Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1924-10-29 / 40. szám

4

mm

Budapest, 1924 október 29.

■— Igenis, én nem szoktam hazudni, én nem szoktam hazudni. Én nem !

Erre Szterényi is elvesztette nyugalmát, föladta a fölényes derű álláspontját, mondott néhány kemény szót Kónyának, majd állítólag nagyon , energikus hangon ezt a megjegyzést is megkockáztatta:

— Így nem lehet a dolgokat kezelni, mert az- ilyen előzmények vezetnek azután a Meller és Sattle r-f éle esetek- h e z.

A jelenlevők konsternálva voltak, vagy legalábbis úgy tettek, mintha konsternálva lettek . volna, mert senki nem csittitott. senki nem békiíett, az összes, jelenlevők szemmelláthatólag örültek, hogy Kónyi és Szterényi igy cs ennyire mérgesen összeakaszkodtak. Krausz Simon annyira megörüli, hogy a nagy örömbe nyomban belebetegedett és addig maródi marad, amig azi affér a lovagiasság szabályai szerint el nem intéződik. Párbaj nem, legföljebb egy pár baj lesz a dologból Az affért békésen elintézik, de szép kilátások biztatnak azokra az igazgatósági ülésekre, amelyeken Szter é n y i képviseli az ellenzéket és Kónyi Hugó. mint az elnök állandó helyettese elnököl. Talán nem is lesz olyan állandó?!

Nagybasik-e az Angol-Magyar Bank? K r a u s z Simon rendbehozta a pesti pénzpiacot. Erre nincs már gondja, itt a legnagyobb rendben van már miniden. Minthogy azonban tettereje nem hagyja öt pihenni, felcsapott a berlini cs bécsi pénzpiac mentőangyalául. Ilyenek a jó emberek. Mindig jót akarnak tenni és elveszettnek tartják a napot, am > lyen valami jót n.em cselekedhettek. De az emberek gonoszak és nem érdemes velük törődni. Megmarják a kezet, amely segítségre készen feléjük nyúl. Szegény Krausz Simonnak ezt két ízben is kellett tapasztalni a. legutóbbi napokban. Az első tapasztalást Berlinben szerezte. Itt a pénzpiac szanálásaira T i t á n i a név alatt nagyszabású kereskedelmi vállalatot akart létesíteni, mely belevonta volna érdekszférájába a középeurópai államokat Azonban az akció még e m b r i ó b a n v o 11, a m i- k o r már mégis h f u s u 11. A vállalatok ugyanis, amelyeket Krausz Simon egy közös érdekeltségbe akart, egyesíteni, már az előkészítő munkálatoknál elfintorították az orrukat. Nem tudjuk, mi volt ennek a különös viselkedésnek az oka. de tudjuk, hogy az érdekeitek olyan s z i go z u hanga táviratban szakítótták meg a további érintkezést Krausz Simonnal, amilyen táviratot még keveset kopogtattak le a Motrse-gépen. Ez a tuss azonban nem tudta lehűteni Krausz Simon ambícióját. Ha a b erliniek főinek a boldogságtól, Krausz Simon elég jószívű ahhoz, hogy a nyakán maradt boldogító eszmét felkínálja a bécsieknek. Krausz Simon csomagolt hát és átrándult B é c s b e, ahol az az eszméje támadt, hogy magyar mintára Pen z i n t c z e t i K ő z pontot kellene létesíteni olyképen. hogy a fizetési zavarokkal küzdő A 11 g e m e i n o Industrie Bankot és a Fónagy-féle Neue W ie me r Bank gesell schaftot beolvasztja a B r i t i s c h-Ö s t e r >r e i c h i s c h e Bankba. Ez a fuzionált pénzintézet lett volna alapja a bécsi pénzintézeti központnak, amelynek — a bank állami funkciót is végezne — az osztrák kormány 30 milliárd osztrák koronát bocsátott volna rendelkezésére oly feltétel alatt, ha a kölcsönre garanciát kap. Az osztrák kormány garanciának elfogadott volna egy budapesti nagybankot és Krausz Simoni, aki abban a rögeszmében él, hogy ara Angol-Magyar Bank nagybankszámba megy. If elajánlotta ezt a bankot garanciaként az osztrák kormánynak. Ugy- látszik. Bécsben nem osztják Krausz Simon véleményét az Angol-Magyar Bank dolgában, mert az osztrák kormány egész mid e g e n k i j e- l e tű t et t e. hogy a pesti A n g o l-M a g y a r Ba nkot nem tekinti nagybanknak, tehát nem is fogadja el a 30 milliárd garanciájának. Az igazság kedvéért megjegyezzük, hogy a fúzió az itt említett okon kívül még azért sem jött létíre, mert közben a bécsi T r c u g a- B a n k érintkezésbe lépett az Industrie Bankkai szanálás céljából. A boldogító törekvések tehát Becsben is kudarcot vallottak, de reméljük, hogy a berlini vereség után a bécsi balsiker sem lohasztja le Krausz Simon vállalkozási kedvét, aki benne lévén a szanálás nagy lázában, most már ráadhatja magát a Britisch-Österreichische Bank szanálására.

GAZDASÁGI ÉPÜLETEK, GYÁRAK, MALMOK BEFEDÉSÉRE ÉS RÉGI ZSINDELY TETŐK ÁTFEDÉSÉRE A L E G A LKA LM AS A 8 Q

fGYtSÖtT.tJJFEST ÉS WONFAICONe''VEGYÉSZETI GyAKAK

KOLLAR M í K LÓ5 ÉS B REITH E R

Közp.iroda: BUDAPEST, VI. ßaizs-utca 23y

imnaÁeucítótL

TIÍLEFON : 14-22. tus KOMäxa VI., RÉVAI-U. 18.

Minden este 8 órakor. ............ Minden este 8 órakor.

A si

kamlós darab és Genera! Troddel bohóxaSujdoet- ságok RÓTT és STEifíHASDT felléptével.

Fedési munkáiaíokaí műszaki osztályunk eszközöl. Telefon: 12-54, 93-45

Hit keresett Isaacs, a londoni Marconi«

társaság vezérigazgatója Budapesten?

Apróságok lírauss Simon amerikai élményeiből

Micsoda világra szóló gyözeletm! Harminc nagy ágyú üdvözlései közepette ladták 1920-bian az, ország tudtára, hogy Krausz Simon hadvezéri lángelméje mekkora győzeflinet aratott a közgazdaság harcmezején. A győzelem abból állott a heroklok je- leöxtései szerint, hogy Krausz, Simonnak sikerült az angol tökét becsábitani Magyarországba, amennyiben p. Marconi’s Wireless Teles r. C o. Limited részt vesz a Magyar Bank tőkeemelésében és az intézet felveszi az Ans o l-M agyar Bank R.-T. címet. A bejelenteitt .győzelem, minden kételkedés dacára, valóságnak bizonyult. Az angol tőkecsoport csakugyan átvett 500.000 Magyar Bank részvényt, darabonként egy angol fontért és ezzell a tranzakcióval a Magyar Bank pénztárába mintegy tiz millió aranykorona folyt be. így festett a győzelem 1920-ban.

De) nézzük, mivé mélyítette ki Krausz Simon ezt a győzelmet?

Ma az angol font értéke 346.000 papirkorona. Ezzel szemben az Angol-Magyar Bank részvényét 45.000 koronáért kínálják. Az angolok tehát már idáig is 3GG.0Ö0 papirkoronát vesztettek részvényenként, vagyis az egész bankműveleten 150 milliárdot.

Ez még egy angol penzicsoportnak is sok és érthető. hogy Isaacs, a Marconi-társaság vezérigazgatója érdeklődni keizdett az angol pénz sorsa iránt. Néhány héttel ezelőtt Angliából lei,Indult Becsbe és m.a Kához rendelte Krausz Simont, a ■nagy hadvezért, aki jól ismert vezérkari (főnökével, .a bank egyik igazgatójával fel is utazott az osztrák fővárosba. Isaacs és a nagy hadvezér között igen heves j e 1 e n e. t e k játszódtak le. VarruS. add vissza fontjaimat, mondotta Isaacs és

felelősségre vonta az Angol-Magyar Bank

vezérigazgatóját a nagy veszteség miatt,

amely .az angolokat Magyarországon érte. A hadvezér kimagyarázta valahogyan a katasztrófát 'és a kiélesedett helyzet ezzell elsimult egyelőre. Ez volt Krausz Simon második győzelme, amelveit az angolokon aratott.

Csak természetes, liogv ekkora diadal után győzelmi tort kelleti ülni. Krausz Simon meghívta kollégáját. Isaacs vezérigazgató; Pciitre. s itt. saját- villájában fényes estélyt adott a megvert angol hadvezér tiszteletére. Az cMéiyen megjelent a miniszterelnök és a pénzügyminiszter, homes ur soha életében ilyen finom vacsorát nem evett, igaz, hogy ilye n d r á g ár. se nr fizetett m c g e 1 e- t é b e-n e g y vacs o r á t. Semmi kétség- Isaacs e'gv kellemes vacsora emlékével hagyta el Budapestet, de ezek az emlékek hamarosan elmosódtak és Isaacs ráeszmélt .a ridetg valóságra, hogy K r a us >• Simon igen bölcs hadvezér, akivel nem lett volna szalad háborúba k e v ej re d n i e. Isaacs ur visszaisierett Londoba és ott olyan ■ jó hi'rét költötte Krausz Simon hadvezéri itehetségé- 5 nek, hogy az a n golok azóta nem merik la ííazdasáffi éri n t k e z é s t felvenni Magyarországgal. Hogy ez mekkora közgazdasági kiár. erről majd Krausz Simon mond lebkö- I zeiebb igen okos beszédeket, amelyekből nyilván megtudjuk, hogy aa idegen tőkét csak komoly és reális tranzakciókba szabad bevonnunk, nehogy elriasszuk azt magunktól, mert ha az idegen tőke egyetlenegyszer megpörkölte itt az ujjait, soha többé nem lesz arra kapható, hogy magyar értékpapírokat vásároljon. Krausz Simoninak igaza lesz. sőt máris igaza van.

Ezt az igazságot már kitapasztalta Krausz Simon, mőu pedig Amerikában, ahová szintén elég szép kísérettel utazott, hogy mejghóditsa ia- maga részére az amerikai tőkét.

Ez a kirándulás 35.000 daliárt emésztett fel,

amihez senkinek sémimi köze, mert a saját pénzét mindenki úgy költi el, 'ahogyan neki tetszik és Krausz Simon elég nagy gavallér, hogy ilyen kétels eredményű kirándulások költségeit a ' sajátjából fedezi. Nem is lenne loyális eljárás, ha például Krausz Simon a bank pénzéből adott volna Déri Imrq amerikai miagyar újságírónak 5000 dollárt arra a célra. hogy abból N e w-Y or khan 1 a.p o t indítson és a lapban Krausz Simon fölülmulhatatlan dicsőségét hirdesse. A lap meg is jelent, c i m la p j á n Krausz Simon arcképével, amely K ó b e r Leó hazánkfia ceruzája alól került ki. Ötezer dollár szép pénz és a bőkezű Krausz Simon ennyit fizetett Köbér nek a rajzért. | A magyarok szépen kerestek hát Amerikában Krausz Simontól és érthető, ha sok iiven kivándorlót kívántak maguknak.

Sokkal rosszabbul jártak a benszülött amerikaiak. Ezek csak egy vacsorát kaptak, amelyet Krausz Simon a.z A'Stori'a-szállóJaan adott laz amerikai sajtó tiszteletére. A vacsoríán meg is jelentek a newyorkí lapok — hirdetési ü g y n ö k ű i és K ra usz Simon három tucat amerikai h i r d e- t -é: s i ii g y n ö k n ék tartott e 1 ö a d á is t. Magyarország szomorú helyzetéről. Másnap Krausz- Simon beszédének a visszhangját kefe,site .a newyorki lapokban, a m elvek a z o n- b a n e ® y e 11 e ni szóval sem vettek t u- d orn ást Krausz Simon vacsorájáról és előadásáról, ami csaknem olyan elszomo- j ritóan hatott Krausz Simonra, mint Magyarország ! siralmas helyzeté a hirdetési ügynökökre. Persze, 35.000 dollárból futotta egy alkalmi ujslágocskára, egy arcképre, meg -egy vacsorára, de nem ffutotta már arra, hogy az amerikai) lapokat sor szerint megfizessék azért, amiért tudomást szereznek Krausz Simonról és Magyarország szomorú helyzetéről. A j hadvezér kissé kitörve térit vissza: Amerikából. Csak- i nem úgy, minit Napoleon Oroszországból.

A Magyar-Német Bank magába olvasztja az Iparbankct. A hetek óta húzódó tárgyalások, amelyeket Szász Dezső és Tibor Róbert vezér- igazgatók a M a g y a i‘-M c m c t Ban k és az Ipar bank egybeolvasztására nézve folytattak, értesülésünk szerint eredményes befejezést nyertek. A fúzió úgy fog megtörténni, hogy áz Iparbank beleolvad a Magyar-Német Bankba, amelynek vezérigazgatója ezentúl is Szász Dezső marad. A tranzakció keresztülvitelének részleteiről a napokban hivatalos közlemény fog megjelenni. A Magyar-Német Bank már legközelebb átköltözik az íparba-nk helyiségeibe. amely terjedelménél fogva megfelelőbb a fuzionált pénzintézetek uagyarányokban kifejlődő üzleti működésének intézésére. Szász Dezső egyébként a Magyar-Amerikai Bankkal is fúziós tárgyalásokat folytat, ezek a megbeszélések azonban még nem vezettek eredményre.

Á Pesti Tőzsde, Kallós János szenzációs hetilapjának legutóbbi száma ezúttal is briliáns tartalommal jelenít meg. Minden cikke, minden információja rendkívül érdekes és nincsen olyan eseménye a-közgazdasági életnek, amelyről a lap be ne számolna. A Pesti Tőzsde olvasása nélkülözhetetlen mindenki számára, aki közgazdasági téren, működik. Példányonként 5000 koronáért mindenütt árusítják.

Rsmamuráuy-SaSgctarjáui Vasatü Részvénytársaság. A Rirhamurány-Saigótarjáni Vasmű R.-T. igazgatósága az október 31-éré egybehívandó - rendes évi közgyűlésre^ indítványozni fogja, hogy az 1923— 24-iki üzletevre részvényenként 3000 korona osztalékot adjon, a társulat különböző jóléti alapjai a -egymillióid koronái fordítson és közjótékonysági és közművelődési célokra 200 millió katonát szavazzon meg. A társulat termelési viszonyai a mtilt üzíeícv- ben kedvezően alakultak. Ennek ellenében a folyó üzletévben fellépett súlyos fogyasztási krízis következtében az üzemek csak .lényegesen csökkentett mértékben .vannak foglalkoztatva. A jelenlegi helyzet változása csak az általános viszonyok javulásával várható.

A Magyar Rugg’vantaárugyár R.-T. folyó hó 20-án megtartott rendkívüli közgyűlése Klein

Gyula. Priest e r Gyula és tír. Kiéi ni István urakat az igazgatóság tagjaivá választotta meg. A közgyűlést követő igazgatósági ülésen, Klein Gyula urat a végrehajtó-bizottság tagjává és alelnökivé választották.

A Fábiáni-iéíe vas- és fémárugyár r.-t. (VI. Országbíró-utca 35.) október 11-én tartott rendkívüli közgyűlése a 200 K n. é. részvényeknek 1000 K n. é. részvényekre való összevonását határozta el. * A részvények kicserélése október 25-től november 5-ig a Központi leszámítoló banknál (V.. Árpád-utca 6.) esz közlendő.

RSIS2Ä fcausssk sarok mim ksagsnft talp PfllMffl kaussok tsIptréiMf

________________________________________/