Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1924-10-29 / 40. szám
Ara 2000 kor. Tizenharmadik évfolyam Budapest, 1924 október 29. 40. szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 100.000 korona. Félévre 50.000 kor. Állandó melléket: TŐZSDEI HÍRADÓ VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP i mi—imamiiWi in. i i FELELŐS SZERKESZTŐ DAC SÓ EMIL Megjelenik minden szerdán. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VI. kér., Sziv-utca 18. sz. Telefon: 137—15. szám Rjpka teljes győzelmével végződött a pénzügyi szakértő-affér Mi dolga lesz Jakabffy miniszteri tanácsosnak a városházán ? Az elmúlt héten egy fölösleges epizód játszódott le. amilyen fölösleges epizódokra — azt hisszük — sem Budapest polgárságának, sem pedig n liberális gondolatnak nincs szüksége. A pénzügyminiszterek karában uralkodó szanálási láz szülte az epizódot, amikor pénzügyi diktátort akartak küldeni a városházára, jóllehet a városházán ott ül a kormány teljhatalmú megbízottja: Ripka Ferenc kormánybiztos. Ezt a kísérletet Ripka Ferenc, akit a miniszter- elnök és az összkormány bizalma ültetett be magas pozíciójába, fölényesen verte vissza, mert lehetetlen volt, hogy az egész kormány legteljesebb bizalmát élvező kormánybiztos mellé az egyik reszort-miniszter pénzügyi diktátort állítson. Sajnos, a kísérlet megtörtént és. az ellenzéki, legelsősorban a fajvédő sajtó kitűnő támadási felületet kapott az óvatosság nélkül való kísérletezésben. , Ebben a pillanatban azonban már azzal a megnyugvással könyvelhetjük el az, eseményt, hogy Ripka Ferenc mellé nem kerül pénzügyi diktátor. hanem csak egy pénzügyi szakember, aki tanácsokkal támogatja a kormánybiztost. Az a pénzügyi politika, amely vert hadként vonult vissza szinte ugyanebben az órában a kisgazdák üres handabandázása, osztá 1 ykivánságai és az ország összeségét mélyen érintő köverelődzései elől: az a pénzügyi politika a budapesti városházán akarta megmutatni haíaómájt. Budapest polgársága maga is követelte egy időben a „pénzügyi diktátor“ kiküldését. de ez akkor volt, amikor még Wolfték múló uralmukra támaszkodva a szatócsok, a kőporosok, a fösvények rablógazdálkodását folytatták. Azóta már van „diktátor“ a városházán és ha ezt a pénzügyminisztériumban nem is tudnák, a diktátornak az a tulajdonsága, hogy nem jár se párosával, se hármasában. mint a pénzügyminiszterek'; hanem egyedül van oszthatatlan, egyedülálló hatalommal kormányoz, illetve ebben az esetben ellenőriz. Ripka kormánybiztos a különös szándékot azonnal. gyorsan és eredményesen visszaverte. Ennek a visszaverésnek nem is -eszköze, de feltétele volt az, hogy igen szigorúan, igen komolyan szegült ■ ellene a szándéknak. Az affér idején 'egyetlen szón nyargalt mindenki: Ripka Ferenc lemondásán, vagy lemondási szándékán. Maga Ripka kormánybiztos sem találta meg a helyes kifejezést, amikor meg akarta határozni a történteket és kiGömbös Gyula, a héten nagyhangú kijelentést tett a parlament folyosóján. Betekintette, hogy fegyveres erővel is> megakadályozza Vázsonviéknak a közgyűlési tejrembe való bevonulását. Ugyanakkor azonban jött Wild József és bebizonyította, hogy Gömbös a városházi! áttörés híresztelésével egy másik, a maga politikája számárai sokkal fontosabb stratégiai pontot kíván fedezni. Az egész folyosói handa-bandázás tefiát a városházát illetően teljesen összeomlott. Nincs jelentősége azoknak a véleményeknek sem. ameilyek a Gömbös-féle kurjantás nyomára fakadtak. Hiszen a kormánynak a Duna-Tisza közén kell elnyomnia Gömbösék fészkelödését és akkor a budapesti városházán már nem akadhat velük dolog. Mélyen sértő azonban a bécsi Lapoknak az az ajánlata, hogy a budapesti községi választásokat nemzetközi ellenőrzés alá kell helyezni. Erre szükség nincsen, különben is titkos választások mellett nem lehet szerepe az erőszaknak. Gömbös fenyegetése is a választások utánra vonatkozott, akkor, amikor a keresztény községi párt nem a bevonulástól. hanem » választásokon való bukástól fél. Itt pedig nines segedelem, itt Gömbös Gyula sem •mondja, hogy tehetne valamit. A keresztény községi jelentette, hogy: „hivatalosan nem mondtam le“. Meg kell állapítani, hogy lemondás nem történt, hanem Ripka Ferenc igenis fölvetette a kabinet-kérdést. aminek eredménye semmi körülmények között sem lehetett volna Ripka Ferencnek a kormánybiztosi székből való távozása, hanem csak a pénzügyminisztérium álláspontjának megváltoztatása. Ez meg te történő és Jakabffy Károly miniszteri tanácsos, mint pénzügyi szakértő fogja elfoglalni helyét Ripka kormánybiztos, tanácsadójaként. Jakabffy missziójának fontosságát ez a disztinkció nem csorbíthatja és egészen bizonyos, hogy olyan előkelő modorú úrral, olyan megértő szellemmel, mint Ripka. igen nyugodtan, igen eredményesen, doi- gozhatik együtt. Hiszen Ripka maga volt az, aki hangoztatta, hogy p pénzügyi szakértőre szüksége van.: (amint hogy közigazgatási szakértőt is vett maga mellé Hamvay Sándor nyugalmazott elöljáró személyében. Jakabffy az elmult szombaton már szabadságra is ment. hogy előzetes, tanulmányokat végezzen munkája megkezdése előtt; d e a hét végén már j e 1 e n t k e z n i f o g s z o 1 g á 1 a 11 é t e 1 r e R i p k a F e r e n c n é 1. , A szakértőnek többféle irányban keli Ripka Ferencet tanácsaival ellátni. Elsősorban is a legszi- g o r u b b takaró k o. s s ág i r á n y e 1 v e i t kell megállapítania, amelyek alapján azután a kormánybiztos ellenőrzi 3 főváros gazdálkodását. A másik fontos teendő azt üzemek ellenőrzése Itjt is a pénzügyi szakértő fog véleményt mondani arról, hogy mely üzemek rentábilisak és igv fenntartandó!;: és melyek azok. amelyek csak háborús szükségletek voltak, nem jövedelmeznek és csak a magánvállalkozás, kerékkötői, gátlói. De nagyon érdekes lesei az is, ami Wolííék gazdálkodásának bírálataként fog hangzani, amikor a pénzügyi szakértő bepillantást nyer st költségvetési és zárszámadási dolgokba. Pénzügyi szakember nem mehet bele abba a játékba, hogy deficitmentes költségvetésekkel zsonglőrködjék politikai okokból Hivatalosan, szakértő fogja tehát megállapítani, hogy milyen, értéke van Wolffék deficitmentes költség- vetésének. A szélső jobboldali elemek ezeket a megállapításokat előreláthatóan nem fogják kort.esesz- köznek használni. pártnak minden reményei összeomlott, igv többek között az is. hogy 3 kormányválság jobbíelé tolja maid el a, helyzetet. Igent örültek annak, hogv éppeln a fővárosi törvény vitája során merült fel a Nagyatádi! Szabó által előidézett válság Hittek benne, hogy Nagyatjádiék kivonulásával Bethlen jobbfelől egésziíi ki kabinetjét, vagy ha Vass Józisdf következnék. jobboldali kormányt alakitana. Ebbein a pillanatban az ö szájuk ize szerint módosult volna ta törvényjavaslat és egy teljesen reakciós törvény alapjára talán még je leiraté kte len többséget is tudtak volna szerezni. Most mindez, kútba-esett és Wolff Károly a legteljesebb bizalmatlansággal tekint az elkövetkezendő választások elé. Beiső hívei előtt nem is titkolja, hogv már ö is feladott minden reményt. De még a reménység foszlányait is kezdi már félteni, abból az egyszerű okból, hogy — amint mondják — a keresztény községi pártnak nincs pénze a választásokra. Beszélik, hogy amikor a választásokról esik szó. Wolff legyint a kezével és keserűen csak annyit jegyez meg: — Mit is mondott Montecuccol i?... Ez elég értelmesen hangzik és 3 lelkes agitátorok meg is mozgatnak mindelní, hogy pénzt hajtsanak fel. Adakozók azonban nem igen akadnak, pedig vannak, akik azzal hitegetik magukat, hogv tízmilliós összegeket nagy hálával könyvel el a párt és az ilyen adakozónak joga van még abban Ss reménykedni, hogy rákerül a városatyák választási listájára. No, persze ez nem azonos még a városaitvasággal. de egy-két plakáton szerepelni sem megvetendő dolog a reklám kedvelőinek. Egyébként van olyan vélemény is. hogy 3 pénztelenségről szóló hírek csak vaklárma, bár ez ellen bizonyít az a, szívós küzdelem, amelyet keresztény községiek a parlamenti tárgyaláson 3 választási plakátok elleira folytatnak. Mert hogyha Montecuccoli ma élne. índiná, hogy nemcsak a háborúhoz kell pénz. pénz. meg pénz, hanem a plakáthoz is ... Gombos Gyula beleszólt végre a kommunális politikába. Vagy fél esztendő előtt harsonákkal hirdették, hogy a budaörsi Napoleon, a válasz- tusi ólmosbotok főparancsnoka részt akar venni a városi politikában is. Folyt is a találgatás: vájjon milyen szerepe lesz? Általános volt a vélemény, hogy ő fogja irányítani a választásokat. No igen, de ő csak a nyílt szavazással való választásoknak a specialistája, A lajstromos, titkos szavazás nem az ö reszortja: itt nincs tennivalója. De most az tóin kibújt a szeg a zsákból, hogy ó majd fegyverrel kergeti ki a városházáról, aki neki nem tetszik. Egyszóval a budaörsi Napoleon lóháton akar bevonulni a városházára. Nem tudom, olvasta-e a bolondos gróf Pongrácz István történetét, amelyet Beszterce ostroma címen olyan ragyogóan irt meg Mikszáth Kálmán. Nagyon nagy hasonlatosságot találunk a kettő között. És akár meg is rendelheti már, mini Pongrácz István, a hatalmas koporsót, amelyben áiszkaráosan temethetik el a kurzust — ha úgy tetszik — akár lóháton. A színházak egymással versengve szállítják le a helyárakat, amit mi igen bölcs és igen üdvös cselekedetnek vélünk. Meg kell állapítani, hogy a színházak csődjét nem a színházak belső hibája okozta, hanem katasztrófába sodorta ókéi a szanálás fájdalmas művelete. Boldogan veheti tudomásul mindenki, hogy olcsóbb lett a kultúra, hozzáférhetőbb lett a polgárság számára a művészet. Ugyanakkor azonban az élet más, talán még komolyabb szükségletei tovább is hozzáférhetetlenek. A kapzsiság, a jogosulatlan haszon után való szörnyű verseny- futás tovább tart ott, ahol az áldozat, a fogyasztó közönség, nem gyakorolhatja a lemondás erényét. Az embernek előbb élnie kell, hogy azután kulim életet élhessen. Itt jelentkeznek azután a hiénák és ha a leszállított árak mellett is árva marad a Múzsa, annak az az oka, hogy még mindig nem marad pénze a közönségnek a kulim- igények kielégítésére. A tanulság pedig az, hogy az operációt, amelyet a színházak öntestükön becsületesen és okosan végrehajtottak, mindennek ki kell állania, ha másként nem: erőszakkal. Mit is mondott Montecuccoli? Wolff Károly bizalmatlanul néz a községi választások elé
