Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1924-05-14 / 20. szám

Bűd:pest, 1924 május 1.4. 5 • • • Nyári menetrendet hantunk a BSzKRT. általunk annyira tisz­tel! direkciójától. A nyári menetrend azon­túl} nem mond túlságosan sok újdonságot ós reménységet sem meríthetünk belőle va­lami vakmerőén sokat. Sablon-változások ezek, jelentéktelen relációik beszüntetése, sovány 'reiormocskák, sekélyes kombiná­ciók. Be kell vallanunk, nem is vártunk a BSzKRT. mai vezetőségétől mélyen szántó terveket, aminthogy nem várjuk töltik a hatalmas, a megváltó ötletet sem, amellyel tűrhető, Budapesthez méltó közlekedési biztosit a lakosság számára. De a hires nyári menetrendet jó előre beharangozták V- szivetiacsaró közleményekben, tudatták velünk, hogy már izzadnak a gondtól, már Indölnek a munkától, mert készül a nagy menetrend. Igenis, jogunk lett volna tehát várnunk legalább a reformnak valami lát­szatát, az akarásnak valami kis sugarát. Pedig csak most hallottuk — igaz hogy tőlük maguktól — hogy milyen nagyszerű, milyen pótolhatatlan villamos-szakértők ők és különösen vezérük, Buday Dezső, aki- nem hajlandó vizet vezetni, mert nélküle megállana a villamos. Megállana, ha mar régen nem állana. Uj korszak küszöbére jutottunk. Az uj korszakban egy öttagú család otthon tízezer koronát fog* elkölteni, ha fejenkint egy csésze üres teát akar reggelizni. Persze, hisz monda­nunk sem kell, hogy ezt az állapotot az ui vámtarifa fogja fölidézni. Ahogy a mai politikai helyzetet ismerjük, hiábavaló min­den tiltakozás és minden argumentálás, változatlanul kerül a törvénytárba a vám - tarifia-javaslat. Előre meg kell döbben­nünk a helyzeten, amit ez fölidéz. Ennek a városnak lakosságát, pontosan akkor, amikor a korona süllyed, amikor a tőzsde minden életet letarolt, amikor a horribilis házbéremelés súlya nehezedik rá. újabb drágasóigi rohamnak szolgálhatják ki. A ke­reskedők tömörülnek, hogy megvédjék a maguk érdekeit, a fogy ászt óköz öns ég azon­ban szervezetlenül, tehetetlenül áll és cso­dára vár. A kereskedelem rettentő károkat fog szenvedni, a gyengébbek el is hullanak majd: a fogyasztóközönség azonban a maga egészében a tönk szélére jut. Hol itt a segedelem és főleg hol van itt a főváros vezetősége, amely a maga szavának sú­lyával állana oda az elbukni készülök ol­talmára? Óriási feladatok, zord kötelessé­gek és ezzel szemben halott an sivár lát­határ, amely nem tud mutatni egyetlen erőteljes kart, nem tud kitermelni egyetlen kimagasló feiet. A taxaméter miiyészeí, derék bérkocsisaink, nem. szűkölködnek vakmerőség nélkül. Nem is lehet azonban csodálkozni rajtuk, amikor a kormány maga statuált példát szánunkra az arany- paritásos házbér révén. Azt pedig soha­sem lehetett elmondani a kitűnő bérkocsi­sokról, hogy valamiképen nem lettek volna tanulékonyak. Nem is ő róluk van azonban ezúttal szó, hanem a tekintetes tárnics meg- inditliságáról, amellyel kérésüket fogadta. 'Hatvanszázalékos emelés? óh Istenem, hát csak tessék uraim. Ám jön a fuvartelep, ahol nem kötelesség a közönségre gon­dolni, hanem ahol csak adatokai, számo­kat néznek és. ezek a számok igen határo­zottan azt mutatják, hogy legföllebb húsz­százalékos emelést lehet jogosnak mon­dani. Nem tudjuk megérteni a tanácsot, amelynek még a szakértőkkel szemben is a merev tagadásnak kellene lenni, amikor a közönség érdekeiről van szó. Nádunk azonban nem azok képviselik a közérdeket, akik a kocsiban, hanem akik a bakon ülnek. • • • Kártya-dzsungel. Budapest életének szégyenfoltjai közé tartozott már régóta az, hogy csekély kivétellel, szinte az összes körökben, klubokban és kaszinókban éjszakáról-éjSizakára túltengő, sokszor neki vadul: hazárdjáték folyik. Az erkölcstelen lebujok mellett ezek a kaszinók voltak azok, amelyek hírhedtté tet­ték Budapest éjszakai életét. A rendőrség maga is meglehetősen lanyhán kezelte az előkelő kányaszobák íölháboritó {izéiméit és szinte kedélyes razziákon tett eleget látszólag kötelességének. Ugylátszik, diadal­maskodott az a felfogás, hagy felnőtt emberek az. l'i morál értelmében azt tesznek a pénzükkel, amit akar­nak. Az utolsó időben azonban, bar a régebbi meg­rendítő családi tragédiáknak nem igen akadt párja, de nem egyszer történt meg. hogy különösen banká­rok. tőzsdebizományosok néhány ross-zul sikerült haccarait-éjszaka után a rendőrségre kerültek. Úgy tudjuk, Hetén y i Imre főkapitány-helyettes volt az. akinek figyelme ráterelödött erre a szomorú züllésre és a leg utóbbi napokban erélyes kézzel nyúlt bele Budapest kárlya-d/ZBunyelébe. A Lovas-klubban már egy egészen ismeretlen detektivesoport jjelerat meg és csapott rá a játékosokra, akik számára rendkívüli meglepetés volt ez az eddig nem igen tapasztalt rendőri erély. Értesülésünk szerint, ezek a rendőri razziák folytatódni fognak és sorra, veszik a leghir- hedtebb kártyabarlangokat. ahol ezentúl nem fognak kezíyiis kézzel bánni a tettemért játékosokkal. Ideje is ennek, mert vannak helyek, ahol valósággal or­giákat ül a kártyaszenvedély, amint azt például a T e rézvárqsi P o 1 g á r i K a s z i n ö Király- utcai helyiségében éjszakláról-éjszakára tapasztalni lehet. Itt a kártyások nemcsak férfiak közül, de a gyengébb nemből is bőségesen vannak képviselve. Mély dekoltázsig meztelen karú dámák ülik körül az asztalokat, szemük szenvedélyes lázban ég, ke­zükkel pedig idegesen csörgetik a gyorsan guruló zsetonokat. Annyira elharapózott ebben a kaszinóban a hölgyek hazárdjátéka, ha ay a joböizlésü férfiak a maguk számára külön szobát nyittattak, amelyen szi­gorú tábla figyelmeztet, ljogy oda csak férfiaknak szabad belépni, mert az urak- maguk között' kivannak játszani. Nagyon érdekes 'énírek a klubnak a közön­sége is. A kaszinó lelke é$'alapítója Payer Sándor, volt ellenzéki fővárosi bizottsági tag, kormányfő taná­csos, aki mellett ott látjuk Bársony Elemér, volt szegedi minisztert és igen sokszor hozzák vonatko­zásba a kaszinóval U © r o n Gábor nevét is. Igazán nem kívánatos, hogy a magyar közéletnek olyan puritán alakjai, mint Ugrón-Gábor, kártyakaszinóirat fedezzenek és éppen azért tartjuk szükségesnek, hogy itt a nyilvánosság előtt is tudomására hozzuk a volt belügyminiszternek, hogy a Terézvárosi Polgári Ka­szinóban határokat alig ismerő hazárdjáték folyik, amelyben minden erkölcs megcsúfolására a hő Így ele talán, nagyobb részt vesznek, mint a férfiak. A ka­szinó vezetősége nagy gondot fordít tagok toborzá­siára is, aminek végeredménye természetesen a kár­tyás tevékenység nagyszabású íiöllenditése. A tag­fölvételnél és a vendégek megválogatásánál talán éppen ezért nem járnak el a demokrata jellegű ka­szinó vezetői kellő óvatossággal, mert szinte bár­mely éjszaka történő látogatás alkalmával az ismert ébredők és kurzi&ták nyüzsgő hadart lehet látni, amint zsidó hölgyek társaságában áldoznak a kártyasz.en- vedélynek. Azt azonban még se mernénk hinni, hogy gróf Bethlen István vasárnapi hódmezővá­sárhelyi beszédében ezen az alapon képzelte volna cl Wölitek és a liberálisok egységes frontját. Marc a Budai Színkör nyitási engedélye körül. A fővárosi nyári színház használást engedélyei körül esztendők óta heves harcok folynak. Most, hogy pár hét előtt a Budai Színkör újból megkapta a színjátszást engedélyt, érdemes egy kicsit erről a harcról beszélni, amely azt a jelenséget tünteti föl, hogy amíg a főváros a kicsinyesség felé hajlik, ugyan­akkor a kultuszminisztériumban az őszinte kultur- pártolás nyilatkozik meg. Mindez kiderül a legutóbbi küzdelemből, amelyen ez a színjátszás! engedély ke­resztülment. A főváros állandó szinházvizsgáló bi­zottsága minden esztendőben valósággal át akarja építtetni a- színházat a kitűnő, de anyagiakban nem duskálódó Sebestyén Géza igazgatóval. Tavaly is úgy kapta, meg a színház á játszási engedélyt, hogy a tanács fölterjesztéssé! fordult a kultuszminisz­terhez, hogy bontássá le ä szinháziat. A kultuszmi­niszter a műit hónapban igen meleghsr.gu levélben, amelyet a főváros tanácsához intézett, méltatta Se­bestyén Géza nagy érdemeit és arra kérte a fővárost, hogy a, nagy átalakítási munkálatoktól tekintsen el. Végeredményben azután a főváros tűzrendészet! bi­zottsága kivonult helyszíni szemlére és megállapította azokat a szükséges átalakításokat, amelyek foganato­sítása. esetén a szín játszási engedélyt esetleg meg lehet adni. Végül aztán a főváros tanácsa tényleg megadta a szinjátszási engedélyt, azzal a kikötéssel, hogy a tűzrendészed bizottság által megállapított át­alakításokat okvetlenül foganatosítani- kell. Ugyan­akkor pedig a tanács újabb fölterjesztést intézett a kultuszminiszterhez és a belügyminiszterhez és fel­hívta a figyelmüket arra, hogy a; Budai Színkör szín­játszásra a mai formájúiban nem alkalmas. A Budai Színikor körül tehát a harc még mindig nőm ült el, de egészen kétségtelen az. hogy valakinek segíteni kell ezen a dolgon, mert a magyar kultúra nemcsak azzal károsodnék a színház betiltása esetén, hogy a budaiak nem gyönyörködhetnek Sebestyének nívós előadásaiban, de egyben maga a miskolci szintársulat is válságba jutna. Buzay Károly gránátosai. Aki néha elvetődik a városháza tájékára, meglepetve tapasztalja, hogy az utóbbi időben valósággal uj hadsereg keletkezett. Csinos egyenruhában, szép szál legények nyüzsögnek a folyosón., akikről az érdeklődő megtudhatja, hogy ezek az uj katonák Buzay Károly gránátosai. Buzay Károlyról mindenki tudja, hogy régi érdemes tiszt­viselőié volt a fővárosnak és mint tanácsnok ment nyugalomba. Nyugdijából azonban ma senki sem él­het meg és ilyenformán Buzay Károlynál* is munka után kellett nézni és most újra a városházán teljesít szolgálatot. Rendkívül fontos feladata van. ö a fo­gyasztási adók legfőbb ura és irányítója ó& hogy hatalmát tökéletessé tegyék, egy teljes századot szerveztek neki ,a fogyasztási adók beszedésére. Az érdekes kis hadsereg aligha fog panaszkodni, mert jó és jószivii vezért kaptak Buzay Károlvban, akiért bizonyára rajongani fognak gránátosai. A főváros papirkorona kölcsönét takarék koronák­ban tartozik fizetni. A lisztakció céljára a főváros az- elrmilt esztendőbe« a Vásárpénztár utján több (millió koronát vett föl a Pénzintézeti Központtól papirkoro- nákban. Ezt a jelentékeny kölcsönt most takarékkoro­nákká kellett átváltoztatni, amely valorizálás a fővá­rost súlyosan érinti, mert a költségvetést előre nem látott óriási tehertétellel növeli. A szoijd föszolgabiró és az előzékeny villányteüep. Megemlékeztünk ,a Fővárosi Hírlap legutóbbi számában arról, hogy a Balatonfüredi r.-te,, a Lloyd B a n k r.-t. közbenjöítével megvásárolta l k 1 ó d i-S z a b ó János nemzetgyűlési képviselő ba­latonfüredi Rodosto-villáját. Ebből az alkalomból a Grande-Hotelbén hatalmas bankett volt, amelyen meg­jelent a fősőzolgabiró is, aki egyben Balartoniiired für- dőbiziO'sa. A bankett belenyuloít a hajnali órákba és dacára a fiirdőbiztos-főszolgabirő előző napokban ki­adott csendreintő plakátjának, kivilágos-kivirradtig muzsikált Babári Jóska zenekara, ami nagy récén- zust keltett a- pihenni vágyó fürdővendégek közötte Most annak konstatálását kérik tőlünk, hogy a fürdő- bizitos-főszolgabiró rászívott ugyan a vacsorán, de, este 11 órakor távozott. Babári Jóska zenekara vi­szont csak éjfélkor lépett akcióba. Készséggel állapít­juk (meg ezt. ez azonban nem mentesiti a balatonfüredi csendőrséget, amelynek különítménye a Gr and-Hotel tőszomszédságában van elhelyezve. Ha a fürdővendé- gek reggelig tűrték a hangos vigasságot, egészben két­ségtelen, hogy nekik is módjukban lett volna arról tu­domást szerezni. Jellemző még az is, hogy Balato««- füreden, ahol a villanyvilágítás éjjel 12 órakor pon­tosan megszűnik, az asszonyfői villanytelep ezen az éjszakán olyan előzékeny volt, hogy reggelig ellátta az egész telepet árammal. A Tébe 1923. évi beszámolója. A Takarékpénztá-. rak és bankok egyesületének tavalyi működéséről számol be az a füzet, amely a napokban hagyta el a sajtót. A jelentés utal a francia egyezményre, a belső kiegyenlítési törvény megalkotására, a Cseh­országgal. Romániával, Olaszországgal. Belgiummal és Jugoszláviával folytatott államközi tárgyalásokra, a jugoszláv intézetekkel létesült magán egyezségekre, a szjoveriszkói pénzintézetek egyesületével: a Jedno- íával való tárgyalásokra. Valamivel behatóbban tár­gyalja a vafutáris kérdéseket és az értékkivitel ügyét, megállapítván* hogy az események által utóbb gyak­ran igazolt előterjesztéseit nem mindig tudta az* ille­tékes tényezőkkel elfogadtatni. Utal a korona árfolya­mának tartására irányult törekvésekre, a bonyolult devizaközponíi jogszabályakotásfa, stb. Külön feje­zetben foglalkozik az adó- és illetékügyekké’!. Meg­emlékezik a girocsekkrendszerről, a kosztpénziizlet tuitengéséröl, a lakásépítő akcióról, az államadóssá­gok és az ipari hitelek ügyében az intézetek állásfog­lalásáról, az egységes üzleti határozmárryokról. a gyors uíalványforgalóimról és más ügyekről, amelyek­ben közreműködött. A gyorsutalványforgalom fejlő­dését táblázatban és grafikonokban is bemutatja. Ezek szerint az uí alváay gy o rsío r galamb an részt vett 30. illetőleg 29 cég 1923-ban 299 üzleti napon 477.409

Next

/
Oldalképek
Tartalom