselő és magán- alkalmazott Egyék drágább sört, hogy a k i s g afzi d a o 1 c is ó pálinkát i ha s Isi o n. Talán mondanunk sem kell. hogy eE a tervbe vett újabb adóemelés m e g i n t csak a gyáripart bénítja meg fejlődésében, sőt nincs kizárva, hogy a söradó uiabb emelése esetén a sörgyárak felhagynak ü z e m ii k k c 1. mert a fölemelt és a közönségre áthárított adó nyomán a sörfogyasztásnak egy olyan (, on t iné n t ex i esőköpenyek nemcsak a legfinomabb kivitelben és divatos fazonokban „kaphatók, hanem világszerte híresek a Continental-esőköpenyek munkások és olyan rrííkalmázollak részére, akik esőben is egész nap a szabadban dolgoznak és igy erősv tartós és teljesen vízhatlan köpenyekre van szükségük csökkenése követketZnék be. hogv a sörgyártás fen- tairtlása nem fizetődnék ki. Hogy a munkanélküliség ■szempontjából mit jelent, ha az ország sörgyárai beszüntetik az üzemet, azt könnyű megállapitani. A belső politika ilyen perspektívát mutat, alig két nappal az áldásosnak mondott megegyezés után. Bezárt sörgyárak, néhány , elzer uiabb munkanélküli egyfelől, olcsó pálinka és az olcsó pálinkafogyasztás borzalmas következményei másfelől. A falu akkor se spórolt a pálinka-ivással. ha drágán fizette meg azt. Mi lelsz most a faluban, ha a kisgazda olcsón jut a testes lélekölő alkoholhoz? Nekünk nem hivatásunk a pálinka romboló következményiedre rámutatni Ezt végezzék el a szociálfilozóíusok, no meg azok. akik minduntalan azzal hozakodnak elő. hogy a falu a nemzet gerince és a fai életíenfartó «lerne. Bennünket a kérdés csak gazdasági szempontból érdekel és ebből a szempontból nézve a dolgokat, megint csak arra a mostoha bánásmódra kell rámutatnunk, amelyben a kormány a gyáripart részesíti. Minden kedvezményt a falu kap és minden adóterhet a város vállárrá raknak. És Nagyatádi Szabó István a követelések tizenhatodik pontjában népies, azaz demokratikus politikát követel! Ez azonban a kiváltságok és osztálykedvezések politikája, amely előbb-utóbb végzetesen megbosszulja magát. A Szterényi-Kónvi affér hiteles története. A pénzpiacon az optimisták 1925 február elsejére kötöttek a fogadásokat, hogy valami affér, incidens vagy botrány lesz az Angol-Magyar Bankban K ó- nyi Hugó importált alelnök körül. A pesszimisták december közepére várták ezt az eseményt, de ugy az optimisták, mint a pesszimisták csalódtak: Kónyi első átférje máris kirobbant, pont os a n 16 nappal az Ango 1-M agyar Bankba való bevonulása után. Kónyi természetesen Szterényi József báróval tűzött össze. Azért hangsúlyozzuk ezt igy. mert Szterényi a vörös posztó az osbikaviador Krausz Simon szemében, a sziol- kálatkész Kónyi tehát boldog előzékenységgel vállalkozott arra. hogy Szterényibe belekössön. így történt: 1924 október 23-án. a múlt hét csütörtökén, egy végrehajtó-bizottsági ülésen Krausz Simon elnök egy jelentéktelen ügy állása iránt érdeklődött. Kónyi Hugó nyomban sietett referálni és bőbeszédüen ismertette az ügy állását. Amikor befejezte, Szterényi megjegyezte: , — No, nem egészen igy áll a dolog. Kónyi inger ülten válaszolt: — Már pedig én teljes precizitással ismertettem a helyzetet és különben is mindenki tudja rólam, hogy é n nem szoktam haziudni. Szterényi észrevette, de nem vette föl ezt a kihívó hangsulyozást és fölényesen legyintett egyet a kezével. Ez megint erősen dühbe hozta Kónyit, aki most már kiabálni kezdett:
