Fővárosi Hírlap, 1923 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1923-08-10 / 32. szám

4 ________ = T ŐZSDEI HIRüflP = Demecser Nevezetes és érdekes emlékezetű hely Demecser, egykor az Odescalchi hercegek fészke, a háború alatt a legnagyobb mezőgazdasági ipartelep, amelyre a for­radalmaik után a feledés fátyola borult. Elfelejtették, elejtették, nem törődtek vele, ottmaradfak árván a hatalmas ipartelepek. Sok; embert foglalkoztatott a gondolat és a terv, hogy az egykor virágzó Deme­cser t újra fel kellene virágoztatok a terv megvaló­sításához azonban annyi energia kellett volna és olyan jelentős anyagi eszközök, hogy végeredmény­ben mindenki visszariadt a demecseri vállalkozástól. Ilyen előzmények után szinte önként adódott, hogy Demecsert, a nagyszabású mezőgazdasági ipar­telep sorsát, Szász Dezső kormány-főtanácsos, a Magyar-Német Bank vezérigazgatója vegye a kezébe. Energia, koncepció, könnyű szív­vel és szerencsés ösztönnel befekte­tendő sok pénz, ezek a kellékek kellettek Deme­cser reneszánszához és ezek a kellékek iga­zán nem hiányzanak Szász Dezsőnél. Azzal a példátlan energiával, amellyel a Magyar- Német Bankot a középbankok legelső sorába emelte, azzal a nagyszerű lendülettel, amellyel belekapcsoló­dott a magyar iparfejlesztés és a magyar gazdasági újjászületés munkájába, azzal a bőkezűséggel, amely- lyel tud és akar alkotni és teremteni, igazán könnyű volt neki megszereznie Demecsert és nem lesz nehéz az ő számára azt nemcsak újra fölvirágoztatni, ha­nem olyan hatalmas iparteleppé fejleszteni, amely a régit, amely pedig igazi nevezétesség volt, messze túlszárnyalja. Nem akarjuk itt részletesen felsorolni, hogy mit jelentett egykor Demecser, mekkora súlya és jelen­tősége volt különösen a háború alatt, mennyire ne­vezetes és emlegetett tényezője volt a magyar mező- gazdasági iparnak, hiszen a Demecser név foga­lom és átment a köztudatba. Mégis Szász Dezső acélos energiája, gyors elhatározása nagy koncep­ciója kellett hozzá, hogy Demecser újjászületéséhez hozzáfogjon, mert itt százmilliók invesztálásáról, tehát inmobilizálásáról van szó és ehhez nemcsak pénz kell, amellyel a Magyar-Német Bank bősége­sen rendelkezik, hanem szív is, hiszen pillanatnyilag sokkal jövedelmezőbbnek látszik a százmilliókat ma­gas heti kosztpénzre kihelyezni. De1 Szász Dezső nem volna az, aki, ha nem magasabb ambíciók heví­tenék, ha egyszerűen csak prompt és sokat keresni akarna, ha nem az a cél lebegne a szeme előtt, hogy a romlandó koronát pozitiv értékekbe fektesse és valőrjei maradjanak és legyenek akkor is, amikor a kereset nem lesz olyan könnyű, mint ezekben a napokban. Ezek a nézőpontok vezették őt a Magyar-Német Bank fejlesztésének eddigi munkájában is, ezért szerzett máris maradandó értékeket és ezt a munkát és ezt a tendenciát koronázza meg most Demecser. Bizonyos, hogy Szász Dezső nem fog megpihenni Demecser kifejlesztése után sem, bizonyos, hogy máris vannak további ötletei és további tervei, de tagadhatatlan, hogy Demecser nevezetes és jelentős állomása lesz az ő munkásságának; egy olyan gaz­dasági cselekedet, amelyre évtizedek múltán is jogos büszkeséggel fog visszaemlékezni. A méltóságos ur karriérie. Szász Ernőt, a Ma­gyar Kender- és Lenipar R.-T. vezérigazgatóját, köz­hasznú tevékenysége elismeréséül kormányfőtaná­csossá nevezték ki. Érdekes karriért futott be az uj méltóságos ur, amig mai kitüntetéséhez eljutott. Újonnan szerzett méltóságát tulajdonképen egv ügye­sen rendezett palotaforradalomnak köszönheti, amely a vezérigazgatói székbe emelte. így történt. Elődje a vezérigazgatói állásban, aki az utóbbi években po­litikai téren fejt ki ambiciózus tevékenységet, kot év előtt külföldre ment nyaralni. Ekkor a Magyar Kender- és Lenipar a bécsi Länderbank érdekkörébe tartozott és Szász Ernő még csak rövid ideje műkö­dött a vállalat budapesti központjában, előbb a sze­gedi gyártelep mérnöke volt. A központban eleinte telj.es megértéssel együttműködött feljebbvalóival, későbben azonban mindinkább arra törekedett, hogy az első vezetői állást elnyerje. Erre a legjobb alka­lom akkor kínálkozott, amikor a volt vezérigazgató hosszabb időre nyaralási szünetre ment. Tervének keresztülviteléhez kedveztek 'az akkori közgazda- sági viszonyok is, a Länderbank mindegyre mosto­hábban kezelte a vállalatot, úgy hogy Szász Ernő uj bankári érdekeltség után nézeti Ez a törekvése sikerrel is járt: a Magyar-Olasz Bank, amely rövid idővel előbb alakult, érdekeltséget vállalt a Magyar • Kender- és Leniparnál, amely a bank delegáltjait) is beválasztotta az igazgatóságba. Szász Ernőt pedig kinevezték vezérigazgatónak. Amikor a volt vezér­igazgató hazaérkezett szabadságáról, már befejezett tényeket talált. Hivatali helyiségét. íróasztalát Szász Ernő foglalta el és amikor hosszú távolét után. gya­nútlanul beállított szobájába. Szász Ernő igv fogadta: — Mivel szolgálhatok? Mikor a voilt vezérigazgató kérdőre vonta, hogy mit keres az ő szobájában. Szász Ernő cinikusan adta tudomására, hogy tévedésben van, mert az igazgató­ság őt nevezte ki vezérigazgatónak, akinek helyisé­gét, tehát joggal foglalta el. Azóta nem is történt változás és ennek a szerencsés alakulatnak köszön­heti Szász Ernő vezérigazgató, hogy most méltósá­gos úrrá avanzsált. A volt vezérigazgatónak csak egy vigasza maradt, hogy a kormánvfőtanácsosi rangban néhány hónappal megelőzte utódát Salgó bor. Néhány nap óta „S a 1 g ó bor“ címen uj részvény szerepel a magánforgalomban, amelyek állítólag 12—.13,500 koronás árfolyamon állnak. A részvénytársaságot illetőleg csak arra az adatokra támaszkodhatunk, amelyeket érdekelt helyről közöl­tek; a lapokban: a Salgó Testvérek Rész­vénytársaság ugyanis még a Kompass-ban sem szerepel. De a részvényeket patronizáló Adler és A 1 p á r tőzsdLebizományos-cég is csak valami újabb alakulat lehet, mert nyomukat a telefon-könyvben sem találjuk. A közzétett közleményből értesültünk, hogy a Salgó Részvénytársaság borkereskedelemmel és szeszámgyártással foglalkozik, telepe Kőbányán van. de hogy van-e saját ingatlana és gyártelepe: ez nyílt kérdés marad. Mindenesetre jó volna megtudni, hogy a Salgó Testvérek nem azonosak-e azzal a Singer és Reichsfeld céggel, akik bor- és szeszáru- üzletüket mintegy tíz évvel ezelőtt már átalakították részvénytársasággá, amely művelet aztán egv bank­nak a katasztrófáját okozta. Ez a bank az Általá­nos Iparbank volt és élén báró Szterényi József állott. A bank finanszírozója volt a Singer és Reichsíeld cégből átalakult Hazai rum- és Ti k őr­gyár n a k, amelynek Singerből Salgóra magyaro­sított vezérigazgatója volt. A likörgyár olyan ter­heket rótt a bankra, hogy az fizetési, zavarokba ju­tott és likvidálni volt kénytelen. Később aztán a Hazai likőrgyár uj érdekeltség körébe került. Salgó j vezérigazgató kilépett és azóta e vállalat ui virulás- ( nak indult. Ma is létezik. Nem állítjuk, de ha a Salgó , Testvérek azonosak a volt Singer és ReichsiVd céggel, akkor az elmondott eset írem nagyon bizalomgerjesztő a forgalomba hozott „Sajgó bor“-részVényekre. Bánfaival „kőszén“. A napokban egy közlemény jelent rneg a lapokban, amely azt publikálta, hogy a Bánfalvai kőszénbánya részvénytár­saság 100 millió koronára emelte föl az alaptőkéjét. Eddig hagyjáu, senkinek semmi köze hozzá, hogy ez a „kőszénbánya" fölvizezte a részvénytőkéjét, csak az ne legyen a következménye ennek a tranzakció­nak, hogy a részvényeket most már a közönség nya­kába fogják sózni. Ámde, információnk szerint, a Bán­faival részvények legközelebb már a magánforgalom­ban fognak szerepelni; így ál Iván a dolgok sorja, érdemes lesz rávilágítani erre a szénbámyavállalko- zásra. Először is meg kell állapítanunk, hogy a bán­falvai szén a gyenge borsodmegyei szenek között is a legsilányabb fajtához tartozik. Amolyan nyári szén, amelynek alig 2000 a kalóriája. A bányászás primitiv módon, tárnán keresztül történik, sőt a leg­nagyobb részét felszínen kotorják- össze, az úgyneve­zett „Tagbau" szisztéma szerint, minthogy a szén- iréteg közvetlen a humus alatt 1—2 méternyire fek­szik. Iparvasutja nincs. Meg kell említenünk, hogy a bánfalvai szénterületre a Magyar általános kőszénbányának huszonöt évvel ezelőtt már tuírzási és szénkiaknázási szerződése volt és bár a Mák. a próbafúrásokat annakidején megejtette, azt a tapasztalatot szerezte, hogy a terhiét bányászáéra alkalmatlan, minélfogva a szerződést felbontottál Mi­előtt tehát e bányavállalat részvényeit bevezetik a magánforgalomba, a közönségnek jó lesz az elmondot­takat figyelembe venni. Gyanús papírok az exotikumok piacán. Amikor hónapokkal ezelőtt hangzatos közlemények jelentek meg a lapokban a Magyar Finom bőrgyár R.-T. felől, alkJkor a Fővárosi Hírlap elsőnek figyelmeztette a részvényvásárló közönséget, hogy ne engedje behálózni magát, mert a vállalat semmi bizalmat sem érdemel és az élén álló emberek, eny­hén szólva — gyanúsak. Azóta nyilvánosságra került, hogy óvatosságunk indokolt volt: a Fiíruombőrgyár vezetőségében rovottmultu egyének is ^ szerepelnek, sőt ezek játszották a vezérszerepet. A Finombőrgyár részvényei azóta lekerültek az exotikumok listájáról, de vájjon hol kapnak anyagi elégtételt azok a beug- rasztott emberek, akik husz-huszonkétezer koronákért megvásárolták az értéktelen papinrongyokat? Ez a szomorú körülmény jutott az eszembe, amikor a na­pokban borotválás közben, megszólal a borbélysegéd: — Ha u.raságod sok pénzt akar keresni, egy ki­tűnő részvényt ajánlhatok. A N e u b e r g e r - b ő r- g y á r részvényeit rövidesen; bevezetik a magánfor­galomba. Nálam még 4000 koronáért kapható dara- bonkint, de a jövő héten már 20.000 korona lesz az ára. Utánajártam a dolognak 'és megtudtam, hogy a bőrgyár 25 darabos skripseit borbélyok és pincérek árulják, arról azonban senki sem tudott fölvilágositást Budapest, 1923 a ti gusztus Í0. adni, hogy ezeket a papírokat tulajdonképen ki hozta forgalomba, van-e és hol létezik íz ä NeubergCr-bőr­gyár? Mégis csak tűrhetetlen állapot, hogy manap- 'ság ily könnyelműen piacra dobnak részvényeket és azokat borbélyok és pincérek rásózzák a publikumra. Ezek a kinövések szinte követelővé teszik, hogy az illetékes körök végét vessék azoknak a garázdálko­dásoknak, amelyek közgazdaisági téren immár való­ságos Bakony-erdői állapotokat teremtettek. Papírok a magánforgalomban. A nemi egy zett ér­tékek piacán a legutóbbi napokban ólénk fiziét fejlő­dött ki. Az értékesebb részvények közül keresettek voltak: Budapesti Bank 8600—9200, Kéve 4200—4500. Magyar-Amerikai Bank 25.000—27.000, Fabank 7800— 8500, Chemia Vegyipar 15.000, Corvin Film 12.000— 14.000, Hollandi Izzó 5600—6000, Corvin Gép 9000— 13.500, Mezőgazdasági Hitel 18.500—19.750, Böhm Hordó 6200—7000, Magyar-Német Mezőgazdasági 38.000. Karancsberényi Kőszén 18.000—20.000, Móri Szén 21.000—24.000, Winternitz 3000—3500. Bródi Vágón 52—58.000, Warnsdorfi 2000—2400, Kopeczky 2600—3500, Újpesti Beton 3200—3600, Pharmacia 5000—6000, Ingéfa 40.000—42.000, Sajókoirdói Kőszén 18.000— 26.500. Cellini 6500—7000, Caloria 7000—7400. Délkeleti Biztositó 32.000—34.000, Demecseri Iparte­lep 21.000—24.000, Borszéki Kerámia 10.000—11.500, Hungária Kalap 16.000—20.000, Concordia Szénbánya 21.000— 26.000. Az Esztergoin-Szászvári Kőszénbánya R.-T. rendkívüli közgyűlése elhatározta az alaptőkének 90.000 darab uj részvény kibocsátása által 18 millió koronával való felemelését azzal, hogy ezen rész­vények mind a régi részvényeseknek ajánlhatnak fel. A nyert felhatalmazás alapján az igazgatóság a jelen időpontban csak 45,000 darab részvényt bocsájt ki és ezekre a régi részvényeseknek 4:1 arányban elő­vételi jogot biztosit részvényenként 50.000 korona áron. Az elővétel augusztus 7-től 16-ig gyakorolható Budapesten. a társaság főpénztáránál (V.. Arany Já- nos-utca 25.) és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank­nál (V., Fürdő-utca 2.), Wienben pedig a Wiener Bank-Vereinnél. A Gazdabank R.-T. f. hó 1-én a Pestvármegyei Gazdasági Egyesület nagytermében egymilliárd ko­rona alaptőkével megalakult. Az igazgatóság tagjaivá választattak: Alntásy Imre dr. gr. elnök. Waldbott Kelemen hr. aletriök, Bottlik József, Csobaji Gyula, Jankovich-Bésán József gr., Jókay-Szilágyi Miklós, Koós Mihály, Kovács Nagy Sándor. Lányi Mór, Maillot Nándor br„ Matlekovits Sándor, Melczer László. Meczner Tibor. Mikecz István, Purgly Emil Putooky Móric, Szily Tamás, Tankovich János, Traut- fcenberg Imre br„ Urbánovits Zoltán, Waldbott Fri­gyes br., Zsitvay Tibor. A feliigyelőbizottsáfc a követ­kezőkből alakult: Kosinszky Viktor, Csajka Endre, Drucker Jenő dr., Kern Imre, Szirmay József, Szende Vilmos dr.. Vitéz Árpád. A Nova közlekedési és ipari részvénytársaság W e i s z Fiilöp, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnökének elnöklete alatt tartott rendkívüli közgyű­lése alaptőkéjének 700 millió koronára való felemelé­sét határozta el, mely célból 350.000 darab 1000 ko­rona névértékű 1923. iizletévi osztalékra jogo&itó uj részvényt bocsát ki és a régi részvények névértékét 200 koronáról 1000 koronára egészíti ki. Minden régi részvényre egy darab uj részvény vehető át 10.000 korona, továbbá 400 korona kamat és költség lefize­tése mellett. Az elővételi jog augusztus 6-hóI 14-ig bezárólag a társaság pénztáránál, VII., Kentész-utca 10. szám alatt gyakorolható. A Concordia Szénbánya R.-T., melynek Borsod- Szuhogyon, Piliinyben, Andornákon és KislŐdön van 22.000 hokinyi kőszénterülete, alaptőkéjét a wieni Kola-bankház és a berlini Key ling u. Thomaswerke közreműködésével 200 millió K-ra emelte fel. Az igaz­gatóságba. melynek elnöke Szomtagh Tamási dr,. a magy. kiír. Földtani Intézett igazgatója, a külföldi ér­dekeltségek képviseletében Kola Richard bankár mint alelnöki (Becs) és Keyling dr. (Berlin) mint társelnök lépett be. A vállalat széntel epei vei kapcsolatban ce­ment-, tégla-, carbidgyárat és mészégetőt létesít, amelynek nagy tőkeszükségletét a külföldi érdekelt­ség biztosította'. A részvények egész csekély töredé­kének a tőzsdei magánforgalomban leendő elhelyezé­sével 'a vállalat Havas Sándor bankcéget (Nagy- korona-utca 19.) bizta meg. A Rex Lloyd Hajógyár R.-T. augusztus 3-iki köz­gyűlése az alaptőkének 40 millió K-ra való feleme­lését határozta el. 5 régi részvény 3 uj részvény át­vételére jogosít darabonként 3000 korona átvételi áron. Elővételi jog gyakorolható augusztus 7-től 12-ig bezárólag Mezey és Scheiber bankcégnél, V., Zoltán- utca 12. A Telefongyár R.-T. f. hó 1-én megtartott rendes közgyűlése az 1922/23. üzletévre részvényenként 200 korona osztalék kifizetését határozta eh mely a Wiener Bank-Verein magyarországi fióktelepénél ke­rül kifizetésre. A Wörner J. és társa gépgyár r*-t. igazgatósága az augusztus 14-re egybehívott rendkívüli közgyűlés­nek a 100 millió K alaptőkének 300 millió K-ra való felemelését fogja javasolni; A Magyar olaj- és vegyiipar r.-t. 1922. évi mér­legét 6 millió K alaptőke mellett 700.881 K tiszta /nye­reséggel zárta le, szemben az előző évi 68.318 K-vat. A szerkesztőiért és kiadásért felelős: Dacsó Emil. Kiadja: a .FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat Réval-Nyomda Budapest, V. kér., Ogynök-utca 8. s*. (Nyomdaigazgató: Sziklai Piti

Next

/
Oldalképek
Tartalom