Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1924-05-14 / 20. szám

4 donképen Budapesten koncentrálódik. Budapest enél- kill az ipar nélkül halott város lenne. Elsőrendű k ö t e 1 essége tehát mag á n a k a székes­fővárosnak is, hogy megvédve a k e r e s- k e d e 1 e m jogos érdekeit, o d a á 11 j o n azok mellé az intézkedések m éllé, ame­lyek a magyar ipar életmentői lesznek. Rémhirterjesztők Kilenc hónap rossz tőzsdei konjunktúrájában ide­gessé lettek az emberek és az idegesség egyik bajt a másik után szüli. Jónevii és szolid cégek omlanak össze, a rendőrség fogházai tőzsdelátogatókkal telnek meg, de mindez nem elegendő, mert az ijedtség és az idegesség pletykát pletykára halmoz, rémhíreket ter­mel és gáládul rágalmaz. A flilbesugóknak soha olyan sziiretje nem volt, mint ezekben a napokban. Egyetlen jelentőségteljes arckifejezés, egy semmitmondó kérdés elegendő 'arra, hogy a legszilárdabb pénzintézetet, vagy a legismer­tebb bankárcéget rossz színben tüntessék föl és a pletyka vándoroljon ezer és ezer kézen át, meint a rossz hírnek mindig fölül a tömeghiszékenység, Ter­mészetesen mondani sem kell, hogy a rémhíreknek és pletykáknak egy százaléka sem igaz és ha ímitt-amott a pletyka szálára igaz hir is kerül, valósággal -téve­désből történik, Es ezek a pletykák egészen jellemzőek, mert hi­szen. otromba ferdítéseiken a legkönnyebb átlátni és csak a ro&szakarat lehet az, amely ne venné észre, hogy hazugsággal áll szemben. Az elmúlt hét plety­káiból, pusztán a megbélyegzés szá n- d é k á v a 1, el kell itt mondanunk egyet-kettőt, hogy a közönség láthassa, milyen tervszerű, de egyben mi­lyen naiv hadjárattal áll szemben. Szinte a legtöbbet forgott a héten! a pletyka szá­ján egyik előkelő középbankunk neve, -amelynek fiatal élete mögött jelentős közgazdasági eredmények álla­nak és amelynek élén nem mondvacsinált tekintély, hanem gazdasági életünk egy markáns alakja, egy volt miniszter áll Erről a k o ni o 1 y i n t é z e t- r ő 1 n epk i d ü h ö dív e folyik a fülbe sú­gás, amelynek azonban semmi j e 1 e n- tősége és se lm mi alapja1 nincs. A pletyka azonban onnan táplálkozott, hogy a banknak két hol­landi igazgatósági tagja van, Az illetők tagjai egy amsterdamí bankháznak is, mely a nyugati gazdasági helyzethez méltóan hatalmasan tőkeerős és megingat­hatatlan intézet, Maga ez a bankház is rész Ivett a szóban forgó budapesti fiatal középbank megalapítá­sában olyanformán, hogy nagymennyiségű részvényt jegyzett öt évi zárlattal, amely részvények otthon vannak az amsterdamí bank tárcájában. Közben tör­tént azután, hogy a bankház .szenior-főnöke vissza­vonult és dolgainak intézését fiaira ruházta. Az ifiu bankárok modern emberek, akik gyorsabb tempó­ban dolgoznak, kihasználják a konjunktúrákat és ilyenformán egy bécsi bank utján tényleg resztvettek a famozus frank-kontramínben. Ennek következtében az amsterdamí és a bécsi cég között fizetési differen­ciák merültek fel, Ismételjük, csak differenciák, de nem zavarok, Ezek a differenciák egyelőre még nem nyer­tek megoldást, ami azonban távol áll attól, hogy azt jelenthetné, mintha az amsterdamí bank megingott volna, Kétségtelen tehát, hogy az Amsterdam és Bécs között lefolyt frank-üzletnek a budapesti pénzintézet számára a legkisebb konzekvenciája sem lehet, any- nyival is inkább, mert a budapesti banknak nincs ösz- szekötietése az említett bécsi bankkal, a frank kontre- rnínben részt nem vett, az amsterdamí bank a zárolt részvényeket nem dobhatja piacra, de eszeágában .sincs. Nem is lehet mást tenni, mint mosolyogni ezen a naivan kigondolt, de mégis mérgező hatású kohol­mányon, mert hiszen egy szolid, komoly bankról van szó, amely mindem fizetési kötelezettségének megfe­lelt és megfelel ma is minden pillanatban, amely ko­moly kezekben van és jó üzleti politikát folytat. A2 ilyen fülbesugdosott hírek kikezdték egy igen előkelő bankcéget is, amelynek talán éppen nagysze­rűen megalapozott volta miatt akadhat sok irigye. Erről a cégről is hetet-havat összehordtak, pedig ma­gunk íís meggyőződtünk, hogy a cégnek négy teher­mentes, igen értékes, ingatlana van, senkinek nem/tar­tozik, de a rágalmazók mégis azt a hirt terjesztették róla, hogy ötven milliárddai adós és fizetésképtelen. De nemcsak középbankokat és magáncégeket sze­retnének sárba rántani, hanem állandóan rosszindu- •latu híreket terjesztettek legutóbb egyik legelőkelőbb nagybankunkról is. A bank népszerű atelnöke a leg­határozottabban megcáfolta és aljas koholmánynak minősítette a híreszteléseket, a kontremin azonban mégis zavartalanul és makacsul terjeszt ette tovább a rémhíreket, úgyhogy a múlt pénteki tőzsdén vehemens erővel munkába léptek és sikerült is ideiglenesen le­szorítani a bank papírjainak értékét, dacára 'annak, hogy mindenki tökéletesen tisztában van azzal, hogy az intézet nem siilyedőbemi, de inkább magasratörőben van. Tény az., hogy a rágalom-hadjárat tanulságait minden illetékes fórumnak le kell vonnia. Valamit tenni kell, .mert a magyar közgazdasági életet, a bu­dapesti tőzsdét. íéltve-félteti intézményeinket nem szabad kitenni gonosz emberek aljas szándékainak és nem szabad megengedni azt, hogy bárki legyen is az. ilyen eszközökkel harácsolhasson. Elsősorban a kor­mánynak kell közbelépnie és a lehető legerélyesebb módon meg kell akadályozni ennek a veszedelemnek újabb előretörését, hiszen a kormány nem egyszer mutatott erélyes kezet akkor, amikor ennek az eré- lyességnek a tőzsde vallotta kárát, illendő tehát, hogy ez az erő akkor is megnyilatkozzék, amikor a tőzsdét meg kell menteni. Harc az Amerikai bank részvénytöbbségéért. Pénzügyi körökben már szinte mulatságos hatást vált ki az az ádáz harc, amely néhány hónap óta a Magyar-A m erikái ban k irészvénymajon- tásának birtoklásáért folyik. A banknál érdekelt pénzügyi csoportok erőviszonyai csaknem hétröl- héíre változnak és az alapitó érdekeltség, a F a- ludi-Bányai-Ba.rna-csopor-t, amelyhez dr. Révész Jenő is tartozik, hol a kezükben tartják a bank irányítását, hol pedig kivonulnak a bank por­tájáról, aszerint, ahogy a részvénymajodtá's a birto­kukban van:, vagy kisiklik az érdekeltségük köréből. Még január elején történt, hogy a Földhitel­bank az Amerikai bank három millió részvényéből egymillióhétszázezer darabot megszerzett és a részvénymajbritás alapján dr. Pan per a Ferenc a banknál elfoglalta az elnöki széket, vezérigazgató­jának pedig Zala Lajost delegálta. A bankalapitó ér­dekeltség természetesen háttérbe szorult. Közben tár­gyalások indultak meg, amelynek az lett volna a célja, hogy néhány újabban alakult középbank fúzióba lépjen az Amerikai Bankkal. Ezek a tárgyalások meghiúsul­tak. Legújabban, ’mint a. Fővárosi Iiirlap meg­írta, H o f fim a n n Gusztáv, az ismert komtreminör- bankár opciót szerzett .a Földhitelbanktól, amely sze­rint a tárcájában levő pakettből 700.000 darab rész­vényt átvesz és egyúttal elfoglalja az; Amerikai Bank ügyvezető-alelnöki állását. Muítheti számunk­ban megírtuk, hogy ezt a tranzakciót pénzügyi körökben ellenszenvesen fogadták és valószínűleg ez okozta, hogy Hoffmann Gusztáv az opció gyalcarMisától visszalépett, A bank vezetőségéből kői­ben kivonult E a 1 u d i — bányai-csoport, most tárgyalást kezdett Pauperáékkaí, amely tárgyalások eredményesen végződtek A Földhitelbank, a tárcájá­ban levő Amerikai Bank-részvényeket ugyanis az eredeti vételi áron visszaadta Bányaiéknak, sőt -a.z időközben felmerült szindikátusi nyereséget, amely meghaladja a tizenhárom milliárd K-t is, befizette az Amerikai Bankiba, aminek következtében most újra a Faludi—Bányai—Barna-csoport vette birtokába a ban ­kot. A tőzs-de az uj alakulást rnár hétfőn megfelelően értékelte, az Amerikai Bank részvényei nagy keres­let mellett, mintegy 40 százalékkal emelkedtek, Tárházzá alakítják át a Ha£genmach&r=görmaL mot. Hetek óta veszélyezteti a Váci-ut és a néhány lépésnyire szomszédságában lévő berlini-tér össz­forgalmának rendjét és úgy a viilamosvasutaík és a közúti alkalmatosságok, mint a letépett gyalogjárón át közlekedők vagyon- és életbiztonságát a Schen­ker és társa szállítmányozó cég budapesti ter­jeszkedése, amelynek keretében a Katona Tózsef- utcai volt Haggenmacher-féle g ő z nra 1- rn o t á ír u r a k t á r a k k a és t á ír h ázak k á a 1 a • kit ják át, A nemzetközi jellegi! Schenker-césnek e budapesti terjeszkedése magával hozta, hogy a Nyugati pályaudvar Váci-uti frontján lévő úgyneve­zett teherpáiyaudvari vágányhálózatöt, a gyalogjárót és a kocsiutai derékszögben metsző iparvágánnyal kapcsolták össze a Haggehmacher tele malommal. Ez a merészen kiképzett, két forditőkorongtgal kom­binált és bizonyára milliárdos költséggel épült ipar­vágány a főváros egyik legforgalmasabb útvonalát ott szeli, ahol rnár eddig is életveszélyesen torlódott egymásra a közúti vasút Kádár-utcai hurokvágánya és a Nyugati pályaudvar áruraktáraihoz vezető be­járat, ahol tudvalevőleg napközbeni szakadatlanul súlyosan megrakott teherkocsik torlódnak. Kétségen kívül csak örülni lehet annak, ha a magyar vállal­kozás. a mai desperátus gazdasági epochában milli­árdos befektetéssel olyan nagyméretű tárházi válla­latot létesit. amelynek befogadóképessége meghaladja a pillanatnyi egész magyar tranzitó- kereskedeleni térfogatát. Magasabb szempontból azonban nem le­het örülni annak, hogy e így étien cég kapta meg azt a kedvezést, amely hozzájuttatta ahhoz, hogy a város szivében, szinte az üzleti élet kellős közepében építhesse meg a maga ko­losszális tárházi vállalatát. amelyben játszva tároltathat 12—15.000 vágón árut. A budapesti ko­moly kereskedelmi vállalkozási szellem már régeb­ben felismerte a főváros elsőrangú földrajzi hivatott- ságát Középeiirópa tranziió--kereskedelmében. Erre vall, hogy rnár évekkel ezelőtt két nagyszabású tár­házi vállalat: az Angol-mag y a r b a n k érde­keltségi körébe tartozó Duna-tárházak és a N emzeti H i t e 1 i n t é z e í által alapított B u - da pest i tárházak r.-t. alakult és épített nagy költséggel, világforgalmi jelentőséggel biró tárháza­kat, Ez a két tárház azonban távol a főváros szivé­től, a. perifériákon épült. A Schenker-cég. mint érte­sülünk. Centrum-tárházak r.4. névvel fogja üzembe helyezni uj vállalatát, amelynek alapításánál az az elgondolás vezette, hogy Magyarország tran- 7!Íloforgalmának lebonyolitűsánál kélsiégenkivül a magánüzerníi és a centrális-fekvésii tálházi vállala­toknak lehet hivaitottsága. Tudott dolog, hogy a Máv legutóbbi üzleti politikájának keretében n rak­tárbérleti dijakat olyan magasra csavarták (fel. hogy akárhány speditőr-cég immár 30—40 milliót fizet évente kisebb-méretű vasúti raktárakért. Emelett tfzoriban a vasúti raktárakban tárolt áruk után is olyan horribilis íekbérekiet sizámit fel a Máv, arne. Íveket a tranzit oké res keile lem nem bír el. Hozzávéve azt, hogy a tranzi to kereskedők előnyben részesítik azokat a tartzitor raktárakat. amelyekben könnyű­szerrel, fáradság és idővesztesé® nélkül szemlélhetik Budapest, 1924 május 14, meg az árukat: Schenker ék bérbevefcték az öt­emelet magasságú, négyszáz/méter hosszú és ará­nyos széleségii Katona Józef-utcai Haggenmacher- féle gőzmalmot, amelyet — mint az emlékezetes — még a háború elején helyeztek üzemen kívül és amelynek berendezését és gépeit már évek előtt de- montirozták. Botrányos bevezetés. Múlt héten a Fővárosi Hírlap ismertette a Pharmacia Részvény- társaság papírjai bevezetésének botrányos törté­netét. Megemlítettük többek, között azt is, hogy a Pharmacia, amely erős üzleti összeköttetésben áll a székesfővárossal, az igazgatóság tagjai sorába be­választotta annak tudta és beleegyezése nélkül Édes Endre tanácsnokot, aki tudvalevőleg éppen annak az ügyosztálynak az élén áll, amellyel a Pharmaciának tárgyalnia kell és vele üzleti összeköttetést 'tart fenn. Már akkor megírtuk, hogy Édes tanácsnok vissza fogja utasítani ezt a megtisztelte tést, mert éreznie kell a feltétlen inkompatibilitást. Sajnos. Édes tanácsnok e tekintetben még nem nyilatkozott és ha netán vissza- utasította is a Pharmacia sértő előzékenységét, erről a nyilvánosságnak mindezideig nincs tudomása. Be­bizonyosodott különben az is, amit előre hangoztat­tunk, hogy a tőzsdetanács nagy jóindulattal értékelte azt a vagyont, amelyet a Pharmacia képvisel. Ennek azután meg volt az a természetes következménye, hogy amíg a Pharmaeia-részvények a bevezetés nap­ján 23.000 K-n állottak, e hét végen: már 12.000-ért is lehetett kapni. Mondanunk sem keli, hogy az egészen példa nélkül álló eset, mert aligha akadt Magyarorszá­gon vállalat, amely részvényeinek bevezetésénél any- nyi etikai érzéket ne tanúsított volna, hogy egy ideig becsületből is tartotta a bevezetési árfolyamot és föl ne vette volna a piacra dobott részvényeket. A3 olyan jónevii bankár cégnek, mint a Bondi és Tar- j á n, nem lett volna szabad ezt a szomorú menedzse­lést vállalni, amit úgy látszik, utólag meg is bánt, mert máris megszakította a Pharmaciával való össze­köttetését, Természetesen a közönség is rájött arra, hogy milyen áru megvételére kapacitálták és a kijó­zanodás pillanatában úgy adta a Pharmacía-részrvé- • nyékét, ahogy azokat éppen vették. Az Első magyar biziositó Prágában pervesztes íet^Hr dekes és a magyar biztosító intézeteknek cseh-szlovákiai kötelezettségére mintegy prejudikáió Ítéletet hozott a prágai kereskedelmi törvényszék. S c h ö n f e 1 d dir, 30.000 cseh koronát kitevő bizto­sítási összeg iránt pert indított az Első magyar általános biz t o sí r ó társaság prágai ve^ zéríképvieleie ellen a prágai kereskedelmi törvény­szék előtt. A biztosítást 1910-ben kötötték, a dijakat a valutaelkiilönités után cseh koronában fizette a biztosított Prágában. Az alperes társasáé kifogásai ezek voltak: a prágai bíróság nem illetékes, a trianoni békeszerződés alapján a kölcsönös követelések és tartozások rendezéséről a tárgyalások be nem feje­ződtek, miért a kereset idő előtti; az alperes ez ala­pon az eljárás felfüggesztését kérte. Az elsőfokú b i r ó k á ig a z a 1 p e f e s b i z t o siló ín t é z e t kifogásait elutasította és a kereset­nek helyt adót t, Az indokolás szerint a prágai bíróság illetékessége fennáll, mert a legfelsőbb bíró­ságnak egyik legutóbbi döntése szerint a biztosítási kötvény záradékában nem volt kikötve a budapesti bíróság kizárólagos illetékessége. Az időelőtti kifo­gás azért nem állhat meg, mert diplomáciai tárgya­lások senkit nem akadályozhatnak meg abban, hogy íOlgáit érvényesítse. Az alperes prágai fióktelepe volt fizetőhelyül megjelölve a kötvényben. Ez a fióktelep a díjfizetések elfogadásával a biztosított összeg kifi­zetésének kötelezettségét magára vá Malta, még pedig cseh koronában, mivel a valutaelválasztás után is­mételten cseh koronában történt - díjfizetéssel és en­nek elfogadásával mindkét fél kölcsönös alcanatnyií- vánitására kell következtetni, hogy milyen valutát léptettek az osztrák-magyar valuta helyébe, A Magyar forgalmi bank r,=t, igazgatósága a május 26-ára kitűzött közgyűlésnek javasolni fogja, hogy a 611,828.444 K tiszta nyereségből részvényen­ként 800 K osztalék fizettessék ki. A „Merciir“ váltóiiztetí r.-t. április 26-án tartott rendes közgyűlése elfogadta az előterjesztett 1923. évi mérleget és elhatározta, hogy a kimutatott 1.42-5,648.230 K-át kitevő tiszta nyereségből a- tarta­lékok megfelelő dotálása utján részvényenként 300 K (150%). osztalék fizettessék. Az igazgatóság, uj tag­jaivá meg választattak: L é v y Béla1 dr. ügyvéd és Kraus József keresk. tanácsos, Wien; a felügyelő­bizottság uj tagjává pedig Gottlieb Benő. A Mezőgazdasági hitelintézet 3.3 mlillárdra email alaptőkéiét, A Mezőgazdasági hitelinté­zet május 26-án tartja évi rendes közgyűlését, mely­nek napirendjén többek között az 1.225 milliárdos alaptőkének 3.375 milliárd koronára való felemelése is szerepel Az intézet az elmúlt üzletévben jelentős eredményeket ért el és az intézet kezelésére bizott tőkék közel ötmilliárdot tesznek ki. Az elmúlt évre kimutatott tiszta nyereség 61 millió korona. Tökét emel a Hollandi bank. A Magyar-hollandi bank r.-t. 1923. évi zárszámadásában 50 millió K alaptőke mellett 52,878.594 K tiszta nyereséget mutat ki, szemben az előző évi 287.411 K-val. Az intézet május 21-ére kitűzött közgyűlése az alaptőkének 500 millió K-r a való felemelését fogja elhatá­rozni. Uj milliárdos pénzintézet, A Magyar hitelintézet r.-t. május 17-re összehívott rendkívüli közgyűlésé­nek az igazgatóság azt fogja indítványozni, hogy az 1 millió K alaptőkét 2 milliárd K^ra emeljék fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom