Fővárosi Hírlap, 1923 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1923-01-10 / 2. szám

Budapest, 1923 január 10. 5 tanácsnoknak kegyeletes munkáját. A díszes kivitelű könyv 650 koronáért minden könyvkereskedésben kapható. A Fővárosi Operettszinház ügyének epilógusa. A Fővárosi Ope re t't színház kinos affér'jének még mindig vannak utózöngéi. Ben B 1 u m e n t h a- lék. mint ismeretes, dacára annaiki, hogy nem volt építési engedélyük, megkezdték az építkezést. Sze­rencséjükre javukra dőlt el az iigy, de a P e író­vá c z o k a kerületi elöljárót is megtámadták, amiért nem akadályozta meg az engedélynélküli építkezést. Az elöljáró teljesen korrektül azzal védekezett, hogy ő Ben Blumenthaléklkial szemben eljárt és meg is bír­ságolta őket. Az ilyen apró bírságolások azonban nem sokat jelentenek és előfordulhatnak esetiek, amilkör engedély nélkül káros építkezést folytatnak. A kerületi elöljárók itiehát most igen szigorú határo­zatot hoztak, amely szerint az engedélynélküli épít­kezésnek karhatalommal való beszünte­tését minden esetben elrendelik, ha az építkezés­nek továbbfolytatásában élet- és vagyonbiztonsági veszedelmet látnak fennforogni, avagy ha az épít­kezés az érvényben levő építésügyi szabályzattal ellenkezik. Kétségtelenül szigorú ez a határozat, de a Ben Blumenthalék építkezését még ezen az alapon sem lehetett volna karhatalom mal sem betiltani, mert abban még a Petrováczok sem találtak hibát. Mégis. Tehát mégis... Megszüntetik tehát végre a Közmunkatanácsot, megszüntetik még akkor is, ha két olyan erős egyéniség is ve ti te védelmébe, mint amilyen Polónyi Géza volt és amilyen Zielimszflcy Szilárd ma is. Ennek a két nagy­szerű prókátornak egyetlen közös hibája volt: az a csekélység, hogy véletlenül a Közmunkatanács elnöki székéből védték a halálraitélt Közmunkatanácsot. De volt ennek a, Döbrentei-téri aggastyánnak a dolog körül bolond szerencséje is. Réges-régen a mültté lenne ez az intézmény, amely az első Andrássy alatt igenis szükséges voilr és Pcdmaniczky idején alkotott is, a múlté lennie, ha véletlenül nem a Károlyi-rezsim mondta volna ki rá a,z első halálos Ítéletet. Politikai rezonnak tartotta azonban a kurzus, hogy amit Ká­rolyiék csináltak, azt veszedelmes, felforgató de­struktiv munk|ának bélyegezze. Ez a hipokritaság hosszabbitoWta meg eddig, a mai napig a Közmunka- tanács létét, amely ellen legelőször Szentkirályi Mór tiltakozott 1874-ben, vagy 1875-ben, tehát fenn­állásának mézes esztendeiben. Szentkirályi Mórtól Polónyi crezatg — mert ű is volt ellen­fele ennek az intézménynek — a tekintélyek egész sora hadakozott a Közmunkatanács ellen és mégis az a Nagy Vince belügyminiszter volt a destruk­tív, aki ennek az általános, százezrek lel­kében élő követelésnek eleget tett. Most Rakovsztkiy Iván belügyminiszter fel tudott emelkedni a,rra az államférfiul magaslatra, hogy ami jó, el kell akkor is fogadni, ha azt véletlenül egy ellentétes politikai irányzat exponense csinálta. Csak nagyon fontos lenne, hogy a belügyminiszter uir szándékait, a Közmunkatanács szegényes kis ügykö­rének feloszlatására vonatkozó terveit idejekorán a nyilvánosság kritikája alá bocsátana. Mert vigyázni kell nagyon az örökség kérdésével, nehogy az egyet­len Közmunkatanács helyén négy-öt kis Közmunka­tanács üsse fel a fejét. CLUB GARAGE ui bérautói a legjobbak éslegszebbek 1. Köztelek-utca 4 (a Calvin-tórnéi). 2. Mária Valérla-u. 3 (Bristal-szá.lóval szsnben). Telefon: 135-69 é s 189—25 ragy .József 139—78. VI. Révay-utca 18. f€IS ICOMEDIA' Telefonsz.: 14-22. Uj műsor ,iAz uj asslstens“ és „Pfeifeudecke!“ Kezdete: pontban */28 órakor._______________ ■ eDesuaaasi ■VI., Teréz- * kőrút 28 ' ÍTlozgókép'Ofttion j ESSEX GRÓFJA. | 2 Péntek, január hó 12-tól UJ MŰSOR. J « __________________________________________________________ a j Előadások v24,v26,728 és V210 órakor kezdődnek 3 usa aainiHBiiiiaiaa«s kői »srnbbb ■■»»■■■■■■*■ b**«bib«i f sp íra'és "beregi] i uridiva?.külÖme.sqességek i \ IV., KOSSUTH LAJOS-UTCA 15, j TŐZSDEI HÍREK A könyvvezetési kötelezettség Irta : Dr. Sebeó'k Dezső' A kötelező könyvelésröil fennálló és hatályos, tör­vények közül először az 1875-ben törvénybe iktatott kereskedelmi törvény intézkedik, amikor kimondja, hogy minden kereskedő köteles bekötött, laponként folvószámmal ellátott és fűzött könyveket vezetni, melyek ügyleteit, vagyoni állását teljesen feltüntetik. E határozatit intézkedés mellett megengedi a keres­kedelmi törvény, hogy a kereskedőnek szabadságá­ban áll a könyvvezetés bármily módját, sőt bármily élő nyelvet hasznáikii. A kölnryvbe bevezetésekre vo­natkozólag e törvény kimondja azt is. hogy azok sorok kihagyása nélkül teljesitendők és a bevezetés eredeti tartalmát kitörlés által vagy másképen ol­vashatatlanná tenni tilos. Amennyiben a kereskedő e kötelezettségének nem tenne eleget, akkor a ke­reskedelmi törvény értelmében legfeljebb az a hát­rány érheti, hogy amennyiben) bizonyítani kellene velük és szabálytalanok volnának, bizonyítékul csak annyiban lehet azokat venni, amennyiben a fenn­forgó szabá 1 vtállánságok dacára hitelt érdemel. Csa­lárd és vétkes bukás esetében minősített bűncselek­mény az, hogv a kereskedő a kereskedelmi köny­vét nem, vagy mem megfelelő módon vezette. Az általános kereseti adók tárgyalásánál a pénz­ügyminiszter felhatalmazást kért arra, hogy a kö­telező könyvvezetés tokiotetőben intézkedhessen. E tekintetben a pénzügyminiszter a legtágabb értelem­ben1 élt is az általános kereseti adó végrehajtási uta­sításának kibocsátása alkalmával. Úgyszólván min­den foglalkozási ágra vonatkozóan kötelezővé téte­tett a könyvek vezetése, továbbá az is. hogy az adó­zók tartoznak üzletfeleikhez intézett levelek és szám­lák másolatát, valamint az üzletfeleiktől kapott le­veleket és számlákat olv rendszer szerint össze­gyűjtve és csoportosítva megőrizni, hogv azok bár­mikor könnyen megtalálhatók legyenek. A könyvviteli kötelezettség más-más, aszerint, hogy az adózó iparos, kereskedő, kisiparos vagv kis­kereskedő. Olyan iparos, aki csak az áru-rendelő által neki átadott anyagot dolgozza fel és maga nem ad anyagot a munkához, köteles vezetni egy megrendelési könyvet, amelybe bevezeti a megren­delő nevét, pontos lakcímét, a megrendelt áru meg­jelölését és mumkadiját; a munka szállítási napiát és a munkadii megfizetésének napját és annak összegét. Továbbá a feljegyzési könyvet, amelyből ki kell tűnni az üzleti bevételeknek a fizető üzletfél meg- iejlölésével, továbbá az ülteti kiadásoknak, amely közé a háztartás kiadásai nem számíthatók. Ha az iparos maga adja az anyagot, a végrehajtási utasítás különböztet, aszerint, hogy kisiparosról vagy nagy­iparosról van szó. A kisiparos, aki három segédnél többet nem alkalmaz, köteles vezetni: 1. megrendelő- könvvet, 2. feljegyzési könyvet1, 3. anyagbeszerzési könyvet. Ha kisiparos négv segédnél többet alkal­maz. vagy ha külső segédmunkásokkal dolgoztat, köteles vezetni: 1. megrendelő-könyvet, 2. feljegy­zési könyvet, 3. anyagnyilvántartási könyvet. Ha az iparosnál húsz segédnél többen dolgoznák, akkor vezetni kell: 1. pénztár-könyvet, 2. naplót, 3. fő­könyvet. 4. folyószámla-könyvet. 5. raktárkönyvet, azonkívül záróleitort köteles évenként külön készi- teni. A be nem jegyzett kiskereskedő köteles vezetni: 1. pénztárkönyvet, 2. hitelbe eladott árunyilvántar­tási könvvet. 3. árubeszerzési könyvet. 4. az üzleti év végével záróleltárt köteles készítem. A nagyke­reskedő és minden bejegyzett kereskedő ugyanolyan könyvek vezetésére és záróleltár készítésére köteles, mint a nagyiparos. Az ügynök köteles vezetni: 1. a megbízásokról egy könyvet, 2. pénztárkönyvet, 3. adósok könyvét. A könyveket a községi elöljáróság, Budapesten a városi adóhivatal által kell hitelesít­tetni. A pénzügyigazgatóságnak és Budapesten a kir. adófelügyelőnek és Adóügyi Útmutató és Ellenőrző Hivatalnak joga van minden adózónál időnként an­nak megállapítása végett szemlét tartani, hoev ve­zetik-e és ha igen, a rendelet által pontosan körülírt módon az előirt könyveket, ha nem, „megtorlásról kell gondoskodni“. Hasonlóképen könyviek vezetésére köteles a bányavállalkozó, a haszonbérlő, gyógyszerész, mér­nök. ügyvéd, orvos, kir. közjegyző. fogorvos, állat­orvos stb., stb. A könyvvezetés alól felmentést kap­hat a segéd nélkül dolgozó iparos, az üzlethelyiség nélkül és segédet nem alkalmazó kiskereskedő, to- már aránylag rövid muKoüese aiau is, joieg iparvál vábbá segéderő nélkül dolgozó kisforgalmú iparos, lalatok alakításával es finanszirozasaval jelenteken^ vagy hä az adózó hiányos iskolai képzettségénél fogva könyvvezetésre képtelen, vagv ha az adózó amúgy is vezet olv rendszerű üzleti könyveket, ame­lyek az: adókivetés céljaira alkalmasak. Ertütő tehát, ha az üzleteket ekképen szinte át­alakító adminisztratív intézkedések következtében az összes érdekeltségek fölziudultak. Érthető, ha a mai adómorál mellett nem tetszik az érdekelteknek, hogy e szigorú intézkedések által valóságos adóalap­juk után kell adózni. De viszont azi is érthető, hogy az üzletek és vállalatok belső adminisztrációját se- tiolsem lehet pénzügyminiszteri rendelettel máról hol­napra átformálni, ahogy azt a rendelet szándékozza. Érdeke tehát az érdekképviseleteknek az a kíván­sága és érthető is, hogy a könyvvezetési kötelezett­ség életbeléptetésére és bevezetésére megfelelő ba­táridőt kell adni. Annál is inkább, mert n törvény nemcsak az adócsalásira nézve, hanem a kisebb sza­bálytalanságok elkövetőire is súlyos büntetést álla­pit meg. A végrehajtási utasításnak keresztülvitele sú­lyos fennakadást jelenthet gazdasági életünkben. Vannak könyvvezetési kötelezettséggel megrótt ka­tegóriák (például az orvos, ügyvéd), amelyeknél a könyvvzetiési kö telle aettsée keresztülvitele lehetet­len. Viszont vannak olv kategóriák, amelyeknél megfelelő átmenet, tamitás és a törvény végrehaj­tási utasításának népszerűsítése után keresztül lehet vinni a könyvvezetési kötelezettséget. A könyvve­zetési kötelezettség heve zi e t é s é r ö 1 lehet csu­pán szó. De szó sem lehet arról, hogv a mai kultu­rális és lerongyolódott gazdasági állapotban olv ál­talánossá tegyük, mint a végrehajtási utasítás óhaj­taná. Képtelenség volna például a könyvvezetési kö­telezettséget még segéddel dolgozó korcsmárosok- nál is kereszitülvinni. mert ha a korcsmárosokat könyvvezetésre köteleznénk, akkor a korcsmárosok- nak külön könyvelőt kellene tartani, ami a legszeré­nyebb számítással is havi 15—20.000 korona újabb megterhelést jelentene. A végrehajtási utasítást az állam pénzügyi vi­szonyai indokdliák. Be lehet vezetni, de semmi- esetre sem ugv. ahogy szándékolták, azonban csak lassan, fokozatosan, az érdekeltség érdekeinek és in­telligenciájának megfelelő tempóval. Ha ezt nem úgy teszik, akkor felülkerekedik a törekvés, hogy a tör­vényt kijátsszák, nem pedig az, hogy pontosan be­tartsák. Megalakul a sertéstőzsde. Egyes kurzuslapok úgy állították be a most szervezett budapesti sertés­tőzsdét, hogy az a siberek vállalkozása lesz és egye­nesen a gazdáik' fáradozásáról szedi le a hasznot. Munkatársunk kérdést intézett a seritéstőzsdeii moz­galom meiginditójához, jaki a végrehajtói-bizottság­nak a tagja s az Áru- és Értéktőzsdének éveik! óta elismert egyik vezeftő egyénisége, aki a következőket mondotta: — Csakugyan nincs Középeurópában seirtés- tőzsde és a '.budapesti lesz az első. de ez a tény nem azt bizonyítja, mintha a gazdák ellen dolgozna, vagy a sibeirek börzéje lenne. Ellenlkezőleg: a siberek de­cemberiben és januárban jobban dolgozhattak és dol­gozhatnak sertéstőzsde nélkül a gazdák ellen, mert a /tömegesen kihizlalt jószágokat leszorított arákon vásárolhatják össze és a gazdák általában nem ta­lálják meg a számításaikat, nincs meg nekik1 az a biztos alap se a kukorica vásárlására, se a sertések eladása körül. Ez'éut romlott le országszerte a hiz­lalás aránya. A pesti santéstőzsde segítségével nem­zetközig piac és ilyen forgalom alakul, itt bonyolítják le remélhetőleg a jugoszláv, román eladások egv ré­szét is, valamint a cseh-szlovák és a bécsi vételek tekintélyes hányadát. A magyar hizlalásra föltétle­nül előnyösen hat a sertéstőzsde, amelynek alapsza­bályait január 4-én, csütörtökön tárgyalta le a végrehajtó-bizottság; rövidesen megalakul az elnök­ség s a tisztikar is, úgy hogy a sertéstőzsde a leg­rövidebb időn béliül meg fogja kezdeni a működését. A karrier utján. A M a g y a r-N émet Bank részvényeit az elmúlt pénteken nagy sikerrel vezet- r'ék be a tőzsdére, bizonyítékául annak a bizalomnak, amelyet a részvényvásárló közönség ez iránt a fiatal, de rendkívül agilis pénzintézet iránt tanúsít. A részvény emelkedő árfolyam mellett már az első napon meghaladta a 700 koronát és e kurzus színvo­nalán a közbeeső ünnepnapok magánforgalmában is élénken keresték. A bank szakszerű vezetés mellett. máir aránylag rövid működése alatt is, főleg loarvni­BGT1E1 szarvasszappsn GYORSAN ÉS JÓL TISZTIT ÉS KÍMÉLI A RUHÁT

Next

/
Oldalképek
Tartalom