Fővárosi Hírlap, 1923 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1923-09-12 / 36. szám
2 Budapest, 1923 szeptember 12. —- Egy olyan uj párt, mely a hangoztatott célból alakulna, mindenesetre alkalmas előmozdítani a mérsékelt, középen álló polgári elemek megszervezéséit és a választási küzdelemben való részvételét. — De ez az uj, mondjuk: „Középpárt“ véleményem szerint egymagában nem tudná biztosítani a sikert, mert bizonyosra vehető, hogy amennyiben a különböző polgári pártok külön-külöri felvonulva, különállóan, külön-külön jelöltekkel mennek bele a választási küzdelembe, egyenként és együttvéve is kisebbségben fognak ma na dili a baloldallal szemben. A legutolsó nemzetgyűlési választások eredményéből legalább más következtetést nem vonhatunk le. — A polgárság tömörítését s általa Budapest polgári kormányzatát ezen a módon biztosítani tehát nem lehet. Azonban cl tudom képzelni ezt egy polgárszövetség utján, még pedig egy olyan szövetség keretében, mely oldalt hagyva a különböző politikai pártokat és pártíeliogásokat. kikapcsol minden politikai és világnézfeiti különbséget és egyedül és kizáróan abból a célból és arra a célra alakul, hogy Budapest és a lakosság talpraálli- tása érdekében kiküszöbölje a város kormányzatából a szélsőségeket, a napi politikát és egy nyugodt* mérsékelt, nem politizáló, hanem dolgozó városi kormányzatot teremtsen. — ily módon lehetne a különböző politikai pártállása és felfogású polgárságot a szélső jobbtól a szélső balig, Budapest megmentése érdekében sorakoztatni. így tudom elképzelni azt, hogy a választásokon egy mérsékelt irányú polgári többség kerüljön győzelemre és egy olyan magas színvonalú törvényhatósági bizottság alakuljon, mely a különböző társadalmi rétegeknek, köztük a munkásságnak is.* értékes erőit magában egyesíti és tényleg hivatott és képes a város ügyeinek vezetésére, — Meg vagyok róla győződve, hogy ez az alakulat a munkásszervezetek részéről is megnyugvással és megértéssel találkozna és hogy elősegítené az általános társadalmi béke olyannyira kívánatos megteremtését. — Méltóságod Bécset említette az imént. Valóban olyan pregnánsnak látja a hasonlóságot? —- Mostanság sokszor elgondolkodok a modern osztrák szépirodalom egyik érdekes alakjának: Karl Hans S t r o b 1-nak „Kísértetek az A városháza újra divatba jött. Városi ügyekről beszélnek a parlamentben, Budapest kormányzásának kérdése került a politika tengelyébe és a közönség is mindinkább érdeklődni kezd aziránt, hogy mi lesz akkor, ha Wolff ék végrevalahára elcsendesednek és a sikeres községi választások után törpe ellenzékbe szorulnak. Ma már nem lehet vitás az, amit a belügyminiszter legutóbbi beszéde keretében is megemlített, hogy tudniillik külön törvény készül a fővárosi törvényhatósági választásokról. Ugyanakkor a városi ellenzék köréből mind sűrűbben hangzik fel a kívánság, hogy Se! keli oszlatni a főváros csonka közgyűléséi. Erre vonatkozólag a héten ismét meggyarapodott az argumentumok száma eggyel és pedig azzal, hogy ma már néhány túlbuzgó városatya kivételével az egész ellenzék lemondott mandátumáról. Az a csoport ugyanis, amely Qaár Vilmos vezetésével liberális politikát követ a városházán, szintén elküldte lemondólevelét S i p ő c z Jenő polgármesternek. Hogy ez a lépés ilyen soká következett be, annak egyedüli oka az, hogy Qaár Vilmos, a csoport vezére, nem tartózkodott Budapesten, de legalább nem lehet kétségbe vonni azt, hogy a csoportnak volt megfontolási ideje arra, hogy mérlegelje, melyik hasznosabb Budapest népe számára: bentmaradni a közgyűlési teremben és Wolffék álparlamentárizmusát szankcionálni, vagy pedig az egész ellenzék egységes elhatározásához csatlakozva, dokumentálni Budapest népe, az ország és a kormányzat előtt, hogy abban a játékban, amelyet az uralmon lévő társaság az ellenzékre szeretne kényszeríteni, komoly emberek nem vehetnek részt. Ilyen körülmények között igazán nem lehet kéting o v á n y b a n“ crniü érdekes írása fölött. Drámai erővel megrajzolt képe ez a regény a kifosztott, ki rablót t császárvárosnak, a német kultúra ősi fészkének: a halódó B é esnek, melynek szomorú sorsát a polgári erényekben, a 1 o c a 1 p a t r i o í i z- musban egykor oly hatalmasain egybeforrott derűs népe, a beléoltott ragálytól: a „Morbus V i enne n s i s“-től megfertözötten egymásnak esve, önmaga pecsételi meg. — Micsoda sivár, sötét kép a Karl Hans Strobl mesteri rajza, mely valószínűen azért jut annyiszor eszembe s azért érint mindig oly fájőan, meint minden „1 o c a 1 c o u 1 e u r j e“’ mellett akaratlanul is Budapestre, a magunk sorsára emlékeztet Emlékeztet a mi kórságunkra, a „M o r b u s Budapestiensis“-re, mely egymással szembeállítja a város népét, hogy önmaga pecsételje meg szomorú sorsát!-— Sajnálom Bécset és féltem Budapestet!... És most azt olvasom He rezeg Géza legutolsó ,,B é c s i Levelébe n“, hogy esténkint a város minden részéből népvándorlás indul meg a Schwarzenberg-tér felé. Százezrekre menő tömeg hömpölyög végig a Ringe n. hogy odajusson a térre és gyönyörködhessék a „fontai n e lumineus e“ csodás viz- és szinpompájában, mely a városi középitési hivatal rendeletéből esténkint újra működik, mint a .légi jó időkben, a régi B öcsben! Bécs tehát újra él és újra örüli — Találóan mondja He rezeg Géza: a keresztényszocialista kormány s a szociáldemokrata városi vezetőség, politikailag tengerrel elválasztva egymástól, de közösen a szándékban és az energiában, fegyelmezettséggel és önbizalommal, óvakodva a jobb- és baloldali kilengésektől, kizárva az egyéni akciókat: csodát miveitek. Megmentették Ausztriát és feltámasztották Bécset! v — Bécs tehát újra él és újra örül! — Örvendezek az újjászületett Becsnek és áhitom az újjászületett Budapestet ! — Áhitom azt az időt, amikor a mi városunknak a nehéz megpróbáltatások és keserves tanulságok izzó tiizében megtisztult és felvilágosult népe közös szándékban és energiában egyesülve, Budapest újra élni fog és újra örülni fog az esténkint régi fénypompájában úszó, gyönyörű magyar D u n á n k n a k, a mi nagyszerű „fontaine lumineus e“-ünknek! ség abban, hogy a főváros csonka közgyűlésének további működése erkölcsi és törvényes lehetetlenség1. Ma már senki sem hivatkozhatik a Dömötör - féle választási törvényre, amely határozottan kimondja, hogy munkaképtelenség esetén a belügyminiszternek joga van a közgyűlést feloszlatni. Ezt ma már mindenki a legtermészetesebb álláspontnak tekinti és a belügyminiszter is mindenesetre élne ezzel a jogával, ha véletlenül nem gondolt volna arra a szempontra, amelyet szintén méltányolni keil, hogy Wolffék csak ugy tudják magukat tökéletesen és végérvényesen lejárni, ha kis játékukat, amely inkább komédia, mint tragédia, egészen végig játszák. Újabb argumentum is merült fel azonban amellett, hogy a közgyűlést minél előbb fel kell oszlatni. A csonka közgyűlés működésével szemben ez az aggodalom törvényben gyökeredzik. Az 1872. évi XXXVI. t.-c. . ugyanis határozottan előírja, hogy minden évben a költségvetéshez kell csatolni a kisebbség véleményét. A költségvetés tárgyalására most kerül a sor és a többségi pártnak valószinüleg jó lenne airira gondolnia, hogy a fővárosi törvény a személyes vagyoni felelősség intézményét is ismeri. Akkor, amikor a főváros háztartása a teljes csőd előtt áll, ezt a szempontot szintén nem szabad elhanyagolni és magának a többségi pártnak kellene megfontolnia, hogy ne je- lentse-e ki az ellenzék nélküli közgyűlést munka- képtelennek, hogy így önmagáról elhárítsa azt a felelősséget, amelyet a megejtendő községi választások után túlságosan nehéz lesz majd elviselni. Ennyi önzetlenséget és ennyi bölcseséget azonban Wolffék táborában senki sem keres. A városháza fölött hánykolódó politikai hullámok között is igen nagy figyelmet érdemel Rassay Károlyinak a parlamentben mondott legutóbbi beszéde, amely Wolffék uralmával is élénken foglalkozik- Rassay ebben a beszédében kifejtette, hogy az államháztartás rendbehozásánál nem lehetnek irányadók szentimentális szempontok és az államnak kétségtelenül joga van beleavatkozni a magánvállalkozások jogviszonyaiba is,'de mindig csak ugy, hogy a gyengébbet védje az erősebbel szemben. Elmondta azután, hogy a városházi rezsim magánjogi szerződésekkel igyekszik a rezsimváltozás esetén biztosítani saját embereit. Hiába mondta Petrovácz Gyula, hogy nincsenek .szerződések, Rassay határozottan kijelentette, hogy nem hajlandó ilyen kettős játékba belemenni. A főváros jövendő közgyűlése Lesz hivatott megvizsgálni Rassay Károly vádjait és ennek a közgyűlésnek kell dönteni ama szerződések fölött, amelyeknek egyetlen alapja a politikai érdem. Ötórai zűrőro - jétékonycélra A hajnali aratás Az első őszi íuvalatra újra megnyíltak Budapesten a mulatók, tánclokálok és a Legkülönfélébb lebüjok kapui. Szerte a Városon ki világos-ki virradóig folyik a dínom-dánom és amig százezrek éheznek, addig a lokálok százaiban folyik ial pezsgő és a luxusiadóls bor. Önkéntelenül is vissza kell gondolni arra, hogy a múlt szezon végién a főkapitány rendeletit adott ki arról, hogy a mulatóknak éjfél után két órán túl nem szabad nyitvatartási engedélyt adni. , A főkapitányi rendelet, amilyen megokolt voít, éppen olyan fájdalmasan esett azoknak a ..müintéze- teknek“. amelyek az iga,zi nagy hasznot a lerésziege- de'ttf társaságokon és nekiduhajodott embereken szokták behajtani. -Az igazi aratás éjiét után két óra után szokott belkövetkezni és ha ez a főkapiitányi záróra-rendelet miatti egy ideig nem volt lehetséges, azt a lokáltuLajdOnosok feltétlenül nagyon megérezték. Mindent elkövettek tehát már 'a múlt szezonban is. hogy ezt a főkapiitányi rendeletét vagy hatályon kívül helyeztessék vagy lehetőleg kijátszák. Már a nyári szünet előtt is szórványosan előfordult, hogy eltértek ettől a rendelettől és egyes mulatóknak megadták az öt órai záróra- meghossz'abbitásit azzaf, hogy bizonyos percentet a kiadott jegyek után a - diák-inségakció számára engednek át. Az idén meglepetésszierüen azután azt tapasztaljuk, hogy az összes! mulatók állandóan reggeli öt óráig nyitva vannak. Igazán fejtetőre tálliitott) helyzet az, hogy a szolid helyiségek. amelyeket esetleg munkából fáradtan és éhesen távozó éjjeli munkások látogatnának, pontosan két órakor zárjanak akkor, amikor a duhaj tanyák k i v i 1 á g o s -'k i v i r r a d t i g vannak nyitva. Hiszen a sarki hordár is tudja, hogy a jótékonysági jogcím csak porhintés, a diákoknak csak morzsák jutnak, amíg a lebuj'tulajdonosok kövérre híznak. A jótékonyság örve alatt nem szabad alkalmat adni a mai nyomorúságos viszonyok között a dorbézolásra. Nem javult azonban az állapot abban a tekintetben sem, hogy a nyári szimat alatti a füzveszlélyes pincéket méniiképen jobban szemügyre vették volna és a tüzveszélyessiég kritériumait szigorúbban kezelték volna. Megnyíltak mindazok a. tűzveszélyes lokálok újra, amelyeknek nyitvatar'tiása ellen minden ép- érzékii ember már a múltban is hátborzongva tiltakozott. Ezeknek a lokáloknak ;a közönsége, ha ugyan a borgőzben akad józan pillanatuk, valószinüleg Üát- borzongva gondol a halálpincéire, amelynek tizennyolc áldozata volt anélkül, hogv százával összezsúfolva részegen járták volna a haláltáncot. A valorizált értékhatár Szaporodnak a városházi fináncok A városházán az egyes ügyosztályok nem túlságosan panaszkodhatnak arról, hogy a mai rezsim alkotózsenijei valami túlságos bőven ellátnák őket munkával. Az egyetlen hely, ahol a munka alaposan megszaporodott, a pénzügyi ügyosztály és az adó- számviteli oszitályoki. ahol ;a mai bonyolult, sokféle es hatalmas számokkal dolgozó adóügyeket intéz. k. Ezekben az osztályokban a, hatalmas munkatöbblet az általános kereseti adóra, a kincstári haszonrészesedésre vonatkozó házbéirfizetésii jegyzékek külön számfejtésével, az általános kereseti adóvallomások gyűjtésével és az újabban decentralizált 'társulati adókezeléssel állott elő. Újításokat1 hoz azonban az adóvalorizáció kérdése is. A valorizációval kapcsolatosan azonban módosítani kellett a székesfővárosi számvevőség szolgálati utasításának pénztári számfejtésére vonatkozó 62. szakaszát is, amennyiben a pénztári számfejtés az azzal megbízott számvevőségi hivatalnak az eredeti szabályrendeletben megjelölt ezer koronával szemben 50.000 korona erejéig saját személyes felelőssége és kártérítési kötelezettsége mellett teljesiti: inig az 50.000 koronát meghaladó tételeket az osztályvezető is tartozik megvizsgálni, a számfejA városháza a politika tengelyében Törvénytelen a csonka közgyűlés — Lemondtak a liberálisok Rassay a jutalmazásokról
