Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1924-09-24 / 35-36. szám
Ara 2000 kor. Tizenharmadik évfolyam Budapest, 1924 szeptember 24. 35—36. szám ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP Megjelenik minden szerdán. évre 100.000 korona. Félévre __ „*»**-* ____ Szerkesztőség és kiadóhiva50 .000 kor. Állandó mellék- tál: VI. kér., Sziv-utca 18. sz. let: TŐZSDEI HÍRADÓ FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL Telefon: 137—15. szám Megkezdett n kormánybiztos intézkedései Harc a kormány segítségével a drágaság ellen — Elhalasztják a községi választásokat? — Schöberl távozik a tanügyi osztály éléről Dr. R i p k a Ferenc kormánybiztos eddig; való munkája most. talán, már a. legközelebbi napokban meg fogna mutatni eredményeit. Eddigi egv í'cren komoly eredmény tűnt csak fel és pedig; az. hogy a fővjáros tisztviselőinek ügyében gyors és sikeres intervenciót eszközölt ai kormánynál, amely sietett teljesíteni) a kormánybiztos utján hozzájuttatott kívánságokat. Az. igazi nagy eredménynek azonban — amint azt dr. R i p k a Ferenc a közigazgatási bizottság héttföi ülésén be is jelentette — csak ezen a héten kell feltűnnie, mert a kormány ezen » héten teszi meg Ripka kívánságára nagyfontosságn intézkedéseit az indokolatfan drágaság letörésére. Ez az az: alap. amelyen a kormánybiztos elindulhat azon az ültön, ahol már maid lassanként a politika is megkezdődik. Budapest népének legfájóbb sebeit kötözi be a drágaság letörésével a kormány képviselője, aki ezzel bebizonyítja, hogy a volt rezsim ezen a téren nem lakart, vagy nem tudott cselekedni semmit. A könnyebb megélhetés a legjobb atmoszféra a politikai szervezkedés számlára és ha ezt a légkört kellemessé tudják tenni a polgárság számára, akkor annak nem lesz oka sem a jobboldali, sem a baloldali szélsőségek felé orientálódni. Nem lesz akkor a polgárságból sem szocialista, sem fajvédő, hanem megmarad polgárnak, aki összefogva kívánja majd a saját érdekeit megvédelmezni. Ez az a politikai) perspektíva, amelyet igen okos 'eszközökkel, higgadt, céltudatos munkával meg is lehet majd valósítani. Egy megelégedett, vagy legalább reményét nem vesztett polgársággal meg lehet majd vívni a harcot, amely a mérsékletet és a polgári) munkát akarja a városházi kormányzat tengelyébe állítani. Egyebekben teljes csend van egyelőre a városi politiklában. A szervezkedés esi az agitáció még nem kezdődött meg, aminek részben az az oka, hogy a meleg szeptemberi! napokban még a legfőbb tényezők távol vannak a fővárostól, részben pedig az, hogy A magyar városokat, legelsősorban, pedig Budapestet erőteljesen foglalkoztatja Rlakovszky Iván ‘belügyminiszter két rendeleté. A rendeletek a, szanálási törvényen alapszanak és a vlárosok pénzügyeinek rendezését vallják céljuknak. A miniszter figyelmezteti a városokat, hogy jövedelmeiket használják ki,, k i- adásaikat pedig tetemesen szállítják i e. Elkerülhetetlennek mondja a rendelet a további tisztviselői 1 é t s z >á m- c s ö k- kentést, egyben, pedig elrendeli a miniszter, hogy azokat a városi üzemeket, amelyek a kisiparosság érdekeit sértik s amelyeknek városi kezelésben tartását közérdek nem kívánja. meg kell szüntetni. A két miniszteri rendeletnek Budapest székesfővárost illető részei közül aligha kell külön: is aláhúzni azt, hogy a város pénzével való okos és takarékos gazdálkodás nagyon kívánatos. Takarékoskodni Wolffék is próbáltak, de ez a szándékuk mindig balul sült el, mert mindenkor a zsugoriak uzsora- kamatát fizették. De legtöbb pénzt dobtak ki akkor, amükor pártpolitikai alapon juttatták .,a munkálatokat drága kurzus-vállalkozóknak;. Az ő oktalan gazdálkodásuknak ez. csak egyetlen része, de ezen az egy ponton is sokat lehetett volna megtakarítani. Ezzel szemben seholsem láttuk a jövedelmező befektetéseket és Budapestet valósággal degradálták világvárosi mivoltából, úgy hogy az uj rezsimnek sok munkájába megint olyan hírek járnak, hogy a községi ■választások nem a tavasszal hanem a nyáron lesznek. Minden pánt készen áll azonban a küzdelemre, bár nem hirdetik, mint a keresztény község? párt, hogv elszántan szervezkednek. Nekik tényleg nagyon elszántan kell szervezkedniök. ha csak hatalmuk egészen szerény romjait te meg .akarják tartani. A tömegek elpártoltak tői ük. a hatalom pedig mindjobban kicsúszik a kezükből: a kormánybiztos nem állott be az 5 szolgálatukba, a városházán pedig azi ő embereik lassankint kénytelenek lesznek a szerepléstől mindjobban félrevonulni. Zilahi Kiss Jenő alpolgármester például igen csendes ember lett, s vele együtt hallgatnak a kurzus-tanácsnokok is. akik közül Sbhöber! Ferenc máris kijelentette egv magánbeszélgetés keretében, hogy megválik a tanügyi ügyosztály vezetésétől és csendesebb, nyugodalmasabb, de mindenesetre ke- vésbbé tekintélyes ügyosztály élére „kívánkozik“. Ez — remélhetőleg — azt jelenti, hogv a városháza tanügyi politikájában, amely rendkívül sérelmes, sőt megszégyenítő volt. erőteljes változás fog be- állani. Tanügyi körökben határozottan remélik, hogy a tanügyi osztály élére visszakerül a rendkívül népszerű és hozzáértő Várossy Gyula tanácsnok, akit Wolffék mérhetetlen igazságtalansággal politikai okokból skartba tettek. Nem lehet, várni addig, amíg az uj rezsim elkövetkezik, már Ripka Ferencnek elégtétel: kell szolgáltatnia lennek a kiváló'és érdemtelenül mellőzött férfiúnak. Az ilyen változások majd valószínűleg elkeseredést fog kiváltani Wolff és Csillén híveiből, akik ma még meglehetősen enyhe fegyverekkel támadnak. De Ripka Ferenc el van készülve a harcra, mert tudta nagyon jól. hogy nem fogják minden oldalon tapssal fogadni. tagi kerülni, amíg a külfölddel újból elhiteti, hogy érdemes Budapestre jönni. Okos .és jövedeD mező befektetésektől tehát a belügyminiszter rendelete sem riaszthat j a: el Budapestet. Mindenek felett olyan befektetésekre van szükség, amelyek a városnak anyagi hasznot hoznak és az idegenforgalmat növelik. Miután pedig ilyenre igen sokra van szükség, alig lehet kétséges, hogy a fővárosnak rendkívüli eszközöket kell igénybevennie. Akik Ripka Ferenc kormánybiztos programmját hallották vagy olvasták, tudják, hogy az ott felsorolt munkálatok elvégzéséhez töméntelen: pénzre van szükség. Az azi összeg, ia,mit az állam a fővárosnak a rendelkezésére bocsáthat, egy csepp a tengerbe ahhoz az összeghez képest, amely Ripka programmjából kibontakozik. Már pedig még ennél is több beruházásra lenne szükség, ha Budapestnek vissza akarjak adni világvárosi jellegét és ha az idegenforgalom fellendülésétől várjuk jövőnk kialakulását. Aligha lehet tehát elképzelni más megoldást, mint újabb nagy külföldi kölcsön felvételét. amelyre — csak úgy, mint az államnál — a szanálás keresztülvitele érdekében feltétlenül szükség van. Wolffék irtóztak ettől a gondolattól, ami azonban nem jelentett egyebet, minthogy nem tudtak a maguk szatócs-politikájának horizontja fölé emelkedni. A létszámcsökkentés tekintetében a belügyminisztert nem győzte meg Wolíféknak az az argumen- tálása, hogyha: Magyarország kisebb lett is, de Budapest nem fogyatkozott meg, .az adminisztráció ellátásához ma többi ember kell, mint kellett valaha. A belügyminiszter ezzzel szemben azon a véleményen van, hogy le keli egyseriisiteni Budapest adminisztrációját éisi akkor kevesebb tisztviselő is elegendő lesz. Ki fog derülni majd, hogy mennyiben sikerül majd ez a leegyszerűsítés, de az már most is egészen bizonyos, hogy a harmadik alpolgármesteri állásra semmi szükség sincsen és ió pár tanácsnoki állást is minden baj nélkül be lehet szüntetni. De követel még valamit a belügyminiszter és ez a városi iteiemek redukciója, ami különben benne volt Ripka; Ferenc kormánybiztos bemutatkozó pro- grammbeszédében is. Egyelőre azonban azit látjuk, hogy a kormánybiztos d'rágaságellenes 'akciójába teljes erővel belevonja a K ö z s é gi Élelmiszerüzemet is. amelyet éppen ebből az érdekből hatalmasan fejlesztenek. Nem Fsj ezekről ia! nagy ütemekről van sző, amelyek hatalmas missziót teljesítenek, hanem azokról a kisüzemekről, amelyek a fővárosnak komoly hasznot nem hajtanak a város lakosságának, igen jelentékeny részének pedig ártanak. A kisiparosoknak ugyanis régi panasza, hogy 'a1 városi üzemek őket keresetükben megrövidítik. Ez a panasz igen sok 'tekintetben jogosult. Budapestnek is van sok ilyen üzeme, amelyekre vonatkozólag most a belügyminiszter elrendeli, hogy meg, kell szüntetni. Azok ezek az üzemek, amelyek 'a: kisiparosság érdekeit sértik és amelyeknek városi kezelésben tartását a közérdek nem kívánja. Az elvnek a jövőben e tekintetben annak kell lenni, hogy városi üzemeknek, vállalatoknak csak akkor van létjogosultságuk, ha a városoknak számottevő jövedelmet biztosiíanak. vagy pedig ha közegészségügyi, közbiztonsági vagy más hasonló közérdekből azok városi kezelése szükséges. Ennek az alapvető elvnek a figyelembevételével valószínűleg nemsokára: revízió alá veszik Budapest üzemeit is és legalább ö t - h a t kisüzem I 1 i k v i d iá 1 á s á n !ai k is el kell következnie. A városházi sazdálhodás tükörképe Százmilliókba kerül a fővárosnak a Vásárpénztár fiókja a Károly-kaszárnyában Egyetlen egy esetet mondunk el, amelyben benne tükröződik a városházi gazdálkodás egész kapkodó, rendszertelen pénzdobálása. Egyszer, egyetlen egyszer látjuk azt, hogy valami beruházás-félét akarnak csinálni akkor is olyat csinálnak1, amire: a világon semmi szükség nincs, de azt legalább roppant drága áron. Amikor a legszükségesebb szociális intézkedésekre, építkezésekre nincsen pénze a fővárosnak, akkor nincs sürgősebb dolga, minthogy' jmia. a bankkon j u n k t u r a telje s b u k á s á n a. k napjai- b a n százmillióknak az ablakon való kiszórásával fiókot nyitnak a Vásár pénztárnak a Károly-könuiton. Tették ezt akkor, amikor teljesen ingyen meg lehetett volna a dolgot valósítani és oly régi tekintélyes céget sem tettek volna ki abból a helyiségből, amelyért harminckét esztendőn át fizetett becsületes bért a fővárosnak. Az eset genezise az, hogy a Budapesti T akarék- és V á s á r p é n z t á rnak megnövekedtek az ambíciói és városi fiókot akart szerezni. Szemet vetett a Kohn Heilmann és fiai cégnek a Károly-kaszárnyában levő üzlethelyiségére, amelyet az — mint említettük! — 32 éve bérel. Novemberbein felmondtak a cégnek, amely azonban a LakáshúvataJ- hoz fordult, de májusban jogerős Ítéleteit hoztak, amely szerint a cégnek el kell hagyni a helyiséget, mert a BudopestneK Külföldi Kölcsönre von szüKsége A belügyminiszter ragaszkodik a létszámrednkciókoz — Megkezdik a kisiparosok érdekeit sértő városi üzemek likvidálását
