Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1924-10-29 / 40. szám
2 Budapest, 1924 október 29. jfdmmsiliíjzMp Türelmetlenek a főváros külföldi hitelezői Követelik, hogy Budapest bizonyos vagyonrészeket adjon el és avval törlessze az adósságát A múlt szerdán a közgyűlést helyettesítő tanácsülés ratifikálta azt az ideiglenes megállapodást, amelyet a főváros külföldi adósságainak törlesztése dolgában Budapest delegáltjai kötöttek Bázelben a hitelezőkkel. A megállapodás magva tudvalévőén az, hogy a főváros a jövő esztendőben minimum 168.000 angol font törlesztést fizet a külföldieknek. az idénre pedig összesen 140.000 font sterlingnél nem fizethet kevesebbet. A jövő évi törlesztés úgy történik, hogy januártól junius végéig havonta 13.000 font sterlinget; julius 1 -töl december végéig pedig havi 15.000 font sterlinget füzet a főváros. Hogyha a havi törlesztési összegeknek Londonba yialó elküldésével elkésne a főváros, akkor a hátralék után 4°/o-os késedelmi kamatot fizet. A törlesztési összegeket a fővárost villamosvasutja — a BSzKR — és a főváros elektromos-telepe szolgáltatja. Mindkét vállalat, mint ismeretes, bruttó bevételének 10°/'o-át adja a külföldi adósságok törlesztésére. A külföldi hitelezők ezt a 10°/o-ot 20°/c-ra szerették volna fölemeltetni. hogy ilyenformán a külföldi adósságok törlesztése gyorsabb tempóban mehetett volna. T e- leszky János azonban a magyar delegáció nevében határozottan tiltakozott ez ellen a terv ellem mert — úgymond — a pesti publikum már igy is tulmagas viteldijat fizet a villamosvasuton; .sokkal magasabbat, mint amit a bécsi villamosvasuton fizetnek és Budapest publikuma erősebb megterhelést már nem bir meg. A bázeli tárgyalások e részletei különben eléggé ismeretesek. Ellenben nem ilyen publikus az. hogy a külföldi hitelezők miért nem akartak .végleges megállapodást kötni a magyar delegációval a külföldi adósságok törlesztése dolgában. A fővárosnak tudvalévőén az volt az ajánlata, hogy 1925 január elsejétől kezdődőleg fizet havi 3 milliárd magyar korona törlesztést. Ez egy évben 36 milliárdnak felel meg. Ezzel aztán elégedjenek meg a hitelezők, mert Budapest pénzügyi helyzete olyan, hogy nagyobb áldozatra képtelen. A külföldiek ezt a prepozíciót kereken visszautasították és kijelentették, hogy abban az esetben, ha a szanálás sem javítja meg Budapest bevételeit és ha a jövőben sem emelhetnék föl a törlesztési összegeket, akkor MiMm a városi vámok körül Csupor József tanácsnok nyilatkozata Nagy a kavarodás a városi vámok körül. A főváros tudvalévőén aranyban állapította meg a városi vámtarifát, és a magas vámok óriási felzúdulást váltottak ki az érdekeltségekből. A bor- és hus- íögyasztási adóval együtt a forszírozott havi vámbevétel körülbelül tiz-tizenegy milliárd papirkoronára mg, ami nyolcmillió aranykorona évi bevételnek felel meg Az uj tarifa szerint nagyon erősen emelkedtek a kocsin behozott áruk vámja, ami a környékbeli gyárak produktumait különösen sújtja. Ebben a dologban1 különben a napokban tudvalévőén ankétet hivott össze Ripka Ferenc kormánybiztos és az ankéten az érdekképviseletek küldöttei elmondták véleményüket. Az ankét eredménye az lett, hogy felkérték az érdekképviseleteket, hogy sürgősen terjesszék be a város pénzügyi osztályának kifogásaikat, és a városházán kedden délben az érdekeltek bevonásával, tartandó tanácskozáson érdemleges tárgyalás alá veszik a GyOSz, a Kereskedelmi és Iparkamara, a Baross-Szövetség és az Iparegyesület memorandumait. A kérdésről, amely annyi érdeket érint, munkatársunknak alkalma volt beszélni Csupor József tanácsnokkal. a főváros pénzügyi osztályának vezetőjével, aki a következőket mondta; — A városi vámtervezetről a GyOSz. a Baross-Szövetség, a Kereskedelmi és Iparkamara és az íparegyesiilet memorandumot készítenek és ezeknek a memorandumoknak az alapján tárgyaljuk meg kedden a városi vámtételek revíziójának a kérdését. Én mindenesetre el akarok menni az engedékenység és méltányosság legvégső határáig, és meg vagyok róla győződve, hogy olyan megegyezést sikerül létesítenünk, amely minden érdeket egyformán kielégít. A lapok azt Írják, hogy az uj vámtarifatervezet különösen az élelmiszereket drágítja meg. Hajlandó vagyok még az élelmisze r-v ámoknál is bizonyos engedményeket tenni. Csak azt akarom a múlt tapasztalatai alapján leszögezni, hogy ezeknek az adóleszállitási akcióknak rendesen az a következményük, hogy a főváros ugyan a fogyasztó-publikum érdekében rendszerint jelentékeny engedményekét tesz. a vámredukció azonban nem szokott érvényesülni a fogyasztásban. Csak a vámok lesznek kisebbek: a Soa fővárosnak törzsvagyonából kel! kielégi- íeni a hitelezőket. Bizonyos vagyonrészeket el kell adni. A megállapodás tehát azért ideiglenes és csak azért szól a jövő év végéig, mert a külföldi hitc’ezők abban reménykednek, hogy a jövő évben a szanálás következtében annyira megjavulnak a főváros bevételei, hogy Budapest bizonyos vagyonrészeinek eladásától el lehet tekinteni. Addig is azonban a bázeli konferencia alapján még ebben az esztendőben egy bizottság fog Budapestre jönni, amely bizottság megvizsgálja a főváros vagyoni státusát; jelentést tesz arról, hogy mennyit tud fizetni Budapest és hogy milyen forrásokból teremthető elő a törlesztési összeg és végül felsorolják a' legalkalmasabb módokat ezeknek a forrásoknak az igénybevételére. A bizottság tagjai között 2 angol. 1‘ francia. 1 német és 1 svájci lesz. A magyar delegáció abban reménykedett, hogy legalább az 1914-ben félvett 134 millió márkás német kölcsönt fizetheti márkában és m'éltányosabb alapon, mint a többit. Teleszky a tárgyalások során külön kérte is. hogy a. német kötvénytulajdonosok ügyét tartsák függőben; A külföldiek azonban, nem akartak belemenni semmi könnyítésbe, ugylátszik már csak azért sem, mert a Dresdner Bank által kibocsátott címletek jórészét a háború után sikerűit Németországból Angliába sibolni, és most a német kölcsön is mint angol követelés szerepel. — A hitelezők semmi módon nem járulhatnak' hozzá jogaik bárminemű megcsonkításához s a főváros szerződéses kötelezettségeinek tiszteletben tartását követelik. Budapest székesfőváros három külföldi kölcsönének egységesítése semmi körülmények között setn vehető figyelembe —, mondja a tárgyalásról felvett jegyzőkönyv. Az 1924 december 31-ig befolyt törlesztéseket, különben igy osztják föl: 1910. évi 4°7o-os angol kölcsönre 21 •5°/0. 1911. évi 4°/ó-ős francia kölcsönre 2S"/o, 1914. évi 41/'->°/o-os német kölcsönre 50'5n/o jut a törlesztésből. gyasztási cikkek árai azonban megmaradnak a régi nívón, úgy, hogy a fogyasztó-publikum végeredményben nem nyer a vámok csökkentésével, csak a főváros esik el jelentékeny bevételtől. Fenyő Miksa dr.. a GyOSz igazgatója, egyik nyilatkozatában kijelentette hogy a főváros azért forszírozza a magas városi vámtételeket, mert a vámbevételt akarja a külföldi adósságok törlesztésére fordítani. Fenyő Miksa dr. érvelése azonban nem felel meg az igazságnak. A helyzet az, hogy a külföldi adósságok törlesztésére teljesen elegendő az a tiz százalék, amelyet a villamosvasút és a főváros elektromos-telepe bruttó bevételéből fizet. Ha közben leszállítanák a villamosvasút tarifáit, vagy az elektromos áram árát, akkor — nem mondom — gondoskodni kellene a hiány pótlásáról és akkor talán szó lehetne arról is, hogy a vámbevételek egy részét a külföldi adósságok törlesztésére fordiísuk. Egyelőre azonban sem a villamos viteldijak leszállítása. sem pedig az elektromos áram árának redukciója nincs tervbevéve. A vámbevételt a főváros igenis,a tisztviselői fizetések egyrészének a fedezésére akarja fordítani, és én meg vagyok győződve, hogy a gazdasági viszonyok javulása mellett csakugyan sikerülne a bevételeket olyan mértékben fokozni- hogy ezek a bevételek elérnék a békebeli vámbevételek nívóját. Az érdekképviseletek azt mondják, hogy mi egyszerre és tetemesen emeltük a vámtételeket. Ebben a formában azonban talán még sem lehet ezt a problémát beállítani. Az igazság az, hogy mi már 1920 nyarán felemeltük a vámtarifát, és most nem tettünk egyebet, minthogy az 1920-ban elfogadott vámtarifa tételeit a korona akkori zürichi jegyzése alapján valorizáltuk és néhány erősen szembeötlő eltolódást és fonákságot korrigáltunk. Mert, hogy voltak kirívó igazságtalanságok és fonákságok: azt talán még az érdekképviseletek sein állítják. Végeredményben azonban azt hiszem, hogy a hibákat sikerülni fog kölcsönös engedékenységigei kiküszöbölni a tarifatervezetből. Itt említjük meg, hogy a GyOSz, az Iparkamara, az Iparegyesület és a Baross-Szövetség már elkészültek memorandumukkal. Az érdekképviseletek a háboruelőtti vámtarifákat kérik visszaállítani. Az 1920. éviben megállapított tarifa valorizálását pedig igazságtalannak tartják, mert -szerintük 1920-ban mesterségesen szorították le a svájci frankkal szemben politikai okokból a magyar korona kurzusát és 1920-baii a magyar koronának más volt a vásárló-, ereje idehaza és más a külföldön. Égszakadás, földindulás... Folytatólagos parlamenti vita a fővárosi törvényjavaslatról Ideges rémület a Wolf-párton Ncgyvein esztendeje múlt csak néhány nappal, hogy az 1884-es országgyűlést megnyitó királyi trónbeszéd ezzel a bölcs intelemmel fordult a képvisetlö- házhoz. amelyben tizenhat antiszetmiita képviselő jutott mandátumhoz: „Politikai bölcseséggei. ha kell. szigorú eréllyel enyésztelssók el a belső bajokat, s z ii n t e s s é k meg a fajok, felekezetek, osztályok közötti súrlódásokra v el z e t ő izgalmakat. hogy Szent István b i r o d almán a k országaiba fin a k ü 1 ö n b ö z ő fajok. felekazetek. osztályok.azegvütt- é 1 é seben e g y a ránt m e g e 1 éige dóst t a- 1 á 1 j ia.n a k.“ A féktelen, gyűlölőit ellen akkor elsőnek a király szállott sorompóba, utána Kossuth Lajos turinl remeteségéből irta meg aposioli szózatát és H a y- n a 1 d Lajos, & kalocsai érsek ítélte el azt az ország- bontó munkát, amefiyben — ha tovább folyik a lelkek mérgezése — Magyarország maga fog elvérezni... De most, .amikor Buda,pest valóságos tűzfészke lett ia,z eszoiveszett hajtogatásnak, amikor a-^ erkölcsi fogalmakat a félreismerhetetienségíg eltorzítják s a politikai élet dívádul ásónak legag.gasztóbb tünetei mutatkoznak,’ hasztalan keressük a negyven év előtti országgyűlés belátását. A fővárosi törvényjavaslat tárgyalásának legutolsó napjai azonban világosan és félreismerhetetlCnül tisztázták .a,zt a kérdést, amelyet a rosszindulat, .az, uszítás, az igazság kicsaviairása a hazug beállítások átláthatatlan ködébe burkolt. R.ais- s a y Károly és Váz sonyi Vilmos beszéltek. Két képviselő, akiknek tárgyismeretét, bírálataik öszinto- isé-gét és szónoki készségét még a legelfogultabbak sem tagadhatják. R a s s a v Károly nem negyven elsztendőre. ha- nem ötven évre ment vissza, amikor a régi Budapest közigazgatását rajzolta meg és mée messzejbb nyomulva be az elmúlt idők történetébe, megrajzolta azt a képet, amelyből ekrv alapjában véve heterogén elemekből összeszürődött, de végeredményben egységes. nyelybetn, gondolkodásban, érzületben homogén Budapest alakult ki. Ezt a Budapestet mesterségesen akarják szétbontani, pjántpolitikával akarják széízül- leszltetni és a hatalmi pozíciókból kitessékelt párt nem átallott olyan eszközökhöz, folyamodni, hoev szemben Európa minden fővárosának, rendszerével redukálni igyekeznek a választó polgárok számát, az ipari munkásságot ki akarják zárni a választóio.gbíól s a helybenlakás kérdését úgy forszírozzák, hogy lehetőleg mentői több embert üssenek el Budapest alkotmányos életébe való beavatkozástól. Ez a rendszer hamis névjegyzékekkel operál és mindent elkövet arra. hogy a maga .autokratikus uralmát biztosítsa. R a s s a v beszédének igazi gerince azonban mégis csak az volt. amikor néhány súlyos mondattal a Wolff-féle rezsim jelszavas, hazug politikáját bélyegezte meg. Wolffék úgy ültek padjaikban, mint a vádlottak, akiknek bünlistáját kérlelhetetlen szóval olvassák fejükre. Megpróbálkoztak néhánv közbekiáltással, a legharagosabb fajvédők is segítségül jöttek, de a dübörgő vádakat nem tudják elnémítani. Az felső .malleus“ kalapácsütései jókora rést ütöttek már a hazugság bástyáján; s a szakadékot kiszélesítette Váz sonyi beíszéde. Vázsonvi az egyszer nem élt szokott fegyvereivel: keveóet csipkelődött. gúnyolódott, ellenben izekre szedte szét az egész javaslatot, mint egy anatómus, aki az idegeket is kipreparália. Támadásának léebravurosabb része az volt. mikor Wolffekat saját fegyverükkel szorította sarokba s párhuzamot vont Lueger Becse és Wolff Budapestje között. Lueger két esztendői helybenlakást is elegendőnek tartott arra. hogy a bécsi polgár megkapja a községi! választójogot. Budapesten hat esztendőt is keleseinek. Becs a legnehezebb napokban is fejlődött, építkezett, napot, levegőt adott a nagyváros zajában kimerült kisembereknek, nálunk -deficit és frázis volt a wolffjiánus-uralom egyetlen kísérő akkordja. S ez a tehetetlen rezsim, amely egyre azt hangoztatja, hogy a forradalmaktól leziilött Budapestet „szanálta“, következetesen elhallgatja. mit teremtett, mit produkált az elődje a főváros kulturális^ közegészségügyi, gazdasági fejlődése terén: beleköpni abba ,a> forrásba, amelyből mentettünk, legalább is hálátlanság, ha wem a leg- barbárjább ízléstelenség. Vlázsonyi beszéde alatt lassan-lassan kiürültek a kormánypárt és a kérész tény-sz o c i ál isit ák. fajvédők padiiak de ez az igazságot nem akasztotta meg útjában;. A beszéd elhangzott és a benne líoglalt igazságoknak megvan a visszhangja országszerte, de leg- dsősorbian a fővárosban. És lehetetlen Budapest liberális érzésű polgárságának elzárkóznia egv alapvető igazság felismerésétől: a döntő csata előtt, amelyre Budapest békéje, jóléte, jövendője van feltéve utolsó tétként, csak egv kötelessége lehet, hair- cos. tömör csapatban felsorakozni a nagy leszámolásra.
