Fővárosi Hírlap, 1923 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1923-01-10 / 2. szám

4

Ibrahim nem akar vámot fizetni a szilvalekvár után

Budapest székesfőváros 1920. évben háromezer mázsa szilvaizt vásárolt Boszniában Ibrahim H. S a 1 i h o v i c bjelenai kereskedőtől. A szilváik? jó volt, sőt. akkoriban még olcsó is volt. de a főváros és a bosnyák kereskedő nem tudott megegyezni abban, hogy ki íiziesse a háromezer mázsa1 szilvaiznek a behozatali vámját, amely 340,000 koronát tett ki. A főváros ezeket a költségeket nem volt hajlandó vállalni és. igy nem is fizetett, mire Ibrahim M. S a 1 i- h o v i c beperelte a fővárost a 340,000 korona töke és járulékai erejéig. A törvényszék ítélete után a tabla megítélte az összeget a bosnyák kereskedőnek, a főváros azonban a Kúriához appellált. Most ítélt a Kúria és a fellebbezési bíróság Ítéletét megváltoztattat, amennyiben a felperes bosnyákot keresetével elutasította. A szilvaiz,-pörböl tehát a főváros került ki győztesen. A kin. Kúria Ítéletét a következő érdekes indokolással kiséri: _

A kir. Kúria úgy találta, hogy a fellebbezési bíróság anyagjogi jogszabálysértéssel marasztalta alperest; felülvizsgálati kérelme -'tehát alapos. Peres felek jogvitáját az a kérdés uralja, hogy a Boszniából, tehát külföldről, 1920. évben felperes eladó által Budapestre hajón felhozott 3000 _q boszniai szilvaiz behozatali vámja a felperes eladót, vagy az alperes vevőt terheli-e?

A fellebbézési biróság döntésének alapul vett az a jogi kijelentés, hogy annak a jogelvnek alkalmazása, mely szerint „abban az esetben, ha a v é t e; 1 t á.r g y a k ü 1 f ö 1 d r öl hozandó á r u, vagy a. vevő tud j a, h o g y a ni ás helyről küldött árut v á m i 11 e k é k terhel i, a v á m- illetéík ellenkező kikötés hiányában a vevőt terheli“, a jogeset lényegének félreismerésén nyugvó téves idézésen alapul, az a szóban- forgó jogesetre nem alkalmazható, mert alkalmazásának feltételei merőben hiányoznak. A most felhívott jogelvnek alkalmazása ugyanis hely különbség mellett való vételt tételez fel, ahol az e 15ki ü 1 d é s az átadást is magában foglalja, ahol tehát az eladó átadási kötelezettségének már az a tény által is eleget tesz. hogy az árut a vevő címére fuvarozás végett feladja. (K. T. 344. §.) Erről azonban a most eldöntés alá kerülő ügyben az A) és 3. alatti kötleveleknek alább felhívott határozott rendelkezéseire való tekintettel szó írem lehet.

Felperes eladó ugyanis az alperes által Brdkán (Boszniában) csak minőségileg- átvett szilvaiz-árut Budapesten volt köteles átadni, eladó az árut hajón Budapestre csak ezen átadás előkészítése végett fuvarozta el. Peresfelek jogviszonyában ‘tehát teljesítési hely Budapest volt, ebből pedig a K. T. 341. §. alapján következik, hogy az átadással járó összes költségek s igy az árura a belföldre való jutása folytán nehezedő behozatali vám költsége is a Budapesten való átadásira kötelezett eladó felperest és nem alperesit terheli. A kötlevelek-élesen kiemelik Bírckának (Bosznia), mint a minőségi átadásnak és Budapestnek, mint teljesítési helynek ezt a jellegét.

A köiWevelek teljesen téves magyarázatán nyugszik a fellebbezési bíróságnak- az a megállapítása, hogy Brcka volt felperesre a teljesítési hely. A m i- n ő s é g i átadás kikötésének célja a kereskedelmi élet felfogása szerint az, hogy eleve k i ik ii sző b öljék s z e ,r z ő d ő felek az áruk valóságos átadásánál f e 1- m e r ii 1 h e t ő m inda z o n v i t á kát, a m ely e k az áruk esetleges minőségi hiányára volnának f e k t e t h e t ö k. A kötlevelek szövegében ismétlődő kitételek „a Budapesten való átadásig“, ,,az áru szállítása a minőségi átvétel után azonnal eszközlendö, tartozunk azonban ..„ha hajóval

„TEÁSKANNA“

védjegyű tea

a legnemesebb ültetvények keveréke

Illatos, zamatos, kiadós, használatban legolcsóbb.

Magyarországi vezérképviselő:

HAVAS MENYHÉRT

tea nagykereskedő BUDAPEST, ANDRASSYÚT 86. SZÄM.

Telefon: 1-32.

Jjfowmst

szállítjuk, Budapesten átadni“, Budapestnek, mint teljesítési helynek kikötése tekintetében minden kéltséget eloszlatnak.

De ettől eltekintve, a kötlevelek kifejezetten hangsúlyozzák, hogy a Budapesten való átadási, a szállítási, költségek és az összés „risicó“ a felperes eladót terheli.

Már pedig a költség jogi (természete alá esik' a behozatali v á m i 11 e t é k k ö 1 t- s égé i s. Tehát ezen az alapon is a 340.000 korona vám a felperes eladó (terhére nehezedik. Az a keresete, amely ódairányuÜt, hogy a megállapodás szerint a bírói döntésig az a kreditáló pénzintézetnél a vétel- á r b ó 1 t embére visszatartott 340.000 k o- r o ii a neki utalta-ss ék ki. nem jogos.

A fellebbezési bíróság ítéletét mindezekre tekintettel meg kellett változtatni.

Reformok a városi üzemeknél

A Kamara állásfoglalása — Iparosok és kereskedők mozgalma

A fővárosi üzemek közszolgáltatási és gazdaságpolitikai működése iránt, mmlthogy ez a kereskedők és iparosok exisztenciális érdekét éh inti. az utóbbi időben a B u d a- pesti -Kereskedelmi és I,p a r k a- mara fokozottabb érdeklődést tanúsít. A szerzett tapasztalatokról és a módozatokról, amelyek szerint az üzemek vezeltóse közérdekű és célirányos volna, a Kamara titkársága a Fővárosi II i >r 1 a p munkatársa előtt igy nyilatkozott:

— A fővárosi üzemek működése mind élgctőbb kérdés, a .gazdasági körök is nagyobb figyelmet tanúsítanak iránta, mint ahogy eddig tették. Érthető ez az. érdeklődés, hiszen az üzemeknek legnagyobb fogyasztói, az iparosok és kereskedők tömegei, elsősorban ia gáz, a villany, de a viz fogyasztásában is. Amit a főváros csinál, mindazt megérzik ők és rajtuk keresztül a fogyasztók. Vannak olyan üzemek, amelyek gázra rendezkedtek be, olyanok, amelyek elektromos motorokra, de a modernebb üzemi és gazdasági politika ezek átalakítását kívánja. Viszont az átalakító munkálatok, szinte elviselhetetlen terheket jelentenek. Nyílt kérdés marad tehát, hogy például a fogyasztók melyik terhet viseljék inkább: a mai nagyon drága előállítás költségeit, avagy az átalakító munkálatokét? Viszont azt nem vonhatja senki kétségbe, hogy a kereskedelmi és i p a r i é r d e k e 11 s é ß e k n e k részt kell venniük a fővárosi üz e m e k gaz d asági politikájának intézésébe n„

—= Ezt belátta .a Kamara és ilyen irányban mozgalmat is vezet. Ma még nem alakult ki a véleményünk, vájjon milyen uton-módon lehetne e kérdést megoldani: úgynevezett v egyes gazdasági rendszer szerint, vagy pedig ré s z- v é ny társasé g i formában? Utóbbit úgy gondoljuk, hogy az igazgatóságban azoknak a fogyasztóknak a képviselői is résztvevőiének, akik érdekeltek.

— Ismételjük, a Kamara foglalkozik e kérdéssel, főleg azért is, mert ai főváros pénzügyi reorganizációjával! kapcsolatban a főváros külföldi adósságának törlesztése éreztetni- fogja rövidesen a hatását. Bizonyos, hagy az, üzemeket rászorítja- a feleslegek, a kierőszakolt hasznok produkálására.

— A Kamara úgy látja, hogy a f ö v á r o s i ii z e m e k vezetésében máris erőszakolt bevételeket a k ai r n a k forszírozni. Ez m e g n- y i 1 v á n u 11 abba n, h o g y a le g u t ó b b i hónapban fizetett elektromos áram di jának a h á r ó m s z o r o s á t kéri a lT" ö v á- ros, előleg cimén. A Kamara álláspontját P u c h s Jenő titkár fejtette ki a legutóbbi ülésen. Gyakorlati szempontból elitéljük ezeket és a hasonló követeléseket, mivel a közép- és kiskereskedők és iparosok nincsenek abban a helyzetben, hogy ilyen „előlegekre“ berendezkedjenek. A jelen stádium olyarn, hogy a székesfőváros illetékes ügyosztálya csak kéri. de nem követeli ezt a megterhelést. A Kamarának a kérés ellen nincs kifogása. Mindenesetre a főváros üzemeinek vezetése ebben a nehéz időkben óriási probléma marad és a* Kamara oda főig hatni, hogy az ipa-ri és kereskedelmi érdekeltségek, minit a legfontosabb tömegfogyasztók, megfelelő képviseletet nyerjenek a főváros gazdasági, illetve üzemi politikájában.

BÁLINT

ggiyaBHMnwHnni Harisnyák, jumperek,

''gyapjú ka bálok stb.

TELEFON: 16-31. legszebb választékban

IV., K ossuth Lajos-u. 7.

Budapest, 1923 janiuár 10.

• « •

Olvasóinkhoz !

Január elsejével tizenkettedik évfolyamába lépett a T ö v át r o s i ti irl a p és az a hitünk, hogy ebből az alkalomból nem szükséges lapunkat az olvasóközönségnek ügyeimébe ajánlani. Budapest fejlődése, a kommunális élettel karöltve kialakuló gazdasági élet valósággal nélkülözhetetlenné teszi ennek a városnak töxzsökös polgárai előtt az olyan újságot, mint a F ő v á r ősi ti i r l a p. A főváros életének megnyilatkozásai, a ma fokozatosan nagy problémái, a főváros életének a gazdasági életbe való bekapcsolódása ma mind elsőrendű tényezői nemcsak az intézmények, de az egyedek életének is. Nemcsak ma, amikor a napilapok mindezeket a kérdéseket csak sorokban érinthetik, de egyébkor ^ is rendkívül iont ossága az, hogy cc nagyközönségnek olyan orgánum álljon rendelkezésére, mint a F óvárosi ti i r l a p, amelynek kitűnő informáltsága általánosan ismert, fid mindezekhez hozzátesszük, hogy a F öv á r ősi fi i r / a p minden száméit a magyar újságírás legkitűnőbbjeinek munkái gazdagítják, akkor eleget is mondtunk megokolására annak a kérésünknek, hogy mélyen tisztelt olvasóink az év fordulásával újítsák meg előfizetésüket, amely egész évre 1000 korona, félévre 500 korona.

Sörbojkottra készül a közönség. A sörgyáraktól nem lehet megtagadni bizonyos fokú tanulékonyság got. Nagyszerűen megtanulták példának okáért, hogy az újabban mind sűrűbben jelentkező áremeléseket az utolsó pillanatig titokban kell tartani, a vendéglősökkel pedig előre meg kel! egyezni. Az árdrágítás vizes lepedőiéit meglepetésszerűen terítik rá a gyanútlan publikumra. A vendéglősökkel azonban csiny- ján bánnak. Azok egyszer már be ugratták a publikumot egy kitünően sikerűit sörsztrájkba, amelynek minden virágát ők, a vendéglősök szedték le. A vendéglős nem csinálhat sörsztrájkot, azt a közönség csinálja, illett volna, hogy az eredmény is -az övé legyen. A vendéglősök azonban rutul befonlak a publikumot. amelyet kizárólag a maguk céljaira, a maguk hasznára ugrattak be. Azóta megértik egymást a vendéglősök és a sörgyárosok és a boldog együttest valószinitieg nem lehet majd másként felrobbantani, minthogy mi, a sajtó, szervez ii n k m a j d c g y m é g j o to b a n s i k e r ülendő s ö r s z t r á i k o t. de eziitftal a sörgyárak és vendéglősök ellen együttesen. A publikumban megvan erre a legteljesebb hajlandóság, sőt a törvényhozás tagjai is a 1 e g e 1 k e s e r e d e 11 e b b hangon tárgya !- i á k a s ö >r g y árosok le g újabb m e r é n y- letét hétfőn, a parlament biifíéjében, amikon a negyvenszázalékos árdrágításról értesültek. Elmoii- dotíták a képviselők, hogy a sörgyárait mindig elöl járnak az árdrágításban és ma is, amikor még csak sejteni lehet az uj drágasági hullám érkezését, oliv már előre gondoskodnak magukról és a drágasági hullámot, akár megjön az, akár nem, előre leszámítolják. Természetesen előbb megegyeznek a vendéglősökkel, hogy azután együtt hajthassák végre a császárvágást a naiv közönségen. Ezúttal is Keszey Vince, a vendéglősök elnöke, már a múlt hét keddjén abban a szerencsés helyzetben volt, hogy bejielent- hétte kollégáinak a boldog hirt, hogy a sörgyárosokkal megegyezett és hogy a védetlen közönség fizetni fog. Egy hétig pihentek az édes titkon és egy héit után vágták fejbe a közönséget az árdrágítással. Ez a közönség azonban nem lesz mindig olyan balek és ‘türelmes, mint eddig, nem fogja tűrni, hogy minden ok nélkül, mint most, megdrágítsák azt a hideg és nedves píszoikszmü folyadékot, amit ok sörnek neveznek.

Petőfi válogatott költeményei. A Petőfl-jub/ieum* alkalmából Budapest székesfőváros előbb Petőfi összes költeményeit, most újabban pedig Petőfi válogatott költeményeit adta ki, a halhatatlan költő emlőikéhez méltó kivitelben, amely egyaránt diósért a fővárosi házinyomda kiváló munkateljesítményét. valamint a szociálpolitikai ügyosztály vezetőjének, a finom lelkületű Lobmayer Jenő