Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1924-05-14 / 20. szám
Bűd:pest, 1924 május 1.4. 5 • • • Nyári menetrendet hantunk a BSzKRT. általunk annyira tisztel! direkciójától. A nyári menetrend azontúl} nem mond túlságosan sok újdonságot ós reménységet sem meríthetünk belőle valami vakmerőén sokat. Sablon-változások ezek, jelentéktelen relációik beszüntetése, sovány 'reiormocskák, sekélyes kombinációk. Be kell vallanunk, nem is vártunk a BSzKRT. mai vezetőségétől mélyen szántó terveket, aminthogy nem várjuk töltik a hatalmas, a megváltó ötletet sem, amellyel tűrhető, Budapesthez méltó közlekedési biztosit a lakosság számára. De a hires nyári menetrendet jó előre beharangozták V- szivetiacsaró közleményekben, tudatták velünk, hogy már izzadnak a gondtól, már Indölnek a munkától, mert készül a nagy menetrend. Igenis, jogunk lett volna tehát várnunk legalább a reformnak valami látszatát, az akarásnak valami kis sugarát. Pedig csak most hallottuk — igaz hogy tőlük maguktól — hogy milyen nagyszerű, milyen pótolhatatlan villamos-szakértők ők és különösen vezérük, Buday Dezső, aki- nem hajlandó vizet vezetni, mert nélküle megállana a villamos. Megállana, ha mar régen nem állana. Uj korszak küszöbére jutottunk. Az uj korszakban egy öttagú család otthon tízezer koronát fog* elkölteni, ha fejenkint egy csésze üres teát akar reggelizni. Persze, hisz mondanunk sem kell, hogy ezt az állapotot az ui vámtarifa fogja fölidézni. Ahogy a mai politikai helyzetet ismerjük, hiábavaló minden tiltakozás és minden argumentálás, változatlanul kerül a törvénytárba a vám - tarifia-javaslat. Előre meg kell döbbennünk a helyzeten, amit ez fölidéz. Ennek a városnak lakosságát, pontosan akkor, amikor a korona süllyed, amikor a tőzsde minden életet letarolt, amikor a horribilis házbéremelés súlya nehezedik rá. újabb drágasóigi rohamnak szolgálhatják ki. A kereskedők tömörülnek, hogy megvédjék a maguk érdekeit, a fogy ászt óköz öns ég azonban szervezetlenül, tehetetlenül áll és csodára vár. A kereskedelem rettentő károkat fog szenvedni, a gyengébbek el is hullanak majd: a fogyasztóközönség azonban a maga egészében a tönk szélére jut. Hol itt a segedelem és főleg hol van itt a főváros vezetősége, amely a maga szavának súlyával állana oda az elbukni készülök oltalmára? Óriási feladatok, zord kötelességek és ezzel szemben halott an sivár láthatár, amely nem tud mutatni egyetlen erőteljes kart, nem tud kitermelni egyetlen kimagasló feiet. A taxaméter miiyészeí, derék bérkocsisaink, nem. szűkölködnek vakmerőség nélkül. Nem is lehet azonban csodálkozni rajtuk, amikor a kormány maga statuált példát szánunkra az arany- paritásos házbér révén. Azt pedig sohasem lehetett elmondani a kitűnő bérkocsisokról, hogy valamiképen nem lettek volna tanulékonyak. Nem is ő róluk van azonban ezúttal szó, hanem a tekintetes tárnics meg- inditliságáról, amellyel kérésüket fogadta. 'Hatvanszázalékos emelés? óh Istenem, hát csak tessék uraim. Ám jön a fuvartelep, ahol nem kötelesség a közönségre gondolni, hanem ahol csak adatokai, számokat néznek és. ezek a számok igen határozottan azt mutatják, hogy legföllebb húszszázalékos emelést lehet jogosnak mondani. Nem tudjuk megérteni a tanácsot, amelynek még a szakértőkkel szemben is a merev tagadásnak kellene lenni, amikor a közönség érdekeiről van szó. Nádunk azonban nem azok képviselik a közérdeket, akik a kocsiban, hanem akik a bakon ülnek. • • • Kártya-dzsungel. Budapest életének szégyenfoltjai közé tartozott már régóta az, hogy csekély kivétellel, szinte az összes körökben, klubokban és kaszinókban éjszakáról-éjSizakára túltengő, sokszor neki vadul: hazárdjáték folyik. Az erkölcstelen lebujok mellett ezek a kaszinók voltak azok, amelyek hírhedtté tették Budapest éjszakai életét. A rendőrség maga is meglehetősen lanyhán kezelte az előkelő kányaszobák íölháboritó {izéiméit és szinte kedélyes razziákon tett eleget látszólag kötelességének. Ugylátszik, diadalmaskodott az a felfogás, hagy felnőtt emberek az. l'i morál értelmében azt tesznek a pénzükkel, amit akarnak. Az utolsó időben azonban, bar a régebbi megrendítő családi tragédiáknak nem igen akadt párja, de nem egyszer történt meg. hogy különösen bankárok. tőzsdebizományosok néhány ross-zul sikerült haccarait-éjszaka után a rendőrségre kerültek. Úgy tudjuk, Hetén y i Imre főkapitány-helyettes volt az. akinek figyelme ráterelödött erre a szomorú züllésre és a leg utóbbi napokban erélyes kézzel nyúlt bele Budapest kárlya-d/ZBunyelébe. A Lovas-klubban már egy egészen ismeretlen detektivesoport jjelerat meg és csapott rá a játékosokra, akik számára rendkívüli meglepetés volt ez az eddig nem igen tapasztalt rendőri erély. Értesülésünk szerint, ezek a rendőri razziák folytatódni fognak és sorra, veszik a leghir- hedtebb kártyabarlangokat. ahol ezentúl nem fognak kezíyiis kézzel bánni a tettemért játékosokkal. Ideje is ennek, mert vannak helyek, ahol valósággal orgiákat ül a kártyaszenvedély, amint azt például a T e rézvárqsi P o 1 g á r i K a s z i n ö Király- utcai helyiségében éjszakláról-éjszakára tapasztalni lehet. Itt a kártyások nemcsak férfiak közül, de a gyengébb nemből is bőségesen vannak képviselve. Mély dekoltázsig meztelen karú dámák ülik körül az asztalokat, szemük szenvedélyes lázban ég, kezükkel pedig idegesen csörgetik a gyorsan guruló zsetonokat. Annyira elharapózott ebben a kaszinóban a hölgyek hazárdjátéka, ha ay a joböizlésü férfiak a maguk számára külön szobát nyittattak, amelyen szigorú tábla figyelmeztet, ljogy oda csak férfiaknak szabad belépni, mert az urak- maguk között' kivannak játszani. Nagyon érdekes 'énírek a klubnak a közönsége is. A kaszinó lelke é$'alapítója Payer Sándor, volt ellenzéki fővárosi bizottsági tag, kormányfő tanácsos, aki mellett ott látjuk Bársony Elemér, volt szegedi minisztert és igen sokszor hozzák vonatkozásba a kaszinóval U © r o n Gábor nevét is. Igazán nem kívánatos, hogy a magyar közéletnek olyan puritán alakjai, mint Ugrón-Gábor, kártyakaszinóirat fedezzenek és éppen azért tartjuk szükségesnek, hogy itt a nyilvánosság előtt is tudomására hozzuk a volt belügyminiszternek, hogy a Terézvárosi Polgári Kaszinóban határokat alig ismerő hazárdjáték folyik, amelyben minden erkölcs megcsúfolására a hő Így ele talán, nagyobb részt vesznek, mint a férfiak. A kaszinó vezetősége nagy gondot fordít tagok toborzásiára is, aminek végeredménye természetesen a kártyás tevékenység nagyszabású íiöllenditése. A tagfölvételnél és a vendégek megválogatásánál talán éppen ezért nem járnak el a demokrata jellegű kaszinó vezetői kellő óvatossággal, mert szinte bármely éjszaka történő látogatás alkalmával az ismert ébredők és kurzi&ták nyüzsgő hadart lehet látni, amint zsidó hölgyek társaságában áldoznak a kártyasz.en- vedélynek. Azt azonban még se mernénk hinni, hogy gróf Bethlen István vasárnapi hódmezővásárhelyi beszédében ezen az alapon képzelte volna cl Wölitek és a liberálisok egységes frontját. Marc a Budai Színkör nyitási engedélye körül. A fővárosi nyári színház használást engedélyei körül esztendők óta heves harcok folynak. Most, hogy pár hét előtt a Budai Színkör újból megkapta a színjátszást engedélyt, érdemes egy kicsit erről a harcról beszélni, amely azt a jelenséget tünteti föl, hogy amíg a főváros a kicsinyesség felé hajlik, ugyanakkor a kultuszminisztériumban az őszinte kultur- pártolás nyilatkozik meg. Mindez kiderül a legutóbbi küzdelemből, amelyen ez a színjátszás! engedély keresztülment. A főváros állandó szinházvizsgáló bizottsága minden esztendőben valósággal át akarja építtetni a- színházat a kitűnő, de anyagiakban nem duskálódó Sebestyén Géza igazgatóval. Tavaly is úgy kapta, meg a színház á játszási engedélyt, hogy a tanács fölterjesztéssé! fordult a kultuszminiszterhez, hogy bontássá le ä szinháziat. A kultuszminiszter a műit hónapban igen meleghsr.gu levélben, amelyet a főváros tanácsához intézett, méltatta Sebestyén Géza nagy érdemeit és arra kérte a fővárost, hogy a, nagy átalakítási munkálatoktól tekintsen el. Végeredményben azután a főváros tűzrendészet! bizottsága kivonult helyszíni szemlére és megállapította azokat a szükséges átalakításokat, amelyek foganatosítása. esetén a szín játszási engedélyt esetleg meg lehet adni. Végül aztán a főváros tanácsa tényleg megadta a szinjátszási engedélyt, azzal a kikötéssel, hogy a tűzrendészed bizottság által megállapított átalakításokat okvetlenül foganatosítani- kell. Ugyanakkor pedig a tanács újabb fölterjesztést intézett a kultuszminiszterhez és a belügyminiszterhez és felhívta a figyelmüket arra, hogy a; Budai Színkör színjátszásra a mai formájúiban nem alkalmas. A Budai Színikor körül tehát a harc még mindig nőm ült el, de egészen kétségtelen az. hogy valakinek segíteni kell ezen a dolgon, mert a magyar kultúra nemcsak azzal károsodnék a színház betiltása esetén, hogy a budaiak nem gyönyörködhetnek Sebestyének nívós előadásaiban, de egyben maga a miskolci szintársulat is válságba jutna. Buzay Károly gránátosai. Aki néha elvetődik a városháza tájékára, meglepetve tapasztalja, hogy az utóbbi időben valósággal uj hadsereg keletkezett. Csinos egyenruhában, szép szál legények nyüzsögnek a folyosón., akikről az érdeklődő megtudhatja, hogy ezek az uj katonák Buzay Károly gránátosai. Buzay Károlyról mindenki tudja, hogy régi érdemes tisztviselőié volt a fővárosnak és mint tanácsnok ment nyugalomba. Nyugdijából azonban ma senki sem élhet meg és ilyenformán Buzay Károlynál* is munka után kellett nézni és most újra a városházán teljesít szolgálatot. Rendkívül fontos feladata van. ö a fogyasztási adók legfőbb ura és irányítója ó& hogy hatalmát tökéletessé tegyék, egy teljes századot szerveztek neki ,a fogyasztási adók beszedésére. Az érdekes kis hadsereg aligha fog panaszkodni, mert jó és jószivii vezért kaptak Buzay Károlvban, akiért bizonyára rajongani fognak gránátosai. A főváros papirkorona kölcsönét takarék koronákban tartozik fizetni. A lisztakció céljára a főváros az- elrmilt esztendőbe« a Vásárpénztár utján több (millió koronát vett föl a Pénzintézeti Központtól papirkoro- nákban. Ezt a jelentékeny kölcsönt most takarékkoronákká kellett átváltoztatni, amely valorizálás a fővárost súlyosan érinti, mert a költségvetést előre nem látott óriási tehertétellel növeli. A szoijd föszolgabiró és az előzékeny villányteüep. Megemlékeztünk ,a Fővárosi Hírlap legutóbbi számában arról, hogy a Balatonfüredi r.-te,, a Lloyd B a n k r.-t. közbenjöítével megvásárolta l k 1 ó d i-S z a b ó János nemzetgyűlési képviselő balatonfüredi Rodosto-villáját. Ebből az alkalomból a Grande-Hotelbén hatalmas bankett volt, amelyen megjelent a fősőzolgabiró is, aki egyben Balartoniiired für- dőbiziO'sa. A bankett belenyuloít a hajnali órákba és dacára a fiirdőbiztos-főszolgabirő előző napokban kiadott csendreintő plakátjának, kivilágos-kivirradtig muzsikált Babári Jóska zenekara, ami nagy récén- zust keltett a- pihenni vágyó fürdővendégek közötte Most annak konstatálását kérik tőlünk, hogy a fürdő- bizitos-főszolgabiró rászívott ugyan a vacsorán, de, este 11 órakor távozott. Babári Jóska zenekara viszont csak éjfélkor lépett akcióba. Készséggel állapítjuk (meg ezt. ez azonban nem mentesiti a balatonfüredi csendőrséget, amelynek különítménye a Gr and-Hotel tőszomszédságában van elhelyezve. Ha a fürdővendé- gek reggelig tűrték a hangos vigasságot, egészben kétségtelen, hogy nekik is módjukban lett volna arról tudomást szerezni. Jellemző még az is, hogy Balato««- füreden, ahol a villanyvilágítás éjjel 12 órakor pontosan megszűnik, az asszonyfői villanytelep ezen az éjszakán olyan előzékeny volt, hogy reggelig ellátta az egész telepet árammal. A Tébe 1923. évi beszámolója. A Takarékpénztá-. rak és bankok egyesületének tavalyi működéséről számol be az a füzet, amely a napokban hagyta el a sajtót. A jelentés utal a francia egyezményre, a belső kiegyenlítési törvény megalkotására, a Csehországgal. Romániával, Olaszországgal. Belgiummal és Jugoszláviával folytatott államközi tárgyalásokra, a jugoszláv intézetekkel létesült magán egyezségekre, a szjoveriszkói pénzintézetek egyesületével: a Jedno- íával való tárgyalásokra. Valamivel behatóbban tárgyalja a vafutáris kérdéseket és az értékkivitel ügyét, megállapítván* hogy az események által utóbb gyakran igazolt előterjesztéseit nem mindig tudta az* illetékes tényezőkkel elfogadtatni. Utal a korona árfolyamának tartására irányult törekvésekre, a bonyolult devizaközponíi jogszabályakotásfa, stb. Külön fejezetben foglalkozik az adó- és illetékügyekké’!. Megemlékezik a girocsekkrendszerről, a kosztpénziizlet tuitengéséröl, a lakásépítő akcióról, az államadósságok és az ipari hitelek ügyében az intézetek állásfoglalásáról, az egységes üzleti határozmárryokról. a gyors uíalványforgalóimról és más ügyekről, amelyekben közreműködött. A gyorsutalványforgalom fejlődését táblázatban és grafikonokban is bemutatja. Ezek szerint az uí alváay gy o rsío r galamb an részt vett 30. illetőleg 29 cég 1923-ban 299 üzleti napon 477.409
